Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-04 / 103. szám

2000. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK 3. OLDAL Országos döntőre készül Testedzés a lélekért, lelki tréning a testért Egy tipikus „antalzsanettes” mozdulat a gyakorlatból FOTÓ: BUQÁNY JÁNOS A szolnoki Antal Zsanettről túlzás lenne állítani, hogy kimagaslik a tömegből, hi­szen a tizenhat esztendős hölgyemény eleddig 160 centire nőtt, amelyhez ará­nyosan megfelelő kiló, he­lyesebben fogalmazva izom- zat társul. Ennek ellenére azonban igencsak (el) ismert a Széchenyi tize- dikes középiskolása, még­pedig aerobik berkekben. Zsanett hétéves kora óta gyötri magát - hosszabb ideig szertor­nász volt. Csapatban eljutott az or­szágos második helyezésig, egyé­niben pedig többszörös megyei bajnoki cím tulajdonosa. Kedven­ce a gerenda, bár ez az a szer, ame­lyik olykor-olykor üde tavaszi szí­neket: zöldet, kéket, sárgát „ra­gaszt” különböző testrészeire. Négy éve aerobikozik Polgár Ág­nes tanárnő irányításával: már volt korosztálya országos harmadik helyezettje, tavaly csapatban ezüs­töt szerzett. Nemrégen Szolnokon Kelet-Magyarország bajnoka lett, meglehetősen magas pontszám­mal. Eddigi eredményei ellenére sem tétlenkedik, sőt, gőzerővel ké­szül az országos döntőre, ahol ki­mondva, kimondatlanul, az egyik esélyes. Ő szerényebben fogal­maz: jó lenne valamelyik dobogós helyezést „megcsípni” egyéniben. És még ott a páros kategória is, melyen Avar Vandával együtt lép fel. Szóval mindez mutatja: moz­galmasnak ígérkezik életében az elkövetkezendő időszak. És akkor még nem említettük a tanév végi sorozatos felméréseket, dolgoza­tokról, amelyek lassanként szin­tén esedékessé válnak. Hiszen a suliban az aerobik bajnoknak, egy országos helyezettnek is épp úgy ajánlatos egy jó bizonyítványért elsajátítani a tananyagot, mint a többieknek. A sikerekért, a kima­gasló eredményekért ugyanis az élet minden területén - a tanter­mekben épp úgy, mint a tornater­mekben - rengeteget kell dolgoz­ni. Halasztott űrrepülés Nem lesz késés az olimpia előtti váltófutásában, annak ellenére, hogy a fáklyát az űrbe repítő Atlantis fellövését a kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották. A sydneyi ötkarikás játékok szerve­zőbizottsága ígéri, hogy a fáklya időben megérkezik majd a szep­tember 15-ei megnyitóra. A flori­dai Kennedy Űrközpontból fel­szálló Atlantisszal a bumeráng alakú fáklya tizenegy napon át napi tizenötször kerüli meg a Föl­det. A leszállást eredetileg május 4- re tervezték, de a halasztás miatt az érkezés napja egyelőre bi­zonytalan. Az olimpiai lángot május 10-én a görögországi Olümpiában a nap sugarainak se­gítségével lobbantják fel. A közvéleményben világszerte az a teljesen hamis felfogás uralkodik, hogy a jóga test­gyakorlat vagy annak egyik keleti fajtája, tehát egy rangsorba helyezhető a sporttal, tornával, az akrobatikával, sőt a fakírság- gal. Pedig a jógának, még a testtartásokat magába foglaló hatha-jógának is legkevésbé lényegi köze éppen a testhez van. Azaz, inkább lelki, mint testi tréning. A jóga tudományát ősibb eredetűnek tartják, mint a zsidó kabbalát, vagy a keresztény miszti­kát. Keleten akkora kultusza van, hogy követői legalább olyan természetesnek, a napi élet vele­járójának talál­ják, mint az al­vást, vagy az ét­kezést. Ezzel szemben nyuga­ton még manap­ság is csupán egy divatirány­zat, melyet azonban műve­lői egyre haszno­sabban sajátíta­nak el. Magyarorszá­gon az 1930-as években dr. Weninger Antal, az orvostudomá­nyi egyetem pro­fesszora egy - a laikusok számá­ra is „emészthe­tő” - könyvet írt a jógáról, melyet dr. Ortuthay Gyula akadémikus ajánlására az egyetem az ok­tatandó tantárgyak sorába is felvett. Mondván: a szenvedő emberiség számára a jóga egyenrangú a pszichoszomatikus irányú orvostudománnyal, amely a szervek betegségének okait a lelki élet­ben keresi. A jóga már ősidők óta nem pusztán biológiai jelenséget lát az emberben, hanem kedélyvilága is érdekelte. De mivel a kettő kölcsönhatásait korán felismerte, párhuzamos működésük meg­látásában meglelte az igaz utat, és kitűnő iskola lehet a modern orvos számára. A jóga hasznosságát napjainkban a 83 eszten­dősen is fiatal - szellemileg és fizikálisán is tel­jesen friss - Benke Etka hirdeti. Korábbi tanítvá­nyai ma már tanítók, de akadnak kókler kuruzs- lók is, akik nem is tudják, hogy egyes ászanák (testtartások) és pránájámák (légzőgyakorlatok) mekkora károkat okozhatnak, ha kellő szaksze­rű ellenőrzés nélkül oktatják azokat. A teljes megvilágosodásig nyolc lépcsőt kell végigjárni a jógiknak, melyből az első négyet közösségben is el lehet sajátítani: tilalmak (nem ártás), javasolt magatartás (ne csak tested, hanem lelked is tisz­títsd), testhelyzetek, életerő szabályozás (légző- gyakorlatok). A többi - érzékelés, koncentráció, elmélyü­lés, megvilágosodás - viszont mindenki számá­ra egyéni út, melyet magának kell végigjárnia, és célhoz érnie. A jóga egyensúly a külvilággal és az ember­nek önmagával. A jószándék, a szeretet vezérli, akaratot és erőt ad a cselekvésre, tágítja a tuda­tot, élesíti az intelligenciát. S ha mindezeket íz­lelgetjük, Kölcsey Ferenc szavai jutnak eszünk­be unokaöccséhez, Kálmánhoz intézett Parainesis-ében is, mely hasonlatos István király Intelmeihez, vagy a tízparancsolathoz: „... légy jó, őszinte, becsületes, tiszteld anyád, hazád, s az emberiséget, imádd az istenséget, óvakodj a rossz könyvtől, hamis baráttól, léha kedvtelés­től, másokét ne vedd el, magadét óvd, s legfő­képpen hazádnak légy mindig hűséges, tettre kész fia...!” MÉSZÁROS NAP-futás A Nemzetközi Atlétikai Program (NAP) égisze alatt mezei futó­verseny résztvevői voltak mező­túri és túrkevei általános iskolá­sok. Az Erzsébet-ligetben zajló rendezvényen az iskolák közötti pontversenyt a túrkevei Petőfi Á. I. nyerte meg a mezőtúri Marathon DSK és az Újváros DSK csapatai előtt. Síelés A francia Eric Barone 222.223 km/órás teljesítménnyel új vi­lágcsúcsot ért el az Arcs-i olim­piai sípályán. A régi rekordot (217.391 km/ó) szintén a 39 éves versenyző tartotta, amelyet még 1999. márciusában állított fel ugyanitt, a szinte függőleges, 92 százalékos meredek lejtőn. Barone, aki egyébként neves kaszkadőr is, mindössze 8.2 másodperc alatt elérte a 217 km/órás sebességet, ami majd­nem megegyezik a Forma-l-es autók gyorsulásával. Lábtoll-labda Tizenhárom középiskola félszáz versenyzője lépett pályára Új­szászon az I. Lábtoll-labda Diák­olimpia országos döntőjén, me­lyen a sportág favoritjai - Űj- szász, Jánoshida, Nagykanizsa tanintézményeinek diákjai — mellé szolnoki iskolák tanulói is felzárkóztak. Győztesek, IV. kcs., fiú egyé­ni: Nagy Zoltán (Újszász). Csa­pat: Ujszász GSZKI I. Leány egyéni: Földi Nikoletta (Új­szász). Csapat: Újszászi GSZKI „A”. V. kcs., fiú egyéni: Tóth Gá­bor (Újszász). Csapat: Eger. Le­ány egyéni: Gozdán Anikó (Nagykanizsa). Csapat: Nagyka­nizsa. Sportdiplomácia Az európai országok sportmi­nisztereinek május végi, pozso­nyi találkozójának fő témája a harmadik évezred tiszta, dop­pingmentes sportja lesz. A kon­ferencián több előadó foglalko­zik majd a sportnak a társada­lomban betöltött kohéziós sze­repével, és olyan árnyoldalaival, mint a doppingkérdés, vagy az egyre gyakrabban jelentkező, a női versenyzőket érintő szexuá­lis zaklatás elterjedése. Az oldalt szerkesztette: Mészáros Géza Hídverés” Abádszalók és Hannover között Hagyományőrző Sportjátékok Világfesztiválja Kuntoiás, kunkobakolás, köcsögtörés, patkódobás, csikósteke. A magyar kül­döttség eme ősi hagyomá­nyokkal bíró, nemzetünk egyes régióira oly jellemző népi játékokkal ismerteti meg a júniusi hannoveri vi­lágkiállítás látogatóit. A 2000-es hannoveri Expo egyik színpompás programja a Hagyo­mányőrző Sportjátékok Világ- fesztiválja. A Magyar Szabadidő- sport Szövetség tavaly beadott pályázatára három hete érkezett meg a beleegyező válasz az alsó- szászországi tartományból. Az MSZSZ - Ribár Zsuzsa, a testület elnökségi tagjának ajánlására - az abádszalóki hagyományőrző csoport játékaival pályázott, me­lyet a házigazdák örömmel fogad­tak. Június 18-án tehát egy tíz tagú küldöttség (Kiss András, Simon Sándor, Kocsis János és neje, Szo- kolainé Lőrincz Valentina, Kor­mos Erzsébet, Kontra Zoltánná, Lugosi Barbara, Gajzágó László, Ribár Zsuzsa) indul az észak-né­met városba, amely egy héüg fog­ja képviselni a magyar színeket, 50 ország bemutatkozói között. Eredetileg június 25-én már ha­zafelé vette volna az irányt a mi­eink kisbusza, ám Gémi Gábor, a hannoveri kiállítás magyarorszá­gi miniszteri biztosa kérésére to­vábbi egy napot Alsó-Szászor- szágban töltenek majd hagyo­mányőrzőink. Az Expón ugyanis 26-án kerül sor a Magyar Napra, melyen szintén szívesen veszik a népi viseletbe öltözött, játékos kedvű abádszalóki csoport jelen­létét. A kunkobakolás eredeti kunsági játék, mellyel júniusbaji az egész világ megismerkedhet Holtágak a figyelem középpontjában Az áradás kárt, de hasznot is hozott Még fel sem ocsúdhattunk a cián-, és nehézfémszen­nyezés riadalmából, amikor a közelmúltban újabb félel­mek színterévé vált a Tisza. A hatalmas árhullám né­hány napja tetőzött, s ezzel egyidőben bebizonyosodott, hogy nem szabad lebecsül­nünk folyóink erejét. Mind­ez talán a folyóvízi horgá­szokat és halászokat lepte meg legkevésbé, akiket olt- hatatlan szenvedélyük, avagy hivatásuk fűz egy éle­ten át e vizekhez. Ettől füg­getlenül úgy tűnik, egy idő­re még nekik is be kell érni­ük a tavak és holtágak nyúj­totta lehetőségekkel. Közismert, hogy a Tisza és mel­lékfolyóinak szinte példátlan mé­retű áradása a folyó közelében élőknek óriási munkát és veszte­ségeket, az országnak pedig tíz- milliárdokban mérhető kiadáso­kat okoz. Arról azonban eddig nem esett szó, hogy a végelátha­tatlan területek elöntése kedvező következményekkel is jár. A leg­hatékonyabb gyógyír ez szőke fo- lyónk cianid és nehézfémek ütöt­te sebeire, hiszen általa régen lá­tott nagyságú élettérhez és szapo­rodási területhez jutott egy időre a vízi élővilág. A szaporulat megóvása és a fo­lyam revitalizációjának érdeké­ben azonban horgászni a tervek szerint - ha a vízállás is engedi - majd csak június 15-étől szabad a Tiszán. így a megrögzött tiszai pecásoknak is tavi horgásszá kell „szelídülniük” egy időre. Mindez azonban nem feltétlenül bünte­tés. A megye horgászegyesületei, valamint a Közép-Tisza vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége ugyanis azon munkálkodnak, A pecásoktól kérdezzük 1. A hazánkban fogható halfajok közül melyik képes akár 80 százalékban a bőrén keresztül lélegezni? 2. Lehet-e Magyarországon kői pontyot fogni? 3. Milyen anyagból készülnek a legelterjedtebb wobblerek? Legutóbbi játékunk nyertese Szabó László szolnoki olvasónk, aki a PR TV: Horgászbottal az őshazában című videókazettáját nyerte, melyet szerkesztőségünkben, hétköznap 9 és 18 óra között veheti át. Gratulálunk! A helyes válaszokat beküldők között ezúttal is a PR TV produkciójában, a legjobb hazai horgászok és szakírók közreműködésével készített videókazettát sorsolunk ki. Beküldési határidő: május 19. Címünk; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Napilapok Szerkesztősége, 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. Pf.: 105. Kérjük, a borítékra ragasszák rá a horgászsarok emblémáját is! hogy minél több és jobb minősé­gű állóvíz álljon a horgászok ren­delkezésére. Ennek eredménye­ként olyan csodálatos környezet­ben is hódolhatnak szenvedé­lyüknek, mint a Hortobágyi Nem­zeti Park kezelésében lévő, szen­télyként nyilvántartott Kovácsi, Szóró, vagy Csatló holtágak. Ezen kívül pedig jelenleg is tárgyalások folynak a szintén festői szépségű és halbőségéről híres kiskörei holtág - közismert nevén a Bóka - horgászati hasznosításáról. A megye legtöbb pecását per­sze változatlanul a szolnoki Alcsi- szigeti Holt-Tisza vonzza, amely idén szintén reményekkel ke­csegteti az emlékezetes horgász- kalandokra vágyókat. Ennek egyik oka az, hogy a múlt hónap­ban mintegy 30 mázsa - körülbe­lül háromezer darab - méretes pontyot telepítettek a vízbe. A fo­gási esélyeket azonban legalább ilyen mértékben segíti az is, hogy a megyei és városi rendőrkapi­tányság, valamint a vízirendészet járőrei mellett március 1. óta két hivatásos halőr is védi a holtág halállományát. Eredményességü- 'ket pedig mi sem bizonyítja szemléletesebben, minthogy az elmúlt két évben egyetlen sza­bálysértőt sem értek itt tetten, ám március óta már negyven ilyen esetre derült fény. Mindezeken túl a közeljövőben folytatódik a telepítés az Alcsi Holt-Tiszán, ugyanis május második felében ismét közel 30 mázsányi ponty és 120 ezer előnevelt süllő kerül majd a vízbe. ______ B. J. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom