Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-20 / 93. szám

8. OLDAL 2000. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK ÁRVÍZI KÖRKÉP Emberfeletti küzdelem a gátakon Több vezető politikus is meglátogatta a védekezőket (Folytatás az 1. oldalról) A gátszakadások pedig az apadás megin­dulását követő napokban szoktak bekö­vetkezni - mondta a miniszterelnök. Or­bán Viktor éppen ezért úgy vélte, a leg­fontosabb, hogy ne lankadjon a védeke­zésben részt vevők figyelme, és kellő idő­ben észleljék, hol ázott át legjobban a gát, hol akar „megszökni" a víz. Egy kérdésre válaszolva a miniszterel­nök kifejtette: az önkormányzatok a vé­dekezés költségeinek egy részét a napok­ban megkapták. A pénz nem lehet aka­dálya a munkálatoknak, mert ha az elkü­lönített 38 milliárd forint nem lenne elég, újabb források után is néz a kormány. Bár tegnap estére mintegy fél centimé­tert már apadt a folyó, nagyon nehéz idő­szak elé néznek a védekezésben részt ve­vők, versenyt kell futni az idővel, hiszen mindennap egyre több árvízi jelenséget kell kezelni. Térségünkben a töltések mentén a fakadóvízzel elöntött terület el­érte a 2357 hektárt, hossza pedig a 327 ki­lométert. Csurgást 880 helyen észleltek, továbbá 79 buzgárt kellett bevédeni. A Kötivízig több mint 13 ezer ember foglal­koztat a védekezésben, a munkát pedig 6 katonai helikopter, 347 építőipari gép, 877 közúti és 9 vízi jármű segíti. A védvo­fel, így arról a részről szinte le sem veszik a szemüket a szakemberek. A töltésen egyébként is sok a csurgás, a szivárgás, ezért ott folyamatosan búvárok és víz­ügyesek dolgoznak. Tószegen a családügyi miniszter- A település vezetése felelősen gondol­kodik, és példaszerű a védekezők össze­tartása — véleményezte a Tószegen látot­takat egy gáton rögtönzött sajtótájékoz­tatón Harrach Péter szociális és család­ügyi miniszter, aki tegnap rövid látoga­tást tett a településen. A miniszter Papp István polgármester kíséretében megláto­gatta a közelmúltban, a tárca szervezésé­ben Tószegre érkezett mintegy száz ön­kéntest, és megbizonyosodott munkájuk eredményéről. Ezenkívül némi gyorsse­géllyel sietett a település segítségére. A polgármester a védekezés munkála­tairól tájékoztatva elmondta: több mint 80 ezer köbméter homokot és félmillió homokzsákot használtak fel eddig a gá­tak erősítésére és magasítására. Anyag­ban nem szenvednek hiányt, és a szociá­lis tárca ségítségével eddig az önkéntesek munkaereje is elegendőnek bizonyult. A Harrach Pétert (balra) és Papp Istvánt is megkínálták az önkénteseket „élelmező” asszonyok fotó: b. j. nalakon a különös megfigyelést igénylő helyeken vészőrök teljesítenek szolgála­tot. Szolnok alatt tovább folytatódott a nyúlgátak megerősítése, valamint a hul­lámverés elleni védelem kiépítése. Át­ázás, talajfelpuhulás miatt Akolhát, Ti- szasüly, Kőtelek és Nagykörű körzeté­ben. A legnagyobb intenzitással Nagyrév és Tiszajenő térségében folyt tegnap a munka, előbbi helyszínen a magasparton a nyúlgát építése a fő feladat, utóbbi köz­ség szomszédságában pedig a megcsú­szott töltés megtámasztásán dolgoznak egyebek között lánctalpas katonai jármű­vek és helikopterek. — Szolnok fővédvonalain sikerült el­hárítani a közvetlen veszélyt — jelentette ki tegnap Fodor György. Szolnoknál egyébként kedd este 10 órakor 1041 cen­timétert olvastak le, azaz a folyó 67 cen­timéterrel magasabban tetőzött, mint ta­valy. A megyeszékhely alpolgármestere elmondta, a Zagyva-parti sétányon befe­jeződött a gát bordás megtámasztása, a Kertvárosnál pedig 200 méter hosszan végezték el a szádfalazást. Itt azonban a gépek még tovább dolgoznak, és ha szükséges, akkor végig a töltés mentén felépítik a szádfalat. Nagy erőket köt le a MÁV-kórház mögötti védvonal is. A gát­koronán egy hosszanti repedést fedeztek lakosság, a védekezők összetartása igen erős, ez is hozzájárul a kritikus helyzetek „túléléséhez”. A miniszter tapasztalatait kommentál­va rámutatott: az idei tiszai árvíz egyik fontos tanulsága a segítőkészség meg­nyilvánulásai mellett abban rejlik, hogy a fiatalabb korosztály is képes felelősség- teljes, hatékony munkát végezni telepü­lése, otthona vagy mások életének, érté­keinek megóvása érdekében. Mindezen túl a miniszteri szemle során az is kide­rült, a szociális tárca költségvetéséből 1,6 milliárd forint fordítódik árvízi védeke­zésre és helyreállításra. Új töltés Vezsenynél A 800 lelkes Vezsenyen egy éjszaka alatt a lakosság közel egy kilométer hosszú töltést épített fel, hogy megvédjék a falut a Tiszajenőnél esetleg áttörő víztől. A községből a védelmi bizottság felhívásá­nak ellenére sem települtek ki. Hatvani Lajos polgármestertől azt kérdeztük, mi­ért „szegültek ellen” az intézkedésnek.- Jogosan tehettük meg, mert az ön- kormányzati törvény szelleme erre lehe­tőséget ad - felelte a polgármester. - A település teljes mértékű képviselete ugyanis túlnő azon a törvényen, ami sze­rint elrendelhetik a kitelepítést. A lakos­ságért felelős helyi vezetés és az önkor­Nincs kényszerítő eszköz Mint arról tájékoztatást adtunk, a lakosság biztonsága érdekében a megyei védelmi bizottság elnöke határozatot hozott kedden Tiszavárkony, Vezseny és Tiszajenő teljes kitelepítéséről, ám az emberek többsége maradt a veszélyez­tetett településeken. Vezsenyen még határozatba is foglalta az önkormányzat ezt a szándékot. Az elnöki határozat végrehajtása kötelező, ám nem állnak a megyei védelmi bizottság rendelkezésére olyan kényszerítő eszközök, ame­lyekkel mindenképpen érvényt lehetne szerezni a lakosság biztonságát szol­gáló döntésnek - tudtuk meg a megyei védelmi bizottság elnökétől, Búsi La­jostól. — A felelősség kérdése ettől függetlenül változatlanul bennünket terhel, ezért kellett a vezsenyi döntéstől függetlenül is biztosítanunk a kitelepítéshez szükséges járműveket - nyilatkozta. Az elnök szerint a későbbiekben, amikor már túl leszünk a veszélyhelyzeten, át kell majd gondolni ezeket a körülményeket, és le kell vonni azokat a követ­keztetéseket, amelyekkel megoldást lehet találni az esetleges későbbi, a mostanihoz hasonló helyzetek kezelésére. ■ A Tisza Vezsenyt is ostromolja mányzati képviselő-testület másként ítél­heti meg a helyzetet, mint a védelmi bi­zottság, hiszen a helyzetünket mi ismer­jük jobban. A falu közössége véleményé­nek kell ugyanis a mérvadónak lennie. Az is érdekes, hogy a gyermekeket sem engedte kitelepíteni a falu, mert akkor morálisan sérült volna a védekezési szel­lem. Kikérem a falu nevében azt is, hogy esztelen védekezést folytatnánk. A védel­mi bizottság persze sérelmezi azt, hogy visszautasítottuk a kitelepí­tést, és azt mondják, túl nagy a ha­tásköre az önkormányzatnak. Sze­rintem meg túl kicsi, mert ha ránk bízta a törvény a védekezést, akkor igenis, adjanak hozzá több jogot. Mert most szétszórt minden, és na­pi feszültségek vannak, de ezt most nem akarom ecsetelni. Mi egyéb­ként saját erőinkkel védekezünk, a lakosság kint van a gátakon, és csak akkor megyünk el, ha már végképp nem bírunk a vízzel, és semmi re­mény nincs arra, hogy megment­sük a falut. Ezenkívül az a vélemé­nyem, ha a település kiürül, akkor meg is semmisül, mert a faluközös­ség szétzilálódik. A község egyik legbiztonságo­sabbnak, legmagasabbnak tartott pontja az iskola. Itt azonban más intézményekkel ellentétben nincs tavaszi szünet, a gyerekek most is a könyvek fölött görnyednek. A mi­értre Strack Éva tanítónőtől kértünk választ. — A cél az, hogy míg a szülők a gáta­kon dolgoznak, a gyerekek ne legyenek odakint úgyszólván láb alatt, de ne is ma­radjanak felügyelet nélkül. Ha pedig már az iskolában vannak, töltsék hasznosan az időt, így hát tanulunk, a szünet ké­FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS sőbb lesz. Tegnap éjszaka is ügyeletet tartottak a falu pedagógusai, míg a felnőt­tek az új gátak építették, a gyerekekre az óvodában főztek, ott vacsoráztak, s töb­ben ott is aludtak. Megtudtuk azt is, ha a szükség úgy hozza, a négy vezsenyi tanító hét végén is vigyáz a lurkókra, miközben szüleik, nagyszüleik a nappalt és éjszakát egy­aránt a védvonalakon töltik. méhek a kaptárra, úgy hordták az anya­got a megcsúszott töltésre, amely Ve­zsenyt is veszélyeztethette volna. Még szerencse, hogy a szél a szántóföld felől fújt, mert felkorbácsolhatta volna a vizet, amely átcsaphatott volna még a megma­gasított gáton is. A víztől pár lépésre van Herczeg József háza is, ahonnan a 91 éves embert a lá­nya költöztette ki. A lovas kocsira min­dent felraktak, amit csak lehetett, úgy in­dultak Tiszabögre. A háztól vissza a falu felé lakik Baranyi Imre. A férfi nagy lelki nyugalommal nézett a bizonytalan jövő­be, őt nemigen izgatta az árvíz. Igaz, ki­sebbfajta emelkedésen, parton lakik, és úgy vélte, oda már nem megy fel a víz. Ha meg igen, népes családját kocsira rak­ja, és uccu neki! Összesen nyolcán lak­nak a tanyán, mellettük építkezett a gyer­meke is, akinek most két hónapos a ba­bája. Buzgár és vészhelyzet A Tiszazugban egyelőre nincs vészhely­zet, igaz, ennek megítélése az ott élők szemében egészen más. A 442-es főutat Martfűnél még nem zárták le, bár a víz magasabban van magánál az aszfaltcsík­nál, s néhol csupán homokzsákok tart­ják. A forgalmat itt rendőrök irányítják. Másutt a településen belüli vészhely­zet elhárítása jelenti a legnagyobb felada­tot. Nagyréven mindenki dolgozik, aki csak él és mozog. A déli, már-már au­gusztusi forróságot idéző melegben sem pihent meg senki, szüntelenül pakolták a zsákokat. Ottjártunkkor éppen egy nagy buzgárral küszködtek, amit a folyó a gát­Nagyréven ottjártunkkor éppen egy nagy buzgárral küszködtek a védekezők FOTÓ: CS. I Tiszajenőnél a Bócér-partnál hatalmas volt a sürgés-forgás. Ember ember hátán: több tucat civil és még több katona dol­gozott a töltéserősítésen a hatalmas öblö- zetben. Ettől a kritikus helytől egy kilo­méterre a katonai helikopterek mint a tói úgy száz méterre alakított ki magá­nak. A munkálatokat irányító egyik tisza- földvári vízügyes félig viccesen azt mondta, naponta két vészhelyzettel kell megküzdeniük, szerencsére a legtragiku­sabb állapoton már túl vannak. A hét éve épült általános iskolát sikerült megmen­teni, úgy tűnik, már nem kell attól tarta­ni, hogy óriási károk keletkeznek az in­tézményben. Kiss István, Nagyrév polgármestere a védekezésről szólva kifejtette, a kedd es­ti-éjszakai töltésmegerősítéssel talán a nehezén már túlvannak, de még mindig óriási szükségük van a helybéliek önzet­lenségére, munkájára. Homokzsákjuk van már bőven, bár volt olyan pillanat is, amikor kétszáz zsákért is átautóztak Ti- szaföldvárra, mert annyira megfogyatko­zott a készlet. Katona Kálmán közlekedési és víz­ügyi miniszter, a védekezési munkálatok irányítója tegnap megfordult többek kö­zött Kunszentmártonban is, ahol vízügyi szakemberek és dr. Czuczi Mihály pol­gármester társaságában megnézte a Kö­rös-gátat. Eközben akadtak még kisebb- nagyobb fennakadások a tanyavilág kite­lepítésekor, az egyik gazdának például a több ezer kislibáját csak komoly nehéz­ségek árán sikerült elszállítani, mivel kü- AMER1KAI SEGÍTSÉG. Az Amerikai Egyesült Államok képviseletében az USA lönleges ketrecek kellettek hozzá. A régi nagykövetségének ügyvivője, Thomas Robertson 245 ezer USA-dollár értékben 44-es utat már másfél méteres víz borítja, adott át különféle, az árvíz elleni védekezésben igen hasznos eszközökből összeál- a helyi tűzoltóság búváralakulata több lított adományt tegnap Szolnokon, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon. A esetben is sikeresen fojtott el buzgárokat homokzsákokból, generátorokból, láncfűrészekből, sátrakból és egyéb praktikus a töltés folyó felőli oldalán. A gátkorona holmikból álló szállítmányt az országos katasztrófavédelmi főigazgatóság főigazga- tart, a szakemberek egyöntetű vélemé- tója, dr. Bakondi György. Képünkön: Búsi Lajos, a megyei védelmi bizottság elnö- nye szerint egyelőre biztonságosak a ke (jobbra) a Máltai Szeretetszolgálat adományát veszi át Haraszti Istvántól. védművek a térségben. FOTÓ: M. J. T. J„ L Z., B. J„ H. OY„ T. A., P. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom