Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-08 / 57. szám

2000. MÁRCIUS 8., SZERDA 7. OLDAL Észrevétlen külvilág Hamarosan itt van a turistaszezon, ilyentájt mindig felvetődik, vajon jön-e egyáltalán valaki a Tiszazugba. Mert az már régóta tudott dolog, hogy leginkább a turisták azok, aki a hírét vihetik a térségnek. Cserkeszőlő példája mutatja, hogy van ráció ebben a mindenütt dinamikusan fejlődő gazdasági ágazatban, érdemes tehát beruházni. Na persze ehhez pénz kell - mondhatják so­kan joggal, de olyan érzése van néha a kívülállónak, hogy ez nem is annyira anyagiak, hanem inkább elhatározás kérdése. Kunszentmárton költségvetése százmillió forintos hiánnyal küszködik, emiatt sok bírálat éri az önkormányzatot, ha fejlesz­tési elképzelései vannak. Érdekes, hogy a pénzügyekért felelős bizottság elnöke a testületi ülésen megjegyezte, nem szabad az önkormányzatnak semmilyen fejlesztésbe belevágnia az idén. Az indok egyszerű: nincs pénz. Valamiért az óvatosság túlságosan is befészkelte magát az ön- kormányzati képviselőkbe, nem merik a kicsiben működő dol­gokat nagyban is kipróbálni. Mert mit csinál az ember, ha nincs pénze, de szüksége van valamire? Megveszi részletre, vagy köl­csönt vesz fel. Ez mindenütt működik az üzleti életben, még a nagy cégek is kölcsönt vesznek fel a komolyabb beruházások­hoz. De az önkormányzatok zöme mégsem követi ezt a taktikát, mert a legjobb a biztos kevés, vagy inkább a kötelezettségek nél­küli semmi. De nem csupán Kunszentmárton hibája ez, sőt, itt legalább a képviselők fölismerték, nem rekeszthetík ki tovább a magántőkét, mert fontos az előrelépés. Igazabb ez a csendes magányban élő kisebb községekre. Nincs, ami miatt felkapná a fejét bárki mondjuk Tiszasas, Csépa, Szelevény nevére, pedig szép kis falvakról, amolyan igazi falusi vendéglátós helyekről van szó. Vagy ott van Tiszakürt. Évek óta alig teszi be ember a lábát a csodaszép arborétumba, mert nincs, ami odavonzza őket. Nem kellene például olyan sok pénz arra, hogy vendégcsa­logató programokat szervezzenek, akár még lovas kocsival is. Adott lenne Cserkeszőlőn a vendégsereg, a külföldiek jelenleg saját maguk intézik a kirándulásaikat, s nem véletlen, hogy nem nézik meg a tiszasasi malmot, mert nem mondja meg nekik sen­ki,-hogy van ilyen. Inkább elmegy Kecskemétre, mert arról van prospektusa, van tehát előzetes ismerete. Az egyik német turis­ta csodálkozva mondta nekem a nyáron, hogy nem is tudta, itt mekkora szőlőtermesztés folyik. Meg is kérdezte, hol vannak a borozók, olyan szívesen megkóstolná a Tiszazug borát. Ja, hogy olyan nincsen? Akkor köszöni, máshol költi el az italra szánt pénzét. Apróságok ezek, amikhez olyan sok pénz nem is kellene. Nem érezhető a szándék, hogy elmozdulnának valamerre a te­lepülések. Olyan ez, mint a csinos, eladósorban lévő lány, aki hi­ába gyönyörű: ha nem látja férfiszem, akkor az életben nem kel el. Vajon miként vegye észre a nagyvilág ezeket az elzárt falva­kat, ha ők nem veszik észre a körülöttük lévő nagyvilágot? P. E. Látványmedencét terveznek Cserkeszőlő nagyon készül a nyárra. Tavaly hosszú évek óta a legjobb vendég- számokkal büszkélkedhe­tett a községet éltető fürdő, ezért úgy gondolták a tele­pülés vezetői, ideje még újabbat mutatni. Mint arról korábban már írtunk, egy új medenceegyüttessel bő­vült a fürdő kínálata, ami gyor­san népszerű lett a vendégek kö­rében. Az önkormányzat leg­újabb terve már nem elsősorban a beteg végtagjaiknak megnyug­vást és gyógyulást kereső embe­reket célozza meg, hanem in­kább a fiatalabb korosztályt. A látványmedence, mint arra a neve is utal, igazi látványosság lehet, amennyiben sikerül a költ­ségek fedezésére pályázati forrá­sokat szereznie a vezetésnek. Csúszdák, hatszáz négyzetmé­ternyi vízfelület, pezsgőfürdők, egy óriási zuhogó, ami bizonyos időközönként lép működésbe, ezek nagy vonalakban a speciális medence jellemzői. Már kész ter­vekkel rendelkezik az önkor­mányzat, csupán a kedvező dön­tés hiányzik ahhoz, hogy igazi turistalátványossággal gazdagod­jék Cserkeszőlő, a Tiszazug és az egész megye. Új szolgáltatást je­lent a kinti fedett úszómedence, s talán már nyárra elkészülnek az újak is,_____________________■ MAGÁNSZÁLLODA. Gyorsan halad Cserkeszőlő első magánszállodájának építése. Az apartmanokból álló hotel magas nívót képvisel majd, s bár valószínűleg teljesen még nem lesz kész a szezonra, de már fogad vendégeket.______________________________________________________________________■ A szerelem hozta vissza Ilyen is ritkán fordul elő, ami nemrégiben Kunszentmártonban történt. Egy évtizedek óta Amerikában élő asszony a Körös-parti városba költözött, noha jóllehet, korábban sosem járt még ott. A szíve húzta haza, régi, örök szerel­mével kötötte össze nyugdíjas éveit. Már a kiutazása is elég kalandos volt, nem az ’56-osokkal, hanem éppen a legnyugodtabb idő­szakban, a hatvanas évek elején döntött úgy ak­kori férjével, hogy a jugoszláv-olasz határon „át­lógva” egy jobb világot keresnek maguknak. Vé­gül az Amerikai Egyesült Államokban, Cleve- landben kötöttek ki. Az USA egyik legnagyobb magyar kolóniája él itt, nem volt tehát nehéz dolga Benkóné Auerbach Magdolnának. Szak­májában, fodrászként dolgozhatott, ami megél­hetést teremtett. Első gyereke még idehaza szü­letett, a második apróság viszont már odakint látta meg a napvilágot. Férjétől aztán elvált, és egy régóta ott élő magyarral házasodott össze is­mét. Sajnos megözvegyült, igaz, talán az élet rögtön adott még egy lehetőséget, régi-régi sze­relmével futott össze Magyarországon.- Egyik itteni utamon összefutottam véletle­nül nagy szerelmemmel, akit sohasem tudtam elfelejteni. Jellemző, hogy mennyire komoly ér­zelemről volt szó, első férjem féltett is tőle ren­desen, megtiltotta még azt is, hogy lakóhelye, Kunszentmárton közelébe menjek. így esett meg, hogy bár nagy kiránduló voltam, ismertem az egész országot, nem jártam korábban a Kö­rös-parti városban. A véletlen találkozásból újra feléledő szere­lem lett, s amit korábban a sors szétválasztott, jó pár évvel később újra összekötött. Magdika le sem tudná tagadni, hogy igazi amerikai asszony lett az idők során, konyháját úgy rendezte be, miként arrafelé szokás. Persze a magyar ételeket nem felejtette el, ottjártunkkor is éppen csirkét sütött. Még autóját sem itt vette meg, inkább odakintről hozatott egy automata váltós járművet. — Én már csak ilyen vagyok, a botváltót nem tudnám kezelni - magyarázta mosolyogva. , ^ Benkóné Auerbach Magdolna — Nagyon sok magyar lakik Clevelandben, még a kertvárosban, ahol a házunk volt, a szom­szédom is magyar volt. így legalább volt kivel beszélgetni, mert az amerikaiak elég zárkózot­tak, nem állnak le csevegni az utcán. Gyakran leélik az életüket úgy a szomszédjukkal, hogy alig szólnak egymáshoz. A magyarokkal ez más­ként van, s bár ugyanúgy veszekedtünk egymás­sal, mint idehaza, ha bárkinek segítségre volt szüksége, összefogtunk, és megoldottuk a prob­lémát. Nehéz feladat volt a gyerekeket megtanítani arra, kik is ők valójában. — A fiam nagyon hosszú ideig titkolta a barátai előtt, hogy ma­gyar. Emlékszem, egyszer a ba­rátai előtt magyarul szóltam hoz­zá, mint mindig otthon, mire ő magunk között rendre utasított. Egyszerűen szégyellte. Aztán mi­kor az óceán partján nyaralt, és véletlenül magyar szót hallott, boldog volt, hogy érti. Azóta vállalja, kicsoda, s már egyáltalán nem szégyelli, hova való. Magdikának csak egyetlen dolog hiányzik na­gyon a családján kívül: a nyüzsgő élet. — Amerikában az emberek sokkal több elfog­laltságot keresnek maguknak. Különböző klu­bokba járnak, ahol aztán fejleszthetik kézügyes­ségüket. Sok minden kiderülhet bárkiről, ha va­laki szépen hímez, akkor még komoly kereset­kiegészítésre is szert tehet ebből, mert arrafelé az egyedi dolgok pénzt hoznak! Azért nem panaszkodik a külhonból hazaköl­tözött asszony, szereti Kunszentmártoni annak ellenére, hogy egy világvároshoz képest egészen más itt az élet. A Körös-parti séták gyakorlatilag mindennaposak, talál azért itt is klubfoglalkozá­sokat, még ha nem is olyanokat, mint otthon, ott van minden fontosabb városi rendezvényen, hamar beilleszkedett tehát a kisváros életébe. Ha pedig hiányoznak a gyerekek, akkor hazau­tazik, mert neki, bármennyire is magyarnak vallja magát, ott a haza, nem pedig itthon. Első zászló Bár az előzetes hírek másról szóltak, most mégis véglegessé vált, hogy az ország összes ön- kormányzatának készült állami ajándékot, a millenniumi zász­lót megyénkben elsőként Kun­szentmártonban adják át. Vár­hegyi Attila, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumának politikai államtitkára március 15-én hozza magával a kor­mány ajándékát, s adja át a vá­rosnak. Megroggyant ravatalozó Sok belvíz által sújtott települé­sen nem lehet temetni a víz mi­att. Kunszentmártonban ilyen gond ugyan nincs, de sokan szo­morúan tekintenek a Felső te­mető ravatalozójára, melyre bi­zony ráférne a felújítás. Sőt, ta­lán már ez sem segítene a vizes falú, megroggyant tetőszerkeze­tű épületen. A hírek szerint nem kell már sokáig nézni a romos ravatalo­zót, ugyanis újat építenek he­lyette. Az engedélyes tervek már el­készültek, most a kivitelezés anyagi feltételeinek megterem­tése az egyház és a város önkor­mányzatának a feladata. Világsztárok Tiszaugon Ilyesmi ritkán fordul elő kis hazánk vidéki diszkói­ban. Egy, a toplisták tete­jén tanyázó popcsapat, az Eiffel 65 látogat él Tiszaugra, a Pegazus disz­kóba. Mindössze négy he­lyen lépnek fel, ebből az egyik itt lesz a Tiszazug­ban. Egy ilyen kicsiny vidéki faluban már az is nagy dolog, hogy mű­ködik egy ilyen színvonalú szó­rakozóhely. Az pedig külön szenzációszámba megy, hogy igazi világsztárok jönnek el már­cius 18-án, szombaton a Tisza- parti településre. Az Eiffel 65-öt, ezt az olasz csapatot valószínűleg minden fi­atalabb ismeri már, de aki csak véletlenszerűen hallgat rádiót, néz televíziót, már találkozha­tott a csapattaí. Elég nagy csinnadratta kíséri majd őket, a hírek szerint ott lesz a magyar zenetévé is, na meg valószínűleg telt ház, ami 1700 embert jelent. S ami szin­tén nem mellékes, 35 perces élő koncertet adnak, lesz velük technikai kísérő is, ami igen nagy dolog ebben a mai köny- nyűzenei világban. ÚJ BANKFIÓK. A napokban adták át Kunszentmártonban a Postabank új fiókját. Az ünnepélyes meg- nyitón a térség polgármesterei mellett ott voltak a régió üzletemberei is. _______________________■ M ég harcolnak a belvízzel Egyelőre nem lehetnek nyu­godtak a belvíz miatt érin­tett tiszazugi települések polgármesterei, akad még munka bőven. Cserkeszőlőn köszönhetően az emberfeletti, hónapokon át tartó munkának, a katasztrófaveszély már elmúlt, igaz, ehhez óriási anyagi áldozatot kellett vállalnia az önkormányzatnak és a helyi vállalkozóknak egyaránt. Kun­szentmártonban szintén az ön- kormányzat előrelátásának kö­szönhető, hogy nem öntött el több tucat házat a víz, igaz, en­nek milliókban mérhető az ára. Tiszaföldváron is komoly gon­dok vannak, az önkormányzatot sajnos egyelőre magára hagyták, szinte elenyésző anyagi hozzájá­rulást kapott az állami szervek­től a város. Azt még egyelőre nem lehet tudni, hogy hány há­zat és családot tett tönkre a bel­víz, de alighanem lesz mit össze­számolni Cserkeszőlőn, Öcsö­dön, Kunszentmártonban és Földváron. Felvételünk Tiszakürt határá­ban, a 44-es főút mellett készült, ahol a vízelvezető árok kiásásán dolgozott egy munkagép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom