Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-24 / 120. szám
2000. MÁJUS 24., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL IFJÚ MENTŐK. Egy feltételezett gázrobbanás sérültjeit kellett elsősegélyben részesíteni a megyei elsősegélynyújtó verseny egyik állomásán (képünkön), melyet tegnap tartottak Szolnokon, a besenyszö- gi úti laktanya területén. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete jól előkészítette a megyei döntőt, teljes körű ismereteket igényelt a csapatoktól a verseny. _____________________________fotó, mészáros V erseghy nyelvművelő verseny Szolnok Közérzetünk BABAWVI GYÖRGY Aszály és belvíz A hét végén a Jászságban járva lehetőségem adódott szétnézni egy jó hírű gazdaság (nevet csak azért nem írok, mert a helyzet ugyanúgy általánosítható más gazdaságra is) területén, hogy milyenek is a növénytermesztésben a kilátások. Sajnos, az összkép igencsak elkeserítő volt. Száraz, porzó táblák, vagy éppen az ellenkezője: vízjárta, vagy még most is vízben álló földek mellett hajtottunk el a szolgálati Nivával. Agrármérnök házigazdám meg-megállt egy-egy tábla mellett, s kérdezgette: „Látsz-e valamit is ezekben? Pedig itt nemrég kukoricát vetettünk, de a csapadékhiány miatt semmi sem kelt még ki. Amott meg a napraforgónak kellene már sorolnia, de csak a fekete föld látszik. A búzánk jó része csökevényes, fejletlen, mert vízben állt, kicsi a szára és még kisebb a kalásza, és kényszerérett lesz. Ki tudja, mióta nincs csapadék. Pedig anélkül az sem fog kikelni, amit nagy nehezen elvethettünk. Megmondom őszintén: ha napokon belül nem esik, katasztrofális helyzet alakulhat ki” - tárta szét a karját az ég felé tekintve. De onnan csak a nap tűzött le rettentő melegen... Belvíz, árvíz és aszály. Mind nyoMicsodű. ellentmondás.' morította-nyomorítszomjazó és vízben álló földek —— —— ________________ jutott idén (meg m ár tavaly is) bőven. A vízjárta táblákra már ősszel sem tudtak rámenni, hogy megmunkálják azokat, vagy ha került is bele őszi vetésű növény, főleg búza, akkor azt a tavaszi vizek, áradások vitték el, vagy rontották le a sarjadó kultúrák minőségét. A táblák egy részén jelenleg is több a sás, a nád, mint a kultúrnövény, és szárcsák, vadkacsák úszkálnak, kócsagok, gémek vadásznak a belvíz- és árvíztavakon (ennyi fekete gólyát még sosem láttam egyszerre, mint most). De nem jobb a helyzet a napraforgó- és kukoricavetések esetében sem. Mert hiába került földbe a mag, nem csírázik, nem kel ki, mert azoknak a földeknek nincsen víztartalékuk. Micsoda ellentmondásos helyzet, és mégis így van! Öntözésre pedig a magas költségek miatt a legtöbb helyen nem is gondolhatnak. Robogtunk hát a táblák között, rázkódtunk a rögös földuta- kon az immár gátjai között „összezsugorodott” Zagyva és Tárná közelében, nyeltük a port és sóhajtoztunk. Szomjazó és vízben álló földek. Bennük a reménység, a befektetett pénz, de a vetőmag helyett akár valódi bankókat is kiszórhattak volna, mind veszendőbe megy. Nekem még csak könnyű, gondoltam, de a földből élőknek ezzel naponta szembesülniük kell. És ez csak egy gazdaság a sok közül, amelyek hasonló gondokkal küszködnek. Az •utóbbi napokban aztán mintha Esőisten felénk fordította volna az arcát. Persze a lehullott csapadék még korántsem érte el az optimálist, sőt van, ahova nem is jutott. Kíváncsian várom, vajon azon a hatalmas táblán, ahol egyelőre csak az elvetett magokat lehetett kikaparni a földből, a mutatóba kikelt néhány szál kukorica mellé vajon mikor fog kibújni a többi növény is... Még kísért a víz „szelleme” A jótékonykodást még tanulni kell Szolnok Hazánkban még csak most van kialakulóban az adakozás kultúrája, a tehetősebbek társadalmi felelősségérzete — jelentette ki tegnap Harrach Péter szociális és családügyi miniszter a Keresztény Értelmiségi Szövetség és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség helyi szervezetei által rendezett jótékonysági színielőadást megelőző sajtótájékoztatón. A miniszter elmondta: a mostani, karitatív előadás nem egyedi példája a segítő szándék megnyilvánulásának. A rendezvényre szóló meghívást azért fogadta el, mert fontos számára az az értékrend, amelyet az eseményt életre hívó két szervezet képvisel. Az előadás előtt kiderült, a jegyeket többnyire kimondottan kispénzű emberek vásárolták meg. Harrach Péter erről a következőképpen vélekedett:- Mindez nem újdonság, sőt, jellegzetesen magyar jelenség. Magyarázata abban keresendő, hogy hazánk évtizedekre kiesett a demokratikus országok vérkeringéséből, így itthon még csak kialakulóban van az adakozás, a segítségnyújtás kultúrája. A mai, úgynevezett első generációs vállalkozói rétegben még nem fejlődött ki a társadalmi felelősségérzet, ám remélhetőleg a helyzet javulását nem csak egy generációváltás hozza majd meg. _____________________iLjj. A csúcsjövedelem: 87 millió forint (Folytatás az 1. oldalról) Ha az adóköteles jövedelmeket vizsgáljuk, akkor egészen más kép rajzolódik elénk. Egyrészt megállapíthatjuk, hogy megyénkben majdnem 86 ezer polgár adott személyi jövedelemadó-bevallást az 1999-es évről. Ez elméletileg azt is jelenti, hogy ennyi ember fizet egész Jász-Nagykun-Szolnokban adót. (Ha megyén kívüli székhelyű a munkáltató, akkor nem ide nyújtja be bevallását az illető.) A legtöbben egymillió forint alatti bruttó bért és jövedelmet tudhatnak magukénak. Több mint nyolcezren 100 ezer forintnál is kevesebbet kerestek tavaly, míg a legtöbben - több mint 29 ezren - 200 és 500 ezer forint közötti jövedelemmel rendelkeztek 1999-ben. Érdemes megjegyezni még a felső kategóriát: bár egymillió felett igen sokan - közel tízezren - vannak, az ötmilliós „küszöböt” már kevesen lépték át, ugyanis 5 és 10 millió között 366, míg 10 millió felett 109 megyénkben honfitársunk keresett az elmúlt évben. e. z. Hétfőn rendezték meg Szolnokon a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban a Verseghy nyelvművelő verseny megyei fordulóját. Dr. Horváth Attilánét, a gyermek- könyvtár vezetőjét arra kértük, ismertesse a verseny lefolyását és az eredményeket. Mint elmondta, 1977 óta évenként megtartják a Verseghy nyelvművelő versenyt az általános iskolás korosztályhoz tartozó hazai és külföldi magyar fiataloknak. A versenyen nem a nyelvtan tételes ismerete a döntő, hanem az anyanyelvé, annak árnyaltsága, a szólások, közmondások használata, a nyelvi hibák elkerülése. A versenyzőknek kettős feladatot kell teljesíteniük, feladatlapot töltenek ki, majd élőbeszédben adnak számot nyelvi ismereteikről a zsűri előtt. A versenysorozat az iskolákban kezdődik, ahol két korosztályban külön versenyeznek a 11-12 és a 13-14 évesek. Az iskolákból mindkét kategóriában 1- 1 gyermek jut el a területi döntőbe, ahonnan a legjobbak a megyei döntőbe kerülnek. A megyei döntőben 27 diák vett részt. A 11-12 évesek közül Krám Eszter (Szolnok, Kassai Úti Általános Iskola) és Sziráki Anna (Jánoshalma, Általános Iskola) jutott tovább. A 13-14 évesek csoportjából a két legjobb Teremi Kinga (Túrkeve, Kossuth Általános Iskola) és Csikós Gábor (Jász- árokszállás, Széchenyi Általános Iskola) volt. Teremi Kingáról érdemes megjegyezni, hogy ő négy éve minden Verseghy nyelvművelő versenyen részt vett, eddig mindig eljutott az országos döntőbe, és kategóriájában meg is nyerte azt. Az országos döntőt Szolnokon rendezik, a versenyt felkészítő tábor előzi meg június 19. és 25. között. Magára a versenyre 23-án és 24-én kerül sor, az eredmény- hirdetés 25-én lesz. (Folytatás az 1. oldalról) Ebből eddig 25 házat kellett élet- veszélyessé nyilvánítani. Az épületek nagyobb része a Tisza-gát tövében található. A település pénteken kérte a katasztrófavédelmi igazgatóság segítségét, mert már nem tudták a veszélyeztetett lakókat hova kiköltöztetni. Az igazgatóság szombatra 20 katonai sátrat szállított le. Tizenhármat fel is állítottak a veszélyeztetett házak udvarán. Összesen 38 embert, zömmel nagycsaládost helyeztek el ilyen körülmények között. A községben már nincs olyan önkormányzati tulajdonú lakás, ahova az embereket ki lehetne telepítem, márpedig erre égetően szükség lenne, hiszen a jegyzőnő szerint napról napra nő a megroggyant házak száma. Véleménye szerint hatvan házat kell majd lebontani. A helyreállításhoz 300 millió forintra lenne szükség. Egyelőre öt lakatlan házat lehetne megvásárolni, de erre az önkormányzatnak nincs pénze. Gond a lakók kiköltöztetésével a hátrahagyott holmik őrzése, elhelyezése is, hiszen erre megint csak nincs megfelelő tárolóhely. TA Eredményes a magyar rendőrség A felső vezetésben létszámcsökkentést terveznek A magyar rendőrség jelenleg nem szorul át szervezésre, mert működik és eredményeket is Koz - jelentette ki dr. Orbán Péter vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány tegnap a Városi Művelődési és Zenei Központban a Klub Szolnok rendezvényét megelőző sajtóbeszélgetésen. __________________________•_____ Sz olnok A rendőrség első számú vezetője elmondta: apróbb változtatások ugyan elképzelhetők a testületen belül, át szervezésről azonban csak az Országos Rendőr-főkapitányságon lehet szó. A piramis elv alapján kívánnak „lefaragni” a felső vezetésben a vezetői beosztásokból, hogy az így felszabaduló státusokat a végrehajtói szolgálatokba irányíthassák át. Dr. Orbán Péter úgy nyilatkozott, hogy a kormányon belül a közelmúltban végrehajtott változtatások ismeretei szerint nem eredményeznek személyi változtatásokat sem a Belügyminisztériumban, sem a rendőrségen. A rendőr tábornok beszámolt arról a 2-2,5 milliárdos fejlesztésről, amely a rendőrség informatikai rendszerét érinti. Mivel az utóbbi jó néhány évben nem jutott elegendő pénz a korszerűsítésre, most egykét év alatt kell megszüntetni az informa- ükai háttér „szűk keresztmetszeteit”. Lapunk kérdésére válaszolva dr. Orbán Péter kifejtette: a sorozatos üzem- anyagár-emelés igen nehéz helyzetbe sodorja a rendőrséget. Nincs más megoldás - mondta -, mint hogy a megyei vezetőknek át kell tekinteni a helyzetet, és határozniuk kell afelől, milyen tevékenységeket kell visszafogni a spórolás érdekében. Sajnos emiatt több, erre az évre tervezett beruházást is el kell halasztani. Az sem kizárt, hogy az év végére, még ha kismértékben is, de eladósodhat a rendőrség. MEGÚJULT ISKOLA. A napokban adták át Jászapátin a Somos András Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakképző Iskola felújított épületét. A fenntartó megyei önkormányzat mintegy 10 millió forintot költött az intézményre. ____________________fot6= sárközi j. A gyógyításnak ára van Szolnok Az egészségügy helyzete, a Hetényi Géza megyei kórház tervei, rekonstrukciós elképzelései volt a témája annak a beszélgetésnek, amelynek a Nívó Klub adott otthont tegnap este. A meghívott vendég dr. Baksai István főigazgató főorvos volt. Vállalkozókkal, intézmény- és cégvezetőkkel folytatott kötetlen beszélgetést a klubban a megyei kórház főigazgatója. Többek között szó volt a kórház helyzetéről, illetve azokról az elképzelésekről, amelyeket a közeljövőben szeretnének megvalósítani. Dr. Baksai István azzal kezdte mondandóját, hogy egy kórház irányításában orvosi és gazdasági szempontoknak egyaránt kell érvényesülniük. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a gyógyításnak ára van, amit valahol, valakinek ki kell fizetni. Ma az egészségügy mindenütt a világon gondokkal küzd, és nincs egyetlen olyan üdvözítő módszer sem az egészségügy finanszírozására és működtetésére, amelyet mindenhol követni lehetne. A megyei kórház sikeresen végezte el a műtőblokk felújítását, amelynek során az épülettömbben a kor színvonalának megfelelő ellátási feltételek alakult^ ki. Az intézmény szeretné folytatni a rekonstrukciót, hiszen minden épülete felújításra szorul. A tüdőkórházat végső soron ki akarják váltani, ám ehhez szükség van arra, hogy egy új pavilont építsenek a Tószegi úti telephelyen. A beszélgetésen szóba került az egészségügy privatizációja is A főigazgató véleménye szerint az egészségügyben nem lehet minden szférában megvalósítani a privatizációt, a magánosítás még mindenütt csak drágábbá tette a rendszert. Dr. Herczeg Béla, a Magyar Orvosi Kamara városi szervezetének vezetője támogatta ezt a véleményt. Mint mondta, a kamara állásfoglalása az: léteznek olyan ellátási formák - például magas színvonalú műszeres és szellemi felkészültséget igénylő beavatkozások -, amelyek mindig csak állami garancia mellett végezhetők. _________p.é. S iralmas a pénzügyi helyzet (Folytatás az 1. oldalról) Éhhez azonban arra lenne szükség, hogy a hivatal és a testület felülvizsgálja és végrehajtsa azokat a rendeleteket, amelyek az intézmények átszervezése, működésük racionalizálása és egy szigorú, bevételorientált pénzügyi politika révén javíthatnak a város helyzetén. A képviselők módosították 14 millió 210 ezer forinttal a város idei kiadási és bevételi előirányzatát. Tették ezt azért, hogy a költségvetésben szerepeljen az az önerő, amely ahhoz a területfejlesztési pályázathoz szükségeltetik, melynek segítségével a Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola teljes egészében ki tudná cserélni víz- és szennyvízhálózatát, valamint az épület nyílászáróit. __________ P. M.
