Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-05 / 80. szám

2. OLDAL 2000. ÁPRILIS 5., SZERDA VILÁG TÜKÖR MOSZKVA nem engedi meg, hogy Csecsenföld problémáját Oroszország belügyeinek befo­lyásolására használják fel - je­lentette ki Igor Ivanov. Az orosz külügyminiszter Mary Robin­sont, az ENSZ emberi jogi főbiz­tosát fogadva kifogásolta, hogy Nyugaton egyoldalúan próbS- ják beállítani a csecsenföldi ak­ciót. Kofi Annan ENSZ-főtitkár támogatásáról biztosította Mary Robinson javaslatát, hogy hoz­zanak létre független nemzeti bizottságot a csecsenföldi jog­sértések feltárására. A mene­kültügyi főbiztost szerdán hall­gatja meg az 53 tagállamot tö­mörítő emberjogi fórum, mielőtt az Oroszország elleni esetleges elítélő határozatról döntenek. LEMONDOTT a japán kor­mány, és ezzel megtette a szük­séges lépést az új miniszterel­nök kijelöléséhez a vasárnap óta kómában lévő Obucsi Keidzo helyébe. Obucsi utódját a Liberális Demokrata Párt élén szerdán választják meg, a kor­mányzó párt új elnöke minden valószínűség szerint Móri Josiro jelenlegi főtitkár lesz. MÁR VÁRJÁK azoknak a ma­gasan képzett számítástechni­kusoknak a jelentkezését, akik a berlini kormány úgynevezett zöldkártyaprogramjának kere­tében Németországban dolgoz­hatnának. Magyarországról már írtak is az első érdeklődők. Egyelőre gondot okoz, hogy módosítani kell a tartózkodási engedély megadására vonatko­zó német szabályokat. KÖZÖS FELHÍVÁST nyújtott át a bolgár közlekedési minisz­ter a NATO és az EU szófiai képviselőinek: Bulgária és Ro­mánia ebben pénzügyi segít­séget kér a tavalyi balkáni NA- TO-hadjárat óta szünetelő al- dunai hajózás helyreállításá­hoz, a folyó medrének meg­tisztításához. NATO-BOMBA robbant a szer­biai Nis közelében egy lakóház kertjében, és megölte a tulajdo­nost. A 72 éves Vladimir Jova- novic éppen kapált, amikor a ta­valyi légitámadások után ott ma­radt repeszbomba felrobbant. SZADDÁM HÚSZÉIN azzal vádolta Teheránt, hogy az el­múlt években megkínoztak és megöltek több iraki hadifog­lyot. Az iraki elnök a nácik módszereihez hasonlította az irániak által végrehajtott kínzá­sokat. WILLIAM COHEN amerikai védelmi miniszter Kairóban be­jelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok rövid hatótávolságú ra­kétákat szállít Egyiptomnak. Az új amerikai fegyverek az elavult orosz SAM-6-os rakétákat vált- ják fel.____________________■ ELLENZÉKI FIATALOK KEZDEMÉNYEZÉSE BELGRÁDBAN. Az Optor (Ellenállás) nevű diákmoz­galom a koszovói konfliktusban elesett szerb rendőrökre emlékezve tiltakozik a jugoszláv tartományban fenyegető újabb erőszakhullám ellen, és az általános választások mielőbbi kiírását sürgeti. ____________________________________________________________________________________________________FOTÓI F1B/REUTER» V TT»» • • / i /I 1 / // //I Közös ertekeles a jovorol Középtávú gazdasági előrejelzést készített a magyar kormány és a brüsszeli Európa Bizottság hazánk gazdaságáról és annak várható alakulásáról. A dokumentumot csü­törtökön írja alá a közösség székhelyén Járai Zsigmond pénzügyminiszter és Pedro Solbes pénzügyi EU-biztos. Brüsszel Az értékelés, amelyet az aláírás után hoznak nyilvánosságra, négy-öt évre előre tartalmaz elő­rejelzést a legfontosabb mutatókról. Az 1997-ben készített első prognózisra rácá­folt az idő - Magyarország javára. A jóslat sze­rint 1997-ben két-három százalékos, 1998-ban és 1999-ben egyaránt három-négy százalékos GDP- növekedést produkált volna az ország, ám a va­lóságban a magyar teljesítmény ennél jóval ked­vezőbben alakult. A növekedés az említett évek­ben elérte a 4,6,4,9, illetve a 4,3 százalékot. Ha­sonlóan jók az államháztartást és a külkereske­delmet jellemző mutatók is, miközben más fo­lyamatok - például az infláció - szinte hajszál­pontosan a jóslatnak megfelelően alakultak. A kelet-európai tagjelölt államok közül elő­ször Magyarországgal írt alá közös gazdaság­értékelést és középtávú előrejelzést az Euró­pai Unió, még 1997-ben. Másfél évvel később az EU sorozatban kezdte készíteni a hasonló dokumentumokat. Brüsszel ugyanis - a ma­gyar tapasztalaton felbuzdulva - a csatlakozási partnerség keretében rövid távú feladatként je­lölte meg az ilyen elemzések szükségességét. A közös gazdaságértékeléssel az Unió egyik bevallott célja, hogy reformokra, visszafordítha­tatlan teljesítményekre sarkallja a tagjelölteket. Az együttes mérlegeléssel Brüsszel egyfelől igyekszik elejét venni, hogy a tagjelöltek a gyor­sabb csatlakozást remélve, prognózisaikban túl­lépjenek a realitásokon. Másfelől Brüsszel ek­képpen hagyja jóvá az uniós felkészülést szem előtt tartó nemzeti gazdaságpolitikát. A közös programnak fontos politikai üzene­te is van, hiszen megerősíti, hogy a csatlako­zásra való felkészülést mindkét oldalon közös feladatnak tekintik, nem pedig az egyik olda­lon kötelességnek, a másikon meg számonké­résnek. Visszaadott egyházi földek A nagyváradi püspök bírálja a román kormányt Bukarest A román kormány sürgős­ségi rendelettel 191 ezer hektárnyi területet készül az ortodox egyháznak jut­tatni Suceava megyében. A Cotidianul című román napilap szerint heves bírálatokat válthat ki a bukaresti kabinet lépése, mert a többi romániai egyház is már többször kérte erdői vissza­adását. A javaslat szerint a bukovinai ortodox egyházak visszakapnák erdőkezelési jogukat, amit a kommunista államosítás idején vettek el tőlük. Az egyházak, csakúgy mint korábban, nem tu­lajdonosai, hanem kezelői len­nének az erdőknek, s az erdő- gazdálkodásból befolyt jövedel­met a nevezetes észak-moldvai kolostorok fenntartására tudnák fordítani. A román lap emlékeztetett ar­ra, hogy Tempfli József nagyvára­di katolikus püspök már koráb­ban is bírálta a román kormányt az egyházi ingatlanok visszaadá­sa körül tapasztalható igazságta­lanságok miatt. A termőföldek és az erdők visszaadásáról elfoga­dott törvény szerint ugyanis a pa­rókiák 10 hektár, a kolostorok 50 hektár, a püspökségek 100 hektár termőföldet, illetve 30 hektár er­dőt igényelhetnek vissza. A román sajtó az elmúlt na­pokban számolt be arról, hogy Kolozs megyében az egyházak összesen 1200 hektárnyi termő­földre és erdőre jelentették be igényüket. Gheorghe Funar ko­lozsvári polgármester már közöl­te, hogy Kolozs megyében nincs elegendő termőföld.__________■ Mi lesz a Stasi-iratokkal? Berlin Új adatokat is tartalmaznak a CDU pénzügyi botrányá­ról a napokban nyilvános­ságra került Stasi-doku- mentumok, s ezek Helmut Kohlra is kellemetlenek lehetnek. Mint kiderült, az NDK titkosszol­gálata, a Stasi rendszeresen le­hallgatta a nyugatnémet politiku­sok telefonjait, és erről jegyző­könyvet vezetett. Reinhard Höppner szász-anhalü tartomá­nyi miniszterelnök ezzel kapcso­latban arra figyelmeztetett, hogy a nyugatnémet politikusokkal ugyanúgy kell bánni, mint a ke­letnémetekkel. Arról van ugyanis szó, hogy az exkancellár a doku­mentumok előkerülése u(án kö­zölte: minden jogi eszközzel megakadályozza a jegyzőköny­vek felhasználását. Höppner vi­szont úgy nyilatkozott, hogy nem lehet kétféle mércével mér­ni, hiszen keletnémet poliükusok ügyében az utóbbi években fel­használtak hasonló Stasi-doku- mentumokat. Megszólalt a Stasi-iratokat ke­zelő hivatal vezetője, Joachim Gauck is. Sem jogi, sem erkölcsi akadályát nem látja a Kohlt érin­tő adatok nyilvánosságra hozata­lának. Az ügy érdekes fejlemé­nye, hogy időközben kiderült: még a Stasi-iratokról szóló tör­vény előtt nyugatnémet politiku­sok jókora adag iratot vittek el és semmisítettek meg. Csakhogy a Stasi hatalmas irattárában sok a másolat és a keresztutalás, tehát az adatok máshonnan újra fel­bukkanhatnak. Latin lesz az EU nyelve? Ha a földrész további tucatnyi államát felveszik az integrá­ciós szervezetbe, az alapszabály értelmében nyelvek tucat­jairól kell majd fordítani (és vissza) a közösség különféle fórumain, és át kell ültetni valamennyi dokumentumot is. A Molnaft-házasságról Pozsony Brüsszel Már most is, amikor a Tizenötök még „csak” tizenegy nyelven pró­bálnak szót érteni egymással, gondot okoz a kommunikáció, pedig árgus szemekkel ügyelnek rá, hogy egyik tagállam nemzeti érzéseit se sértsék meg. Sokan a számítógépes beszédfelismerés­től, a gépi fordítástól várják a megoldást, ám ez még gyerek­cipőben jár. Az Európai Unióban már ma is milliárdokra rúgnak a tolmácso­lás és fordítás költségei. Az Unió­ban éppen ezért azt fontolgatják, hogy a latint kellene egységes hi­vatalos nyelvvé megtenni - mi­ként ezt elsőként a finnek (!) szorgalmazták. Az EU fordítószolgálata 800 tolmácsot foglalkoztat, többet mint az ENSZ. A 11 EU-nyelv mi­att minden dokumentumról 110 fordítás készül! Már ma évente 170 milliárd forintba kerül a nyel­vi sokféleség a közösség tagjai­nak: ennek felét a Bizottság, egy- egy negyedét pedig a Tanács, il­letve a Parlament költi el. A közös nyelvnek javasolt latin révén - ál­lítják nyelvészek - egyértelművé válna minden dokumentum, egységesíteni lehetne a szakkife­jezéseket, megszűnnének az ér­telmezési viták. Az EU „latin kollégiuma” állít­ja: még a csúcstechnológiai és legújabb pénzügyi-kereskedelmi kifejezésekre is alkotható latin szó. Csakhogy előbb a politiku­soknak, tisztviselőknek meg kel­lene tanulniuk latinul. Az antik világ mostanra gyakorlatilag holt nyelve még a múlt században is élt. Brüsszel éppen a magyar pél­dát említi: eszerint az 1848-as for­radalomig a latin volt a hivatalos nyelv hazánkban. ______(kulcsári M i indokolta a tulajdonosváltást? - találgatják a szlovákiai lapok. Vajon a Slovnaft jelenlegi nem túl jó gazdasági helyzete? Vagy a Drzurinda-kormány el akarja kó­tyavetyélni az ország valamennyi arany tojást tojó tyúkját? A Slovnaftot a Meciar-kor- mányok az ország gazdasági ve­zérhajói közé sorolták. 1995-ös magánosításakor legnagyobb, 39 százalékos részvénycsomagját 6,5 milliárd koronára értékelték, ám a vállalat 19 vezetőjéből ala­kult részvénytársaság különböző kedvezmények révén mindössze egymilliárd koronát fizetett ki a nemzeti vagyonalapnak. A több­ségi tulajdonos ma csaknem a Slovnaft hatvan százalékát birto­kolja, a kisrészvényesek valami­vel több mint a negyedét, a Bank of New Yorké a 10,5 százalékát. A Mól belépését követő alaptő­ke-emelés után az eddigi legna­gyobb részvényes részesedése 31 százalékra esik, ám így is elége­dett, hiszen ezentúl megoszthat­ja az erős társsal a nyomasztó hosszú és rövid lejáratú hitelt, il­letve az ennek következtében ta­valy kialakult 58 millió dolláros veszteséget. Másképp értékelik a helyzetet az ellenzékiek. Meciar volt pénz­ügyminisztere szerint a jelenlegi gazdaságpolitika okozza a Slov­naft veszteségét. Úgy véli, külföl­di befektető nélkül is talpra állít- ható lenne a nagyvállalat. ■ Feléled a Mir űrállomás Megjavítják a napelemeket, beállítják a műszereket Tegnap reggel, közép-európai idő szerint egy perccel hét óra után Kazahsztánból sikeresen startolt a Szojuz-TM űrhajó, fedélzetén Szergej Zaljotyin parancsnokkal és Alekszandr Kaleri fedélzeti mérnökkel. Bajkonur Az orosz űrpáros a tervek szerint csütörtökön dokkol a Mir űrállo­máson. Zaljotyin először jár az űrben, Kalerinek ez a harmadik űrutazása. A két asztronauta a tervek szerint hetven napot tölt az űrbázison. A Mir űrállomás tavaly augusz­tus vége óta lakatlan. A mostani expedíció indulását is többször elhalasztották, míg végül részint állami, részint külföldi források­ból sikerült előteremteni a szük­séges pénzt. Korábban űrforga­tást is terveztek, ezért a felkészü­lési programban az utolsó pilla­natokig részt vett Vlagyimir Sztyeklov színész is. Űrutazását azonban visszamondta az orosz űrhivatal, mivel a film producerei nem teljesítették anyagi kötele­zettségeiket. így a Mir űrállomá­son játszódó epizódok forgatása is Zaljotyin és Kaleri feladata lesz. Az orosz űrexpedíció egyik legfontosabb küldetése felkutatni azokat a réseket, amelyeken ke­resztül szivárog a levegő az űrbá­zisról. A Mirt most „felpumpál­ták” a teherűrhajóval hozott leve­gővel, és a bázis pályájának ma­gasságát is a biztonságos szintre emelték. Az orosz űrpárosnak a Mir felélesztésekor meg kell javí­tania a napelemeket beállító mű­szereket, a fedélzeti tájoló rend­szert, űrsétát is tesznek a rájuk bízott tudományos programok teljesítése érdekében. Utazásuk során egy újabb teherűrhajó rako­mányát is ki kell majd pakolniuk. A Mir űrállomás 14 éve, 1986 eleje óta üzemel. Az űrkomple­xum jelenleg hat modulból áll, csaknem 400 köbméter hasznos térrel rendelkezik, összesen 11,5 tonnányi tudományos berende­zés található a fedélzetén. Az űr­bázis értékét közel hárommilliárd dollárra becsülik, s noha már többszörösen kiszolgálta idejét, az orosz szakértők szerint másfél milliárd dollárnyit „még mindig megérnek a Mir tudományos le­hetőségei”. Az állomáson eddig összesen 104 űrhajós járt, köztük 10 ország 62 asztronautája. ■ Megáldotta az űrhajósokat a bázis pópája Is FOTÓ: FEB/REUTERS

Next

/
Oldalképek
Tartalom