Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-28 / 99. szám

5. OLDAL HU 2000. Április 28., péntek HAZAI TÜKÖR Polt Péter a jelölt Kedden legfőbb ügyészt választhat a Ház Budapest Polt Pétert, az állampolgári jogok országgyűlési bizto­sának általános helyettesét javasolja a május 15-én posztjáról távozó Györgyi Kálmán helyére Göncz Ár­pád. Az államfő a frakció- vezetőkkel, majd a két je­lölttel folytatott megbeszé­lése után alakította ki vég­leges álláspontját. Mint jelentettük, a Fidesz és a MIÉP egyértelműen Polt Pétert szeretné a legfőbb ügyészi szék­ben látni, ami ellen az FKGP-nek sincs kifogása. Az MDF, az MSZP és az SZDSZ ezzel szemben Heidrich Gábort, a Csongrád Me­gyei Bíróság elnökét ajánlotta az államfő figyelmébe. Göncz Árpád személyesen is találkozott a két jelölttel, majd tegnap közzétette döntését, mi­szerint Polt Pétert nagyobb esély- lyel választhatja meg legfőbb ügyésznek a Ház, mint Heidrichet, ezért az ombudsman- helyettest jelöli a magas posztra. Polt egyelőre nem nyilatkozik terveiről, ám azt cáfolja, hogy személycseréket szeretne végre­hajtani az ügyészségen. A „vesz­tes” Heidrich Gábor elárulta, hogy mindössze két napja kereste meg őt az ajánló MDF egyik kép­viselője, ám arról, hogy az MSZP és az SZDSZ is támogatná jelölé­sét, csak a sajtóból értesült. Hoz­zátette: egyik pártnak sem tagja. A március 6-án lemondott Györgyi Kálmán Dávid Ibolya igazságügy-miniszter felkérésére büntetőjogi kodifikációért felelős miniszteri biztosként folytatja máj d tevékenységét. takács m. Új tagdíjszedés A MÁV már nem segít az érdekvédőknek Budapest Átmeneti szakszervezeti taglétszámcsökkenésre igen, tömeges kilépésre vi­szont nem számít a Vasuta­sok Szakszervezete (VSZ) azután, hogy jogerőssé vált a MÁV döntése, miszerint áprilistól nem vonja le a fi­zetésekből a tagdíjat. Már­kus Imre elnök szerint a sztrájk befejezése óta is folytatódik a munkavállalók képviselőinek „üldözése”.- Már berendezkedtünk a tag­díjak beszedésére, így - bár át­menetileg csökkenhet szak- szervezetünk létszáma - hosz- szabb távon minden bizonnyal, megmarad a csaknem 30 ezres tagságunk - mondta lapunk kérdésére Márkus Imre érdek- képviseleti vezető. A MÁV a bí­róság szerint is jogszerűen járt el a megbízás felmondásakor, azonban szerintünk politikai nyomásra hozta ezt a döntést, s ez jogállamban elfogadhatat­lan. - Sérelmünkre másfajta jogorvoslatot keresünk - közöl­te a VSZ elnöke. A vasutas szakszervezeteknek május elején, az áprilisi bérek ki­fizetésekor kell először megolda­ni a tagdíjak beszedését. Ez vár­hatóan nem lesz zökkenőmen­tes, hiszen minden egyes munka- vállalót egyenként kell megkeres­ni és megbeszélni vele a szak- szervezeti tagdíj fizetésének módját. __________________________________ H.H. O rszágos gyógyszerbegyűjtés Budapest Az öreg, lejárt szavatossá­gú gyógyszer nem csupán szemét, hanem rendkívül veszélyes hulladék - méreg - is, amely a természetbe vissza­kerülve súlyosan károsítja a környezetet. Május elsején az ország hatszáz patikájában kezdődik általános gyógyszerbegyűjtő akció. Odor Erzsébet, az egyik legnagyobb hazai gyógyszergyártó cég kör­nyezetvédelmi vezetője munka­társunknak elmondta: a megyei napilapokban közzéteszik azok­nak a gyógyszertáraknak a listá­ját, ahol a kihelyezett ládákba egy hónapon át bárki bedobhatja a feleslegessé vált orvosságot. Ezeket összegyűjtik, majd a do­rogi égetőműben megsemmisítik mint veszélyes hulladékot. A gyógyszer szavatossági ideje a csomagoláson látható. A hazai előírások szerint - a magyar he­lyesírásnak megfelelően év-hó- nap-nap sorrendben - fel kell tüntetni mind a gyártás, mind pe­dig a lejárat pontos időpontját. S bár az Országos Gyógyszerészeti Intézet kérése szerint a külföldről behozott patikaszerek dobozán is egyértelműen kellene megjelölni mindkét dátumot, a más orszá­gokban előállított készítmények­nél ez nem általános. A legtöbb esetben az időpontok megjelölé­se a magyar sorrend fordítottja, ezért ha valaki bizonytalan a sza­vatosságot illetően, jobb, ha meg­kérdezi a patikust. _________________________IW;) Önkormányzati védekezésre eddig 580 millió forint A szaktárca napokon belül utalja a pénzt az érintetteknek A napokban elkészült összesítéssel együtt eddig mintegy 580 millió forintjába került 31 Jász-Nagykun-Szolnok megyei település­nek a tiszai árhullám elleni védekezés. A kiadásokat a belügyminiszter rendelete sze­rint hetente összesítik, melyet a megyei te­rületfejlesztési tanács titkársága továbbít a BM felé, a szaktárca pedig napokon belül utalja a pénzt. Jász-Nagykun-Szolnok megyei információ Bár a hét elején húsvét volt, a Jász-Nagykun- Szolnok megyei területfejlesztési tanács titkársá­gán nem pihentek: fogadták a tiszai árhullám miatt érintett települések jelentéseit, melyeket aztán kedd délig immár összesített formában to­vábbítottak a Belügyminisztériumhoz. Amint Magyar Béla titkárságvezető elmondta, a szak­tárca vezetője rendeletet adott ki erre vonatko­zólag, s a héten már a második alkalommal ösz- szesítették a védekezési kiadásokat. Első ízben még április elején utalt ki 50 millió forint előle­get a BM, melyet 16 Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei településnek osztottak szét, hogy meg tud­ják kezdeni a várható árhullám elleni védelmi munkálatokat. A következő pénzügyi teljesítést már megelőzte az előbbiekben említett összesí­tés: egy hete az április 8-tól 14-ig terjedő időszak kiadásait számolták össze. Akkor már 29 telepü­lés volt érintve, melyek összesen 211 millió fo­rint kiadást jeleztek. Ez az összeg még a múlt hét csütörtökén megérkezett az önkormányzat­ok számlájára. Kedden az április 15-24-e közöt­ti kifizetéseket összegezték a területfejlesztési tanácsnál: immár 319 millió forintra rúgott az összeg, melyet 31, Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében érintett település igényelt. Magyar Béla elmondta, hogy egyelőre csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik az igényeket, de a védekezést követően - 50 napon belül - tételes számlaellenőrzéseket hajtanak végre. Ez feltár­hat még akár jogos, el nem számolt igényt is, de kideríthet olyan költséget is, mely nem tartoz­hat a tiszai árhullámhoz. A települések kiadásai javarészben a védekezéshez használt anyagok megvásárlásból és azok szállításából, valamint az ellátás-elhelyezés és az élőmunka-igény költ­ségeiből származik. Ez utóbbinál az egyes tele­pülések gyakorlata eltérő: van, ahol egyénileg vagy csoportos szerződés keretében alkalmaz­nak embereket, de megtalálhatók a vállalkozá­sok is. A védekezési kiadásokba besorolható-e a szú­nyog- és patkányirtás, illetve a fertőtlenítés? - érdeklődtünk a titkártól. Magyar Béla válaszá­ban elmondta, hogy egyelőre tájékozódnak az ügyben, hogy mindez hogyan illeszthető be a védekezési költségek közé. Az árhullámot követően lehet majd szó a helyreállításról. Egyelőre azonban sem kárfel­mérés, sem azok finanszírozása nem szerepel a napirenden. A települések ellenben számít­hatnak egy újabb megkeresésre is rövidesen, mert a belvíz elleni védekezési kiadásokat is megtéríti számukra az állam. Emlékezetes, hogy a tavaly novembertől 2000. január végéig terjedő időszak belvízvédelmi munkálatainak kiadásait az önkormányzatok már megkapták. A közeljövőben a február 1. és április 28. kö­zötti időszak költségeit igényelhetik majd meg. Előtte azonban hétfőn, május 1-jén ismételten jelenthetik a mostani hét kiadásait a Jász- Nagykun-Szolnok megyei területfejlesztési ta­nács titkárságára. E. Z. Van kivitelező az M3-asra? Az alkalmasnak tartott cégektől nem kértek ajánlatot Kétséges, hogy elkezdődik-e az érdemi munka az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti szakaszán az eredeti tervek szerint május első napjaiban. Ugyanis a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) még mindig nem nevezte meg a leendő kivitelezőt. Bizonyos jelek azonban arra mutatnak, hogy miközben a feladatra alkalmas kivitelezők felkérésre várnak, az „öltözőben már lejátszották a meccset”. Budapest Szakértők már többször hangsú­lyozták, hogy ha május elején nem kezdődik meg az építkezés, akkor lehetetlen lesz tartani a kormány által 2001. december 31-ére kitűzött határidőt. Az el­múlt hetekben több lehetséges kivitelező neve is felvetődött ám idáig a NA Rt. még azt is tagadta, hogy bárkivel tárgyalt volna. Sem a kivitelezőről, sem a munkála­tokról, sem a finanszírozásról nem hajlandó nyilatkozni a cég - mondván, ez a tulajdonos Ma­gyar Fejlesztési Bank hatásköre. Áz MFB szóvivője, Tamóczi Lász­ló kérdésünkre viszont megerősí­tette: a NA Rt. valóban folytat tár­gyalásokat zárt ajtók mögött, de annak részletei nem nyilvánosak a szerződés véglegesítéséig. Mint mondta, ha bármilyen részletet, vagy a tárgyalópartner(ek) nevét elárulnák, az egy olyan kártya­partihoz hasonlítana, amelyet fel­fordított lapokkal játszanak. Útépítéssel foglalkozó szakem­berek szerint Magyarországon mindössze 3-4 olyan vállalat léte­zik, amelyik rendelkezik azzal a szellemi, technikai és anyagi hát­térrel, ami alkalmassá tesz valakit autópálya-építésre. Az alkalmas­nak tartott cégek közül viszont senkitől sem kért ajánlatot a NA Rt. - tudtuk meg Ligetvári Ferenc- től, az Egri Útépítő Rt. vezérigaz­gatójától. Véleménye szerint azért „hazudik mindenki”, mert nincs meg az anyagi fedezet az M3-as folytatására, addig, pedig a leg­jobb taktika a ködösítés. Ligetvári szerint nem számít, hogy valaki tudja-e teljesíteni, amit majd vál­lal; szerinte „az autópálya-építés körüli helyzet a Rákosi-rendszer módszereire hasonlít leginkább”. A sajtóban legesélyesebbként emlegetett Betonút Rt. vezetőjét, Dunai Györgyöt nem tudtuk meg­kérdezni arról, valóban tárgyalt-e az Autópálya Rt.-vel. A vezérigaz­gató - munkatársai szerint - sza­badságon volt, jelenleg pedig kül­földön tartózkodik. A Betonút Rt. információink szerint is fővállal­kozóként venne részt a sztráda- építésben. A cég jogelődje, a Be­tonútépítő Vállalat építette a ma­gyarországi autópályák több mint felét, így kellő referenciával rendelkezik - ráadásul jelenleg is 100 százalékig magyar tulajdon­ban van. Ám a konkurencia sze­rint az Rt. a mai felállásban már alkalmatlan ekkora horderejű fel­adatra, ahogy mondják: „még egy aszfaltkeverő üzeme sincs”. ________________________________________IST») MEGHALLGATÁS. Az Ország gyűlés nemzetbiztonsági bi­zottsága támogatja Demeter Ervin politikai államtitkár ki­nevezését a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisz­ter posztjára. Demeter Ervin a testületi meghallgatáson el­mondta, hogy fontosnak tartja egy maffiaellenes koordinációs központ felállítását, mert a bű­nözés térnyerése új feladatokat ró a hatóságokra. A tárca irá­nyítását valószínűleg május elején veszi át Kövér Lászlótól, aki ezután kizárólag a Fidesz elnöki feladatait látja el. FRAKCIÓVITA. Az Országgyű­lés ügyrendi bizottsága a házel­nök felkérése ellenére sem fog­lalt állást arról, hogy a Szövet­ség Kelet-Magyarországért Párt kétfős frakciójának megalakítá­sa megfelel-e a házszabálynak. A testület kormánypárti és MIÉP-es tagjai ugyanis megsza­vazták azt a kisgazda kezdemé­nyezést, hogy a témát vegyék le a napirendről. VADÁSZREPÜLŐK. Még idén tavasszal a terveknek megfelelően kiírják a MiG 29- esek korszerűsítését célzó ten­dert. A 27 vadászgép felújítá­sára ötéves határidőt szabtak a Honvédelmi Minisztérium vezetői, ám egy repülőt még idén modernizálnak. Hogy a munkálatokat a korábban ajánlatot tévő és esélyesnek tartott orosz, német vagy izra­eli cég végzi-e, még nem tud­ni. Egyre valószínűbb viszont, hogy a magyar Dunai Repülő- gépgyár valamilyen formában részt vesz a korszerűsítésben. SPORTCSARNOK. A hat pár lamenti párt egyetértett abban, hogy a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről szóló törvényja­vaslat jó, szükséges és elfogad­ható. A javaslat egyrészt gyor­sítja az eljárást, másrészt vi­szont kimondja, hogy a közbe­szerzéssel kapcsolatos törvé­nyeket - a Nemzeti Színház és az új autópálya építése körül kialakult viták miatt - meg kell tartani. A parlament akár már kedden eldöntheti, támogatja-e a rendkívüli eljárást, hogy má­jus 23-án a javaslatból törvény születhessen. ISKOLAÜGY. Noha csaknem egy év eltelt már a közoktatási törvény módosítása óta, annak értelmezése és főként helyi adaptálása meglehetősen lassan halad - jelentette ki Környei László, az Oktatási Minisztéri­um helyettes államtitkára. Sok helyen nehezen tudják meg­szervezni például az iskolaérett­ségi vizsgálatokat, a beszédjaví- \ tást, és a középiskolák vagy a megyei pedagógiai intézetek fenntartásánál is rendszeresen kialakulnak költségvetési viták. Augusztusi tanévkezdet Az oktatás minősége mindennél fontosabb A diákok számára is az lenne a legjobb megoldás, ha a 185 napos tanévről visszatérhetnének a 180 naposra. A gyere­kek nem terhelhetőek korlátlanul, nem attól lesz jobb az oktatás, ha hosszabb ideig kényszerítjük iskolapadba a gyerekeket - nyilatkozta Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. Budapest Az oktatási tárca a szakmai szervezeteknek, valamint a szülők és a diákok érdekvédel­mi testületéinek azt javasolja, hogy idén a tanév szeptember 1-je helyett augusztus 28-án kezdődjön. Ebben az esetben pár napos őszi szünettel gazda­godnának a diákok. A döntést egyeztetés után - várhatóan a tanév befejezéséig - a miniszter hozza meg. A terveket a minisz­térium azzal magyarázza, hogy jövőre a legtöbb ünnep hétköz­napra esik, tehát eleve a szoká­sosnál több lesz a tanítás nélkü­li nap az iskolákban. Júniusban általában a gyere­kek, de a pedagógusok is csak lézengenek az iskolában, érde­mi oktatás a felforrósodott falú tanintézetekben már nem is fo­lyik - mondja Borbáth Gábor. Véleménye szerint nem vált be az a két éve tartó gyakorlat, amely szerint 185 napos a tan­év, és a korábbi 10 helyett mindössze 5 tanítás nélküli munkanappal gazdálkodhatnak az oktatási intézmények. Nem lesz eredményesebb az oktatás pusztán attól, hogy növeljük a tanítással töltött napok számát, sokkal fontosabb, hogy jól meg­szervezzük a tanévet - mondta. Európában többféle megoldást alkalmaznak, van, ahol rövi- debb a nyári szünet, viszont több és hosszabb évközi vaká­cióra számíthatnak a diákok. Magyarországon hagyományo­san szeptember 1-jén csönget­nek be az iskolákba, és a nyári hónapokat szánják a hosszabb pihenésre. A Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Molnár Péter az isko­lákra bízná, hogy augusztus 28. és szeptember 1. között mikor kezdik meg az oktatást. A tanév azonban egyik esetben sem folytatódna június 15. után. HORVÁTH Beiratkoztak Holnap jár le az általános iskolai behatások határideje. Értesülé­seink szerint az iskolaéretté nyilvánított gyerekek szülei már jelentkeztek a kiválasztott intéz­ményekben. A szülő kérésére lehetőség van arra, hogy a gye­rekek hatéves koruk után is az óvodában maradjanak. Ezzel a lehetőséggel manapság egyre több szülő él. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanköteles korú gyerekeknek csak 85 szá­zaléka kezdi meg tanulmányait hatéves korában. Szeptember­ben majdnem 115 ezer kisdiák veszi kezébe első ízben az isko­latáskát, ami több tízezerrel ke­vesebb diákot jelent a nyolcva­nas évekhez képest. A leendő nebulók taníttatása nem kerül majd többe, mint tavaly - nyilat­kozta lapunknak Pósfai Péter, az Oktatási Minisztérium főosz­tályvezetője. w Nem fogy a praxishitel Budapest Gondok vannak az orvosi alapellátási praxisok fej­lesztését szolgáló hitelek körül. Új rendelő építésére nem vehetnek fel a dokto­rok pénzt. Sokan pedig még műszervásárláshoz sem vállalják az eladósodást. Dr. Fodor Miklós, az egészség- ügyi tárca miniszteri biztosa la­punknak elmondta, hogy alapve­tően nem a hitelkonstrukcióval van baj, bár kétségtelenül lehet­ne rugalmasabb a kölcsönök fo­lyósítása. Jelenleg több mint har­minc bank foglalkozik az állami garanciával nyújtható orvosi hi­telekkel. Pontosan nem lehet tudni, hogy hányán próbálkoz­tak eddig pénzhez jutni a rende­lő fejlesztéséhez, de az tény, hogy a vártnál jóval kevesebb hi­telszerződést kötöttek. A miniszteri biztos szerint az orvosok többsége addig nem mer eladósodni, míg az ígéretek­nek megfelelően a jövő évben be nem épül a finanszírozási rend­szerbe a tárgyi eszközök pótlásá­hoz nélkülözhetetlen amortizá­ciós költség. Fodor Miklós elismerte: rend­kívül kellemetlen helyzetet te­remtett az is, hogy az egészség- ügyi tárca ígérete ellenére új ren­delő építésére nem vehető fel a hitel. A Pénzügyminisztérium végül is elzárkózott ennek a le­hetőségnek a biztosításától. Je­lenleg tehát kizárólag az önkor­mányzati tulajdonban lévő he­lyiségeket, illetve épületeket tud­ják hitel segítségével megvásá­rolni az orvosok. Komoly gondot okoz ez a szabály például azo­kon a településeken, ahol a ren­delőket az önkormányzatok is csak bérlik. N. ZS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom