Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-05 / 80. szám

HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL 2000. ÁPRILIS 5., SZERDA A fiatalok jövője a tét Budapest Az oktatás egész életünket meghatározó stratégiai ága­zat, ezért a társadalmat ar­ról szeretnénk meggyőzni, hogy a minőségi oktatás fel­tételeinek biztosítása gaz­daságos ráfordítás - fogal­mazott Borbáth Gábor, a Pe­dagógusok Szakszerveze­tének (PSZ) főtitkára. A magyar oktatás magas színvo­nalú, csak el ne rontsuk! - jelen­tette ki Stark Antal, az Oktatási Minisztérium (OM) helyettes ál­lamtitkára tegnap „A magyar közoktatás európai esélyei” cím­mel rendezett konferencián. Az OM szakértője megfelelő­nek tartja az oktatásra fordított állami forrásokat, a pedagógusok bérével azonban ő sem elégedett. Mint kifejtette, a tárca törekvése, hogy szeptemberben az eddigi bérfejlesztésen túl 20 százalék­kal növeljék a pedagógusbéreket. A Pedagógusok Szakszerveze­tének főtitkára 20-22 milliárd fo­rint befektetést tartana szükséges­nek ahhoz, hogy a kormány által is hangoztatott minőségi oktatás megvalósuljon. A pedagógusok­nak Magyarországon a megter­melt nemzeti össztermékből fele­harmadannyi jut, mint más euró­pai országokban, miközben az oktatási rendszer nem biztosítja a tanulók számára az esélyegyenlő­séget - mondta Borbáth Gábor. Egy felmérés szerint 2000-ben a vizsgálat alá vont 104 iskolafenn­tartó önkormányzat mintegy há­romnegyede összesen 3,5 milliárd forintot vont ki a közoktatásból, s csupán az önkormányzatok egy­negyede növelte összesen 1,2 mil- liárddal támogatását. Az állam nem vonul ki a köz­oktatás finanszírozásából - nyi­latkozta Révész Máriusz, az Or­szággyűlés oktatási bizottságá­nak alelnöke. 2001 mind az isko­lák, mind a pedagógusok számá­ra kedvezően alakulhat. h. m. Vádol a román püspök Több száz milliót kaptak a hazai románok Gyula-Budapest A napokban élesen kritizál­ta Magyarország kisebbségi politikáját a gyulai ortodox püspök. Szerinte a romá­nok magyarországi asszimi­lációja lassan a végéhez közeledik. A vádakat mind a román kormány kisebbsé­gi minisztere, mind a ma­gyar kisebbségi hivatal vezetője visszautasítja. A magyarországi román önkor­mányzat csak papíron létezik, a kisebbségi jogokat nem tartják be - mondta Sofronie Drincec püspök, aki többször kért kihall­gatást a magyar miniszterelnök­től, de minden alkalommal eluta­sították. A püspök szerint a gyu­lai román középiskolában min­dent magyarul tanítanak, a ro­mánt pedig idegen nyelvként ok­tatják. A romániai kisebbségi minisz­ter, Eckstein Kovács Péter minder­re úgy reagált, hogy a magyaror­szági román kisebbség azért van inkább kitéve az asszimiláció­nak, mert jóval kisebb a lélekszá- ma, mint a romániai magyaroké. A magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnö­ke, Doncev Toso sem érti a püs­pök vádjait. A közelmúltban fél- milliárd forintért román nemzeti­ségi kollégium épült Gyulán, Méhkeréken pedig 80 millió fo­rintos állami támogatással hely­reállították a román iskolát, és még az előző kormány idején fel­újították a gyulai püspöki palotát is. A román állami vezetők el­múlt években tett magyarországi látogatásain soha nem került szó­ba hasonló kritika, a miniszterel­nök pedig rendszeresen találko­zik a kisebbségek országos ön- kormányzati vezetőivel - hang­súlyozta^ ___________________■ T orgyán csak levelet írt Budapest-Országgyülés Torgyán József nem jelent meg az Országgyűlés költségvetési bi­zottságának meghallgatásán, ahová tizenkét képviselő hívta meg. A földművelésügyi minisz­ter levelet küldött maga helyett, amelyben figyelmeztette a bizott­ságot, hogy a meghallgatást a képviselők kétötöde kezdemé­nyezheti. A kormánypárti bizott­sági tagok elfogadták az érvelést, Hargitai János fideszes politikus szerint az ellenzéknek bele kell törődnie abba, hogy a Házsza­bály korlátozza tevékenységét. Az ellenzék a demokrácia ar­cul csapásának tartja, hogy a kis­gazda politikus játszik egy parla­menti bizottsággal. Megítélésük szerint az agrárium nemzetgaz­dasági részesedése csökken, nincs agrárstratégia. Ezért nem tud a tervekről beszámolni az FVM, miközben a tárca vezetője milliárdokat osztogat, fenyegető­zik - nyilatkozták a szocialisták és a szabad demokraták. Légügyi stratégia készül Krízishelyzetben a kormány határozhatna a haderőmozgásról A kormány tegnapi ülésén elfogadta Lányi Zsolt kisgazda képviselő önálló indítványát a csapatmozgások egyszerűsíté­séről, és megvitatta a felsőoktatási törvény módosítását is. Budapest-IMEH A parlament honvédelmi bizott­sági elnökének indítványa alkot­mánymódosítást is feltételez. En­nek értelmében csak harci cselek­mények esetén lenne szükséges az Országgyűlés kétharmadának jóváhagyása, egyébként pedig a kormány dönthetne a csapatmoz­gásokról. Váratlan légitámadás esetén így nem kellene összehív­ni a parlamentet, a kormány is rendelkezhetne az ellencsapás­ról, vagy a szövetséges haderők bevonásáról. Borókai Gábor kor­mányszóvivő elmondta: a jelek szerint az alkotmány módosításá­nak nem lesz akadálya, hiszen a kérdésben mind a hat parlamenti párt előzetesen egyetértett. A kabinet megvitatta a felsőok­tatási törvény módosításának ter­vezetét is. A törvénymódosítás le­hetővé tenné annak a megállapo­dásnak a végrehajtását, amelyet a Szentszék kötött 1997-ben a Horn-kormánnyal. így megszűn­ne minden különbségtétel az álla­mi és az egyházi felsőoktatás kö­zött, vagyis egyenlő lenne a fi­nanszírozás módja is. A változás kimondja azt is, hogy a jövőben a Magyar Akkreditációs Bizottság­nak egyetértési joga lenne a főis­kolai és egyetemi tanárok kineve­zésekor- közölte a kormányszó­vivő. A kormány döntött arról is, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak 2000. május 31-éig el kell készítenie Magyarország légügyi stratégiá­ját, elő kell készítenie a Malév pri­vatizációját, ki kell dolgoznia az LRI és a Malév együttműködését. A kormány feladatokat is megha­tározott: a budapesti repülőtér­nek gyűjtő, elosztó szerepet kell betöltenie a jövőben. Megoldást kell találni továbbá a debreceni és a sármelléki - mint a két legfonto­sabb regionális repülőtér - fej­lesztésére is. A kabinet támogatja az LRI kezdeményezését, misze­rint a Ferihegyi repülőtéren épül­ne fel az európai légügyi kutatási és innovációs központ. i- sts -i Válságos állapotú úthálózat Négy évtizedes hátrányt kellene ledolgozni A közlekedési tárca számításai szerint ha minden szüksé­ges felújítást és karbantartást elvégeznének, akkor az idén 500 milliárd forintot kellene költeni a meglévő utakra. Budapest- KHVM Mint azt Plahi Sándor, a KHVM Közúti Főosztályának helyettes vezetője lapunknak elmondta: az ország 160 ezer kilométernyi htjá­ból 30 ezer az állami felügyeletű országos közút. Ezek mindegyike kulcsfontosságú.- Mennyi pénz jut 2000-ben a fenntartásra, és hol vannak a leg­nagyobb gondok?- Idén 27,9 milliárd forintunk van erre a célra, pedig 50 milliárd kellene. A hazai utaknak nagyon gyenge a teherbírása, túl keske­nyek, s a meglévő burkolat is megerősítésre szorul. Több főút csupán 6 méter széles, de nem ritka a 4 méteres sem. Viszonyítá­sul csak annyit: a biztonságos közlekedéshez legalább 7 méte­resre kellene kiszélesíteni az or­szágutakat, mert a nemzetközileg ajánlott sávszélesség 3,5 méternél kezdődik. Ez mintegy nyolcezer kilométeres szakaszra igaz. A meglévő 5780 hídból ezer azon­nali átépítésre szorulna. Tizen­hétezer kilométernyi alsórendű utat szintén sürgősen fel kellene újítani, míg tízezer kilométeres vonalon a burkolatot kellene megerősíteni. A KRESZ-táblák közül 30 ezer szorulna cserére. Elsőbbséget élvez a 9500 kilomé­ternyi vízelvezető árkok tisztítá­sa, az útburkolatok vízállóvá téte­le, valamint teherbírásuk javítása.- Mennyi jut fejlesztésre és üze­meltetésre?- A 2000. évi költségvetésből 23 milliárdot fordíthat a tárca fejlesz­tésre, 13 milliárdot pedig üzemel­tetésre. A fejlesztési pénzből a 8-as út négysávosítását, a 85-ös út fej­lesztését, a Debrecen térségében haladó 47-es út bevezető szaka­szának megépítését, a 4-es út re­konstrukcióját tudjuk elkezdeni, illetve befejezni. A kormány több­lettámogatással segíti az esztergo­mi Mária Valéria-híd újjáépítését, a 3-as főút Miskolcot elkerülő sza- kaszának megépítését. ______szj. A háziorvosok alkalmasságvizsgája Hatvankét év felett elmeszakértőt is kirendelnek Megkezdődött a mintegy 6500 háziorvos, há­zi gyermekorvos és fogorvos egészségügyi al­kalmassági vizsgálata. Mint ismeretes, aki 2001. február 25-ig nem esik át a vizsgálaton, vagy nem felel meg az egészségügyi követel­ményeknek, annak áruba kell bocsátania nemrég megszerzett praxisjogát. Budapest Dr. Grónai Éva, a Fodor József OKK Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi In­tézet főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy az alkalmazott orvosoknak, mint minden egészségügyi dolgozónak korábban és ezután is, át kell esniük alkalmassági vizsgálaton. Or­szágos szinten évente általában egy-egy olyan doktor akadt fenn a „szűrőn”, akit egészségügyi problémái miatt eltanácsoltak a pályáról. Az új rendelkezések lényege, hogy a vállalko­zókra is kiterjesztik a kötelező orvosi ellenőr­zést. A vizsgálatokat kizárólag a kijelölt megyei és fővárosi foglalkozás-egészségügyi intézetek­ben végezhetik el. Valamennyi orvos vizsgálati eredményét a területileg illetékes tiszti főorvos­nak kell megküldeni. Újdonság, hogy a 62 éves­nél idősebb háziorvosoknak és fogorvosoknak pszichikai, igazságügyi elmeorvosi szakértői el­lenőrzésnek is alá kell vetniük magukat. A háziorvosok körében most beindult vizsgá­latok során nem kaphat a működéséhez „zöld utat” az, aki pszichiátriai kórtól, eszméletvesz­téssel járó betegségtől szenved, alkohol- vagy drogfüggő. Nem dolgozhat a betegellátásban az, akinek súlyos, korrigálhatatlan látás- vagy hallás- károsodása van. Az utóbbi években a pályáról el­tanácsolt orvosoknak általában pszichiátriai megbetegedés, illetve túlzott alkoholfogyasztás miatt kellett megválniuk hivatásuktól. A 62 évesnél fiatalabbak esetében ötévente, míg a 62 év felettieknél kétévente ismétlik meg a kontrollt. NÉMETH zsuzsa ÚJ POSTAELNÖK. A Magyar Posta Rt. igazgatósága egyhan­gúlag Varjú Tamás vezérigazga­tót választotta meg a társaság el­nökévé. Varjú Tamás azt nyilat­kozta, hogy irányítása alatt a tár­saság az 1998. évi 70 milliárd és a tavalyi 80 milliárd forintos net­tó árbevétel után ez évre csak­nem 90 milliárd forint árbevétel elérését tervezi. BÉKEGÁLAEST. A Békejobb 2000 gálaestet rendez április 9- én a 10 évvel ezelőtt megválasz­tott rendszerváltó Országgyűlés tiszteletére. Dávid Ibolya, az MDF elnöke, igazságügy-mi­niszter elmondta, hogy az ün­nepségre meghívót kap vala­mennyi képviselő, aki 1990-ben mandátumhoz jutott. A HM Ste­fánia Palotájába várják az akkori közjogi méltóságokat is. Közöl­te: a jubileumi rendezvény célja, hogy megpróbálják felidézni azt a 10 évvel ezelőtti hangulatot, amikor mindenki felhőtlenül tu­dott örülni az első szabad vá­lasztásoknak. MÁV-REFORM. A vasút veszí­tett piacából az utóbbi években, de ezt a folyamatot meg lehet ál­lítani - hangoztatta Takácsy Gyula miniszteri biztos a „Kö­zép- és Kelet-Európai Vasút 2000” című konferencián. Folya­matban van a MÁV reformjának jogszabályi előkészítése, az év második felében várhatóan az Országgyűlés elé kerül a vasúti törvény módosítása. A konfe­rencián Kukely Márton, a MÁV Rt. vezérigazgatója a szolgálta­tások javítását nevezte meg egyik legfontosabb célként. SURÁNYI MARAD. Nem volt szó a jegybankelnök esetleges tá­vozásáról Surányi György és a Fi­desz frakcióelnökségének tegna­pi találkozóján. Ezt maga az MNB elnöke közölte, hangsú­lyozva, hogy az árfolyam- és ka­matpolitikáról, a bankrendszer teljesítményének értékeléséről, valamint a lakásfinanszírozásról tárgyaltak. Szájer József frakció- vezető hozzátette: „mindig lehet­nek olyan konkrét ügyek, ame­lyekben nem fogunk egyetérteni, de ezek az eltérések csak a politi­ka és a gazdaságirányítás normá­lis különbségeiből adódnak.” KORSZERŰSÍTÉS. A május el sején induló országos épület- energetikai korszerűsítési kor­mányprogramhoz idén 100 mil­lió forintos hozzájárulást adnak. A vissza nem térítendő támoga­tásra pályázni kell, ez a pénz a korszerűsítési összegnek legfel­jebb 30 százaléka lehet. Halász Ferenc, a Magyar Energia Hiva­tal osztályvezetője emlékezte­tett: a költségvetési támogatáson kívül önkormányzati segítséget és kedvezményes kamatozású hitelt is igénybe vehetnek a csa­ládok a lakások és családi házak hőszigeteléséhez. ___________■ B olyai-pályázat fiataloknak Zenekarban játszott a kitüntetett agykutató A középiskolában még aktívan zenélt, és nem bújta éjjel­nappal a könyveket Freund Tamás agykutató, a vállalkozók által alapított Bolyai-díj első nyertese. A 40 éves akadémi­kus tegnap hirdette meg az ifjúsági Bolyai-pályázat témáit. A pályázat témáit a mindenko­ri Bolyai-díjas jelöli ki, így ebben az évben Freund Tamás agykuta­tónak jutott ez a feladat. Az idén Budapest-OM Az Oktatási Minisztérium és a Bo­lyai Alapítvány közös pályázatán a középiskolák 3-4. évfolyamain tanulók, valamint a felsőoktatási intézmények hallgatói vehetnek részt. A pályaműveket december 10-ig kell benyújtani a neves tu­dósokból álló bírálóbizottsághoz. A díjat kétévente, először 2001. március közepén ítélik oda egy középiskolás és egy egyetemi di­áknak. A nyertes diákok és tanáraik 300-300 ezer forinttal lesznek gazdagabbak. A középis­kolás nyertes az általa kiválasztott egyetemen felvételi nélkül folytat­Freund Tamás professzor jelentette be az első ifjúsági pályázat témáját fotó: feb/kallus hatja tanulmányait, a győztes az egyetemisták az agyi hullámte- egyetemi hallgató pedig doktori vékenység szerkezeti és működé- képzésen vehet részt. si alapjairól, a középiskolások pe­Újra támad a víz dig az epilepsziás emberi agyszö­vet szerkezeti abnormalitásáról készíthetik el pályamunkáikat. Az egyetemisták számára meg­hirdetett témával kapcsolatosan Freund Tamás lapunknak el­mondta: a világ agykutatásában ez most a „legforróbb” téma, amely sokak érdeklődését felkelt­heti. A mindössze 40 éves Bolyai- díjas tudós professzor szerint ti­zenévesen még a középiskolások szokványos életét élte. Nem bán­ja, hogy nem tanulással töltötte minden óráját. Két énekkarban énekelt, egy dzsesszzenekar sza­xofonosaként sem éppen későbbi karrierjét alapozta. 17 évesen ke­rítette hatalmába a kémia szerete- te, egyetemistaként pedig már be­járatos volt Szent-Györgyi Albert laboratóriumába. Mint mondta, a középiskolások életszemléletét csupán 15 éves lányán keresztül ismeri, akit - véleménye szerint - egyelőre aligha érint meg az ifjú­sági pályázat szele. HORVÁTH MAGDOLNA Felső-Tisza-vidék-KHVM A hóolvadás és az újabb esők miatt tovább árad a Bodrog és a Tisza. Szakem­berek szerint többhetes ár­vízre, kilakoltatásokra, fo­lyamatos védekezésre kell felkészülni. A Bodrogon harmadfokú árvízvé­delmi készültség van életben, a folyó mellett lévő házakból máris tizennégy embert kellett kiköl­töztetni az ártéren szabálytalanul épített házakból. A Felső-Tisza mentén már hétfőn le kellett zár­ni a 37-es út egy szakaszát. Óriá­si hótömeg olvadása várható a fo­lyók vízgyűjtő területén, és to­vább tart a csapadékos idő is. Az elmúlt 24 órában ezer hek­tárral nőtt a belvíz által elöntött terület nagysága Szabolcsban, ahol most 12 ezer hektár földön áll a víz. A Tisza észak-magyaror­szági szakaszán tartós, harmad­fokú árvízvédelmi készültségre készülnek fel a térségi vízügyi igazgatóság dolgozói. Egy világbanki tanulmány sze­rint 170 milliárd forintra lenne szükség Magyarországon az ár­víz elleni védekezésre. A kérdés rendezésére született és február­ban elfogadott kormányprogram 10 év alatt 60 milliárd forintot szán arra, hogy 740 kilométernyi töltést meg lehessen erősíteni. Boross István, a KHVM helyet­tes sajtófőnöke lapunknak el­mondta: e célra idén 6 milliárd forint áll rendelkezésre. A Felső- Tisza-vidéken már elkezdődött a munka, a következő hónapok­ban a Közép-Tiszán folytatódik, a Rába mentén, a Duna alsó szaka­szán és a Felső-Tiszán újabb pá­lyázatokat írnak ki a gáterősítési munkálatokra. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom