Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-04 / 103. szám

2000. MÁJUS 4„ CSÜTÖRTÖK H A Z A I 5. OLDAL TÜKÖR Mádl Ferenc az államfőj elölt A Független Kisgazdapárt javaslatára - a miniszterelnök, valamint az FKGP és a Fidesz elnökségének egyetértése mellett - a koalíciós partne­rek Mádl Ferenc professzort jelölik a köztársasági elnöki posztra. A 69 éves tudós tegnap közölte, hogy vállalja a jelölést. Budapest Sikerült a nemzet iránt elkötelezett, az országot kitűnően reprezentáló, a magyar alkotmányos rendben eligazodó, több nyelven beszélő államfőjelöltet találnunk Mádl Ferenc személyében - jelentette be tegnap délben Torgyán József, az FKGP elnöke Orbán Viktor és Kövér László tár­saságában. A bejelentést megelőzően ün­nepélyesen aláírták a koalíciós szerződés módosításáról szóló okmányt. Ennek ér­telmében több cikluson át is érvényes az a szabály, hogy a két fél közül az erőseb­bik a miniszterelnököt, a másik a köztár­sasági elnököt jelöli. A megállapodás ki­terjed a 2002. évi választásokon való kö­zös képviselőjelölt-állításra is. A posztra korábban esélyes Torgyán doktor kérdésünkre válaszolva cáfolta, hogy valamiféle alkufolyamat zajlott vol­na le közötte és a kormányfő között, hiszen - mint fogalmazott - ő politikus, nem pedig kufár. Felvetésünkre, hogy néhány évvel ezelőtt miért álltak el az akkor szintén esélyes Mádl jelölésétől, kifejtette: azért, mert noha a kisgazdák, illetve a polgári erők közvetlen elnök- választást akartak, a maguk 28 százalé­kával azt úgysem tudták volna keresztül­vinni. Orbán Viktor miniszterelnök a sajtó- tájékoztatón kiemelte: azért támogatta örömmel az FKGP javaslatát, mert Mádl Ferenc olyan személyiség, aki nemcsak elkötelezett a magyar történelem hagyo­mányai iránt, hanem kiválóan kiismeri magát az EU-tárgyalások útvesztőiben is, emellett mérhetetlenül szelíd. Kövér László, a Fidesz elnöke szerint szertefosz­lott az az ellenzéki remény, hogy az állam­főjelölés lesz a koalíció szakítópróbája. Enyedi Zsolt politológus úgy látja, hogy az ellenzék nem feltétlenül fogja meg­szavazni az Orbán bűv­körébe tartozó pro­fesszort. Még akkor sem, ha sokszorosan jobb Tor- gyánnál, s nem sorolható sem a botrányhősök, sem a „héják” közé. Fenntar­tásaik egyrészt abból táp­lálkozhatnak, hogy Göncz népszerűségét Mádl nem tudja majd reprodukálni, másrészt abból, hogy a miniszter- elnök baráti köréhez Koalíciós partnerek teljes egyetértésben sorolható újabb személy magas pozícióba kerülésével egyszínűvé válhat a politikai elit. Herényi Károly (MDF) lapunknak el­mondta: pártja annál is inkább öröm­mel voksol majd Mádl Ferencre, mert a professzor az Antall-kormány mi­nisztere, majd ’95-ben az MDF állam­főjelöltje volt. Kovács László (MSZP) nem tud olyan okot, amely lehetetlen­né tenné a koalíció jelöltjének megvá­lasztását.- A bohózati szakasz után végre meg­FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE nyílt az út a megfontolt döntés előtt - je­gyezte meg Magyar Bálint (SZDSZ), aki úgy véli: ha a professzor garanciát tud vállalni arra, hogy ténykedésében a pár- tokfölöttiség lesz az irányadó, akkor a szabaddemokraták nem zárják ki meg­választását. Csurka István (MIÉP) kije­lentette, hogy pártja nem ért egyet az el­hibázott antalli politika egyik megteste­sítőjének számító Mádl államfővé választásával. TAKÁCS MARIANN Flórián, a tüzes védőszent Budapest A kemény csapatmunkát, a férfias megmérettetést és a veszélyekkel teli kalando­kat kedvelők olyan mester­séget választanak, ahol mindezeket a szenvedélye­ket kiélhetik. Ilyen például a tűzoltók szakmája. Ma­gyarországon ma ünnepel­jük a tűzoltók napját.- Az utóbbi három évben jelen­tős változásokon ment keresztül a tűzoltóság, helyzetünk a koráb­bi évekhez képest sokat javult - nyilatkozta lapunknak az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Főigaz­gatóság szóvivője, Dobson Tibor. Az elmúlt évek alatt megsokszo­rozódott feladataikat közel azo­nos létszám mellett csak úgy tud­ták teljesíteni, hogy jelentős ösz- szeget fordítottak jobb felszere­lésre, személyes biztonságukra, mentőgépjárművekre és más munkaeszközökre.- Mintegy három évvel ez­előtt, a tűzvédelmi törvény tette kötelezővé valamennyi biztosító számára, hogy a vagyonbiztosí­tások 1%-át átutalják a tűzoltó­ságnak; ezt a pénzt csak techni­kai felszerelésekre költhetjük. A rendelkezés több mint másfél milliárd forintos bevételhez jut­tatja évente a tűzoltóságot. Ezenfelül az utóbbi három év­ben kormányzati hitelből vásá­rolhattunk 174 új tűzoltóautót, amelyek már minden igényt ki­elégítenek. Sikerrel pályáztunk 1998-ban és az idén is PHARE- pénzekre.- Ezek szerint a folyamatos fej­lesztés mellett komoly beruházás­ra is mód nyílik.- Hamarosan kilenc, már meg­lévő tűzoltóságot szerelhetünk fel a legkorszerűbb technikával, így Győrött, Veszprémben, Buda­pesten, Szolnokon, Miskolcon, Debrecenben, Kiskunfélegyhá­zán, Pécsett és Zalaegerszegen számíthat egy-egy tűzoltóság el­ső osztályú technikára.- Mennyire vonzó ma ez a szakma a fiatalok körében?- A viszonylag alacsony fize­tés ellenére is vonzó ez a pálya. A bruttó 45 ezer forintos illet­mény mellé 24-48 órás szolgála­ti rend társul. A nyugdíjkorhatár 55 év, de igazság szerint 50 éves korára egy tűzoltó a napi stressz, és a megfeszített fizikai munka, a folyamatos igénybevétel hatá­sára már megérett a pihenésre. Évente több fiatalt is el kell utasí­tani, mert nem felelnek meg a feltételként szabott fizikai elvá­rásoknak.- A tavalyi és az idei ár- és bel­víz során a mentésből mások mellett a tűzoltóság is kivette a ré­szét. Milyen speciális eszközökre van szüksége az alapvetően tűz oltására hivatott szervezetnek?- Az árvíz kapcsán a tűzoltók feladata a gátak erősítése volt. Különleges búvárcsoportunkat is be kellett vetni, de az emberek ki­menekítésében is segédkeztünk. A legkritikusabb napokban ro­hamcsapatunk arra várt, hogy egy katasztrófa bekövetkezése esetén azonnal menthessék az embereket.- A tűzoltók napján mit kíván?- Annyit mindenképp, hogy a tűzoltóság pár éve tartó fejlődése tovább folytatódjon. A mi szerve­zetünk ne legyen gátja az európai uniós csatlakozásnak. HORVÁTH MAGDOLNA Kötelező lesz a kettős könyvvitel Az Országgyűlésben tegnap megkezdődött az új számviteli törvény tárgyalása. Mind Varga Mihály, az előterjesztő pénzügyminisztériumi államtitkár, mind a későbbi felszóla­lók úgy vélték, hogy az 1992. január 1-jétől hatályos szám­viteli törvény jól szolgálta a formálódó piacgazdaságot. A javított, továbbfejlesztett változat célja egyebek mellett az, hogy a magyar törvény harmonizáljon az európai közösség számviteli irányelveivel. Budapest Az új törvény, amely a tervek szerint 2001. január 1-jén lép ha­tályba, kötelező érvényű lesz a vállalkozásokra, az államháztar­tás szervezeteire, az egészség- ügyi, szociális és oktatási intéz­ményekre, de az egyéni vállalko­zókra nem vonatkozik. Egysze­res könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót a vál­lalkozók legutoljára 2005-ről ké­szíthetnek, tehát az egyszeres könyvvitelről legkésőbb 2006. ja­nuár 1-jétől át kell térni a kettős könyvvitelre. A felsőoktatási és a közoktatá­si törvények közös módosítása több részletet szabályoz, a többi között rögzíti, hogy költségvetési támogatásban csak az állam által elismert egyházak oktatási intéz­ményei részesülhetnek, megvál­toztatja az egyetemi, főiskolai ta­nárok kinevezési rendjét és meg­határozza az úgynevezett minő­ségi bérpótlék minimális fel­tételeit és adható legkisebb össze­gét. Folytatódott a bortörvény, a pártingatlanokról szóló törvény és a balatoni területrendezési terv már korábban megkezdett vitája. Font Sándor (MDF) arra a prob­lémára mutatott rá, hogy sok olyan gyümölcs- és szőlőültetvény létesült az utóbbi években komoly állami segítséggel, amelyek tavaly és idén víz alá kerültek. Ezek ki­pusztultak vagy a kipusztulás ha­tárán állnak, az öt évre kötött szer­ződés írott betűjének tehát a gaz­dák nem tudnak eleget tenni. Sza­badi Béla földművelésügyi állam­titkár a jogszabályt idézte: ugyan­arra az ültetvényre öt éven belül nem lehet újabb támogatást igé­nyelni. Az állam mégis nyújt segít­séget - részben a katasztrófa-elhá­rítási keretből, részben a meliorá­ciós és öntözési támogatásokból, az FVM intézményei pedig el fognak tekinteni a szigorú szankcióktól. s. á. Nyilvántartott civilek Magyarországon immár csaknem 60 ezer civil szervezetet - jobbára egyesületeket, alapítványokat - tartanak nyilván. Munkájukat nehezíti, hogy a rájuk vonatkozó jogszabályok nem eléggé életszerűek. Dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke lapunknak megerősítette a civilek fenti véle­ményét. Tapasztalatait az alapít­ványokról szóló, most megjelent könyvében részletesen is kifejtet­te. Érdeklődésünkre elmondta: a jogszabályok módosításának elő­készítésével foglalkozó szakmai körökben is jelentősen megoszla­nak az álláspontok. Érvek és el­lenérvek sora vitázik egymással mindenekelőtt arról, hogy változ­zék-e a jövőben a civil szerveze­tek nyilvántartásba vétéle. Aki a jelenlegi, a bírósági bejegyzés mellett voksol, a jogbiztonságot elvileg jobban garantáló gyakor­latot, a rendszerváltozás óta eltelt 10 esztendő tapasztalatainak hasznosítását szeretné. Aki a tele­pülési önkormányzatokhoz he­lyezné át a bejegyeztetést, a gyor­sabb ügyintézésre hivatkozik. A Legfelsőbb Bíróság tanács­elnöke a szakmai érvek mellett száll síkra. Hozzáteszi azonban: a változtatáshoz a politikusok ál­lásfoglalása nélkülözhetetlen. A javarészt állami feladatokat átvál­laló egészségügyi, szociális, ha­gyományőrző, környezetvédel­mi, kulturális, foglalkoztatást elő­segítő szervezetek okkal kifogá­solják azt is, hogy azonos admi­nisztrációs bonyodalom kíséri a fillérekkel és a tetemes összeggel gazdálkodó csapatok lépéseit. Ez a panasz azért is jogos - te­szi hozzá Lomnici -, mert a civil szervezetek mintegy 350 milliárd forintos vagyonának és évi 90 mil­liárd forintos állami támogatásá­nak 95 százalékát éppen a kis szervezetek mozgatják. Fontos lenne, hogy a paragrafusok a ki- csik munkáját könnyítsék, cs. b. j. FELMÉRÉS. A Magyar Gallup Intézet végezheti el a júliusban kezdődő országos lakossági egészségfelmérést. A közvéle­mény-kutató cég közbeszerzési pályázaton nyerte el a megbí­zást. A lakosság egészségének országos feltérképezése július­ban próbafelméréssel kezdődik, majd ennek tapasztalatait hasz­nosítva októberben keresik fel a kérdezők csaknem 400 telepü­lés hétezer lakosát. A felmérés - a remények szerint - a lakosság egészségét jelentősen javító kor­mányzati döntésekhez, refor­mokhoz nyújt majd adatokat. BIZTONSÁG. A rendőrség az idén kiemelt feladatnak tekinti a betöréses lopások elleni küz­delmet. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a járőrök és a polgárőrök együttműködését javítják, ha­nem azt is, hogy a közvéle­mény figyelmét fokozottan fel­hívják a veszélyre. Azt tervezik, hogy az újonnan épülő házakra vagyonvédelmi szabványt írnak elő, a tűzrendvédelemhez ha­sonló veszélyességi fokozatok­kal, ennek megfelelő biztonsági felszereltséggel. TUDÁS HITELBŐL. Mindenki nek alanyi jogon jár az a hitel, ami lehetővé teszi minden fiatal számára az első diplomához ju­tást - mondta szerdán a rövide­sen a kormány elé kerülő terve­zetről az oktatási miniszter. Pokorni Zoltán szerint 2010-re akár minden második fiatal dip­lomához juthat. - Ez azért na­gyon fontos, mert csak egy tu­dásalapú társadalom és gazda­ság képes versenyben maradni az Európai Unió fejlett államai között - hangsúlyozta. DIGITÁLIS KULTÚRA. A kor­mány célja az, hogy az infor­matika, a digitális kultúra a la­kosság minél szélesebb rétegei­hez jusson el - jelentette ki megnyitó beszédében Stumpf István kancelláriaminiszter, az Internetkonferencia.hu nevű rendezvény fővédnöke szerdán Budapesten. TEREPJÁRÓK. A nemzeti parkok és a természetvédelmi igazgatóságok munkatársai 85 terepjárót vettek át Pepó Pál környezetvédelmi minisztertől. A 196 természetvédelmi őr ed­dig motorkerékpárral vagy saját gépkocsival járta be a rábízott, átlagosan 4-5 ezer hektáros te­rületet. MARKETING. Alapításának 30. évfordulóját ünnepli május­ban a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem Marketing Tanszéke, ahol az alapítás óta csaknem 4500-an szereztek diplomát. A tanszék fontos sze­repet töltött be a marketing szé­les körű megismertetésében és a piacgazdaság által igényelt szakemberek képzésében. ■ Bíróból lett főnyomozó Továbbra is az adócsalás és a csődbűntett a „sláger” Idén, az első negyedévben 865 feljelentés érkezett az APEH Bűnügyi Igazgatóságához. Ezekben az ügyek­ben 3,8 milliárd forintra becsülhető a feltételezett el­követési érték. Új jelenség, hogy a külső feljelentők mellett az adónyomozók maguk is egyre több bűncse­lekményt tárnak fel. Budapest A feljelentések jelentős része, 42 százaléka felszámoló cé­gektől érkezik az adónyomo­zókhoz. Sok feljelentést tesz­nek a területi adóigazgatósá­gok is. Nem ritkák a névtelen bejelentések sem. Utóbbiakat alaposan ellenőrzik, nagyon vigyázva arra, nehogy alapta­lan vádak nyomán kezdjenek nyomozást. Az év első három hónapjá­ban összesen 332 ügyet ad­tak át az adónyomozók vád­emelési javaslattal az ügyészségnek. A bűncselek­mények felderítésében ko­moly szemléletváltást hozott a bűnügyi igazgatóság új ve­zetőjének, dr. Sas Gábornak a tapasztaltsága, hiszen ő ko­rábban közigazgatási bíró­ként maga is szövevényes, gazdasági, adó-, vám-, tb- ügyeket tárgyalt. A minden részletében körültekintő nyomozások eredményeként ezentúl várhatóan gyorsab­ban kerülhet majd pont egy-egy bűn- cselekmény végére a bíróságokon is. A felderítő mun­kában jelentős előre­lépést hozott az Or­szágos Rendőr-főka­pitányság és az APEH Bűnügyi Igazgatósága között létrejött együttműkö­dési megállapodás. Ebben pontosan szabályozták, hogy milyen ügyekben, milyen adatszolgáltatással segítheti egymást a két bűnfelderítő szervezet. Gyakran ugyanis azonos személyeket érintő ügyekben párhuzamosan folyt eddig a nyomozás. Mint emlé­kezetes, a két szervezet adat­bázisának közvetlen össze­kapcsolása adatvé­delmi szempontok miatt nem történhe­tett meg. A minden­napi munkában az ügyészségi felügye­let garantálja a nyo­mozati módszerek törvényességét. Idén egyébként már 332 vádemelési javaslatot nyúj­tottak be az ügyészségekre, és 1404 konkrét bűncselek­mény tártak fel az APEH nyomozói. Ezek többsége, 82 százaléka adócsalás volt, 12 százaléka pedig csődbűn­tett. Egy-egy ügyben átlago­san 10 millió forint értékben követtek el gazdasági bűn- cselekményt. NÉMETH ZSUZSA EMLÉKHAJÓ. Újjáépítik a Hableány nevű, múlt századi folyami gőzöst, amellyel 1867-ben Széchenyi Ödön gróf Pestről vízi úton eljutott egészen Párizsig. Az újjá­építést a nagy utazó nevét viselő hajózási egylet karolta fel. Az építők sok részletet megismerhettek az út közben írt hajónapló leírásaiból. Képünkön Kard Aladár a Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Yacht Egylet elnöke, Széchenyi Géza, a család leszármazottja és Varga István, az egylet alelnöke a hajó előtt. ____ ___________________________________________FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom