Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-20 / 93. szám
2000. ÁPRILIS 21., PÉNTEK ÉRDEKE S S É G E K 9. OLDAL ÚJABB MŰHOLD AZ ŰRBEN. Szerdán reggel a Francia- Gayanában lévő kouroui támaszpontról sikeresen indítottak útnak egy Ariane-42L típusú rakétát, ami egy amerikai távközlési műholdat állított Föld körüli pályára. Az idén ez volt a harmadik Ariane- rakéta, amelyet a dél-amerikai űrközpontból bocsátott fel a 13 országot tömörítő Európai Űrhajózási Szervezet kereskedelmi ága, az Arianespace. _________________ fotó: feb-reuters A leghíresebb bukott diák Negyvenöt éve, 1955. április 18- án halt meg Albert Einstein, a relativitáselmélet s a modem fizikai világkép megalkotója. 1879. március 14-én született Ulmban, ahol apjának elektromos szaküzlete volt. A család hamarosan Münchenbe költözött, Einstein itt járta iskoláit. Kiskorában nem árult el különös képességeket, sőt mivel beszélni is csak későn tanult meg, komolyan azt gondolták róla, hogy szellemileg visszamaradott. A gimnáziumban rosszul tanult, csak a matematika érdekelte, úgyhogy végül eltanácsolták — így lett a tudománytörténet leghíresebb bukott tanulója. Tanára a következő a lesújtó véleménnyel bocsátotta útjára: „Soha nem viszed semmire, Einstein”. Apja ezután egy svájci főiskolára nyomta be, nem minden nehézség nélkül, mert fia csak matematikából teljesítette a felvételi szintet. Einstein az előadásokra nem járt, csak magában olvasgatta az elméleti fizikai közleményeket. Diplomáját úgy szerezte, hogy egy barátja írta helyette a dolgozatokat. 1901-ben e barátjának apja szerzett neki állást a Svájci Szabadalmi Hivatalban. A munka nem sok idejét foglalta le, úgyhogy Einstein a tudományos világtól elzárva, mindössze papír és ceruza segítségé- ! vei kidolgozhatta korszakalkotó elméleteit. 1908-ban magántanári képesítést szerzett, a zürichi egyetem docense és a prágai egyetem professzora lett. Hírneve nőttön-nőtt, úgyhogy a telje- j sítményétől lenyűgözött Max Planck 1913-ban a Berlini Akadé- | mia fizikai intézetébe csábította. Itt életében először volt elég pénze ahhoz, hogy csak a tudománynak szentelhesse magát. Az I. világháború kitörésekor a svájci állampolgár tudós elítélte a milita- rizmust, Berlinben pacifista irodalmat terjesztett. 1921-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat fényelektromos törvényéért és elméleti fizikai munkásságáért - a relativitáselmélet még vitatéma volt, ezért nem említették az indoklásban. A húszas években egyre romlott helyzete, a német antiszemiták azzal vádolták, j hogy „bolsevista fizikát” művel. 1930-ban elfogadott egy kaliforniai meghívást, és éppen ott tanított, amikor Németországban Hitler hatalomra jutott. Már nem tért haza, lemondott állampolgárságáról, és 1940-ben felvette az | amerikai állampolgárságot is, haláláig a Princeton Egyetem professzora volt. A viaszszobrok varázslója A londoni Tussaud Panoptikumba bekerülni nem kis dicsőség, ám csak kevesen ismerhetik ezt az érzést, lévén a viaszfigurák többsége az elmúlt korok híres, hírhedt alakjait őrzi. A páratlan gyűjtemény létrehozója, Madame Tussaud 150 éve halt meg Londonban. Marie Grossholz néven született 1761. december 7- én Strassbourgban. Hivatalosan Johann Grossholz lánya, igazi apja azonban Philip Wilhelm Curtius német szobrász volt, aki elcsábította Grossholz feleségét. A kislány apjától tanulta a portrékészítést, aki királyok arcmásait formálta viaszba. Marie még húszéves sem volt, de már alaposan ismerte mesterségét. Ő mintázta meg Rousseau halotti maszkját. 1795-ben férjhez ment Francois Tussaud-hoz. Híre egyre nőtt, Napóleonról is viaszszobrot készített. 1802-ben Angliába költözött, 1804-ben azonban egész kollekciója elsüllyedt egy hajóval, mindent elölről kellett kezdenie. Hónapokig tartó munkával ismét elkészítette gyűjteményét, mel- [ lyel harminc évig járta az orszá- j got. 1835-ben állandó panoptikumot nyitott a londoni Baker Stree- ten. A Tussaud Panoptikum ma is London egyik legnagyobb látványossága, amely rendszeresen kiad listákat a legkedveltebb és a J leggyűlöltebb alakokról. Az előb- j bit sokáig Michael Jackson vezette, míg az utóbbi lista élén általában Hitler áll, kivéve az öbölháború időszakát, amikor Szaddám Húszéin lekörözte. A kiállításon még mindig láthatóak Mme ; Tussaud saját kezű munkái, például Marie Antoinette, Napóleon j és Burke. Az első „tömegfegyver” Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1915. április 22-én, az első világháború nyugati frontján mutatkozott be az első valóságos tömegpusztító fegyverként a mustárgáz, megnyitva egy kort, amelyben realitás lett nemcsak a vegyi, hanem később a biológiai, majd az atomhadviselés is. Az 1915-ös gyászos helyszín Belgiumban egy régi flandriai kisváros, francia nevén Ypres térsége volt, ahol németek álltak szemben az angol-francia-belga erőkkel. Az első ypres-i csata 1914 október-novemberében változó sikerrel folyt, az arcvonal lényegében nem mozdult. A Moltkét felváltó német főparancsnok, Fal- kenhayn szándéka az volt, hogy a calais-i tengerpart elfoglalásával kedvező pozíciókat szerezzen az Anglia elleni döntő küzdelemhez. Hadtörténészek szerint 1915-ben mindkét fél nyomasztó munícióhiánnyal küzdött, ezért azon kezdett töprengeni, hogy miként lehetne a „beásott védelmet” áttörni, az állóháborút mozgóvá változtatni. Újszerű megoldásnak kínálkozott mérges gázok palackokban való elhelyezése a front hosszában, majd megfelelő széljáráskor a gáz kieresztése a palackokból, hogy az elárassza az ellenséges lövészárkokat. Ypres-nél ez történt. A németek 6 km szélességben 500 óriási gázpalackot helyeztek el, és ezeket április 22-én este egyszerre megnyitották. Az angol, de főként a francia-algériai állások felé sodródó mustárgázfelhő 15 000 embert tett harcképtelenné, ötezret megölt. A „siker” a meglepetésszerűségnek volt köszönhető, a gáztámadások megismétlése már nem igazolta a várakozásokat. A széljárás és a gyalogsági támadás megindítása nem volt egykönnyen koordinálható. Az ypres-i gáztámadás után a szembenálló felek gyakrabban használtak gázgránátokat és gázaknákat, de másfelől megjelent a gázálarc is, ami viszont jobban akadályozta a rohamozó katonákat, mint a védelemben lévőket. Az 1915. április 22-én kezdődött második ypres-i csatában az angolok megtartották ellenőrzésük alatt a belgiumi kisvárost, de az antant vesztesége az itteni harcokban 60 ezer katona volt, míg a németeké körülbelül ennek fele. Hivatalos adatok szerint az első világháborúban 125 000 tonna mérgező anyagot használtak fel, a gáztámadások 1,3 millió katonát érintettek, a halálos áldozatok száma megközelítette a 100 ezret. A második világháborúban nemigen alkalmaztak vegyi fegyvert, viszont előtte bevetették Etiópiában (1935-36), Kínában (1938— 42), utána Jemenben (1966-67), Irakban és Iránban (1984-88). Krónikákból ránk maradtak utalások arra, hogy már időszámításunk előtt kétezer évvel használták Indiában az úgynevezett „füstölgő sálakat”, amelyekből mérges füstgomolyag szállt elő, bágyadtságot, fáradtságot okozva. Időszámításunk előtt 429-ben a görögök egy megerősített városból állítólag harci gázokkal füstölték ki az ellenfelet. Egy évtizeddel az ypres-i gáztámadás után, 1925-ben megszületett a Genfi Jegyzőkönyv, amely megtiltotta a „fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatát”, de nem tiltotta be a vegyi fegyverek fejlesztését, gyártását és felhalmozását. Csak 1993. január 13-án született nemzetközi egyezmény a vegyi fegyverek ki- fejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának, továbbadásának tilalmáról, a meglévő készletek megsemmisítéséről. Ez utóbbi műveletet elméletileg az egyezmény hatálybalépésétől számított egy évtized alatt kellene elvégezni. A vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló, mintegy 170 oldalas egyezmény 1997. április 29-én lépett hatályba. Hérhetoseg Pannon Praktikum előfizetés Ericsson AT mobiltelefonnal má 22 90 Es ennek jó része lebeszélhető! Az elérhetőséged mostantól nem kerül többe, mint 5 darab CD! Mert a Pannon Praktikum előfizetés Ericsson A1018s mobiltelefonnal együtt már ennyiért is a Tiéd lehet! Praktikum Privát előfizetéssel bruttó 22 900, Praktikum Classic előfizetéssel bruttó 26 900, Praktikum Pro előfizetéssel pedig bruttó 34 900 forintért! És a kedvező percdíjaknak köszönhetően annyit beszélhetsz, amennyi igazán jólesik! A megvásárolható készülék csak Pannon GSM SIM-kártyával használható. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. A további részletekről érdeklődj területi képviseletünkön (Szolnok, Kossuth L. út 9.), vagy a hozzád legközelebbi hivatalos viszonteladónknál! Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 920 0200. wwwi. pannongsm.hu PANNON GSM
