Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-16 / 113. szám

2000. MÁIUS 16., KEDD HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Elfogadott tájékoztató Határozati javaslat a területfejlesztésről Budapest Az Országgyűlés terület- fejlesztési bizottsága hétfői ülésén elfogadta Torgyán József, az FVM vezetője tá­jékoztatóját a tárca terület- fejlesztési és vidékfejleszté­si tevékenységéről. Az ülé­sen az ellenzéket csak a szocialisták képviselték, azonban ők nemmel, illetve tartózkodással voksoltak. A bizottság előtt Torgyán József a területfejlesztés intézmény- rendszeréről szólva kiemelte a regionális fejlesztési tanácsok megerősödését. Új vonásként említette, hogy a miniszterek képviselői a regionális fejlesztési tanácsokban nem köztisztvise­lők, hanem helyi politikusok. A területfejlesztés eszközrendsze­rének változásaival kapcsolato­san arra hívta fel a figyelmet, hogy tárcája új országgyűlési határozati javaslatot készít, amelyet a kormány várhatóan még az ősz elején az Országgyű­lés elé terjeszt. Ebben az egyik legjelentősebb pont a regionális programfinanszírozás bevezeté­se lesz. Baráth Etele, a bizottság szo­cialista alelnöke lapunknak el­mondta, csak részben szavaztak nemmel a miniszteri beszámoló­ra, részben tartózkodtak. Úgy vélik, az FVM-ben a bizottság számára készült írásos doku­mentum „nagyon korrekt”, ami­ért a minisztérium dolgozóit - szerintük - dicséret illetné. Az átadott anyag azonban teljesen értékmentes, vagyis nem elemzi a tárca tevékenységét, csupán tényeket, adatokat közöl - fogal­mazott az alelnök. Baráth Etele szerint Torgyán József egyetlen kérdésre sem adott kielégítő választ, sőt bizo­nyos uniós szervezetek létezé­séről, azok Magyarországgal összefüggő munkájáról nem is tudott, nem hallott korábban. Ezt azért furcsállták az ellenzé­ki bizottsági tagok, mert ezek a szervezetek viszont szerepeltek a minisztérium írásos anya­gában. A szocialisták nem vették jó néven azt sem, hogy a tárca ve­zetője nincs tisztában azoknak a pénzeszközöknek a nagyság­rendjével, amelyet területfejlesz­tésre lehetne fordítani. Baráth szerint egyszerűen hiányzik az a fajta koordináció, amely a kü­lönböző tárcák erre a célra for­dítható összegeit kezelné. ________________________!*T*! S zétterülő városok Érdemes meggondolni a kiköltözést Budapest A városok terjeszkedése világprobléma, amely Ma­gyarországot is utolérte. A külső területeken kínált olcsó telkek sok családot csábítottak arra, hogy ki­költözzenek a belvárosok kőrengetegéből. Az amerikai és a nyugati-európai tapasztalatok szerint ezt a lépést utólag mára sokan megbánták. Éri Vilma, a Környezettudomá­nyi Központ igazgatója szerint évente több mint 10 ezer ember hagyja el a magyarországi váro­sokat. Ezek a családok többnyire a környező agglomerációs öve­zetben telepednek le. Abban re­ménykednek, hogy a természet közelében a mindennapi életük a korábbinál jobb, kellemesebb lesz. A valóság ugyanakkor az, hogy az ingázással töltött idő egyre inkább megkeseríti a vá­rost elhagyók életét. A kiköltözők számának növe­kedésével például Amerikában és a nyugat-európai országokban ma már a fejlett úthálózat is túl­zsúfolttá vált. A munkába járás és a hazajutás egyre több gyötre­lemmel jár. Nem is beszélve ar­ról, hogy a szórakozni vágyók kénytelenek a másodingázást is vállalni, ha este színházba vagy moziba kívánkoznak. Idővel a sok utazás egyre jobban feledteti a szép környezet örömeit. A ki­költözők számának növekedésé­vel a külső területeken is egyre nő a zsúfoltság. Mind többen rá­jönnek, hogy a kiköltözéssel nem vált sem kényelmesebbé, sem kellemesebbé az életük. A városok belső területei ezzel párhuzamosan mind elhanyagol- tabbá, lepusztultabbá válnak, hi­szen a módosabbak távozása anyagilag is látványos vissza­eséssel jár. A szakember szerint a zsúfoltság csökkentése érdeké­ben fontos, hogy a nagyvárosok terjeszkedjenek, több levegőhöz jussanak. Ám a túlzott szétterü­lés, a lakóparkok és a bevásárló- központok mostanában divatos terjedése egyre jobban veszé­lyezteti az élővilág biológiai egyensúlyát. A közlekedők táborának növe­kedése már magában is jelentős környezetszennyezéssel jár. A külföldi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy minden országban olyan érdekeltségi, il­letve szabályozó rendszert kell kialakítani, amely a települések fejlődését, a természeti értékek megőrzését, és a lakosság érde­keit hosszú távon harmóniában tartja. ___________________njs. A z MSZP is igent mond Mádlra Tegnap újabb Kovács-Németh találkozóm került sor Az MSZP parlamenti frakciója formális sza­vazás megtartása nélkül, gyakorlatilag egy­hangúlag támogatja Mádl Ferenc köztársa­sági elnöki jelölését. Erről Kovács László pártelnök számolt be a szocialista kép­viselőcsoport tegnapi ülése után. Budapest A pártelnök kiemelte: ez a támogatás kizárólag a nemzetközi hírű jogászprofesszor demokrácia és jogállamiság iránti elkötelezettségének szól. A szocialisták ugyanakkor elutasítják a Mádlt jelö­lő két, konfrontációra törekvő koalíciós parla­menti párt politikájának tartalmát és stílusát. Ne­vek említése nélkül elhangzott: a frakcióban fel­szólalók közül ketten fejtették ki ellenvélemé­nyüket az elnökjelölt személyével kapcsolatban, elsősorban azt kifogásolva, hogy a két javaslatte­vő párt korábban durván elutasította az MSZP pártközi egyeztetésre vonatkozó indítványát. A tegnapi frakcióülésen arról is döntés szüle­tett, hogy a szocialisták Takács Albertet, a mis­kolci egyetem alkotmányjogi tanszékének veze­tőjét jelölik a Polt Péter főügyésszé történt vá­lasztása nyomán megüresedett helyettes ombudsmani posztra. Ugyancsak tegnap találkozott egymással hi­vatalosan Kovács László és az Angliából végleg hazatért Németh Miklós. Megállapodtak, hogy az egykori miniszterelnök a következő hóna­pokban egy program alapján felkeresi a Szocia­lista Párt valamennyi megyei és helyi szerveze­tét, találkozik a párt országgyűlési és önkor­mányzati képviselőivel, valamint a civil szerve­zetekkel. Kovács László szerint pártja győzelmé­hez kell egy jó csapat, s ennek most személyisé­gével, tapasztalatával tagja lehet a hazatért poli­tikus is, akinek ugyan még semmiféle párttiszt­sége nincs, de így is képes lehet az MSZP erősö­dését és választási sikerét szolgálni. Kovács László a mintegy kétórás megbeszélés tartalmáról szólva elmondta: röviden ismertette az ország helyzetét, azt, hogy a kormány miként igyekszik kiépíteni hatalmi pozícióit minden szinten. A találkozó célja az volt, hogy megbe­széljék, Németh miként tud bekapcsolódni a ha­zai politikai élet vérkeringésébe. Az MSZP-nek feltétlenül szüksége van Németh tapasztalataira, amelyeket szoros személyes együttműködés ke­retében fog megosztani a párt elnökével. Ennek részleteiről május végi ülésén tájékoztatják majd az elnökséget, az ülésén meghívottként már részt vesz a volt miniszterelnök is. Két órán át tartott a megbeszélés fotó, feb/kallus cyörgy Németh Miklós szerint hívták, ezért jött, és segíteni fog. Elismeréssel szólt a Szocialista Párt elmúlt kilencéves munkájáról. Aláhúzta: a nyu­gati szociáldemokrata pártokkal összhangban az MSZP tetterős, tettrekész, józan, mértéktartó, mértékletes párttá vált, amely a problémák meg­oldására is törekszik. Ugyanakkor népben, nem­zetben, illetve távlatokban gondolkodik, s ezért tőle minden támogatást meg fog kapni. Óvott a kapkodástól, mint mondta, az MSZP-nek bőven van ideje a választók bizalmát elnyerni. Saját konkrét politikai szerepéről szólva le­szögezte, most nem találgatni, hanem építeni kell. Ezért csak néhány hónap múlva, a párt no­vemberi kongresszusán dőlhet el, hogy ponto­san milyen szerep hárul majd rá. Elismerte, hogy személyét nem azonos módon látják és ér­tékelik az MSZP-ben, ami természetes egy de­mokratikus pártban. ígéretet tett rá, hogy olyan funkciót nem vállal el, ami gyengítené a szocia- listák egységét. _______________________(varjúi H atvanmilliárd tíz évre A segítőkész vállalkozók kivételezett helyzetben lesznek A kormány a napokban egy évtizedre szóló ütemtervet hagyott jóvá a megrongálódott gátak újjáépítésére, felújí­tására vonatkozóan. Összesen 60 milliárd forint áll ren­delkezésre a központi költségvetésből e célokra, amely­ből az idén, első lépésként 5,6 milliárd forintot kívánnak felhasználni. Budapest - Szolnok A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője időközben pedig úgy nyilatkozott, hogy a térségben azokat a vállalkozókat kívánják majd munkával ellátni, akik részt vettek az árvíz elleni védekezésben is. Ezekben a napokban zárul le a belvízi elszámolás, amelynek alapján elkészülhet az árvíz okozta károk összesítése Jász- Nagykun-Szolnok megyében. A kormány még ebben a hónapban dönt arról, hogy a megye ponto­san mennyi pénzt kap az újjáépí­tésre. Mint azt Szalai Ferenc, Szolnok polgármestere elmond­ta, ismeretei szerint 500 milliót hagyott eddig jóvá a kormány a várost érintő károk rendezésére. Hozzátette: megközelítően eny- nyibe került az idén az árvíz elle­ni védekezés, a tiszaligeti körgát megépítése, amelyre folyamato­san érkezett központi támogatás. Az előzetes számítások szerint a tiszaligeti utak helyreállítása 240 millióba, míg öt Tisza-parti sé­tány és park rendbe hozása 170 millióba kerülne. Az önkormány­zat kész módosítani saját költség- vetésén is, ha erre szükség van - jelentette ki a polgármester. Segít a helyzeten, hogy adományokból eddig 110 millió forint folyt be egy erre nyitott számlára. Boross István, a KHVM helyet­tes sajtószóvivője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy Szolnok váro­sa 550 milliót kap az idén.- A kormány 10 évre ütemezte a helyreállítási munkálatokat - magyarázza a szakember. - Ösz- szesen 60 milliárd forintot fordí­tanak majd költségvetési pénzből ez idő alatt a gátak megerősítésé­re, felújítására. Az idén 5,6 milli- árdot költenek ilyen célokra. Kérdésünkre, miszerint hol végeznek még a szolnokihoz ha­sonló munkákat 2000-ben, Boross elmondta: a szolnoki 550 millió forint mellett a Felső-Ti- sza-vidéken 2,8 milliárd, a Bod­rog mentén 800 millió forint jut a gátak helyrehozatalára. Továb­bi másfél milliárdon osztozik a Kettős-Körös jobb partja, a Mo­soni-Duna bal partja, a Berettyó, a Dráva, valamint a Tárná kör­nyéke. SZALÓKY ESZTER BÚCSÚNAP. Utolsó munka­napját töltötte hivatalában teg­nap a távozó legfőbb ügyész. Györgyi Kálmán szerint precí­zen összeállított, bel- és külföl­di ügyeket, illetve Európa taná­csi témákat is tartalmazó anyag várja Polt Pétert, megválasztott utódját. A három legfőbb ügyészhelyettes közül egyedül a magánjogi területet felügyelő Sátori János jelezte, hogy Györ­gyi Kálmán távozása után nem kíván tovább a Legfőbb Ügyész­ségen dolgozni. MVSZ-ELNÖKJELÖLÉS. A Magyarok Világszövetségének új elnökére eddig tizenegy jelö­lés érkezett. A korábbi hírekkel ellentétben Boross Péter volt miniszterelnök, a mostani kor­mányfő MDF-es főtanácsadója mégsem lépett vissza, és az egyik legesélyesebb jelöltnek számít ebben a pillanatban. KERESZTÉNY KÖNYVHÉT. Tizenkilenc keresztény szelle­miségű kiadó összesen csak­nem ezerötszáz különböző teo­lógiai, filozófiai, irodalmi és eti­kai művet, ezen belül mintegy száz újdonságot kínál az idei, immár nyolcadik alkalommal meghirdetett Szent István- könyvhéten. A rendezvénysoro­zatot Paskai László bíboros, prí­más, esztergom-budapesti ér­sek nyitotta meg. TANÁCSADÁS. Ezentúl Tudo­mányos Tanácsadó Testület se­gíti a környezetvédelmi minisz­ter munkáját. Pepó Pál el­mondta: az ő személyes tanács­adó szervezetéről van szó, a testület független a kormány­nak dolgozó Országos Környe­zetvédelmi Tanácstól, amely a múlt héten többször is bírálta a tárca munkáját. A miniszter be­szélt arról is, hogy a sok vegy­szert használó mezőgazdaság a legnagyobb környezetszennye­ző, ezért külön agrár-környe­zetvédelmi program készült. DÖNTÉSRE VÁRVA. A Buda pest Sportcsarnok rekonstrukci­ójáért felelős miniszteri biztos abban bízik, hogy a kormány ma dönt az újjáépítésről, a par­lament pedig akár már egy hét múlva elfogadhatja a munkála­tok felgyorsítását szolgáló tör­vényt. A kormány három lehe­tőség közül választhat: a jelen­legi váz megtartásával kisebb vagy nagyobb mértékben ala- kítják-e át a Sportcsarnokot, vagy egy teljesen új csarnokot építenek. Az utóbbi változat ke­rülne a legtöbbe. EGYESÜLTEK. Egyesület ala­kult a fülzúgástól szenvedő be­tegek érdekeinek védelmére hétfőn Budapesten. A Magyar Tinnitus Egyesületet 29 alapító tag hozta létre. Hazánkban 85- 90 ezer ember szenved fülzú- gástól. ____________________■ SZ OLGÁLTATÓIPARI EXPO. Újdonságok a szolgáltatóiparban címmel tegnap a budapesti Néprajzi Mú­zeumban került sor a szolgáltatások fejlődését demonstráló kiállításra és előadássorozatra, amelyen az egészségügytől kezdve a turizmuson keresztül egészen a legújabb szolgáltatói iparágig, az e-kereskede- lemig tág teret kaptak a bemutatkozó vállalkozások. fotó: feb/kallus oyöroy Balatoni busabajok Még évtizedekig gondot okozhatnak a betelepített halak Öregszik a Balatonba telepített busaállomány. Tömeges végelgyengülésüktől ugyan nem kell tartani, de a gyakran 25-30 kilós halak veszélyeztethetik a tó természetes egyen­súlyát. Balaton Eredetileg az algásodás kordában tartására szánták a Távol-Keleten honos fajtát, de kiderült, hogy el­fogyasztják az algaevő zooplank- tonokat is, így több a kár, mint a haszon. A ’70-es években világ­szerte azt gondolták a szakembe­rek, hogy a növényevő halak gyógyírt jelenthetnek az elalgáso- dott, a növények túlburjánzásától haldokló élővizeknek. A Balatonba 1973-83 között 289 tonna, becslések szerint 1,5 millió busaivadékot telepítettek. A vizs­gálatok azonban megállapították, hogy a busák nemcsak algákkal és növényekkel táplálkoznak, ha­nem kiszűrik a vízből az algaevő egysejtűeket, a zooplanktonokat is. Ráadásul a tájidegen halfajt a fogyasztókkal sem sikerült meg- kedveltetni, így üzletnek sem vált be. Lehalászni sem egyszerű, mert a rendkívül izmos, fürge hal a hagyományos hálókból kiugrik. Szerencsére legalább nem szapo­rodik ilyen távol szülőhelyétől. Az első telepítések veteránjai hamarosan 30 évesek lesznek. Tőig László, a Balatoni Halászati Rt. szakembere óv a pániktól. Sze­rinte nem kell tartani attól, hogy az elaggott busaóriások tömege­sen pusztulnak majd, ökológiai katasztrófát okozva a tavon. Állat­kerti példányok akár fél évszáza­dot is megélhetnek, s a busáknak a Balatonban az emberen kívül nincs természetes ellensége. A vállalkozás három-négy éve egy nyolc kilométeres merítőhálóval fogott bele a célzott lehalászásba, arra számítva, hogy tavasszal és ősszel a lelassult halak majd bele­akadnak. Évente 200-250 tonna busát tudnak ezzel a módszerrel kiemelni, de még 6-11 ezer tonna lehet a víz mélyén. Nemrég a halá­szati rt. egy újabb különleges há­lót is beszerzett, amelynek kettős gyűrűjéből még nehezebben sza­badulhatnak a busák. A halászok­nak nyugdíjas állást jelenthet ez a foglalatosság, hiszen az angolnák­hoz hasonlóan évtizedekbe is be­letelhet, mire az utolsó busát is ki- fogják a tóból.___________jbiharii

Next

/
Oldalképek
Tartalom