Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-09 / 107. szám

2000. MÁJUS 9., KEDD 3. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP ANYÁK NAPJA A NYUGDÍJASKLUBBAN. Anyák napi ünnepsé get rendezett tagjainak tegnap a szolnoki Széchenyi-lakótelepi Nyugdíjasklub. Az ünnepségen a Széchenyi gimnázium és általá­nos iskola diákjai műsorral kedveskedtek a klubtagoknak. FOTÓ! C*. I. Vendéglőből iskolakonyha Fegyvernek Ismét megrendezik a juhászfesztivált Túrkeve A tavalyi nagy sikerre te­kintettel idén is megrende­zik a kevi juhászfesztivált. A tavalyi rendezvénynek nagy visszhangja volt a látogatók és a média körében egyaránt, így ha­gyományt teremtve idén is érde­kes, látványos és szórakoztató műsorokkal készülnek a szerve­zők. Kiemelkedő program lesz az országos juhnyíró bajnokság, ahol tavaly mintegy huszonhat versenyző fogott ollót és adott számot ügyességéről. A látvá­nyos program mellett kézműve­sek, kulturális rendezvények, kiállítások egészítik ki a látniva­lókat. A május 20-21-én megrende­zendő program színesebbnek ígérkezik, mint a tavalyi: a Finta múzeumban a pásztoréletet be­mutató kiállítással, a Györffy-ta- nyán juhászkutyák nyájterelő versenyével, honfoglalás kori harci bemutatóval bővül. A megnyitón dr. Mucsi Imre he­lyettes államtitkár mond kö­szöntőt, a juhnyíró bajnokság pedig dr. Torgyán József minisz­ter beszédével veszi kezdetét. A programok mellett folyamato­san lesz birkapörköltfőző ver­seny, a különböző népdalkóru­sok és népi táncosok fellépése. A kétnapos rendezvényen így mindenki megtalálhatja a ked­vére valót. R. SZ. Több mint ötvenmillió forintot terveznek fejlesztésre, beruhá­zásra Fegyvemeken a 716 milliós évi költségvetésből. A tervek megvalósulását pályázatok is se­gítik. A művelődési ház például revitalizációs pályázaton kapott kétmillió forintot. Ehhez az ösz- szeghez hozzátéve egymilliót, le­hetővé vált a tető rendbehozata­la, az épület felújítása. Útépítésre nyolcmillió forintot nyertek. Szintén pályázati támogatást re­mélnek a gyermekélelmezési konyha bővítéséhez. A bővítés­hez az áfész-vendéglőt vásárolja meg az önkormányzat 16 millió­ért, ahol 600 személyre tudnak főzni. Már tavaly elkezdték a víz­hálózat bővítését, amelynek foly­tatásához idén 5 milliós támoga­tásra számítanak a céltámogatás­ból és a területfejlesztési alapból. A tervekben szerepel az iskola bővítése is, ahol a szakiskolai képzésnek szeretnének az eddi­gieknél nagyobb teret, helyet biz­tosítani. Pályázati támogatást re­mélnek útépítéshez, fogászati gép vásárlásához és a belvízelve­zetés megoldásához. P. É. Békétlenség negyvenmillióért Segítünk a rászorulóknak! — ezzel a jelszó­val engedi el a Matáv 57, árvíz sújtotta Tisza menti településen az egyéni elfizetők tele­fonszámlájából az áprilisi forgalmi díj felét. De valóban a rászorulókon segít-e a tele­kommunikációs nagyvállalat? A kedvezmé­nyezett körbe ugyanis olyan falvak és váro­sok is bekerültek, melyeken alig-alig oko­zott gondot az árhullám, és lemaradt jó né­hány település, mely valóban veszélyben volt. Megyei információ Nagykörű, Kötelek, Tiszasüly, Tószeg, Vezseny, Tiszavárkony, Tiszajenő - néhány megyénkbéli település, melynek nevét az elmúlt hetekben megismerte az ország. Természetesen ezek a fal­vak mind szerepelnek a Matáv listáján. Ám a Jász-Nagykun-Szolnokból kiválasztott 31 telepü­lés között megtalálható jó néhány olyan város és falu is, melyek alig szerepeltek az árvízi hír­adásokban. Hiába keressük viszont a listán Zagyvarékast vagy Kunszentmártont. Bár két­ségtelen, egyik sem Tisza-parti település, ám a szőke folyó visszaduzzasztó hatása miatt mind­két helyen nagy volt a veszély. Ennél is furcsább azonban, hogy Szolnoknak csupán egyetlen vá­rosrészében, a Szandaszőlősön élők jogosultak a kedvezményre. A kertvárosiak - ahol a töltés is megrepedt - vagy éppen a Gutenberg téren vagy a vágóhíd környékén lakók — akiknek gyakran a portáján emelkedtek ideiglenes gátak - kimaradtak a lajstromból. A miértre a Matáv vezérigazgatóságán nem tudtak választ adni. A listát ugyanis nem a rész­vénytársaságnál állították össze. Azt készen kapták az Országos Vízügyi Igazgatóságtól. A válogatás szempontjairól viszont (a meg­rendelés pontos időpontjának ismerete nélkül) a főhatóság ügyeletén sem tudtak nyilatkozni. Bárhogy is, de a lista elkészült, és úgy tűnik, békétlenséget szült. Ráadásul mindez sokba is kerül a Matávnak. A részvénytársaság körülbe­lül 40 millió forintos bevételről mond le azzal, hogy az 57 településen elengedi az áprilisi for­galmi díj felét. ____________________________T. J. K árrendezési hajrá Tiszabura A térségi ÁNTSZ munkatársai tegnap képeztek ki tíz helyi közhasznú munkást a fertőtle­nítések szakszerű és gyors el­végzése érdekében a települé­sen, ahol ma kezdődik az árvíz utáni fertőtlenítő „hadművelet”. Megközelítően kétszáz portán klórmésszel és hypóval teszik biztonságosan használhatóvá az emésztőket, az ásott kutakat, a pincéket, s ahol kell, magukat a lakóházakat és azok kertjeit is. Tegnap kétszázötven lakó­épületnél már folyt a rágcsálók irtása. A legnagyobb terhet azonban a kárrendezések szűkösre szabott határideje jelenti, ugyanis a pol­gármesteri hivatal alkalmazotta­inak május 8-ig kellett véglegesí­teni a települést ért károkat. Tegnap is még folyamatban volt kilencvenöt sérült ház hatósági szemrevételezése, a védekezési költségek pontos elszámoltatása és az önkormányzat által koráb­ban kifizetett számlák ellenőr­zése. Nyolc méter alatt a Tisza (Folytatás az 1. oldalról) Bár a vészhelyzet elmúlt, a Ti­sza már egyetlen települést sem fenyeget, a folyót mégis aggódva figyelik a Kötivízignél. Az apa­dás ugyanis a vártnál gyorsabb ütemű. Szolnok-Csongrád kö­zött naponta 35 centimétert, míg a felsőbb részeken, elsősor­ban Kiskörénél 60 centimétert is csökken a vízszint, ami a part­rongálódással járhat. Ez pedig jelentősen növelheti a helyreállí­tási költségeket. Hogy mennyibe kerül majd a gátak helyreállítása, ma még csak becsülni lehet. Dr. Nagy Ist­ván, a Kötivízig igazgatója sze­rint az azonban bizonyos, hogy több milliárd forintot emészt fel. A problémás szakaszokon ugyanis a helyreállítást egy gát­fejlesztéssel is szeretnék össze­kapcsolni. Ahol lehet, ott termé­szetesen a napokban felépített ideiglenes védművekre — ellen­nyomó padkákra, földbehordá- sos magasításokra - alapoznák az erősítéseket. Ám az előzetes becslések szerint az elmúlt he­tekben a Közép-Tisza-vidéken a védekezés során elvégzett hat- milliárd forint értékű munkának csupán 20 százaléka „épülhet” véglegesen be a gátakba. T.J. AKIRŐL BESZÉLÜNK BISTEY ANDRÁS Hazatérés Lassan a köztársaságielnök-jelölt kiválasztását megelőző helyzethez kezd hasonlítani a Né­meth Miklós jövőbeni politikai szerepének meghatározása körül lévő bizonytalanság. Csak annyi bizonyos, hogy az egykori minisz­terelnök az MSZP „színeiben” fog politizálni, de nem ez az igazi kérdés, hanem az, hogy pártja milyen funkcióban számít rá. Ez azonban titok, vagy ami szintén lehetséges, még mindig nem született meg a döntés. Márpedig az idő sürget, egy jó év múlva megkezdődik a válasz­tási kampány (egyesek szerint máris megkezdődött), s leg­alább akkorra ki kell alakítani Németh Miklós új politikai arcu­latát. Az MSZP 1998-as vá­lasztási sikertelensége után (szándékosan nem írok vereséget) egyesek úgy gondolták a párt­ban, hogy Németh Mik­lós lesz a „csodafegy­ver”, amelyre az MSZP-nek szüksége lesz, hogy négy év múlva a győzelem reményében indulhasson a választási küzdelem­ben. Akkor egy rövid ideig ennek a nézetnek volt alapja, mára azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. Az MSZP tartósan vezeti a közvélemény-kutatási listákat, elnöke, Kovács László pedig még a korábbinál is nagyobb formátumú, széles körben elismert politikussá nőtte ki magát. Németh Miklós hosszú ideig távol volt az országtól, a vá­lasztók jelentős része az ő kormányfői tevékenységét már a tör­ténelem lezárt részének tekinti, valójában nem is tudja, hogy most mit várhat tőle. Nyilatkozatai alapján úgy látszik, hogy a keresztényszocialista eszmekor nem áll távol tőle, ám azt jó­szerével senki sem tudja, hogy ennek milyen tábora van ma Magyarországon. A történelmi tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem túl nagy, azok a választók, akiknek pártválasztását vallá­sosságuk befolyásolja, többségükben a jobboldalt támogatják. De magában az MSZP-ben sincs egyetértés Németh Miklós megítélésében. Olykor nyilvánosan is, magánbeszélgetésekben pedig igen gyakran elhangzik, hogy ő távol volt, amikor az MSZP kis pártként, karanténba szorítva küzdött 1990 és ’94 kö­zött, s a győzelmet is nélküle vívta ki 1994-ben. Volt, aki ezt a gondolatot szókimondóan úgy fogalmazta meg, hogy nem vol­na igazságos, ha most beleülne a készbe, amit mások vívtak ki neki. Ez természetesen arra vonatkozik, hogy magában a párt­ban sem látná mindenki szívesen a pártelnöki vagy/és a mi­niszterelnöki poszton. Ugyanakkor olyan személyiségről van szó, akire az MSZP-nek a maga helyén szüksége van, neve, ta­pasztalatai, kapcsolatai vezető szerepre predesztinálják a párt­ban. Németh Miklós mint politikus még mindig fiatal ember, van ideje. Ha nem akar egyszerre mindent, még mindent elérhet. Az MSZP-ben sincs egyetértés Németh Miklós megítélésében Kellemes strandhétvége (Folytatás az 1. oldalról) Persze a kíváncsiság is hajtotta az embereket, hiszen a strandok többsége valamelyest megújulva várja a vendégeket. Még az sem riasztotta el őket, hogy bizony jelentősen emelkedtek a jegy­árak. Bár bevételi rekordok nem születtek, nem egy tulajdonos számára ezen az egy hét végén megtérült az összes felújítás költ­ség. Az üzemeltetők örülnek hát a jó időnek, s bíznak benne, hogy minél tovább kitart. Egyetlen do­log aggasztja őket: a korán jött nyarat gyakran követik esős, hi­deg napok-hetek. Akkor pedig hi­ába van nyári szünet és szabad­ság, érthető, hogy kevesen kíván­koznak a strandra. SZILVÁSI Szökésben a Whiskys 12. Vecsési savanyú Május 17-én kezdődik a Whiskys néven elhíresiilt rabló bírósági tár­gyalása. Ambrus Attila most má­sodszor van lakat alatt. Hat évig tartó bankrablássorozat, majd le­bukás után tavaly júliusban sike­rült megszöknie. Két ismert újság­író, Gyuricza Péter és Kardos Ernő kinyomozta a Whiskys szökésének és egyik legnagyobb rablásának körülményeit, találkozott bújtatói- val és barátnőivel, áldozataival és őreivel. Lapunk a megjelenés előtt álló könyvből közöl exkluzív ré­szeket. Ambrus Attila naplójából: A tervezett vecsési balhénál a piálást is figyelembe kellett vennem. Ha beiszom, akkor az első kanyarban a motor úgy az isten földjéhez teremt, hogy csak úgy nyekkenek. Ezért elhatároztam, a szoká­sos adagomnak csak a felét iszom, mert akkpr a járművet kordában tudom tarta­ni. Új ruházatot szereztem be, mert a ré­git soha nem használtam. Mindig más ruhában tettem tisztelete­met a bankokban. Ennek nincs különö­sebb jelentősége, inkább kabalából csi­náltam. Felkészültem. Vártam a rossz időt, az esőt. De sajnos a hazai időjósokban nem lehetett bízni. Hát egyik reggel döntöt­tem, nem várok tovább. Másnapra beüte­meztem a balhét. Soha nem tudtam alud­ni a rablás előtti éjszakán. Ezért minden mozdulatot újra és újra elterveztem. Azon a reggelen is kótyagosan ébred­tem. Beöltöztem, mindent ellenőriztem, aztán elindultam bankot rabolni. Naná, hogy hét ágra sütött a nap. A lakásból észrevétlenül távoztam. A közelből fel­hívtam két robogó-nagykereskedést. Zuglóban vettem egyet az exbarátnőm nevére. Flepnit nem kértek, pedig még személyit is beszereztem. Ä fénykép ugyan nem hasonlított, de a gyerek is baj­szos volt, nekem is kinőtt. A többi apró­ságra pedig nem adunk. Istenem, nem is gondoltam, milyen jó újból szabadon száguldozni. Ezzel a kis robogóval a 80 km-es sebességet is elértem. Egyszer olyan lazán álltam meg a motoros rendőr mellett, hogy még én is meglepődtem sa­ját pofátlanságomon. A zsaruknak nem adtam esélyt: az előírás szerinti öltözet­ben, bukósisakban közlekedtem. Elindultam Vecsésre. A bankot, ahová készültem, egyszer már megkopasztot- ták. Úgy saccoltam, maradt azért ott még nekem is egy kis apró. Az érkezés után terepszemlét tartottam. Felmértem a me­nekülési útvonalakat, a bank forgalmát, megnéztem a rendőrség és a bank közöt­ti utat. Elég rövid. Egy perc alatt megte­hető. Ha viszont megfelelő időpontban támadok, akkor a zsúfoltság miatt lehet esélyem. Talán akkor lassabban érnek a helyszínre. A hiba ott csúszott be, hogy keveset ittam. Bármennyire pénzszűké­ben álltam, a bátorságom cserbenha­gyott. Hiába szuggeráltam magamba, hogy nem félek. Akkor valahogy egy nyúltól is megijedtem. Hazamentem. Tudtam, hogy amíg egy osztrák bank nyereségének 25 százalékát fordítja biz­tonságra, addig nálunk ez csak 4-5 száza­lék. Ezért szinte bármelyik OTP kirabol­ható. Nálunk akkor lesz baj, ha nem ilyen galamblelkű emberek járnak rabol­ni, mint Gábor vagy én. Szerintem csak idő kérdése, mikor következik be dráma. A rablók pánikba esnek, és egyszerűen lepuffantják az alkalmazottakat. A következő vecsési próbálkozás nap­jára a biztonság kedvéért szőkére festet­tem a hajam, és az óriásira növesztett ba­juszomat is kihidrogéneztem. Felvettem egy szemüveget is. Még a vizsgálóm sem ismert volna meg. Délelőtt indultam, a biztonság kedvéért vittem magammal pi­át. Ki tudja, ha akcióra kerül a sor, a ben­nem lévő már elpárologhat. Dél tájban érkeztem Vecsésre. Nem döntöttem el, merre meneküljek, gondoltam, majd ki­találom, ha már túl leszek az egészen. Zárásig bőven maradt időm, kimotoroz­tam a vasúti töltésre, és megittam a ma­gammal hozott 4 deci whiskyt. A nagy melegben elaludtam a sínekhez közeli bozótban. A vonatok egyre-másra robog­tak el mellettem, de úgy húztam a lóbőrt, A zuglói sarokház környékén nagy a forgalom FOTÓI FEB-DIÓSI IMRE hogy ebből semmit nem észleltem. Ha valaki arra jár, még a motoromat is nyu­godtan elvihette volna, arra sem reagál­tam volna. Hirtelen fölriadtam. Azt sem tudtam, hol vagyok. Kis idő eltelt, amíg derengeni kezdett, miért is jöttem. Már majdnem megint a halasztás mellett dön­töttem, mert féltem, bezár a bolt, mire bejutok a faluba. Gondoltam, megné­zem. Ráültem a verdára, és rettenetesbe kapcsoltam. A szél kissé felfrissített. Nem foglalkoztam azzal, van-e rendőr a közelben. Melegében lepattantam a mo­torról, a sisakot a járó masinán hagytam, és bementem az OTP-be. Előtte a gitárt üzemképes állapotba helyeztem. Egyből a tárgyra tértem, és átlendültem a pulton. Persze azonnal elvettem a biztonsági őr pisztolyát. Ment minden. Két-három em­ber tartózkodott a bankban. Csórikáim betojtak, mert azonnal hasra vágták ma­gukat. Áhogy a főpénztárhoz értem, lát­tam, hogy épp zárják a time-boxot. A ro­hadt életbe.- Kinyitni a tetű páncélt, vagy lelövök mindentót! - ordítottam. De épp hogy ki nem nevettek. Nagyon látszhatott rajtam a pia. Kezdtem begurulni. Hiába fenyege­tőztem, a falusi libák bírták a szidást. Te­hetetlen dühömben belelőttem az egyik időzáras páncél dobozába. Ha pontosan célzok és eltalálom, az egyik rugószerke­zetet talán kinyílik. Viszont örvendtem, hogy egyáltalán meg tudok állni a lába­mon. Talán ha ketten vagyunk és több az idő, akkor még lett volna esély. így azoú- ban túlságosan nagy volt a veszély. A fió­kokban azért találtam némi készpénzt. Nem sokat. Néhol még a koldusnak is többet adnak. Cirka kétszázezret hozhat­tam el. Ennyit sikerült zsebre vágnom. Hagytam az egészet, csak még a sze­mélyzetet megreguláztam. Megígértem nekik, ha utánam leskelődnek, egy ólom­mal lehetnek gazdagabbak. Ezért aztán kussoltak. Akadt ebben az ügyben tanul­ság. A legfontosabb: piásan ne menj ban­kot rabolni, mert részeg rablót nem vesz­nek komolyan. (KÖVETKEZIK- „KERESKEDELMI CIKK LETTEM")

Next

/
Oldalképek
Tartalom