Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-10 / 108. szám

11HH 2000. MÁJUS 10., SZERDA HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL 59 új mentőállomás kellene Egyre több a verekedés és az ételmérgezés Budapest A szirénaszóra általában mindenki összerezzen az utcán. Akivel előfordult már, hogy a mentők sürgős segítségére szorult, az hálá­val és tisztelettel gondol a fehér kocsik személyzetére. Különösen ma, május 10-én, a mentők napján. 1887-ben alakult meg hazánkban az első Önkéntes Mentőegyesü­let Kresz Géza doktor kezdemé­nyezésére. Ennek emlékére nyil­vánították május 10-ét a szolgálat születésnapjává. Tóth Attila, az Országos Men­tőszolgálat (OMSZ) vezető men­tőtisztje szerint a mindennapi gondok sajnos beárnyékolják a legmagasztosabb ünnepet is. Bár a jelenlegi egészségügyi minisz­ter kiemelt helyen kezeli a sür­gősségi betegellátás fejlesztését, a sokéves lemaradást nehéz be­hozni. Óriási gond, hogy az ország­ban még ma is sok az olyan tele­pülés, amelynek közelében nem található mentőállomás. Ahhoz, hogy a mentésre szoruló embe­rekhez 15 percen belül eljuthas­son a segítség, további 59 mentő­állomás létesítése indokolt. A „fe­hér foltok” megszüntetése a szaktárca szerint két éven belül lehetséges. Tóth Attila arra is figyelmez­tet, hogy nem elég a mentőállo­mások számát gyarapítani. Meg­felelően képzett személyzet, és jól felszerelt mentőautók nélkül nem sokat érnek ezek a fejleszté­sek. Az utóbbi esztendőben a 3 százalékos létszámcsökkentés miatt a bevethető mentőgép­kocsik számát hússzal kellett mérsékelni, s további 23 kocsi szolgálati idejét korlátozták. Azonnal indítható mentőgép­kocsik hiányában a sürgős hívá­sok egy részében már eleve ké­séssel, illetve más mentőállomás­ról indulhat csak a segítség. Az OMSZ legfrissebb adatai szerint a tömeges balesetek szá­ma 8,5 százalékkal csökkent, mi­közben a sérültek létszáma nem lett kevesebb. Figyelemreméltó, hogy verekedések miatt tavaly másfélszer annyian szorultak a mentők segítségére, mint egy év­vel korábban. A tömeges ételmér­gezések száma a korábbi eszten­dőhöz képest 75 százalékkal lett magasabb. Örvendetes, hogy ne­gyedére csökkentek a gombamér- gezés miatti riasztások. w. zs. Nehéz gyerekek Budapest Már csecsemőkorban elő­bukkannak olyan tünetek, amelyek a későbbi tanulási, magatartási zavarok előz­ményeinek tekinthetők. A minél korábbi felismerést és a szakellátás fontosságát hangsú­lyozzák azok az orvosok, pszi­chológusok, pedagógusok, akik a nehezen kezelhető gyerekek megsegítésére alakult Pozitív Or­szágos Szakmai Egyesület tegnap kezdődött konferenciáján felszó­laltak. Szakorvosok tapasztalata az, hogy a súlyos figyelemzavarral, nyugtalansággal, kommunikáci­ós, vagy beilleszkedési zavarral küszködő gyerekek megfelelő el­látás mellett rátalálhatnak a szá­mukra legmegfelelőbb munkára. Ha a szülő azt veszi észre, hogy csecsemőjét nem tudja megvi­gasztalni, ha gyermeke rendsze­resen nem jól alszik, ha mozgása nem az életkorának megfelelően fejlődik, ha nem kezd időben kúszni-mászni, beszélni, vagy például nem képes egyedül, el- mélyülten játszani, mindenkép­pen forduljon szakorvoshoz. Ne hagyja magát lebeszélni azzal, hogy hiszen fiú, később érik be, vagy majd kinövi, netán csak lus­ta, szégyenlős. A gyermekeinkről van szó, nem baj, ha aggódunk értük, és esetenként túlbiztosít­juk magunkat - vélekedik G. Tóth Viktória, a Budai Gyermekkor­ház orvosa. Kevés még az olyan szakem­ber, aki a legcélravezetőbb mód­szerrel tud foglalkozni a kis bete­gekkel. A doktornő a rendelle­nesség mielőbbi felismerését és ellátását tekinti a legfontosabb­nak, ugyanakkor tarthatatlannak érzi, hogy az ország legkülönbö­zőbb pontjairól, például Miskolc­ról, Debrecenből is a fővárosba járnak speciális kezelésre. Iskoláskorban már nehéz a gyógyítás, hiszen addigra a fo­gyatékos diákokat annyi kudarc érte, hogy nagyon nehéz elfogad­tatni velük a tanulást; az önbizal­mukat vesztett kis lurkók már el­hiszik, amit állandóan hallanak, hogy buták és ügyetlenek. Minél később derül fény a fogyatékos­ságra, és kezdődik el a terápia, annál kevésbé remélhető gyó­gyulás^ ___________________KM. V ége az árvízi vészhelyzetnek Januártól bevezetik a közlekedési büntetőpontokat A kormány visszavonta az árvízi vészhelyzetről szóló ren­deletét, egyúttal döntött a gátépítési munkálatok ütemezé­séről. A kabinet a nemzeti foglalkoztatási akciótervről, a magyar-román munkaerőcseréről és a közlekedési pont- rendszer bevezetéséről is tárgyalt. Budapest Hivatalosan is elmúlt az árvízi ve­szély - jelentette be Borókai Gá­bor kormányszóvivő, s elmondta: a vészhelyzetről szóló rendelet visszavonásával egyidejűleg le­járt Katona Kálmán árvízi kor­mánybiztos megbízatása is. A ka­binet köszönetét fejezte ki azok­nak, akik az elmúlt időszakban 402 településen 1 millió 454 ezer embert védtek a gátakon. Mint megtudtuk, az ár- és belvíz sújtot­ta körzetekben összesen 18 milli­árd forintot költöttek védekezés­re. A közeljövőben 5,5 milliárd forintot költenek gátépítésre, ké­sőbb pedig annyit fordítanak erre a célra, amennyi a kormány által korábban jóváhagyott árvízi ke­retből megmarad. Javában tart a kárfelmérés, vagyis csak később derül ki, hogy mekkora lesz a kártérítésekre kifizetett összeg. A miniszterek nemzeti foglal­koztatási akciótervet fogadtak el, hogy ösztönözzék a legrászorul­tabbak - közöttük a pályakezdők és a munkanélküliek - elhelyez­kedését. A befektetések és általá­ban a munkahelyteremtés feltéte­leinek könnyítése mellett a terv a munkáltató által fizetendő tb- járulék további csökkentését is tartalmazza. A csökkentés mérté­ke 2001-ben és 2002-ben is 3-3 százalék lenne. A kormány jóváhagyásával ro­mán-magyar munkaerőcserére kerülhet sor a közeljövőben. Könnyűipari, építőipari, idegen- forgalmi, vendéglátó-ipari és me­zőgazdasági szezonmunkára ösz- szesen 8000 magyar utazhat Ro­mániába és ugyanennyien jöhet­nek hozzánk. A kabinet rendeletet fogadott el az úgynevezett közúti közleke­dési előéleti pontrendszer 2001 januárjától történő bevezetéséről. A rendszer lényege az, hogy a két éven belül legalább 18 büntető­pontot összegyűjtő autós átmene­tileg - minimum 6 hónapra - el­veszíti a jogosítványát és azt csak utánképzést követően kaphatja vissza. Az egyes szabálysértési, illetve bűncselekmény-kategóri­ákhoz rendelt pontok nagysá­gáról később születik végleges döntés. TAKÁCS MARIANN Beszélgetés villanyvezetéken A számítástechnika nem csak a fiataloké Mobiltelefon és internet kapcsolata a gyakorlatban Az informatika csak eszköz, amelynek a tár­sadalmat, annak fejlődését kell szolgálnia. Élni kell az információs társadalom lehető­ségeivel, nem pedig félni tőlük - mondta Katona Kálmán miniszter az INFO 2000 el­nevezésű informatikai kiállítás megnyitóján. Budapest A hírközlési tárca vezetője rövid történeti átte­kintésében arról beszélt, hogy a magyar hírköz­lés, mely a háború előtt már a középmezőnyhöz tartozott, visszaküzdötte magát oda. Ez azért nagyon jelentős eredmény, mert 1990-ben utol­só előtti volt Európában, csak Albániát előzte meg. Katona Kálmán megjegyezte: ma technikai robbanás előtt állunk, meg kell teremteni a vi­FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE lágháló olcsó elérését, biztosítani kell az elektro­nikus aláírás hitelességét. Az állam egyik legna­gyobb feladatának nevezte, hogy megakadályoz­za a társadalom kettészakadását informatikát ér­tők és ahhoz hozzáférők, valamint abból kima­radók között. A miniszter szerint fontos ered­mény, hogy a középiskolából kikerülőknek ma már van alapfokú képesítése informatikából, meg kell azonban oldani, hogy a 40-50 évesek is be tudjanak kapcsolódni a képzésbe és ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Az INFO 2000 kiállítás szenzációja, a villany­vezetékes telefon is segítheti az internet-hoz­záférés terjedését, mert a legeldugottabb helye­ken is lehetőséget biztosít a világháló és a szá­mítógép használatához. Akadémiai közgyűlés A legerősebb magyarországi au­tonómiává kívánja formálni a Magyar Tudományos Akadémi­át a tudóstestület vezetése - er­ről Glatz Ferenc beszélt az in­tézmény 166. közgyűlésének második napján. Az elnök a mintegy 300 összegyűlt akadé­mikus előtt hangsúlyozta, hogy az MTA egyforma távolságot kí­ván tartani a politikai pártoktól. A társadalomtudományok ará­nya ma mindössze 18 százalék a testületben - emlékeztetett Glatz Ferenc, amikor elmondta, hogy az idén 49 új tagot vá­laszthatnak. Nyugat-Európában a természet- és társadalomtudo­mányok képviselőinek aránya nagyjából 50-50 százalék az akadémiákon. Felvetette a tes­tület fiatalításának kérdését is, mondván: ha ismét idősebb tu­dósokat választ a testület a most 70 éves átlagéletkorú Aka­démia tagjai sorába, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a testület elveszti kapcsolatait a fiatalabb kutatógenerációkkal. TÁMOGATÁS. Az MSZP elnök­sége nem állít ellenjelöltet, és arra szólítja fel a frakciót, hogy támogassa Mádl Ferenc köztár­sasági elnökké választását - mondta Kovács László az or­szágos elnökség ülése után. A szocialisták elnöksége döntött arról is, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ál­talános helyettesének megüre­sedő posztjára Takács Albert alkotmányjogászt, a miskolci egyetem professzorát ajánlják. AUTÓPÁLYA. Az SZDSZ parla­menti vitanapot kezdeményez az autópálya-építés megkezdé­se érdekében. A párt Majtényi László adatvédelmi biztoshoz fordult, miután Járai Zsigmond pénzügyminiszter - a bank­titokra hivatkozva - megtagadta a választ a sztrádaépítés 600 milliárd forintos össz­költségének felhasználásáról. TURIZMUS. Az év első három hónapjának adatai szerint élén­kült a belföldi vendégforgalom, és 9 százalékkal nőttek a bevé­telek is. A Magyarországra láto­gató külföldiek száma március végéig ugyanannyi volt, mint tavaly ilyenkor; valamivel meg­haladta az ötmilliót, ezen belül azonban 30 százalékkal csök­kent a német utasok száma. FELSŐOKTATÁS. Jövőre a hallgatói normatíva a jelenlegi 70 ezerről 85 ezer forintra, 2002-től pedig 100 ezer forintra történő emelését javasolja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A Szonda Ipsos közvélemény­kutatása szerint a politikusok népszerűségi listájának első öt he­lyét hónapok óta ugyanazok a po­litikusok foglalják el, csupán a sor­rendjük változik. Áprilisban a lis­tavezető Göncz Árpádot Martonyi János külügyminiszter, Kovács László, az MSZP elnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Demsz­ky Gábor főpolgármester követte. Kelet-Magyarországon a leg­több pontot (5-öt) a lista utolsó he­lyén álló Csurka István, a MIÉP el­nöke kapta. A hónap nagy veszte­se Deutsch Tamás sportminiszter, aki mínusz 5 ponttal a 21. helyre és Orbán Viktor miniszterelnök, aki mínusz 4 ponttal a 15. helyre csúszott vissza. A még nem emlí­tett pártelnökök közül Magyar Bálint (SZDSZ) a 9., Kövér László (Fidesz-MPP) a 17. helyen áll. Különösen nagy figyelem irá­nyult a köztársaságielnök-jelölt- séggel kapcsolatban Torgyán Jó­zsefre, az FKGP elnökére. Ő ápri­lisban a keleti országrészben nem volt népszerű: 24 politikus között csak a 22. helyet tudta elfoglalni. a a § i a ■ mt mm jr ai g a ■ w m Politikusok nepszerusegi listája ITiiTia sbkáimt a»; Göncz Marianyi Kovács Dávid Demszky Horn Járai Szili Magyar Salsai Kuneze Áder Szaké Bánk Orbán Szájer Kövér Boross Stumpf Pintér Deutsch Tárgyán Pnpé Csurka Árpád János László Ibolya Gábor Gyula Zsigmond Katarin Bálint István Gábor János János Attila Viktor József László Péter István Sándor Tamás József Pál István népszerűség {%) népszerűség (%) • ismertség ifi) 1 ismertség {%} i keleti országosan i keleti országosan i országrészben országrészben A Szonda ipsos adatfelvételetek ideje: 2000. április 7-16. Módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik, közülük 481 a keleti országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó kelet-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezsttak összetétele a kor­csoport, a hem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám O-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszertvet jelez. A - 4 és a <-4 közötti különbségek statisztikailag nem jelentősek Az azonos pontszámú politikusokat a tízed-pontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom