Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-10 / 108. szám

7. OLDAL HM 2000. MÁJUS 10., SZERDA A Nagykunság szépe Az ifjú királynő, Szakái Kati A nemrég megrendezett V. Nagy­kunság szépe versenyben a kar­cagi, kisújszállási, kunmadarasi, törökszentmiklósi leányok közül a tizenhat éves karcagi Szakái Katalin bizonyult a legszebbnek. Az ifjú hölgyet arról faggattuk, hogy telnek azóta királynői hét­köznapjai. Kati jelenleg a kisúj­szállási Móricz Zsigmond Gim­názium másodéves informatikus diákja. Mint mondta, a verseny után nagyon sokan gratuláltak neki. Előzőleg nem is gondolta, hogy ő lesz ezen az estén a leg­szebb. Tavaly a Tisza-tó szépén különdíjat kapott, Kiskunmajsán pedig második lett. Legközelebb szeretne elindulni az Év arca és a Szőke Tisza versenyen. A megvá­lasztása óta több rendezvényre, motorostalálkozókra hívták már meg a nap háziasszonyának. A karcagi szépségversenyen szülei mellett húgától, Vikitől kap­ta a legtöbb biztatást. Mint Kati megfogalmazta, Vikinél nincs jobb testvér. Persze a 9 hónapos hugicáját is nagyon szereti a ki­rálynő, aki szabadidejében szíve­sen pesztrálja az ifjú hölgyet. Édesanyja és vállalkozó édesapja roppant büszke Katira, aki otthon a házimunkából is kiveszi a részét. A sok-sok ajándék közül Kati a Nagy-Bana Zsanett-féle, török­szentmiklósi tánc- és modelltanfo- lyamnak örült a legjobban. A ké­keszöld szemű, mindig mosoly­gós, hosszú, barna hajú királynő szeret divatosan öltözködni, szíve­sen hord miniszoknyát, kedvenc színei a kék és a szürke. Alakját — 173 centi, 50 kilogramm, méretei: 87-60-87 - biciklizéssel, futással, tornázással és reformétrenddel tartja szinten. S mint megtudtuk, az év végi bizonyítványáért sem kell majd szégyenkeznie, hiszen 4,5 feletti lesz az átlaga. TÁJHÁZI LÁTOGATÁS. A Jókai úti tájházban egy XIX. századi népi lakóház berendezését tekinthetik meg hétfő kivételével naponta 10 és 14 óra között az érdeklődők. A karcagi díszpolgár A Nagykunság és a magyar néprajztudo­mány érdekében végzett több évtizedes tu­dományos tevékenységéért díszpolgári cí­met adományozott dr. Bellon Tibornak, a szegedi egyetem néprajztanszék-vezetőjé- nek a képviselő-testület. Dr. Bellon Tibor 1964-től 1994 szeptemberéig volt a Györffy István Nagykun Múzeum igaz­gatója. Jelenleg a szegedi egyetem mellett mellékállás­ban a múzeum néprajzosa. Igazgatása alatt az intézmény jelentősen fejlődött, jól betölti a nagykun táj múzeumi funk­ciót.- Miért ezt a pályát válasz­tottal - kérdeztük a kitüntetet­től. — Miután egy nyírségi falu­ban születtem, gyerekkorom óta érdekelt a paraszti kultúra, hiszen abban nőttem fel. így Debrecenben, a Fazekas Mi­hály Gyakorló Gimnáziumban a néprajz szakkör oszlopos tagja lettem. Az egyetem nép­rajz szakán olyan tanáregyéni­ségektől tanulhattam, mint Gnnda Béla profesz- szor, Bartha János, Bán Imre, akik megszeret­tették velem a szakmát.- Az egyetem után egyenes volt az út a karca­gi múzeumba? — Igen, amikor végeztem, Kaposvári Gyula volt a megyei múzeum igazgatója, és Szűcs Sán­dor bácsi a karcagi múzeum vezetője. Nyugdí­jazása után én vettem át a Horváth Ferenc ut­cán a hatszáz-valahány kötetből álló gyűjte­ményt, a gazdag tárgyi anyagot. Kovács István­tól sok segítséget kaptam az anyag megismeré­séhez, majd elkezdtem a gyűjtemény gyarapítá­sát. A múzeum ’69-ben átköltözött mostani he­lyére, ahol 1973-ban nyílt meg az állandó kiállí­tás. Közben Szabó Lászlóval és a megyei múzeu- mos kollégákkal elkezdtük a néprajzi atlaszt, a népi műemlékfelmérést. A Nagykunság mellett bejártuk a Nyírséget, a Cserhátot, Dél-Dunán- túlt, Szatmári is. Elkezdődött a Tisza- és Alföld­kutatás is.- Kutatási eredményeit több könyvben publikálta. Melyeket tartja a legfontosabbnak?- Talán a Nagykunságot és a Beklent, s büszke vagyok ar­ra, hogy részt vehettem a Ti­sza film készítésében is, hi­szen a hét évig forgatott soro­zattal sikerült az utókornak is' megörökítenünk a tiszai érté­keket, a halászok, nádaratók mindennapjait.- Ön mindig fontosnak tar­totta a terepen a kutatást. Ezt várja el diákjaitól is?- Igen, mert azt gondolom, aki nem jár terepre, az csak a meglévő anyagot, eredménye­ket tudja ragozni. Hallgatóim szeretik a nyári gyakorlatokat, rendszeresen járunk Szlovéniába és a Felső-Tiszára gyűjteni, hiszen most alakul­nak ki az új szokások, melyeket meg kell örökí­teni. Az elmúlt három évtized kutatásairól, az apró történetekről szeretnék egy összefoglaló munkát készíteni. Bevallom, jó érzés, hogy diákjaim közül hat muzeológusként dolgozik, s hogy tanszékünk adja az ELTE PhD diákjainak törzsgárdáját, és vannak akadémiai ösztöndíjasok is köztük. Dr. Bellon Tibor Ismét teljes életet élnek A megyei munkaügyi köz­pont rehabilitációs alapjától kapott nyolcmillió forintos támogatásból alakította ki fél éve a Zafír vegytisztító­mosó szalont a Kovács és Társa Bt., melynek tulajdo­nosa Kovács György. így ma már nem kell ezért a szol­gáltatásért Szolnokra vagy Budapestre, Debrecenbe utazniuk az itt élőknek. A cég nyitáskor húsz, megválto­zott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását vállalta. Jelenleg huszonkilencen dolgoznak itt. Ezeknek az embereknek a reha­bilitációs munkahely nemcsak keresetkiegészítést jelent, hanem azt is, hogy kimozdulhattak a négy fal közül, és sorstársaikkal újra teljes értékű életet élhetnek. Az elmúlt időszakban huszon­egy, Karcag környéki, Békés és Hajdú-Bihar megyei településen alakítottak ki átvevőhelyet. A szo­ciális otthonok, önkormányzati intézmények mellett a lakosok közül is egyre többen veszik igénybe szolgáltatásaikat. Mint ottjártunkkor tapasztal­hattuk, modern gépekkel dolgoz­nak az alkalmazottak, akik közül kettővel elegyedtünk szóba. Fo­A lakosok kezdik megismerni a szalont dómé Kacskó Mária 36 éves, és a nyitás óta dolgozik itt. Egy éve százalékolták le, csípőprotézis­műtéten esett át. Bár középisko­lás lányai és férje is mellette vol­tak hosszú betegsége idején, mégis nagyon nehezen élte meg lelkileg a leszázalékolás tényét. Éppen ezért fontos volt számára, hogy újra emberek között lehes­sen, így nagyon örült, amikor hal­lotta, hogy a szalonba megválto­zott munkaképességű dolgozó­kat keresnek. Döntését férje is el­fogadta. Az elmúlt fél év alatt na­gyon megszerette ezt a munkát, ahol sortársai között dolgozhat. Nagy Lászlóné, Irénke négy éve van leszázalékolva. Korábban ke­reskedőként dolgozott, s még férjé­vel közösen kezdtek el fizető-ven­déglátással foglalkozni. Férje halá­la után egyedül folytatja ezt a mun­kát, s mára már visszatérő vendé­gei vannak, szívesen töltenek el házában néhány napot a német tu­risták is. Miután ez idényjellegű munka, számára is sokat jelent, hogy újra dolgozhat. Itt naponta emberek között van, gyakorolhatja eredeti szakmáját is, hiszen átvevő és műszakvezető, de ha szüksé­ges, beáll vasaim is. EKG-ra gyűjtenek Karcag jugoszláviai testvérváro­sa, Ómoravica egészségügyi in­tézményeinek nagy szükségük lenne egy EKG-készülékre, me­lyet önerőből nem tudnak meg­vásárolni. A városatyák a Karcag Test­vérvárosaiért Közalapítvánnyal együtt gyűjtést kezdeményeztek Ómoravica részére egy EKG-ké- szülék beszerzésére. A pénz­adományokat a Magyar Vörös- kereszt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete a 10300002- 45412400-00003285 számú számláján gyűjti, és elkülönítet­ten kezeli. Az adományok beér­kezése után az igazolást a vörös- kereszt küldi meg, s ez alapján az adományozó az adójogsza­bályok szerint számolhatja el a támogatás összegét. Sikeres szereplés A vöröskereszt karcagi területi szervezete ifjúsági szervezeté­nek tagjai anyák napja alkalmá­ból műsorral és ajándékkal kö­szöntötték az öregek napközi otthonában az édesanyákat — tudtuk meg Ébner Józsefné tit­kártól. A vöröskeresztes világ­nap alkalmából az egészségne­velés terén végzett munkájáért Ábrahám Istvánná, a kórház baleseti sebészetének szakápo­lója a Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés arany fokozatát vette át. A napokban tartották a váro­si csecsemőgondozási versenyt is, ahol a Györffy István iskola csapata - felkészítőjük Kun Lászlóné - lett az első. Az első­segélynyújtó versenyt is ez az iskola nyerte, itt a felkészítő Ábrahám Istvánná volt. Ifjú tűzoltók versenye A Magyar Diáktűzoltó-szövetség a hét végén Battonyán rendezte meg a XI. gróf Széchenyi Ödön diáktűzoltó- és a CTIF nemzet­közi ifjúsági tűzoltóversenyt, melyen megyénket a Kiskulcso- si Általános Iskola csapata kép­viselte. A szeptember óta tartó elméleti és gyakorlati felkészü­lés meghozta az eredményt, hi­szen a 14 év feletti, vegyes kate­góriában induló kunsági ver­senyzők a 42 csapat közül a nemzetközi versenyen negye­dik, a diáktűzoltó-versenyen pe­dig harmadik helyezést értek el. A díjat Tábori Józseftől, a Magyar Diáktűzoltó-szövetség elnökétől vették át. Felkészítő­ik Sód Gábor hadnagy, Bérezi László százados és Nagy Ró­bert törzsőrmester voltak. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Bartha László Velünk játszott, és nyert Szobor a legszebb őzbakról Szabó Gyuláné hosszú évek óta előfizetője lapunknak, melyet mindennap tüzetesen át is néz. Szívesen olvassa az egészségről szóló cikkeket és a kertészeti ta­nácsokat. Mióta nyugdíjas, job­ban van ideje rejtvényt fejtem, s már néhányszor nyert is. Leg­utóbb egy nyuszit kapott lapunk­tól ajándékba. Erzsikéék tizen- ketten voltak testvérek, és büszke arra, hogy a család első diplomá­sa lánya, Váradi Erzsébet volt, aki jelenleg a Györffy István iskolá­ban tanít. Szabó Gyuláné március 15-e óta nyugdíjas, 37 évet egy munkahelyen, az áfész háztartási boltjában dolgozott boltvezető­ként. Tanulói közül sokan marad­tak a kereskedelmi pályán. Élettársával, Sándorral szíve­sen tevékenykednek a kiskert­A nyeremény nyuszit Juhász Mihály terjesztési irodavezető adta át Szabó Gyulánénak. ben, ahol megterem a zöldség, nyulat, galambot, baromfit is ne- gyümölcs, de a virágoskert is na- veinek. ' pi elfoglaltságot jelent. Emellett___________________L _______! A Nagykun Vadásztársaság va­dászházának parkjában nemrég avatták fel Györfi Sándor Mun- kácsy-díjas szobrászművész őz- bakszobrát. A megjelenteket Sza­bó Sándor, a Nagykun Vadásztár­saság elnöke köszöntötte. Mint elhangzott, két éve került teríték­re ez az őzbak, mely abban az év­ben az ország legszebbje volt.- A róla mintázott szoborral tisztelegni kívánunk a magyar va­dászati hagyományok előtt — mondta az elnök, aki megígérte, hogy a vadászok munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a jö­vőben is megmaradjon ez a nem­zetközileg elismert vadgazdálko­dási munka, mely alapja a va­dászturizmusnak.- 1998. május 5-e olyan ese­mény napja, mely túlnőtt a mező­város határain. Ekkor ejtette el vadvédelmi, vadgazdálkodási Andreas Leittier ezt az országos re- munkát - mondta avatóbeszédé- kordú őzbakot. Reméljük, a szobor ben Pectol János, az Országos Ma­száz év múlva is hirdetni fogja az itt gyár Vadászati Védegylet főtitkára, végzett hozzáértő, következetes __________________________JL A szobor a hozzáértő vadgazdálkodási munkát is „hirdeti” /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom