Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-15 / 89. szám

2000. ÁPRILIS 15., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL NÉZŐPONT Vitriollal maratva „Szókimondás címén terjed a tapintatlan, olykor útszéli stílus” „Emberek, nem vadak, elmék vagyunk!” - kiál­totta egykoron „Levegőt!” kapkodva a szomorú sorsú verselő, akinek születésnapjával egyidő- ben ünnepeljük (?) a költészet napját is. Ám, mi elmés földi halandók ezúttal is gyorsan fújtuk el halhatatlan köl­tőnk szülinapi gyertyáit. Kedden volt a mára már igencsak feledésbe merült „felkent” nap, melynek ki-ki szépérzéke szerint hódolt. Verses kötetek, szépirodalmi művek forgatására - mi tagadás - manapság már egyre kevesebb időt szánunk, a média is legin­kább napi információ-éhségünket elégíti ki. Egy-egy televíziós csatorna azért a maga módján kifinomultan megemlékezett a költészet napjáról, viszont szép számmal akadt, amely említésre sem méltatta azt. Ezek közül az egyik szőrmentén mégiscsak foglalkozott a nap kulturális eseményével - a mexikói, venezuelai és argentin szappanope­rák csöpögtetése mellett. A Vitriol névre hallgató, csöppet sem emelke­dett hangvételű műsormásolatban József Attilával pallérozta volna el­méjét a megjelent hölgykoszorú, szá­momra teljesen ízléstelenül, útszéli stílusban. (Persze, ki tudja, lehet, hogy csakjómagam reagáltam el­lenszenvesen a valójában pazar humorra.). Ám nekem mégsem volt ínyemre a műsorvezető, a két dundi énekesnő, illetve színésznő (aldk közül az egyik Kossuth-díjas!), valamint a transzvesztita dizőz és a főszerkesztő asszony szórakoztatónak vélt, de közönségesre si­keredett József Attila-Ki mit tudja, melybe csak az a fiatal hölgy nem folyt bele, aki miatt egyáltalán erre az adóra kattintottam. Egy ké­sőbbi beszélgetésben ki is fejtette, hogy rendkívül kényelmetlenül érezte magát e társaságban, de rossz közérzete már a múltté. Miként a költészet napja is feledésbe merült már. A magyar nyelv hete viszont még ma is tart, melynek Hajdú-Bihar megyei megnyitó­ján Grétsy László nyelvész-tanár is „vitriolosan” beszélt a közéleti megnyilvánulásokról: ...szókimondás címén terjed a tapintatlan, olykor útszéli stílus...!” Míg a költő eképp vetette gondolatait egyko­ron papírra: „...jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fia­dat!” Néhány nap hátra volna még a magyar nyelv hetéből, amely alatt játszhatunk, de akár okulhatnánk is. . Menekülő vadak Megyei információ Bár az árvízi helyzet során érthetően elsősorban a la­kosok és a települések ke­rülnek a figyelem közép­pontjába, azért a vadgaz­dálkodási szakemberek az állatállományra is odafi­gyelnek. Mint azt Horváth Ferenc, az FVM megyei hivatala vadászati-halá­szati felügyelőségének vezetője érdeklődésünkre elmondta, je­lenleg gyűjtik az adatokat, készí­tik a felméréseket a vadállomány helyzetéről. Az azonban sajnos előre látható, hogy az ár- és hul­lámterekről nem sikerült, nem si­kerülhetett minden őzet kimen­teni, mintegy 2-300 állat bent ma­radt, bár ezek egy része még kijö­het onnan. Szerencsére a fácán még nem fészkelt el, így a fészek­aljak pusztulásával nem kell szá­molni, mezei nyúlból pedig mint­egy 4-500 példány maradhatott az ártéren. Az ár közvetett kárt is okoz. A fő gond az, hogy csökken az álla­tok élettere, mivel a víz csak na­gyon lassan vonul le majd. Az élőhelykiesés miatt a vadak kénytelenek a vízzel nem fenye­getett, magasabb részekre hú­zódni, ám azokat viszont valószí­nűleg művelésbe is vonják. így számos fácánfészek, nyúlfióka elpusztulhat. A lassú árlevonulás hatásaként rengeteg szúnyoggal is lehet majd számolni, amelyek gyötrik az állományt, például nem hagyják az őzgidákat szop­ni. Emellett a nyúlállományban betegséget terjeszthetnek. A va­dak nedves szőrén megjelenhet­nek a sugárgombák, amelyektől csimbókban hullhat ki a szőr. Az ilyen állatot pedig ki kell lőni. A vadásztatás rendjét akadályozza, hogy le kellett tiltani a gátak 1000 méteres körzetében a vadászatot balesetveszély miatt.________ boy Szolnokon mindig legyőzték a Tiszát Visszapillantó A Tisza szabályozása óta lényegesen szelídebb lett a korábban oly veszélyes folyó. De a múlt század második harma­da óta is többször kellett szembenéznie az Alföld népének fenyegető árhullám­mal. Igaz, ilyen óriási vízszint még so­hasem volt, mint most, és Szolnokot még nem öntötte el a víz, de néhányszor csak a szerencsén múlott a megyeszék­hely sorsa. A folyószabályozást követő időszak nagyobb áradásainak néztünk utána a megyei levéltárban. Márciustól júliusig egymást követték az ár­hullámok a Tiszán és mellékfolyóin 1876- ban. Mivel a Hevesi Vízgazdálkodási Társu­lat éppen ekkor bomlott fel, ezért szakmai és gyakorlati védelem nélkül maradt a Szalók és Tiszabő közötti szakasz. Emiatt aztán Abád és Szalók, az akkor még külön településeket alkotó két falu víz alá került március 13-án, az embereket sátortáborba telepítették. A folyó 52 ezer hektárt borított el ezen a vidéken. A bal parti gátakat meg­erősítették ezután, ám három év múlva a jóval gyengébb jobb oldali töltés szakadt át, és a Tisza Sarudot árasztotta el. Lénye­gesen nagyobb volt az árhullám 1888-ban. Ekkor Fegyvernek és Tiszabő között két ki­lométernyi gátat mosott el a szőke folyó. Sajátos körülmények között kellett megküzdenie a szolnokiaknak az árvíz­zel 1919 májusában. A 882 centiméterrel tetőző Tisza mentén heves harcok folytak a Tanácsköztársaság katonái és a román seregek között, mivel mindkét fél számá­ra stratégiailag nagyon fontos volt Szol­nok. Ennek ellenére ezrek dolgoztak a gátakon, hogy a folyó ne tegye tönkre a várost. A hősies helytállás meghozta gyümöl­csét, megmenekült a megyeszékhely. Az ár erejére jellemző, hogy áttört a Szol- nok-Zagyvarékas közötti töltésen, átsza­kította a Szolnok-Újszász vasútvonalat, Zagyvarékas éppen hogy megmenekült. Hasonlóan nehéz volt megmenteni Szolnokot 1945. április 8-án. A Tisza a há­borús roncsok, lebombázott, felrobbantott hidak miatt nagyon megduzzadt, a gátakat a háború tönkretette, egyszóval igen kevés esélyt látott bárki is arra, hogy a 838 centi­méterrel tetőző vizet meg lehessen állíta­ni. Ám a szolnokiak másként gondolták, ismét ezrek dolgoztak a gátakon, s tették mindezt sikeresen, a város ismét megme­nekült. Nem volt ilyen szerencséje Jászdózsá- nak, amit a szabályozás előtt lévő Zagyva és a Tárná öntött el 1963-ban, ekkor 11500 hektárt borított el a két, amúgy kicsiny fo­lyócska. Lényegesen élénkebben él az em­berek emlékezetében az 1970-es nagy árvíz időszaka, amikor a Tisza mentén számos települést nem sikerült megmenteni, töb­bek között Szeged is ekkor került víz alá. Szolnokon ismét rengetegen dolgoztak, nem is jutott a megyeszékhely a napfény városának sorsára. _______ PÓKÁSZ E. A szülők ragaszkodnak az iskolához, a felső tagozathoz Alattyán-Jászjákóhalma Meghal az a község, ahon­nan elviszik az általános is­kolás gyerekeket máshová tanulni, hiszen egy 2 ezer 50 lelkes település minden­napjaihoz, jövőjéhez az is­kola vitathatatlanul hozzá­tartozik. A gyerekek, fiata­lok nélkül fogyásra, pusztu­lásra ítélt a falu, fogalmazta meg nagy taps közepette Alattyánban egy édesanya az ott lakók véleményét azon a szülői fórumon, ame­lyet telt ház előtt tartottak a település tornatermében. Dalmadi Tibomé igazgatónő is­mertette, hogy a Gerevich Aladár nevét viselő alattyáni intézmény­ben 153 diák koptatja a padokat: 64 felsős és 89 alsós, a nyolcadiko­sok száma 14. Örvendetes, hogy 24 elsőst írattak be. A diákság el­vándorlása 1992-ben kezdődött, amikor az akkori képviselőtestület döntése értelmében megszűntek a párhuzamos osztályok. Attól kezdve 40-60 általános iskolás jár innen Berénybe, most éppen 46. A rendkívüli szülői értekezlet összehívását az váltotta ki, hogy hí­re kelt, a jász fővárosban iskola- központ épül 24 tanteremmel, és az ott tanulók létszámába beleszá­mítják a környező hat település fel­ső tagozatos diákjait is, hiszen rá­juk is szükség lenne az új, modem iskolacentrumban. így kimondva, kimondatlanul az a veszély fenye­geti az apróbb, érintett települése­ket, hogy megszűnik a felső tago­zat. Vagy ha nem, valószínűleg nem a legjobbak maradnak. Koczkás Gábor alattyáni pol­gármester arról beszélt, hogy fogy a gyereklétszám. Ráadásul a tele­pülésen hiányzik vagy 14 millió forint. Az iskola is „okoz” vagy mínusz kétmilliót, mert a diákok­nak adott központi támogatás nem elég. Ezt a normatívát helyi forrásból ki kell egészíteni, csak az a bökkenő, hogy lassan nem lesz miből. Eladták, pénzzé tet­ték, amit lehetett, és ezek után az az egyik megoldás, ha az eljárók visszajönnének, visszairatkozná­nak az általánosba. Ez jelentene négymilliót, amiből még szerény fejlesztésre, szemléltető eszkö­zök gyarapítására is futná. A kérdésekre, felvetésekre vá­laszolva Koczkás Gábor vázolta, hogy meghívta az érintett telepü­lések polgármestereit, így Jászbe­rényét is. Előzetes megbeszélést folytattak arról, hogy a herényi, új 24 tanterem felépítése mit jelente­ne a környéknek, így Alattyán- nak. A települések közül Pusztamo­nostor ott lévő illetékese íziben kijelentette: köszönik, de ők nem csatlakoznak ehhez az elképze­léshez. A saját iskolájukat igye­keznek korszerűsíteni, fejleszte­ni. A többiek részben várakozó álláspontra helyezkedtek, rész­ben bővebb információkat kértek a megvalósítás esetleges követ­kezményeiről. A szülők hozzászólásaikban szinte egy emberként hangsú­lyozták: jó az iskola, színvonalas a tanítás, a diákok megkapják a megfelelő ismereteket, ezért nincs szükség hasonló centrum­ra. Vagy ha épül, épüljön a heré­nyieknek. Mert itt helyben van­nak a gyerekek, nem utazzák el az idejüket, a pedagógusok isme­rik a szülőket, a gondokat. El­hangzott, ha a város iskolaköz­pont, vigye a halmozottan hátrá­nyos gyerekeket is, ha ott annyira jók lesznek az oktatás tárgyi és személyi feltételei. Egy édesanya sajátos falurombolásnak minősí­tette az efféle körzetesítést, ami már létrejött a korábbi évtizedek­ben is, és mostanra kiderült róla, feledhető. Többen azzal a kérdés­sel bombázták a polgármestert, hogy ő most mi mellett van. Koczkás Gyula kijelentette, nincs szó az iskola bezárásáról, a felső tagozat megszüntetéséről. Ezek után jelentette ki Szabó László, hogy akkor jó, egyet értünk, és már mehetünk is haza. Azért még a zöm maradt, foly­tatódott az esetenként majdnem heves, de összességében nyugodt hangvételű diskurzus. Nem vet­ték a polgármester fejét, és az elő­zetes várakozásokkal ellentétben a lapátok, kapák is otthon marad­tak. Csak az iskolát, a pedagógu­sokat, az alsó és felső tagozatot védték. Ami a polgármestert és a helyi képviselőket illeti, nincsenek kön­nyű helyzetben, mert azért a sok mínusz megmaradt. Javaslatként felvetődött az Alattyánhoz hason­ló, apró települések nevében vagy velük együtt fogalmazni kellene egy levelet, hogy a normatíva már most sem elég. Mert egy-két évet még esetleg elvegetálnak, de előbb-utóbb valamit lépni kell. Rá­adásul nagyon sok Alattyánhoz ha­sonló település akad ebben a me­gyében, ahol a jelen, de még in­kább a jövő döntő módon függ egyetlen oktatási létesítményüktől, az iskolától... * * * Jászjákóhalma polgármestere, Fo­dor István Ferenc tegnap sajtótájé­koztatót tartott az iskola-üggyel kapcsolatban. Mint mondta, a tele­pülés alpolgármesterének - an­nak idején lapunk hasábjain is közzétett - nyilatkozata nem a község álláspontja. Az iskola-ügy kapcsán korábban Alattyánon megtartott polgármesteri tanács­kozáson az alpolgármester nem zárkózott el az ellen, hogy esetleg Jászberényben tanuljanak a jákó- halmi felsős diákok. Fodor István Ferenc hangsúlyozta: a települé­sen általános vélekedés, hogy a ta­nulók becsalogatása Jászberénybe egyenlő volna a falu elnéptelene­désével. Céljuk, hogy a helyi diá­kok ne a városban, hanem a tele­pülésen járjanak iskolába. Ezért mindent megtesznek. _______________________D. SZ M., 8. CS. Mint a modern és újító jellegű mezőgazdasági gépgyártás Európában vezető vállalata, a CLAAS cég világszerte, több leányvállalatában és érdekeltségi körébe tartozó társaságokban kb. 6000 dolgozót foglalkoztat. Cégünk központja Németországban van. Összes forgalmunk mintegy kétharmadát export tevékenységünk teszi ki. 1997 júniusa óta, törökszentmiklósi gyárunkban kb. 350 dolgozónkkal kombájnok vágószerkezeteit, valamint rotációs kaszákat állítunk elő. Cégünk folyamatosan feljődik és ezért akarjuk erősíteni csapatunkat egy tettrekész, kihívásokat szerető munkatárssal egy pénzügyi és számviteli osztályvezetővel. Az Ön munkakörének részét képezik: ön rendelkezik: ✓ egy 7 fős csapat vezetése y felsőfokú közgazdasági végzettséggel ✓ a havi zárás elkészítése y min. 2-3 éves pénzügyi/számviteli gyakorlattal ✓ az éves zárás elkészítése magyar és német jog szerint / a magyar adójog alapos ismeretével ✓ likviditásmenedzsment y jó számítógépes felhasználói ismerettel y az adózásért történq felelőségvállalás ✓jó szakmai németnyelv-tudással ✓ esetleg SAP-tapasztalattal Ezen kívül, ha Ön nagyfokú munkabírással, önállósággal, minőségorientáitsággal rendelkezik és csapatban is szívesen dol­gozik, akkor Ön a mi emberünk. Ha úgy érzi, hogy a hirdetésünk önhöz szól és szívesen dolgozna velünk, akkor küldje meg nekünk fényképpel ellátott táblá­zatszerű, német és magyar nyelvű szakmai önéletrajzát 2000. április 30-ig. Megismerkedésünknek már most örülünk! CLAAS Hungária Kft., 5200 Törökszentmikós, Pf.: 106. kamenic@claas.com Mint a modem és újító jellegű mezőgazdasági gépgyártás Európában vezető vállalata, a CLAAS cég világszerte több leányvállalatában és érdekeltségi körébe tartozó társaságokban kb. 6000 dolgozót foglalkoztat. Cégünk központja Német­országban van. Összes forgalmunk mintegy kétharmadát exporttevékenységünk teszi ki. 1997 júniusa óta, törökszentmiklósi gyárunkban kb. 350 dolgozónkkal kombájnok vágószerkezeteit, valamint rotációs kaszákat állítunk elő. Cégünk folyamatosan fejlődik és ezért akarjuk erősíteni csapatunkat egy tettrekész, kihívásokat szerető munkatárssal, egy munkaelőkészítővel. Az Ön munkakörének részét képezik: Ön rendelkezik: y teljes irányú munkaelőkészítés ✓ műszaki főiskolai végzettséggel (gyártástechnológia) (technológiák, munkahely kialakítás...) / hegesztőmérnöki szakképzettséggel / a vágóasztal gyártásának a tervezése (különös tekintettel ✓ jó számítógépes felhasználói ismerettel a hegesztésre) ✓ beruházások tervezése ✓ művelettervek készítése Előnyt jelent a mezőgazdasági gépismeret, speciálisan a betakarítógépek ismerete, német- vagy angolnyelv-tudás. Ezen kívül ha Ön nagyfokú munkabírással, önállósággal, minőségorientáltsággal rendelkezik és csapatban is szívesen dolgozik, akkor Ön a mi emberünk. Ha úgy érzi, hogy hirdetésünk Önhöz szól és szívesen dolgozna velünk, akkor küldje meg nekünk 2000.04.30-ig fényképpel ellátott, táblázatszerű szakmai önéletrajzát. Megismerkedésünknek már most örülünk! SÜSS CLAAS Hungária Kft., 5200 Törökszentmikós, Pf.: 106. kamenic@ciaas.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom