Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-29 / 124. szám

2000. MÁJUS 29., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Hatalmas árhullámokra a jövőben is számítani kell (Folytatás azl. oldalról) Dr. Aradi Csaba, a Természetvédelmi Vi­lágörökség Programiroda igazgatója rámu­tatott: csak akkor szabad beavatkoznunk a természet rendjébe, ha ismerjük a változá­sok következményeit. A Tisza tájrehabili­tációja során a folyót egységes, élő szerve­zetként kell kezelni, ám a munka sikeré­hez az emberek gondolkodásmódjának alapvető változására is szükség van. A szegedi egyetem docense, dr. Rakon- czai János előadásában az elmúlt évek ti­szai árvizeinek rendkívüliségét vitatta. Szerinte az utóbbi, igen magas árhullámok előfordulásának gyakorisága azt bizonyít­ja, hasonlóra a jövőben is számítania kell a Tisza mentén élőknek. Váriné Szöllősi Irén, a Kötivízig hidroló- gusa kiemelte, az elmúlt évek csapadék- és párolgásviszonyainak változása nyomán a Tisza mentén 45-180 centiméterrel emelkedett a talajvíz szintje, így jelentősen csökkent a talaj vízbefogadó képessége. Az árhullámok kialakulásának pontos okaira azonban csak egy átfogó, a folyó egész víz­gyűjtőjére kiterjedő hidrometeorológiai folyamatelemzés adhat magyarázatot. BUGÁNY VIDÁM VETÉLKEDŐ. Kétezer perces vetélkedőt rendeztek a szajoli sportcsarnokban, melyen a házigazdák mellett Nagykörű, Tiszatenyő és Rákóczifalva csapatai versengtek a helyezésekért. A millenniumi rendezvénysorozat részeként megtartott vetélkedő tábortűzzel ért véget._____________________________________________________________________fotó: m. j. A vízgyűjtők védelmében Szolnok Egy vízgyűjtő terület lakói vagyunk, globálisan kell te­hát gondolkodnunk — hang­zott el azon a kétnapos, pén­teken és szombaton megtar­tott nemzetközi konferenci­án, melyet a Kárpátok Ala­pítvány és a Tiszatáj Alapít­vány szervezett Szolnokon, a Kárpát-medencében fekvő országok ökológiai és kör­nyezetvédelmi feladatainak összehangolására. Az eurorégiós tanácskozáson a vendéglátók mellett Lengyelor­szág, Románia Szlovákia és Uk­rajna képviseltette magát. A kör­nyezetvédelmi szakemberek pénteki bemutatkozó előadásaik alkalmával ismertették országaik e tárgyban eddig elért eredmé­nyeit és jövőbeni törekvéseit. Románia küldötte, a nagyvára­di egyetem tanára országának ökológiai veszélyforrásairól szól­va elmondta: az elmúlt évtizedek erős iparosítása következtében a folyók mentén számtalan hiá­nyos, elavult technológiával mű­ködő, környezetszennyező üzem létesült. Ezek nem csupán a fel­színi vizeket, de gyakran a talajt és a levegőt is szennyezik. Az egyetem folyamatosan vizsgálja e területek állapotát, és tanulmá­nyokat készít a károsodások kö­vetkezményeiről, ám eddig ezek nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy előrelépés történjen e téren. A román szakember kifej­tette, az Európai Unió keleti bőví­tése jelentősen előmozdítaná a térség környezetvédelmi problé­máinak megoldását, hiszen kö­zös joganyaggal és cselekvési stratégiával rendelkeznének az érintett országok. Előadásának zárszavaként azonban azt is hangsúlyozta: minden törekvés és egyeztetési kísérlet kudarcra van ítélve mindaddig, amíg az együttműködésre és a közös cse­lekvésre nem állnak rendelkezés­re a szükséges források. __________ BUGÁNY M egújuló múzeumok Megyei információ A Damjanich múzeum fel­újítása a folyamat első állo­mása volt. Egymás után szü­letnek újjá a megye kisebb múzeumai is. Az eddigi munkákról és a jövő tervei­ről dr. Kertész Ró­bert megyei múze­umigazgatót kér­deztük. Az áttörést a Damja­nich múzeum felújí­tása, sőt valóságos új­jászületése hozta meg 1996-ban. A fi­gyelem ezután a vidé­ki múzeumok felé fordult, hiszen azok is hasonlóan lerom­lott állapotban voltak. Minisztéri­umi, megyei és helyi támogatás­sal, pályázatokon nyert jelentős összegekkel alapozták meg a to­vábbi munkát. Az események gyorsan követ­ték egymást. 1998 májusában megnyílt Jászberényben a felújí­tott Jász Múzeum, augusztusban pedig Karcagon a Nagykun Múze­um. A két város sokat áldozott a tulajdonukban lévő épületekre, és a megye is adott pénzt mindkét esetben. A felújított múzeumok sorában a legutolsó a túrkevei Finta Múzeum, amelyet a minap adtak át. Ez a megyéé, ugyanúgy, mint a tiszafüredi Kiss Pál Múze­um, amelynek az átadását január 22-re, a magyar kultúra napjára tervezik. A városok lehetőségeik­hez mérten segítettek a felújítás­ban. Tavaly óta folyik a kunszent­mártoni helytörténeti múzeum felújítása, de a városnak elfogyott az e célra rendelkezésre álló pén­ze, illetve az a kisebb összeg, amelyet a megye adott. így a befe­jezés határideje egyelőre bizony­talan. Dr. Kertész Róbert még há­rom múzeumot említett, amelyek felújítása a többiekéhez hasonló­an indokolt volna. A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeumról kevesen tudják, hogy az ország harmadik legnagyobb őslénytani gyűjteményével rendelkezik. Ott az a gond, hogy a református egy­ház visszaigényelte a múzeum épületét, de csak 2011-ig kell be­költöznie. A múzeum al&or a volt rendőrkapitányság épületében kap helyet, addig azonban felújí­tásról, megújulásról néni nagyon lehet beszélni. Mezőtúron is idő­szerű volna a rekonstrukció, és tervezik is, ugyanúgy, mint a Szolnoki Galéria esetében. Itt már a tervek is elkészültek, de még nem lehet tudni, mikor kezdődik meg a felújítás. A múzeumok épületeinek újjászületése általá­ban együtt járt új állandó kiállítá­sok rendezésével, s valójában ez az igazi, tartalmi megújulás. B. A. A túrkevei Finta Múzeum volt a legutóbbi a felújított múze­umok sorában Kezdődik Várhegyi büntetőpere (Folytatás az 1. oldalról) A vádirat tartalmazza továbbá, hogy az 1995 decemberében Vár­hegyi Attila által megkötött adás­vételi szerződésekben a szerző­déses kötelezettségek nem teljesí­tése esetére visszavásárlási jogot kötöttek ki. Erről azonban Várhe­gyi Attila még decemberben úgy­nevezett engedményezési szerző­désben lemondott. Utóbb kide­rült, hogy a vevők nem teljesítet­ték szerződéses kötelezettségei­ket, így az önkormányzatnak pert kellett indítania a szerződések ér­vénytelenítése érdekében. A vád­irat megállapítja, hogy Várhegyi Attila a jogszabályok értelmében felhatalmazás nélkül kötötte meg a szerződéseket, illetve mondott le a visszavásárlási jogról, és minderről nem is tájékoztatta a közgyűlést.A vádirat rögzíti: a mérnök szakértői vélemény sze­rint a szerződések nem tartal­mazzák, hogy a vevő milyen konkrét munkálatok elvégzésére vállalt kötelezettséget, így tulaj­donképpen ellenérték nélkül ke­rültek az ingatlanok a vevők tulaj­donába. A vételárak pedig alacso­nyabbak voltak az évi piaci forgal­mi értéknél. Az önkormányzatot ért több mint 190 millió forintos vagyoni hátrányhoz hozzájárult az is, hogy a vevők helyett ld kel­lett fizetni a mintegy 3 millió fo­rintos ügyvédi díjat. E tényállás kapcsán a főügyészség hűtlen ke­zeléssel vádolja Várhegyi Attilán kívül a városi önkormányzat ak­kori jegyzőjét és a polgármesteri hivatal akkori városgazdálkodási főosztályának vezetőjét. A büntetőeljárás feljelentéssel indult. A nyomozást a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Rendőr-fő­kapitányság kezdte el, a nyomo­zás felügyelete pedig a megyei fő­ügyészség feladata lett volna. Ám elfogultság miatt az ügyet átvette az Országos Rendőr-főkapitány­ság azóta megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatósága (KBI), a Legfőbb Ügyészség pedig a Fő­városi Főügyészséget jelölte ki a nyomozás felügyeletére. Szintén a Legfőbb Ügyészség döntött ar­ról, hogy a vádirat elkészítését, benyújtását és a vád képviseletét a Pest Megyei Főügyészség végez­ze. A főügyészség eredetileg a Szolnoki Városi Bírósághoz nyúj­totta be a vádiratot, ám ismét csak elfogultság miatt a Legfelsőbb Bí­róság a Budakörnyéld Bíróságot jelölte ki az ügy tárgyalására. ________________________________________(MTI) A legjobb kis biológus Immár tizedik alkalommal adott helyt a Magyar Ter­mészettudományi Társulat (MTT) szervezé­sében a Hermán Ottó országos bi­ológiaverseny döntőjének a hét végén Kisúj­szállás. A hu­szonöt diák kö­zül a karcagi Agócs László lett az első.- Öröm volt részt venni nekünk is ezen a versenyen f — mondta tegnapi értékelésében dr. Józsa Árpád, a DATE Karcagi Ku­tatóintézetének igazgatója, a zsűri elnöke, aki szerint a döntő minden indulója már most kiváló biológuspa­lánta. Beck Mihály akadémikus, az MTT kémiai szak­osztályának elnö­ke zárszavában ar­ra biztatta az ifjú biológusokat, hogy továbbra is érdeklődjenek, természettudomány iránt. A versenyt Agócs László, , karcagi Kováts Mihály Általáno Iskola nyolcadikosa nyerte, ak a karcagi, kisújszállási és a me gyei önkormányzat különdíját valamint Balogh János akadémi Kisújszállás kus ajándékát is megkapta. Fel­készítője Mándoki Erzsébet. Második Kocsis Tibor hajdúbö­szörményi, harmadik Drasskovits Gábor mohácsi ver­Megyei információ A Magyar Szocialista Párt május 31-én ország (rész)- gyűlést rendez megyénkben a párt országgyűlési képvise­lőinek és megyei szakembe­reknek a részvételével, akik négy helyszínen négy szekci­óban a vidékfejlesztés idő­szerű kérdéseivel foglalkoz­nak. Szekeres Imre ország- gyűlési képviselővel a ren­dezvényről beszélgettünk.- Mi indokolta a témaválasztást?- A szocialista párt fontosnak tartja, hogy a valódi vidékfejlesz­tésről beszéljünk, amely a gon­dokra szakmai, nem pedig ellen­zéki vagy kormánypárti megoldá­sokat ajánl. Olyan vidékfejlesztési alternatívát kínálunk, amely ötvö­zi a mezőgazdaság, a környezet- védelem, a tájvédelem, valamint a gazdasági fejlődés szempontjait. Jász-Nagykun-Szolnok megye eb­ben az értelemben különleges „Vidékfejlesztési alternatívát kínálunk” Beszélgetés Szekeres Imrével az MSZP országrész)gyűléséről helyzetben van, hiszen a meglévő problémák orvoslása egy hosszú távú, átfogó, kiegyensúlyozott programmal megoldható.- A szekcióüléseket a megye négy városában, Mezőtúron, Ti­szafüreden, Tiszaföldváron és Jászberényben rendezik. Van-e ennek valami különleges oka? — A helyszínek kiválasztásával a megye „kinyitását” próbáltuk szimbolizálni. Úgy gondolom, hogy a megye az Alföld közepén elszigetelődhet, ha nem próbáljuk meg valamiképpen feléleszteni kapcsolatait a szomszédos me­gyékkel. Ezért döntöttünk úgy, hogy a megye négy pólusára he­lyezzük ki szakmai programjain­kat. Emellett persze fontosnak tartottuk, hogy a szocialisták véle­ményét minél többen megismer­hessék, ezért a szakmai viták mel­lett lakossági fórumokon is részt veszünk.- Mit emelne ki a szakmai programok közül?- Mindent jó szívvel ajánlha­tok. Arra törekedtünk, hogy az embereket érdeklő és érintő kér­déseket vitassuk meg közérthető, mégis szakmai módon. A szak­mai rendezvényeinken az Alföl­det sújtó, az EU-csatlakozást gátló aszimmetriák kérdését járjuk kör­be. Ezek az infrastruktúra, amely­ről Mezőtúron beszélünk, az ipar- politika, amellyel Jászberényben, a környezetvédelem, amellyel Ti­szafüreden, valamint a mezőgaz­daság, amellyel Tiszaföldváron foglalkozunk. Én személy szerint a Tisza kérdé­sét érzem a ré­gió kulcsának. Már tavaly az ár- és belvízka­tasztrófa idején követeltem, hogy komplex fejlesztési program készüljön a Tisza és tér­ségének ár- és belvízvédelmére, és gazdasági fejlesztésére. Termé­szetesen ebbe beleértem a Tisza- tó értékeinek hasznosítását és a Jászsági-főcsatorna megépítését is. Emellett kiemelném az ipar­szerkezet átalakítását, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó in­novációs centrumok kialakításá­nak kérdését. Az Alföldön a ki­lencvenes évek elején jelentősen csökkent a termelési potenciál, ez magas munkanélküliséghez vezetett, amelyet tovább súlyos­bított a mezőgazdaság eltartóké­pességének csökkenése. Megol­dást jelenthet, ha a kis- és közép- vállalkozások szerepét erősítjük a külföldre irányuló bedolgozói, beszállítói körben. Az ipari fejlő­dés központjai már léteznek az Alföldön. Itt elsősorban az Alföld két tudományos-kulturális inno­vációs központjára, Szegedre és Debrecenre gondolok. Szolnok szerepe is jelentős: mint logiszti­kai központ határozza meg az Al­föld gazdasági fejlődését. Kérdé­ses, hogy ezek a városok elszige­telődnek, vagy húzóerejük érvé­nyesül az egész Alföldön. Karcagi siker A Magyar Vöröskereszt, az Or­szágos Mentőszolgálat, a rend­őrség és több civil szervezet év­tizedek óta megrendezi az or­szágos elsősegélynyújtó ver­senyt, melynek ezúttal Debre­cen adott otthont. A részt vevő csapatoknak el­méletben és gyakorlatban kellett számot adniuk tudásukról. A versenyzőknek az elsősegély- nyújtás alapelemeit számon ké­rő írásbeli tesztfeladatokat kel­lett megoldaniuk, valamint kü­lönböző sport-, vízi, autóbalese­tet és égési sérüléseket imitáló baleseteknél kellett segítséget nyújtani. A résztvevők három kategóriában - általános isko­lák, középiskolák és felnőttek - mérték össze tudásukat. A kö­zépiskolák közül a karcagi Gá­bor Áron Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola csapa­ta bizonyult a legjobbnak. senyző lett. Az első 15 helyezett jutalomtáborozásban is része­sült. Hermán Ottó-emlékérmet kapott többek között a rendező kisújszállási polgármesteri hiva­tal a Móricz Zsigmond Gimnázi­um. ________________________________________D.JL ; | mimi í A győztes Agócs László és felkészítő tanára, Mándoki Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom