Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-27 / 98. szám
4. OLDAL A POSTÁJÁBÓL 2000. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK 1||HI S Z ERKESZTŐS 1 G Ünnepelt a Hámán Kató úti óvoda Jubileumát ünnepelte a törökszentmiklósi Hámán Kató úti óvoda: negyed- százados fennállása alkalmából április 10-én születésnapi ünnepséget tartottak, amelyre meghívták az óvoda nyugdíjas dolgozóit is. A kicsik meghitt műsorral készültek a napra, amit izgalmas bűvészprodukció, szülinapi ajándékok és a mozgásfejlesztő játékok birtokbavétele tett még emlékezetesebbé. Ezzel a rendkívüli nappal azonban még nem ért véget az ünneplés, mert április 15-én óvodabálba hívták meg a szülőket és vendégeket. A bevételt a tervek szerint az intézmény nevelési programjának megvalósításához szükséges eszközök megvásárlására fordítják. Mindkét rendezvény sikeres volt, méltó a negyed százados évfordulóhoz. Az óvodai dolgoKicsik és nagyok a huszonöt gyertyaszál bűvöletében zói köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik segítették, támogatták a jubileumi rendezvény eredményes megszervezését, lebonyolítását és az ajándékok megvásárlását. Mit mond a törvény? Szabálysértési bírsággal ijesztgetnek bennünket, ha az ingatlanaink előtti közterületen nem tartunk tisztaságot, vagy ha a házunk előtt húzódó árkot nem tartjuk rendben — írja levelében jászberényi olvasónk. Mi számít közterületnek, és azzal mi az ingatlantulajdonosok teendője, milyen törvény rendelkezik erről? — kérdezi. Spontán nyelvi humor Mindennapi nyelvünk Manapság egymást érik a kabaréműsorok tévében, rádióban, színpadon... A nyelvi humor egyik gyakori eljárása a már elvonttá vált igék, kifejezések, állandó szókapcsolatok visszakonkretizálása. Ennek példáit megtaláljuk az iskolai dolgozatokban is. Kellemes perceket szerezhetünk magunknak és másoknak, ha csokorba gyűjtjük őket. íme néhány példa: Csokonai Lillát használta múzsának. Tünde végképp lemondott a halhatatlanságról, és egész testét átadta a földi megpróbáltatásoknak. Bánk kérdőre vonja Gertrudis uralkodói képességét. Móricz novellájának már az elején kilátszik Kis Jánosnak a tragikus vége. A nyelvi humor forrása a használ, megpróbáltatás és a vége szó visszakonkretizálása, illetve a kérdőre von szókapcsolat elvont főnévhez kapcsolása. ___________________________________________________________DÓSA LAJOS TANÁR, KUNHEGYES A pályán most a víz az úr Egy nyilatkozat margójára Az életük a tét Verőfényesen süt a nap, csicseregnek a madarak, zöldellnek, virágoznak a fák... A távolban sziréna, valahol, fenn, helikopter hangja. A zajra a feszült, vészjósló csend telepszik. Egy lehetséges katasztrófa réme. Nap nap után emberek százai - iskolások, férfiak, nők, nyugdíjasok - dolgoznak a gátakon, pakolják a zsákokat, lapátolják a homokot. Megfeszítve dolgoznak, nem kímélve erejüket, testüket, lelkűket. Félnek. A félelem erő, ami nem engedi átszivárogni a vizet a gátakon. Olykor a sebesen hömpölygő áradatba kapaszkodik tekintetük, s egy pillanatra elgyengülnek: „Képtelenség végigcsinálni” -fut át rajtuk a kétségbeesés, de még ugyanabban a percben elszántság villan szemükből, s újra munkához látnak, dacolva éhséggel, fáradsággal, félelemmel. S hogy mindezt miért csinálják? Pénzért? Elismeréséért? Kitüntetésért? Hősi címért? Nem. Az életükért. TIARA Boldog születésnapot! A szolnoki Szikra Papír Nyugdíjasklub tagjai a MÁV Járműjavító Művelődési Házában jártak, ahol egy szép és tartalmas délutánt töltöttek el. Megnéztük a Járműjavító Férfikara százhuszonöt évéről rendezett kiállítást, amit szakavatott módon, nagy szeretettel és kedvességgel mutatott be nekünk az intézmény vezetője. Alkalmunk volt személyesen is találkozni a férfikar tagjaival, akik Zsákai Katalin karnagy vezetésével rövid hangversennyel szereztek örömet a klubtagoknak. Büszkék voltunk és vagyunk arra, hogy városunknak külföldön is elismert, sok díjjal kitüntetett férfikara van. Kívánunk a kórus tagjainak és vezetőjének boldog születésnapot és további szép sikereket! A támogatóknak pedig köszönjük, hogy ezt az értéket nem hagyják elveszni! I VARGA SÁNDORNÉ KLUBVEZETŐ Olvasóink leveleiből válogatunk. A kiválasztott írásokat — a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — feldolgozzuk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Az 1997. évi LXXVI1I. törvény szerint közterületnek számít a „közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és amit az ingatlan-nyilvántartás is közterületként tart nyilván. Újszászi levélírónk egy közmeg- hallatás alkalmával az általa feltett kérdésekről és az arra adott válaszokról magnószalagos felvétel készítését kérte. Az eseményt követő napon megkereste a város jegyzőjét, hogy tegye lehetővé számára a hangfelvételről egy másolat készítését. Kérése nem teljesült arra hivatkozással, hogy ezt Újszász város szervezeti és működési szabályzata nem teszi lehetővé. Levélírónk úgy tudja, olyan jogszabály, ami az általa feltett kérdéseket tartalmazó hangfelvételről másolat készítését tiltaná, nincs. Van viszont egy alkotmánybírósági határozat - állítja -, amely e kérésre minden magyar állampolgárt feljogosít. Mátrahegyi Tamásné, a város jegyzője érdeklődésünkre elEgyéb ingatlanoknak a köz- használat céljára átadott területrészére — az erről szóló külön szerződésben foglalt keretek között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EÜM együttes rendelet szerint az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezemondta: az önkormányzat képviselő-testületének érvényben lévő szervezeti és működési szabályzata a testületi ülésekről hangfelvétel készítését rendeli el. Ennek célja az, hogy a hangfelvétel mint segédeszköz, a testületi ülések jegyzőkönyvének pontos szövegét rögzítse. A szabály értelmében a közmeghallgatásról hang- felvétel nem készül. A hivatkozott közmeghallgatáson készített felvételrész - mivel az nem tartozik a testületi ülés anyagához - irattári dokumentálásra nem került. A testületi ülésekről (a zárt ülés kivételével) és a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyveket azonban betekintésre bármikor rendelkezésre bocsátják, arról az állampolgár jegyzetet is készíthet. lője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője köteles gondoskodni. Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos (vagy tartós használó) köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), és a járdaszakasz melletti nyílt árok, valamint annak műtárgyai tisztán tartásáról és a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, hulladékok eltávolításáról. Az említett szervezeti és működési szabályzat a hanghordozóról történő adatszolgáltatást nem teszi lehetővé. A levélíró ügyében is ennek megfelelően történt az eljárás. A kapcsolódó jogszabály (konkrétan az adatvédelmi törvény) előír ugyan hanghordozóról történő adatszolgáltatást is, de a jelenleg rendelkezésünkre álló technikai eszköz nem alkalmas arra, hogy az önkormányzat polgármesteri hivatala ily módon adatszolgáltatást teljesítsen. Ezen okból a képviselő-testület módosította szabályzatát, és hatályon kívül helyezte a hangfelvételre vonatkozó szakaszt, illetőleg rendelkezett egy megfelelő technikai eszköz beszerzésének előkészítéséről. „Szakmai munkáról szó sem volt” címmel a lap április 13-ai számában interjú olvasható Jegest Lászlóval. Csak köszönet illeti a jászjákóhalmi labdarúgók volt edzőjét. Megítélés kérdése, hogy ki hogyan viszonyul az ő itteni munkájához, azonban arról valóban nem tehet, hogy a jákóhalmi labdarúgópályát 1963-ban olyan helyre telepítetnék, ahol vizes esztendőkben használhatatlan. A régi pálya - amit azóta beépítettek - a Jásztelki út mellett volt, mivel azonban ez az út csak később, 1968-ban lett köves, az akkori vezetés úgy döntött, hogy a volt dögkert helyét alakítja át. Ebben az évben aztán valóban nem lehetett itt sem játszani, sem edzeni. Az sem Jegesi László bűne, hogy az ő stílusával ma inkább egy női röplabdacsapatot lehetne edzeni. Sajnos, ilyen világot élünk. Lelkiismeretünk csak abból a szempontból lehet nyugodt, hogy az önkormányzat két tagja - a sportvezetésbe került Borics Béla és Muhari József — mindent megmozgatott, hogy legalább az anyagi háttér meglegyen, s a testület — amíg ereje bírta - ezt próbálta méltányolni. Sajnos, új pályát nem tudunk építeni. Jegesi Úrnak pedig kívánom, hogy ne az ő stílusa változzon meg, hanem a labdarúgóké. Nem válna hátrányukra! FODOR ISTVÄN FERENC POLGÁRMESTER JÁSZJÁKÓHALMA MEGHITT CSALÁDI KÖRBEN, gyermekeik és unokáik társaságában házassági évfordulót ünnepelt a kisújszállási Demeter házaspár. Erzsiké néni és Feri bácsi ötven éve kötöttek házasságot. _____________________________2__________I BEKÜLDÖTT FOTÓI A szöveg rendelkezésre áll A másság elfogadásáról Az előadó: Hofgárt Györgyné A hallgatóság egy csoportja ♦ Hofgárt Györgyné, a „Kézenfogva” Értelmi Fogyatékosok Érdek- védelmi Egyesületének megyei titkára a szolnoki gépipari szak- középiskola Jendrassik tagintézményében osztályfőnöki órákon több osztályban is előadást tartott a fogyatékos gyermekek és a fiatalok másságáról, a másság társadalmi elfogadásáról. A felvételek az egyik - nagy érdeklődéssel kísért - előadáson készültek. A védekezés nem elég Azt hiszem, az az akarat, mely őseinket jellemezte, ami erőt adott ahhoz, hogy az évszázadok vérzivataraiban is meg tudtunk maradni, ma is jellemző a dicső múltú jászok és kunok leszárma- zottaira, azon települések lakóira, akik erejüket nem kímélve dacolnak a pusztító vízzel, és akik közül sokan, vállalva a kockázatot is, nem hagyják el szülőhelyüket. Ezt a magyar virtust csodálhatja bennünk Európa ma is, aminek egyik elismerése lehet az a segítőkészség, amelyben részünk van. E példamutató elszántsághoz tartozik azonban az a véleményemmel is találkozó kinyilatkoztatás, amit lépten-nyo- mon hallani a megyében (és az országban). Nevezetesen, hogy csak akkor „előrelátók” országló nagyjaink, amikor itt a baj. Miért nem lehetett a százszázötven éves gátak megerősítésére már évekkel vagy évtizedekkel előbb pénzt fordítani? A tavalyi rendkívüli helyzet azonban mindenképpen elég alapot adott volna ahhoz, hogy elkészüljön egy azonnal végrehajtandó terv az árvízvédekezésre. De felmerül az a kérdés is, hogy vajon a gátak megerősítésére a megszavazott összeget ott használták-e fel, ahol arra a legnagyobb szükség volt, s egyáltalán: ezek a munkák el is készültek? Megyénkben ugyanis nem sok nyoma látszik. Színházat, autópályát, metrót és egyebeket tervezünk elképesztő összegekért. Csakhogy ezek ideiglenes elmaradása nem okozhat tragédiát. Egy ország elsőrendű ügye megszüntetni a lét- és gazdasági biztonságot veszélyeztető helyzetet. Csak utána jöhet minden más. Meggyőződésem, hogy a katasztrófát ezúttal is kizárólag annak a sok ezer embernek a rendkívüli elszántságával és lélekjelenlétével sikerült elkerülni, akik a gátakon tették a dolgukat. Ha ez nincs, a következmények beláthatatla- nok. Sajnos, a harcnak még nincs vége. Kérdés, meddig bírják az átázott gátak. Adjon az isten mindannyiunknak erőt a további védekezéshez, és éltessen bennünket az a lelkesítő tudat, hogy otthonainkért, értékeinkért, földjeinkért, embertársainkért küzdünk. A Tisztelt Házat pedig kérjük a védekezési keret jelentős bővítésére és a munkálatok azonnali elrendelésére, s az elvett árterületek visz- szaadásának elrendelésére. Ez a magyar népnek és a jövő nemzedéknek közös - és halaszthatatlan érdeke. GUTH SÁNDOR, ___________________________________SZOLNOK
