Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-05 / 104. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2000. Május 5., péntek VLAGYIMIR PUTYIN orosz ügyvezető államfő aláírta a START-2 életbelépéséről szóló törvényt. Az orosz alsóház, majd a felsőház is áprilisban meggyőző többséggel ratifikálta a még 1993 elején elfogadott orosz-amerikai megállapodást, amely kölcsönösen 3-3,5 ezer robbanótöltetben korlátozza az orosz és az amerikai hadászati támadófegyverzetet. Az amerikai szenátus még 1996-ban ratifikálta a szerződést. AZ IZRAELI tárgyalóküldöttség bemutatta az Eilatban folyó tárgyalásokon csütörtökön a palesztin állam általa javasolt térképét. A palesztin küldöttség nem fogadta el a javaslatot, és megszakította a tárgyalásokat. Az Izrael által előterjesztett javaslat szerint Ciszjordánia területének kétharmada kerülne a palesztin államhoz. AZ AMERIKAI kormány legyintett az euró árfolyamzuhanása láttán, és arra emlékeztette a nyugat-európai partnereket, hogy kizárólag gazdaságuk feljavításában látja a lehetőséget a közös valuta gyengülésének megállítására. „Mi mindig úgy gondoltuk, hogy a gazdasági alapokra kell összpontosítani” - jelentette ki ezzel kapcsolatban Lawrence Summers amerikai pénzügyminiszter. IRÁN szabadon bocsátott 480 iraki hadifoglyot, 12 évvel azután, hogy véget ért a két olajban gazdag öböl menti állam 1980- tól 1988-ig tartó háborúja. A volt foglyokat, akik közül többen 18 évnél is hosszabb ideig raboskodtak, a Nemzetközi Vöröskereszt munkatársai adták át az iraki hatóságoknak. Irak áprilisi közlése szerint Irán még mindig 9000 katonáját tartja fogva, akiknek több mint a fele a Nemzetközi Vöröskereszt szerint nem is akar visszatérni hazájába. A FRANCIA nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Francia- országban élő külföldiek hely- hatósági választási részvételét lehetővé tevő törvényjavaslatot. Az Európai Unión kívüli államok polgáraira - mintegy kétmillió emberre - vonatkozó törvény végleges elfogadása azonban még jócskán várat magára, a többségben lévő szenátusi jobboldal ugyanis mereven elzárkózik tőle. A HUBBLE űrteleszkóp segítségével hidrogén nyomára bukkantak az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA közlése szerint. A világegyetem anyagának - becslések szerint - mintegy 5 százalékát alkotó elem kimutatásával a kutatók közelebb jutottak annak megértéséhez, hogyan jött létre az univerzum. Francia példa és segítség Csak jól működő unió fogadhat új tagokat Az Európai Unió belső reformjai nem késleltethetik a bővítési folyamatot, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a tagjelöltek egy jól működő szervezetbe léphessenek be - jelentette ki csütörtökön Lionel Jospin francia miniszterelnök. Budapest után minél több kis- és középvál-------------------------------------------------- lalat érkezne Magyarországra, hiA francia kormányfő Orbán Vik- szén a jól fejlődő gazdasági, ke- tor miniszterelnökkel folytatott reskedelmi kapcsolatok tartóssá- tárgyalásai után hangsúlyozta: gát azok biztosíthatják” - jelenminden tagjelölt állam uniós csat- tette ki Orbán Viktor. A miniszter- lakozása egyedi folyamat, és a kö- elnök szerint arra lehet számítaLionel Jospin budapesti látogatása alkalmából magyar-francia környezetvédelmi megállapodást írtak alá. „Ez az egyezmény - jelentette ki Orbán Viktor - magában hordozza azt az üzenetet is, hogy az EU-ba igyekvő országoknak rendezniük kell egymással ezt a kérdést. Budapesti látogatását a francia miniszterelnök felhasználta arra, hogy megbeszéléseket folytasson A lengyel, a francia, a magyar, a cseh és a szlovák kormányfő FOTÓ: FEB/OIÓSI IMRE zösség nem csoportokban vizsgálja az egyes országokat. „Olyan állapotot kell teremteni az EU- ban, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet 2002 végére készen álljon a joganyag átvételére képes államok befogadására” - szögezte le Lionel Jospin. „A magyar kormány szívesen venné, ha a nagy francia cégek ni, hogy Magyarországon a következő öt esztendőben továbbra is kétszer olyan gyorsan nő majd a gazdaság, mint az Európai Unió tagországaiban. Miközben elismeréssel szólt Franciaország gazdasági eredményeiről, azt is megemlítette, hogy Magyarország a teljes foglalkoztatottság elérését tűzte ki célul. Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével és Demszky Gáborral, Budapest főpolgármesterével is. A visegrádi együttműködésben részt vevő négy ország kormányfője délelőtt az Országházban találkozott a francia miniszterelnökkel. A találkozóra Orbán Viktor kezdeményezésére került sor. Erősödik a visegrádi négyek együttműködése Tavaly tavasszal tetszhalálból ébredt új életre a visegrádi együttműködés. A kezdetben három, majd Csehszlovákia megszűntével négy ország akkor elevenítette föl újra kapcsolatait, amikor Pozsony ismét a demokratizálódás útjára lépett. Egy hete a lengyelországi Gnieznóban, a lengyel prímás-érsek székhelyén találkozott Jerzy Buzek vendégeként Orbán Viktor, valamint Milos Zeman cseh és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő. Közösen tárgyaltak a lengyel millennium alkalmából Gerhard Schröder német kancellárral. Tulajdonképpen ezt a gesztust viszonozta most Orbán Viktor, amikor a térség másik három vezető politikusát Budapestre invitálta, hogy itt találkozzanak Lionel Jospinnel. A francia miniszterelnök egyedül hazánkba látogatott el Európai Unión kívüli, tagjelölt országba, mielőtt hazája a közösségben átvenné a soros elnöki tisztet. Gesztusértékű tehát a magyar kormányfő kezdeményezése, elvégre olyan négy országról van szó, amely bár önerőből, de egymást támogatva juthat el az integrációig. Orbán Viktor már Gnieznóban is hangsúlyozta, hogy a régió nélkül Európa csonka marad, ráadásul a világ legbiztonságosabb és erőteljes gazdasági fejlődést felmutató egységről van szó, amely mára már eljutott odáig, hogy nem kér, hanem lehetőséget kínál. Ha pedig az európai közösség nem él ezzel a lehetőséggel, azt kiaknázhatja más, a globalizálódás jelenségét meglovagoló hatalom. A visegrádi együttműködés ennek a felismerésnek a nyomán válik mind szorosabbá. A gnieznói találkozót követően másnap Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda Pozsonyban folytatta a párbeszédet, kifejezetten baráti hangulatban, amelynek kisugárzása pozitív hatással lehet régiónkra. S a négy kormányfő már most tervezi, hogy belátható időn belül ismét összeül, rendszeresen egyezteti stratégiáját. _______________________________________________IOYULAY1 A usztria kontra EU Brüsszel Belgium olyan javaslatot terjesztett az Európai Unió portugál soros elnöksége elé, amely középtávon az Ausztria elleni szankciók feloldásához vezethet - jelentették csütörtökön a bécsi lapok. A javaslat lehetőséget nyújtana a tizennégyeknek arra, hogy amennyiben Ausztria továbbra sem sérti meg az EU alapvető értékeit, presztízsveszteség nélkül oldják fel a szankciókat. Az elképzelést - amely „eljárásrendbe” foglalná az amszterdami szerződés EU-alapértékeket rögzítő 6. és 7. pontjának esetleges megsértésével kapcsolatos lépéseket - tanulmányozzák az EU- ban, és a nizzai csúcson akár már határozat is születhet róla. Thomas Klestil osztrák elnök attól tart, hogy Ausztriában a kormány és a lakosság szemében ellenséggé válhat az EU. Ezért az államfő azt sürgeti, hogy a nizzai döntésig függesszék fel a szankciókat, s ezzel mind az osztrákok, mind a külföldi partnerek kapjanak lehetőséget arra, hogy megítéljék az osztrák kormányt, mielőtt végleg feloldják a szankciókat. Pénzmosási botrány Párizs - Bukarest Francia vizsgálóbírók érdeklődnek egy pénzmosással vádolt, Franciaországban élő román üzletember ügyletei iránt. A botrányban alaposan érintett lehet több, ma is fontos szerepet játszó román politikus. Henri Prons francia vizsgálóbíró tavaly ősszel indított nyomozást egy névtelen feljelentés alapján Adrian Costea román származású üzletember ellen. A vállalkozó ellen csalárd öncsőd, pénzmosás és csalás a vád; fő partnere Romániában az az állami tulajdonban lévő Bancorex külkereskedelmi bank volt, amelyet tavaly a román kormány úgy mentett meg a csődtől, hogy beolvasztotta a Román Kereskedelmi Bankba. Az akkori román kormány 1995-ben megbízást adott egy Romániát népszerűsítő fotóalbum elkészítésére, s a Bancorex elnöke - a román kormány főtitkárának utasítására csaknem - 6 millió dollárt utalt át. Az albumból csak néhány száz példány készült el, az átutalt 6 millió dollár harmada eltűnt. A francia vizsgálóbírók nemcsak ennek a pénznek kívánnak a nyomára bukkanni, hanem arról is felvilágosítást szeretnének kapni, hogy 1994 és 1996 között valóban megtörténtek-e azok az üzemanyag-szállítások Romániába, amelyekért Costea cégei mintegy 70 millió francia frank (több mint 10 millió dollár) közvetítői jutalékot kaptak. A franciaországi vizsgálatok azt tárták fel, hogy a Costea által alapított cégek számlájáról eltűnt pénz egy része az 1996 novemberéig hatalmon volt, jelenleg a legerősebb ellenzéki pártnak számító Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) egyes politikusainak külföldi számlájára került, illetve ebből a pénzből „szponzorálták” ma is fontos szerepet játszó PDSR-politikusok külföldi kirándulásait. ■ Megosztott szerbek Egy részük már szívesen hazatelepülne Koszovóba Kosovska Mitrovica A koszovói szerbek megosztottságának újabb jeleként csütörtökön az észak-koszovói szerbek szervezete is programot terjesztett elő a menekülteknek az átmeneti ENSZ-igazgatás alatt álló szerbiai tartományba történő visszatéréséről. Az elképzelést a legnagyobb koszovói szerb közösséget képviselő Nemzeti Tanács terjesztette elő. A program 5-6 ezer szerb hazatérését irányozza elő 4-5 hónap alatt a tartomány északnyugati részén fekvő Istók és Kiina körzetébe. Az első szakaszban, június első felében 1000-1500 szerb térne haza. Az erről határozó ülésen részt vett William Nash, az északkoszovói térség átmeneti ENSZ- igazgatásának vezetője. Távol maradtak viszont a gracanicai székhelyű Koszovói Szerb Nemzeti Tanács képviselői. A koszovói szerbek hazatérésének esetleges megkezdése azért is fontos, mert a tartományban az EBESZ népszámlálást folytat, amely az őszi helyhatósági választások előtt a választói névjegyzék alapjául szolgál majd - igaz, a szerb szervezetek egyelőre bojkottálják a népszámlálást. Koszovói albán vezetők sürgették, hogy a szerbek hazatérését a szerbiai börtönökben őrzött albánok elengedésétől tegyék függővé. ____________________■ A tomhajók az északi sarkkörön Murmanszk és Arhangelszk körzetében elképesztő mennyiségű nukleáris anyagot halmozott föl a szovjet északi flotta az elmúlt negyven esztendőben. FOTÓ: FEB/ARCHfV Oroszországi Föderáció Putyin elnök a napokban megkegyelmezett az orosz atomjégtörő flotta mind az öt egységének: a hajók reaktorainak élettartamát 150 ezer üzemóráról 175 ezer üzemórára emelik, ami három többletévet jelent. A munkát az Arktyika nevű hajóval kezdik, amelynek közreműködésével először ért el szovjet expedíció 1977- ben az Északi-sarkra. Az öt orosz atomj égtörő üzemben tartása azért is szükségszerű, mert egy-egy ilyen hajó építése hat-hét évet is igénybe vehet. Oroszországban jelenleg mindössze egyetlen új - atomhajtóműves - jégtörő készül. A különleges követelményeknek megfelelő vízi jármű a világ legnagyobb teljesítményű atomjégtörője lesz. Teljes befejezéséhez azonban még három évre van szükség. A korábban tengeri nagyhatalom tehát éledezik, hogy megpróbálja visszaszerezni régi fényét. Vlagyimir Putyin ukáza értelmében új orosz tengerpolitikára van szükség, és 2010-re „helyre kell állítani Oroszország tengeri hatalmát”. Időközben a moszkvai nemzetbiztonsági tanács ahhoz is hozzájárult, hogy a hadrendből kivont, 15-20 atomhajtóműves tengeralattjárót a távoli északon víz, pontosabban jég alatti teherszállításra alakítsanak át és alkalmazzanak. Nyugat-Európa vegyes érzelmekkel követi ezeket a fejleményékét. Tartanak az orosz-norvég és a finn-orosz határtérségben felgyülemlett atomhulladéktól is. Talaj- és csapadékpróbák ugyanis bizonyítják: a Barents-tenger melléki települések megannyi nukleáris erőműként sugározzák a kobalt 60-at. Német hírmagazinok megírták: tavalyelőtt a murmanszki hadi kikötőben észlelt szivárgás hatására jódtablettákat kezdtek osztani a lakosságnak. Ráadásul egy megháborodott 19 éves matróz halomra lőtte társait az egyik atom-tengeralattjárón, elrejtőzött a torpedók között, és azzal fenyegetőzött, hogy a levegőbe röpíti a hajót. Végül terroristaellenes különítmény végzett a fiúval. A gyilkosság és az öngyilkosság egyébként sem ritka az orosz hadseregben, különösen az atomfegyverek közvetlen közelében. Az összezártság a legedzettebb férfiakat is kikészíti. Ehhez járul Tengerparti rozsdatemető Murmanszkban az örökös félelem: mikor mondja föl a szolgálatot egy-egy alkatrész valamelyik „őslényben”, és szabadul el a végzetes sugár. Murmanszk félmilliós lakossága tíz év alatt százezerrel csökkent: nem elsősorban a nyomorúságos helyzet, sokkal inkább a félelem űzte el azokat, akiknek volt hová menniük, vagy volt bátorságuk a változtatáshoz. A Bellona környezetvédő alapítvány szakértői már rég megkongatták a vészharangot: mállanak a Barents- és a Fehér-tenger menti atomhulla- dék-temetők betontartályai. Bármelyik pillanatban elkezdődhet a csemobüihoz hasonló, ellenőrizhetetlen láncreakció. A murmanszki környezetvédők tényekkel és műszereikkel érvelnek. Vezetőjük - Andrej Zolot- kov - negyedszázadon át a Lenin, majd az Arktyika atomjégtörő sugárzásvédelmi főmérnöke volt. Tanú rá: a szovjet időkben a Novaja Zemlja és a Kola-félsziget között a Kara- és a Barents-ten- gerbe zúdították a kiszolgált reaktor-fűtőelemeket. Aki szólni mert volna, napokon belül Szibéria valamelyik munkatáborában találja magát. Még nemrég is ez volt a „módi”: Alekszandr Nyikityin volt kapitány, a K-387 jelű atom-tengeralattjáró egykori főmérnöke a Bellona munkatársával együtt tanulmányt írt a Kola-félszigeti nukleáris veszélyekről. Egy évig ült letartóztatásban, és csak tavaly decemberben mentették föl a hazaárulás és a kémkedés vádja alól. Nyikityin, Zolotkov és társaik nyilvánosságra hozták, hogy a szovjet haditengerészet 1959 és 1971 között legalább 17 ezer kon- ténernyi nukleáris hulladékot süllyesztett el a sarkvidéki vizekben. Norvégia partja előtt, 1685 méter mélyen pihen a Komszo- molec: reaktora bármelyik pillanatban végzetes katasztrófát okozhat. feb