Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-12 / 86. szám

flHH 2000. ÁPRIUS 12., SZERDA 7. OLDAL Kedvencei a repülők és a lovak Szentannai Ferenc csikóival: Bellával és Szultánnal A karcagi születésű Szent­annai Ferenc huszonkét évesen szeretette meg a re­pülőgépeket. Harminc évvel a háta mögött sem választa­na más szakmát mint a gép­szerelőit. Társaival hét éve alapította meg saját repülő­gépes szolgáltató cégét, az Aero-mester Kft.-t, emellett Kenderesen gazdálkodik. Szentannai Ferenc nehezen tud válaszolni arra a kérdésre, hogy mi is vonzotta a repülőgép-szere­léshez. Mint mondta, a szabad­ság, a gép, a motor hangja, a technika látványa. Jó érzés, hogy tudja, az ő munkája is benne van egy-egy felszállásban, s ha kell, akkor ma­ga is odaül a pilóta mellé. Büszke arra, hogy pályafutása alatt az ál­tala javított gépekkel még nem történt katasztrófa. Amikor végzett, évtizedekig a MÉM Repülőgépes Szolgálatnál dolgozott, majd 190-ben váltott, és társával Karcagon elindította első repülőgépes cégét, majd két évvel később négy társával létre­hozta a mostanit, mely Szolnok­tól Kunszentmártonig végez me­zőgazdasági repülőgépes szolgál­tatást. Azóta Kenderesre költözött, vásárolt néhány hektár földet, hi­szen parasztgyerekként soha nem állt messze tőle a gazdálko­dás. Míg Karcagon élt, addig pél­dául hatszáz juhot tartott. Jelen­leg 40-50 hektáron termel. Az el­múlt öt évre visszatekintve csu­pán egy év volt nyereséges, a töb­bi csak veszteséget hozott szá­mára. Éppen ezért, a több lábon állás érdekében Kenderesen megvette a Béke istállót, ahol a későbbiekben állatokat szeretne tartani. Az induláshoz már van két csikója és két mangalicája. Azt, hogy a mezőgazdasági termelés, értékesítés mélyponton van, nemcsak saját gazdaságán, hanem a repülőgépes szolgála­tukhoz érkező, kevesebb meg­rendelésekből is jól érzékeli. Az utóbbi időben több olyan cégve­zető hívta, aki arról számolt be, hogy bár a vegyszert megvették, de gázolajra nincs pénz, így nem tudják azt kivinni a géphez.- Ez csak egy probléma, ami a vidék ellehetetlenüléséhez ve­zet — véli Szentannai Ferenc. Fél évszázados a szövetkezet Fennállásnak ötvenedik évfor­dulóját ünnepli a Mezőgazdasá­gi Termelő és Szolgáltató Szö­vetkezet, melynek gazdálkodá­sát katasztrofális jégvihar, szél­sőséges aszályos időszakok, je­lentős belvízkárok is nehezítet­ték. Az első Vörös Csepel Szö­vetkezet 1949-ben 22 fővel ala­kult meg, majd a következő év­ben a Haladás, '52-ben a Béke Tsz tagjai kezdtek el gazdálkod­ni. 1959-ben a tsz-átszervezés- sel nemcsak a föld és a létszám lett több, de 200 ló, 25 vetőgép, 80 lovas kocsi is volt a szövetke­zetben. 1972-ben itt is megje­lentek a termelési rendszerek, működtettek tészta- és cipőfel­sőrész-készítő üzemet, zöldség­boltokat és tej felvásárlást is vé­geztek, később pedig építőipari részlegük is jelentős volt. Az egyesítések után az új szövetke­zet egyre meghatározóbb szere­pet töltött be a község életében. A kilencvenes években, a kár­pótlási törvény megjelenésével a gazdálkodás új szakasza kez­dődött el. A bérelt földeken gaz­dálkodó szövetkezet tavaly 115 embernek biztosított munkát, és a területüket sújtó belvíz elle­nére is pozitív eredménnyel zár­ták 1999-et. Hitel nélkül gazdálkodnak A település első embere, Baranyi Mihály polgármester büszke arra, hogy idén is hitel nélkül gazdálkodnak, és sikerül biztosíta­niuk intézményeik működőképességét. A legnagyobb gondot itt is a belvizes házak jelentik. A héten hozzáfognak a legveszé­lyesebb terület mentesítéséhez.- Jut-e pénz idén fejlesztésekre, felújításokra1- kérdeztük Baranyi Mihálytól.- Bár a költségvetésünk húsz százalékát a szociális ellátások — segély, gyermekvédelmi támogatás, ápolási díj, gyógyszertámogatás - kifizetése teszi ki, azért egymillió forintot el­különítettünk az ifjú házasok támogatására, valamint a képviselő-testület 6,3 milliót bizto­sított felújításra, útépítésre, a vízmű részére Mazda tehergépkocsi vásárlására, és ha sike­resen pályázunk, akkor az iskolák fejlesztésé­re, felújítására is futja. A temetőben a ravata­lozótól az új katolikus temetőig szeretnénk idén egy lerövidített utat kialakítani. Pályázati pénzekből kívánjuk befejezni a bánhalmi or­vosi rendelőt és szolgálati lakást. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy önkormányzatunk a különböző civil szervezetek részére 7,5 mil­lió forint támogatást biztosít a millennium évében.- Korábban szó volt arról, hogy maradandó emléket szeretnének állítani 2000-ben Kende­resen. Lesz-e új emlékmű?- Igen, a millenniumi bizottság által össze­állított gazdag kultúrműsorok mellett augusz­tus 20-ára, amikor is átvesszük a millenniumi zászlót, a községháza erkélyére egy 12 bronz- harangot tartalmazó harangjátékot fogunk ké­szíttetni. A tervek már készülnek. Bánhalmára pedig a Sóút kereszteződéséhez, ahol a feszü­let és a török emléklap van, kopjafa kerül, és emlékparkot alakítunk ki október 23-ára.- A négyes út mellett láttuk, hogy jócskán vízben állnak a földek. Az utóbbi hetek rend­kívül csapadékos időjárása hogyan érintette a település lakóházait?- Sajnos épületeinket a belvíz most jobban sújtja mint tavaly. A korábban fel- nedvesedett házak már tény­leg nagyon nehezen viselik az újabb vizes esztendőt. Szerencsére önkormányzati épület nincs veszélyben, de eddig több mint száz tulajdonos jelezte háza felnedvesedését, kisebb-nagyobb károsodását.- Tud-e nekik segíteni az önkormányzat?- Igazi tűzoltó munkaként ahol szükséges, azonnali pénzbeni vagy építőanyag segítséget adunk. Most az újtelepi és a Szent István úttól délre eső, úgynevezett Tóaljasi részen a talaj­víz okoz gondot, míg a szeméttelep környé­kén lévő házaknál is egyre súlyosabb lesz a helyzet. Ott van egy tó, amelynek mentesí­téséről a vízügyi szakemberekkel most tár­gyaltam. A közel nyolcszáz méternyi sza­kasz szintezését hétfőn megkezdjük, hogy on­nan a Határ út menti árokba el tudjuk vezetni a vizet, hogy ne veszélyeztesse tovább az ott lakók házait. Szerencsére otthonából eddig még senkit nem kellett kitelepítenünk.- Ha már a víznél vagyunk, korábban szó volt arról, hogy esetleg Kisújszállással közösen pályáznak szennyvíztisztító építésére.- A kilencszázmilliós beruházás vízjogi engedélyes terve elkészült, pályázatkész. A két alternatíva közül a megyei vízügyi tanács fogja eldönteni, hogy Kisújszállással közösen, vagy önállóan valósíthatjuk-e meg majd meg az évezred legjelentősebb beruházását. Kertészkedő, korongozó ovisok Az udvari fajátékok a gyerekek kedvencei A kenderesi óvoda hét cso­portjába 196, a bánhalmiba 26 kisgyermek jár. (Kijár­tunkkor a gyerekek az ud­varon játszottak és mi is ta­pasztalhattuk, hogy kedve­lik a fajátékokat, a csoport- szobákban pedig speciális, fejlesztő játékokkal játsz­hatnak.- Csak a sokat és jól játszó gyer­mek tud majd elmélyülten gon­dolkodni, kitartóan dolgozni - vallják az óvodai egység pedagó­gusai, éppen ezért helyi program­jukban is kiemelt szerepet kapott a játék, a mese, a vers és a kom­munikáció, a néphagyomány, a mozgás és a környezet alakítása- tudtuk meg Kuczeráné Sípos Ju­dit vezetőtől. Az óvónők által írt program - melyben fontos elem a cigány gyermekek felzárkóztató prog­ramja - az ovisok megismerő te­vékenységét veszi alapul, és a ki­csik mozgásigényére építve zenés tornát, mazsorettcsoportot is szerveztek. Miután egy falusi óvodában nagy szerep jut a környezetalakí­tásnak, így itt is fontosnak tartják, hogy a legkisebbek közvetlenül tapasztalják meg természeti kör­nyezetüket, éppen ezért minden csoport rendelkezik kiskerttel, melyet az óvónők és daduska né­nik felügyeletével a gyerekek mű­velnek. Emellett lehetőséget biztosí­tanak az ovisoknak a kismester­ségekkel való ismerkedésre, napközben szőhetnek, fonhat­nak, nemezelhetnek, sőt, a kézművesszobában korongoz- hatnak is. A jeles ünnepek alkalmából megismerkednek a helyi és kun­sági népszokásokkal, mert az ün­nepelni tudás képességének ki­alakítását már ilyen korban fon­tosnak tartják az óvónők éppúgy, mint a matematikai gondolkodás fejlesztését, melyre szintén külön programot dolgoztak ki. A szemünkről szóltak A könyvtárban a felnőttek részé­re rendszeresen szerveznek is­meretterjesztő előadásokat, a gyerekeknek pedig kiállításokat. Nemrég dr. Süveges Ildikó, a SOTE professzora, a község díszpolgára tartott előadást. Idő­sek, fiatalok és betegei egyaránt érdeklődéssel hallgatták a ko­runk szembetegségeiről, video- és diavetítéssel egybekötött elő­adását. A szürke hályog kezelé­se mellett szó volt az időskori szembetegségekről, de a szem­tréningről és a gyógyszemüve- gek hatékonyságáról is kérdez­ték a professzort. Mindenkinek szervez programot Márciustól Ács Andrea Éva a művelődési ház igazgatója. A nyíregyházi tanárképző főisko­lán szerzett művelődésszervező diplomát. Kinevezése előtt más­fél évig vezette az ifjúsági klu­Ács Andrea Éva bot, így ismeri a tizenévesek igé­nyét. Mint mondta, ez meg­könnyíti majd munkáját. Leg­fontosabbnak azt tartja, hogy megváltoztassa az emberek szemléletét, és visszaszoktassa őket a kultúra házába. Ehhez el­ső lépésként már idén az óvo­dástól a nyugdíjas korosztályig, mindenkinek szervez progra­mot. Néhány rendezvény a kö­zeljövő kínálatából: 22-én locso­lóbál, májusban majális, anyák napja, szépségkirály- és -király­nőválasztás, szerelem első hal­lásra show, gyermeknap, Kende­res-Bánhalma sport-, ügyességi és szellemi vetélkedő lesz. Mű­ködik a karateklub, a zongora­oktatás, a Vadvirág népdalkor és a nyugdíjasklub, de a vallási kö­zösségek is helyet kapnak a ház­ban. A szűkös költségvetést pá­lyázati pénzzel próbálja majd Ács Andrea Éva gyarapítani, az épület egy részét pedig bérbe­adással hasznosítaná. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Bartha László és Bugány János Tizenöt éve énekelnek Dr. Bakos Imréné vezetésével 1985-ben alakult meg a Vadvirág népdalkor. Az asszonyok a nem­A népdalkör néhány tagja rég tartott, nagyszabású népda- los-találkozón ünnepelték tizenöt éves születésnapjukat. A Vadvirág népdalkor először Kenderes és környékének népda­lait gyűjtötte csokorba és énekel­te, mára több tájegység dalait is megszólaltatják fellépéseiken. Jártak már Erdélyben, Kohón, Szlovákiában, Kisszebenben is. Rendszeresen részt vesznek a '48-as Olvasókör népdal- és nép­zenei bemutatóin, de ott voltak a törökszentmiklósi Ki mit tud?-on is, ahol nívódíjat kaptak. Emellett tarsolyukban négy országos ezüst- és egy aranyminősítés is van. A kórus tagjai büszkék arra, hogy tavaly a Néprajzi Múzeum­ban is énekelhettek. A néphagyományok ápolásá­ért az önkormányzat 1997-ben Kenderes Községért kitüntetés­ben részesítette a Vadvirág nép­dalkört. Csillag, a csökönyös csacsi Ha egy szamár megmakacsolja magát, akkor a gazdájának nincs más választása, mint hogy leszáll a bakról és megpróbálja valahogy rávenni, folytassa tovább az útját. Ezt tette Rabi Miklós is, akinek szamara, Csillag egy olajfolt miatt nem volt hajlandó továbbmenni a főúton. Aztán mégiscsak a gazdi aka­rata érvényesült, és a fogat ismét elindult. A nyugdíjas férfi több évtizedig dolgozott a KPM-nél, ma pedig saját földjén gazdálko­dik. Mivel mindig is szerette az állatokat, és jobbnak tartotta, ha nem kell fuvaros után rohangál­nia, így a termény hazaszállításá­ra először lovakat tartott, majd néhány éve lecserélte azokat sza­marakra. Csillag anyja nagyon kezes volt, de sajnos elpusztult, így öreg napjaiban csak a négyéves Csillag Rabi Miklós hű társa szamár segít neki a szállításban. S ellenére semmi pénzért sem adná bár Csillag félős állat, hiszen elég el őt a gazdi. neki az úton egy olajfolt, ennek ___________________________!

Next

/
Oldalképek
Tartalom