Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-30 / 125. szám

2000. MÁJUS 30., KEDD S P ŐRT 9. OLDAL A szakemberek szemével így látta: Vígh Tibor és Szabó Imre Örömünnep Tiszaföldváron A Tiszaföldvári VSE bajnokcsapata: (hátsó sor balról) Cseuz György szakosztályvezető, Váczi Sándor edző, Kiss János, Balogh Lajos, Nezezon Dániel, Sipos Attila, Varga István, Makó Nándor, Sípos Lajos, Krasznai Gábor, (első sor balról) Szabadosné Tyihák Éva klubel­nök, Jordán Gusztáv, Balogh Zoltán, Tóth László, Tajthy György, Bukta Csaba, Berkó Lajos, Danku Sándor, Matastyik Mihály FOTÓI MÉSZÁROS Miután a helyiek által „Tisének” becézett kézilabdacsapat vasárnap este fölényesen legyőzte a Kecskemétet, megnyerte az NB I/B-s bajnokságot. Egyben jogot szerzett ar­ra, hogy már ősszel a legmagasabb osztály­ban szerepeljen. A páratlan siker után valóságos fieszta tört ki a településen, a csarnokban folyt a pezsgő, levegő­be repültek a játékosok, és az edzőt is vállukra a ■ kapták a szurkolók. Ezután szekérre pattant a csapat, és gépkocsikonvojjal a háta mögött vé­gigvonult a főutcán. A célállomás a Toronynak nevezett vendéglátóegység volt, ahol mindenféle finomságok várták a kedvenceket. Az ünnepség közepette mi is ott kíváncsiskodtunk, és megszó­laltattuk a csapathoz közel álló embereket. Borza Attila polgármester: - Szívből örülök a sikernek, ráadásul közel áll hozzám sport, hi­szen testnevelő tanári végzettségem van. Miután megemésztettük a bajnoki címet, felmérjük a le­hetőségeket, de nekem az a véleményem, hogy mindenképpen el kell indulnunk az NB I-ben. Horváth József, a megyei kézilabda-szövet­ség főtitkára: - Hál’ Istennek, csupán egy évig maradtunk élvonalbeli csapat nélkül. Megfelelő összefogással, a tehetségek felkutatásával és néhány megyei kötődésű játékos leigazolásával meg lehet erősíteni a földvári gárdát. Tóth László, alias Jacsa: - Immáron 20 éve kézilabdázóm itt Földváron, nekem már a tava­lyi NB I/B-s bajnoki cím is nagy siker volt, ez pedig valóságos csoda. Nem érzem magam öregnek, ha kellek, továbbra is rendelkezésére állok. Váczi Sándor edző: — Egy éve azt a tűzték ki, hogy maradjunk bent az NB I/B-ben. Nos, ezt bőven túlteljesítettük. Jó dolog, hogy itt Földvá­ron szeretik a kézilabdát, megfelelő erősítéssel megvetheti a lábát a csapat a legmagasabb osz­tályban. ________________________________________________(VÉCÉÉ) D ragila világcsúcsa A hét végén az amerikai Stacy Dragila 4.62 méterrel új szabad­téri világcsúcsot ért el női rúdug­rásban. A 29 éves atlétanő korábban kétszer is beállította az ausztrál Emma George tavaly február­ban Sydneyben elért 4.60 méte­res rekordját. Először az elmúlt évi sevillai világbajnokságon, másodszor idén május 13-án Modestóban. Dragila szintén 4.62 méterrel tartja a fedett pályás világcsú­csot. Repülőjegyet ér az ezüst NŐI RÖPLABDA junior Eb-selejtező Óriási siker közelébe jutottak az utolsó forduló előtt a Minszkben zajló női junior röplabda-Európa- bajnoki selejtezőn a magyar lá­nyok. Mivel az első négy találko­zójukból hármon diadalmaskod­tak, jó eséllyel pályáztak a to­vábbjutást jelentő második hely­re. Ehhez „csak” két szettet kel­lett nyerni legnagyobb vetélytár- suk, a házigazda fehéroroszok el­len. Nos, az egész herényi különít­ményt soraiban tudó válogatot­tunk nem keltett csalódást, rög­tön a mérkőzés elején tudatosí­totta ellenfelében, csak a Né­meth Lajos-Deme Gábor edzők által dirigált „elit alakulatunk” harcolhatja ki a svájci döntőben való szereplés jogát. Miután Fényesék megszerezték a máso­dik játszmagyőzelmet is, már nem koncentráltak eléggé, így elúszott a meccs, ez azonban csak szépségtapasz lehet a ven­déglátók számára. Fehéroroszország— Magyarország 3:2 (-15, -22,13,25,13) Minszk, 2000 néző. Magyarország: KISS A., SZA­BÓ, Dégi, Józsa, Vakulya, KISS B. Csere: FÉNYES (liberó), Sel- meci, Seji, Kriegel É, Vatai, Zele- nyánszki. Edző: Németh Lajos, Deme Gábor. A selejtező végeredménye: 1. Lengyelország 10 pont, 2. Ma­gyarország 8 (11:8), 3. Fehér­oroszország 8 (10:9), 4. Francia- ország 7, 5. Görögország 6 (5:12), 6. Portugália 6 (4:13). A magyar válogatott lapzár­tánk után, hétfőn az éjszakai órákban érkezett haza. _________________________M L ábát törte a lovas Kunszentmárton Nem könnyű az edzők élete ebben a kiélezett, gazdasági­lag időnként ingatag világ­ban. A csapatokat támoga­tók pénzük fejében nemegy­szer szinte követelik a jó eredményt, sőt az sem ki­zárt, hogy nyílt vélemény- nyilvánítással kívánják ala­kítani az összeállításokat. Egy régión belül még foko­zottabb jelentősége van — a presztízs miatt — egy „házi” mérkőzésnek, esetünkben a vasárnap lejátszott Kunszentmárton— Jászberény NB H-es labdarú­gó-összecsapásnak, amelyen a vendégek további sorsa for­gott kockán, míg a házigaz­dák már csupán az érmük „fényesítésére” törekedtek. Az 1-0-s hazai győzelemmel zá­rult találkozó után mindkét edző­nek négy kérdést tettünk fel azzal a szándékkal, vajon aludva egyet az eseményekre, másként látják- e a történéseket. Kérdések: Az eredmény ismere­tében ugyanezt a kezdőcsapatot küldené pályára? A látottak alap­ján a győztes kiérdemelte a há­rom pontot? Hogyan látta a tizen­egyest, és az mennyiben befolyá­solta a mérkőzés kimenetelét? A hátralévő két ütközettől mit vár? Vígh Tibor (KUTE): - Bár­mennyire is furcsa, én azt val­lom, otthon sem hagyhatom fi­gyelmen kívül ellenfeleink eré­nyeit. Vasárnapi stratégiámat úgy alakítottam ki, hogy a fejjá­tékunkra építettem, ami, beval­lom, nem jött be, ám az elképze­lésem többi része maradéktala­nul bevált, amit az eredmény is igazol. Nem játszottuk túl ellen­felünket, amihez talán az is hoz­zájárult, hogy a Jászberény sze­rintem visszafogottabb volt az általunk vártnál. Szabó Imre (JSE): — Nem hi­szem, hogy okom lenne új ösz- szetétellel kísérletezni. Tudtam, hogy a KUTE 4-4-2-es felállásban védekezik, a kontrákra építve két ékkel támad, és a bedobásai, szabadrúgásai „életveszélye­sek”. A mérkőzés döntő részé­ben megoldotta feladatát a csa­patom. V. T.: - Úgy érzem, egy mér­kőzés markáns mutatója lehet az, hogy hány ziccert tudott ki­alakítani egy csapat, s rajta há­nyat tudtak véghezvinni. Ennek ismeretében mondhatom, a j Jászberénynek egyetlen veszé­lyes fejesén kívül nem volt ko­moly lehetősége, ellenben ne­künk a szünet után Bócsik és Szalai révén újabbak adódtak. Nem beszélve arról, hogy a bün­tetőt nagyszerű akcióval harcol­tuk ki. Sz. L: - Talán egyik csapat sem érdemelt volna győzelmet. Mi inkább csak a második félidő­ben irányítottuk a játékot, s mi­vel összességében védekezés­ben végig jobb volt a Kunszent­márton, megérdemelt a győzel­me, hiszen nem tudtuk bevenni a hálóját. V. T.: - Olyan meccs volt ez, amelyen a vezető gól szerzője jó eséllyel pályázhatott a három pontra. Nem tudom, ha a heré­nyiek találnak be először, tu- dunk-e fordítani. A kispadról úgy láttam, hogy jó ütemben ér­kezik balról a beadás a kapu elé, ahol két játékos elesett. A szü­netben megkérdeztem Hegedűs játékvezetőt, aki azt válaszolta: Szabó Zoltán lerántotta Brak- szatóriszt. Sz. L: - Én a tizenegyes előtti szituációt kifogásolom. Történt ugyanis, hogy Koltai az ominó­zus beadása előtt kevéssel a mi indításunkat kézzel szándéko­san megfogta. Mivel már volt egy sárgája, a bíró nem akarta kiállí­tani egy újabbal. Nyilván tíz em­berrel szemben könnyebb lett volna a dolgunk. A büntetőnél én is csak azt láttam, hogy a ka­pu előterében elesik két játékos, és a bíró a meszelésre mutat. V. T.: - Tudva azt, hogy meg­van az ezüstérmünk, immár nincs vesztenivalónk. A hét végi miskolci elleni „kiránduláson” azért kellene a győzelem, hogy megteremtsük saját magunknak az esélyt az utolsó fordulóra, amelyben a listavezető Kiskőröst fogadjuk otthonunkban, remél- j hetően már az aranyérem meg­szerzése miatt. Sz. L: - Matematikailag van még esélyünk, de a döntés sze­rintem a Fót kezében van. Megint idegenbe, Kalocsára me­gyünk, utána a Borsod Volánt fo- | gadjuk. Ám ha a Fót az utolsó fordulóban X-el vagy netán ki­kapna otthon a Gyulától, akkor elúszott az ötödik helyünk akkor is, ha mindkétszer nyerünk. Eb­ben az esetben az osztályozón j próbálunk meg mindent elkövet­ni azért, hogy a második vonal­ba jUSSUnk. NÉDER ISTVÁN KOSARASKÖSZÖNTŐ. Tegnap este a szolnoki városháza dísztermében Szalay Ferenc polgármester fogadást adott a Szolnoki Olaj kosárlabdacsapata tiszteletére, melynek keretében „A városunkért” kitüntető címet adományozta az együttesnek, illetve Zorán Kmézics és Pór Péter edzőnek. Mint ismeretes, a megyeszékhelyen a labdasportágak közül a piros-feketék kosarasai szerepeltek a legjobban. Miután a második helyen végeztek az alapszakaszban, egészen a döntőig meneteltek az olajosok fiúk, amelyben csak óriási küzdelemben, hat találkozó után győzte le őket a székesfehérvári Albacomp gárdája. A klub történetében második alkalommal nyertek ezüstérmet a kosaras legények, sőt bónuszként a nemzetközi színtéren is megmutathatják tudásukat, az ősszel ugyanis a Koracs- kupában indulhatnak az olajosok.___________________________________________ fotói mészáros jános Abony Rekkenő hőségben, néha széllökések kíséretében rendezték meg Abonyban a Lila akác kupa lovasver­senyt díjugratók és kezdők csatasorba állásával, össze­sen hatvan ló és negyvenhét lovas részvételével. A vásártéren kialakított pályán a hagyományoknak megfelelően először a kezdő lovak és lovasok — együttesen számolták az ered- . ményeiket, amelyek az országos Bl-es minősítés szabályai szerint zajlottak - szálltak nyeregbe. Eb­ben a kategóriában a dunaharasz- ti Radó Edina győzött (Sármány), mögötte a komáromi Márkos Al­bert (Rebeka) és az újszászi Len­gyel Zsuzsa (Pillangó) állhatott még a dobogóra. A stafétaugra­tásban csaknem kettős Cegléd környéki siker született, hiszen a Ruttner Farm két kiválósága, Fo­dor István (Randé) és Apró József (Baba) nagyszerű párost alkotva hódította el az aranyat, megelőz­ve a ceglédi Fábiáncsics Gábort (Nissan Maron) és társát, a szol­noki Anka Jánost (Képviselő). Mögöttük a kunhegyesi Beke Endre (Kadét) és az újszászi Len­gyel Zsuzsa (Pillangó) végzett. Sajnálatos, hogy Beke Endre lo­vának elszakadt a kengyeltartó­ja, ezért leesett hátasáról, és láb­töréssel kórházba kellett szállíta­ni. A Lila akác kupáért is nagy harc folyt a 110-es akadályok fö­lött, a kétszeri összevetés után a következő sorrend alakult ki: 1. Apró József (Napóleon), 2. Daragó Zoltán (Tiszafüred, Her- czeg) - mindketten hibátlanul teljesítették a pályát — 3. Bazsó Gergely (Carussel SE, Reed River). N.l. ........- . Tenisz A szolnoki Tiszaliget teniszpá­lyáin zajlott az idei tenisz-diák­olimpia megyei döntője. A fiata­lok öt korcsoportban ütögették a labdákat, s a verseny szabályai értelmében csapatokat hirdettek ki győztesnek. Győztesek, I. kcs., fiúk: Kö­rösi Á. L, Szolnok (Halla Szi­lárd, Vígh Máté), leányok: Gya­korló Á. I„ Jászberény (Dobos Bernadett, Oláh Viktória, Nagy- Pál Zóra). II. kcs., fiúk: Belvá­rosi Á. I., Jászberény (Krikovics Milán, Kis Viktor), leányok: Martos Á. I., Martfű (Juhász Márta, Nyerges Ildikó, Szikszai Éva, Csinády Rita). III. kcs., fi­úk: Gyakorló, Jászberény (Sző­ke Csaba, Vass András), leá­nyok: Arany Á. I., Kisújszállás (Rácz Judit, Ember Piroska). IV. kcs., fiúk: Varga K. Gimná­zium, Szolnok (Kovács Áron, Nagy Róbert), leányok: Varga K. Gimnázium, Szolnok (Sü- lyös Emese, Kádár Viktória, Vincze Anna). V. kcs., fiúk: 'Verseghy Gimnázium, Szolnok (Bagi Péter, Labancz Gábor, Fe- dor László), leányok: Lehel Ve­zér Gimnázium, Jászberény (Csajbók Tímea, Csajbók And­rea). Sporttalálkozó A zagyvarékasi Damjanich Já­nos Általános Iskola és a Rékasi Diáksport Egyesület ötödik alka­lommal rendezi meg a kisdiákok sporttalálkozóját. Az árvízkárok miatt ezúttal azonban valamennyi versenyt - labdarúgás, kézilabda, há­rom-, négy- és ötpróba — a tan- intézmény sportudvarán bo­nyolítanak le a szervezők, a szombaton reggel 8 órától kez­dődő nagyszabású rendezvé­nyen. Az előzetes nevezések szerint a helyi diákokon kívül jászladá- nyi, kőtelki, rákóczifalvi, szajo- li, szászbereki, tószegi, újszá­szi, sőt aradi fiatalok is sport­mezt húznak a zagyvarékasi sportnapon — mintegy 250-en. Asztalitenisz Szolnok városi nyílt egyéni baj­nokságot rendez szombaton a városi asztalitenisz-szövetség, a helyi Tisza, valamint a Honvéd sportegyesület. A HSE repülőtéri sportcsarno­kában reggel kilenc órától áll­nak háló mögé mindazon szeni­or és felnőtt hölgyek, illetve urak, valamint az újonc srácok és lányok, akik a megyei és NB- s csapatbajnoki küzdelmekben nem indultak. Sőt, versenyzési engedéllyel nem rendelkező amatőrök is részt vehetnek a versenyen Szolnok város bajno­ka címéért. Kajak-kenu A Szolnok Városi Sportiskola if­júsági korú sportolói Tolnán, a Tolnatex-kupa maraton verse­nyén szerepeltek. A 23 km-es tá­vot - 2x200 m-es futószakasz- szal - a kajak egyesben Folláth Vivien nyerte. Vivien Lőrinczy Judittal együtt pedig negyedik helyezést szerzett a K-2-es számban. A kajak-kenu diákolimpia szarvasi területi döntőjéből szá­mos sportiskolás került tovább az országos fináléba. Egyéni­ben ugyanis az első hat, csapat­hajóban pedig az első három egység jutott tovább. Eredmé­nyek: K-l 500 m: ...3. Földi Ka­talin, MK-1 1000 m: ...5. Zelei Bánk, K-2 1000 m: ...3. Visznoki Dávid, Zoványi Zoltán, K-2 500 m: 1. Pozderka Adrienn, Tóth Krisztina, K-4 1000 m: ...3. Zoványi Zoltán, Dúl Dávid, Visznoki Dávid, Bede Norbert, K-2 2000 m: ...4. Gazdag Kata­lin, Sarudi Aliz, K-2 2000 m: ...2. Tóta Tamás, Mohácsi Ro­land, K-4 500 m: 1. Szakács Szil­via, Kuti Adrienn, Göblyös Ka­talin, Menkó Zsuzsa, K-2 500 m: ...2. Szakács Szilvia, Menkó Zsuzsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom