Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-31 / 76. szám
4. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. MÁRCIUS 31., PÉNTEK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. március 30.) Borsodchem 1O320R ű Fotex 378FÍ Ü Matáv 2442 Ft ű Mól 5285 Ft ű OTP 14305 Ft 0 Rába 2 760 Ft ü Richter 17 900 Ft ű Zalakerámia 3 050 Ft ű BUX: 10062,12-0,91% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.11. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 95-97 Tartott Tartott FOB francia kiköti Kukorica 95-100 Emelkedő Tartott FOB Mexikóiöböl Tak.árpa 102-104 Tartott Tartott FOB európai kiköti Napraforgó 430 Emelkedő Emelkedő Ex tank európai kikötő Szójadara 200 Gyengülő Tartott 46 % CIF Rotterdam_______________ AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 430,78 Cseh korona 7,25 Euró 258,45 Német márka 132,14 Osztrák Schilling 18,78 Lengyel zloty 65,98 Svájci frank 162,07 Szlovák korona 6,22 USA-dollár 270,69 Békétlen mezőgazdák Az ország 19 megyéje megszavazta az agrárdemonstrációt, annak helyszínét és időpontját azonban csak a rendőrségi bejelentést követően, a jövő héten hozzák nyilvánosságra - jelentette be tegnap Karsai József, a szolnoki gazdanagygyűlésen megválasztott demonstrációs bizottság vezetője. Budapest - Battonya A battonyai vállalkozó elmondta: Fejér és Sza- bolcs-Szatmár Bereg megyében az időközi választások miatt nem szerveznek tüntetést. A gazdademonstrációra azért kerül sor, mert a földművelésügyi tárca nem teljesítette a tavaly szeptemberben aláírt agrárbéke-megállapodásban foglaltakat. A gazdák nem politikai zavarkeltés céljából, hanem saját érdekeik érvényesítéséért mennek az utakra. Annak idején az agrármegállapodásban a felek vállalták, hogy a vitás kérdéseket tárgyalásos úton rendezik. „Csupán kisszámú, részben csak saját képviseletükben létező csoportok fenyegetőznek politikai zavarkeltés és jogtalan előnyök kicsikarása céljából, veszélyeztetve a többség és a mezőgazdaság egészének érdekeit” - reagált a napokban közleményében Torgyán József, az FVM vezetője a készülő gazdamegmozdulás hírére. Verseny a támogatásért Nálunk a ’90-es években megrekedt az agrár- átalakulás, a nagyüzemi szektor uralkodó maradt. Nagyrészt ez az oka, hogy a támogatásokért folyó verseny a rendszerváltás óta sem lanyhult. Hogy ebben a nagyüzemek érdekeit megjelenítő szervezetek járnak az élen, annak prózai oka van: fennmaradásukhoz rászorulnak az állam támogatására. Végső soron ez az oka a meg-megújuló agrárbékétlenségnek - fejtette ki véleményét Laczó Ferenc agrárközgazdász. A Környezettudományi Központ vizsgálata kimutatta, hogy az egyéni gazdaságokban a termékek önköltsége esetenként alacsonyabb (azaz olcsóbban termelnek), mint a társas vállalkozásoknál. Továbbá, hogy a társas vállalkozások jövedelmezősége a számukra ma még elérhető kedvezőbb piaci ár, valamint az egy hektárra vetítve közel háromszoros állami támogatás ellenére is elmarad az egyéni gazdaságokétól: Az agrárközgazdász szerint a jövedelmezőségben megmutatkozó jelentős különbség annak ellenére áll fenn, hogy a nagyüzemek szinte ingyen jutottak az eszközökhöz, a legjobb minőségű földet tartották meg maguknak, és mintegy 600 ezer embert utcára tettek. Míg az egyéni gazdaságok banki adóssága minimális, 1-2 százalékos, addig a társas vállalkozások igen jelentős hiteltartozást halmoztak fel. Eladósodottságuk mértéke megközelíü az ötven százalékot. Ennek zömét nem a múlt rendszerből örökölték, hanem a társas vállalkozások tulajdonosai az előző kormányzati ciklusban vették fel. Arra számítottak, hogy hiteltartozásukat a kormány majd leírja. Laczó szerint a hitelek rendezése a kilencvenes évek eleji bankkonszolidációhoz hasonló mezőgazdasági hitelkonszolidációt igényelne. FORR MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÖNKÖLTSÉGEI, 1998 Termék megnevezése Társas vállalkozások Egyéni gazdaságok Őszi búza (Ft/q) 198 172 Kukorica (Ft/q) 164 138 Napraforgó (Ft/q) 509 405 Cukorrépa (Ft/q) 58 46 Burgonya (Ft/q) 216 179 Tej (Ft/liter) 48 41 Tojás (Ft/db) 10 10 Vágómarha (Ft/kg) 246 216 Vágósertés (Ft/kg) 202 203 Húscsirke (Ft/kg) 161 170 Rossz üzenet A közgazdász kifejtette: az idei támogatási rendszerben a nagyüzemek által igényelhető támogatások aránya a korábbi évekhez képest megnövekedett. A Sapard-programban például fokozatosan háttérbe szorultak a vidékfejlesztési, foglalkoztatási és biogazdálkodás támogatására szánt eredeti összegek a nagyüzemek számára fontos beruházási és piacra jutási támogatások javára. Ezzel az intézkedéssel az agrárkormányzat nemcsak a tényleges jövedelmezőségi viszonyokat ferdíti el, hanem konzerválja a jelenlegi agrárstruktúrát is, azt, amelyik az agrárátalakulás megrekedése miatt az agrárválság előidézője lett. A közgazdász szerint a földművelésügyi kormányzat rossz üzenetet küld az agrártársadalomnak, amikor azt sugallja, hogy nem a piaci versenyképességet kell javítani, hanem inkább a támogatásra költhető állami pénzek összegét kell növelni. újvári oizella Formálódik a Széchenyi-terv A munkáltatók az új lehetőségekben bíznak Budapest Jövőre a költségvetés 250 milliárd forintot szán a Szé- chenyi-program végrehajtására. A tervezet első példányát tegnap adta át Széles Gábornak, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnökének Matolcsy György gazdasági miniszter. A Széchenyi-terv egyelőre 50 oldalas kicsi, de „okos” füzet, amelyben rögzítették a gazdaság- politikai, gazdaságfilozófiai gondolatokat. Ehhez csatlakozhatnak majd üzleti terveikkel a vállalkozói körök, kamarák, és a társadalmi csoportok.- A gazdasági tárca és a kormány törekvései a nemzeti fejlesztési terv kapcsán az együttműködés, a kooperáció lehetőségét kínálják fel - hangoztatta Stumpf István kancelláriaminiszter az MGYOSZ csütörtöki fórumán. A tervezethez készült munkáltatói javaslatot a miniszter színvonalas szakmai anyagnak nevezte, amelynek alapfelfogása harmonizál a gazdasági tárca koncepciójával. Széles Gábor kiemelte, hogy a hazai tulajdonú vállalkozások megerősödése nélkül elképzelhetetlen az ország dinamikus fejlődése. A fejlesztési tervek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy akárcsak korábban Németországban, hazánkban is a középvállalkozások legyenek egy esetleges gazdasági csoda megalapozói. A program céljai közül Stumpf István a fenntartható fejlődést, a versenyképesség erősítését, a lakosság életszínvonalának emelését, a regionális kiegyenlítést, az információs társadalom fejlesztését és a tudásalapú gazdaság feltételeinek megteremtését emelte ki. Hét, prioritást élvező területet jelölt meg a tervezet: autópálya- és lakásépítést, az innováció erősítését, a beszállítói, illetve a kis- és középvállalatok támogatását, a regionális fejlesztést, valamint a hazai és európai jövedelmek közötti különbségek csökkentését. A terv ahhoz is hozzájárulhat, hogy szűküljön a hazai (GDP) és a nemzed (GNP) összjövedelem közötti rés, ami alapvetően a magyar gazdaság kettősségéből fakad. Jelenleg ugyanis a bruttó hazai termék növekedésének jelentős része származik a külföldi tulajdonban lévő, vámszabad területen működő vállalatoktól, amelyek termelésük és kivitelük részesedési arányához képest csak minimális mértékben járulnak hozzá a közteherviseléshez. Ez a helyzet lényegesen javulna, ha a nem vámszabad területi gazdaság is dinamikusan bővülne, amiben a Széchenyi- tervnek szerepe lehet. Matolcsy György elmondta, hogy a programot július 1. után véglegesítik, a javaslattevőkkel folytatott párbeszéd nyomán és szeptemberben könyv formájában is megjelentetik. A fórumon kérdésekre válaszolva a gazdasági miniszter közölte, hogy jövőre a tárca négy célelőirányzatát összevonják, amely vállalkozási és foglalkoztatási alapként fog tovább működni, ebből támogatnák majd azokat a projekteket is, amelyek a Széchenyi-tervben szereplő prioritásokhoz kötődnek. - w A lovasturizmusé a jövő Kötelek Az EU-csatlakozással kapcsolatos lehetőségek, feladatok, a hazai és a térség lótenyésztésének gondjai, eredményei szolgáltak témául a Végh Tibor polgármester által Kőtelken szervezett szerdai lovasfórumnak. A rendezvény vendége volt dr. Boros Imre tárca nélküli miniszter, a Magyar Lótenyésztő és Lovassport Szövetség elnöke és Csónaki József, a szövetség főtitkára is. Dr. Boros Imre úgy tapasztalja, furcsa kettősség uralkodik a hazai ló- tenyésztésben. Bár az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a privát szektorban a lovak iránt, ami újból fellendülésre ad lehetőséget, ugyanakkor a régebben lóval foglalkozó társaságok privatizációja miatt az ágazat csaknem teljesen leépült. Ilyen alapokról lehet és kell tehát újraépítkezni. Erre kínál óriási lehetőséget Magyarországon a turizmus, a lótenyésztés és a lovassport ötvözése. Már el is készültek azok a projektek, amelyek - osztrák analógiára - a hazai lovasturizmus fejlesztését tűzik ki célul. A miniszter rámutatott, hogy a turizmuson kívül bizonyos szolgálatok - rendőrök, mezőőrök, falugazdászok — is jól tudnák hasznosítani a lovat. Ugyanakkor a futtatás és a lóverseny is nagy lehetőségeket hordoz magában. Kiemelte: a szervezett lovasturizmus nagyobb rálátást eredményezne a képzett jövedelmekre és azok visszaforgatására. Dr. Boros Imre szólt arról is, hogy mind az általános, mind a szakképzésbe szükséges visszaépíteni a lótenyésztés kísérő szakmáinak oktatását, mert csak akkor tudunk egységes szolgáltatást nyújtani, ha egységes a képzésünk is. Az EU-csatlakozásról általában elmondta: a jogrend átalakítása, a környezetvédelem és a közlekedés terén még nagyon sok a tennivalónk. A környezetvédelemben jelenleg 2500 milliárd forint hiányzik csak ahhoz, hogy a standard állapotokat megteremtsük. A közlekedésben pedig mindenekelőtt az ország áteresztőkapacitását kell növelni, elsősorban a vasúti fővonalak fejlesztésével. Speciálisan a lótenyésztést és lovassportot illetően hangsúlyozta: ez a tevékenység inkább kistérségekben folyik, tehát nagy a helyi vezetők, szakemberek felelőssége. Annál is inkább, mivel a lovasturizmusnak jövedelemgeneráló, lakosságmegtartó ereje lehet. Közeli célként jelölte meg a régiónként egy-egy fedett lovarda létesítését és az egységes arculat kialakítását. — Hosszú évek óta először jelenthetjük ki, hogy nincs okunk a szomorkodásra. A lovasélet területén megmozdult valami, annak ellenére, hogy Magyarországon alulszervezett, alultőkésített a lovasvilág — kezdte bevezetőjében Csónaki József, az MLLSZ főtitkára. A hagyományos lófajtákkal a nemzetközi sportlópiacra nem tudunk betömi, ezért a főtitkár is hangsúlyozta, hogy a lovasturizmus fejlesztése az egyetlen járható út. Aminek megszervezése viszont nem a lovas, hanem a turisztikai szakemberek feladata. Csónaki József szólt a háttéripar elmaradottságáról, és arról, hogy az engedély nélküli apaállat-használatot akár büntetőszankciókkal is, de vissza kell szorítani. — Egyébként a lovasturizmus azoknak a térségeknek is jövőképet jelent, akiknek most nincs ilyen - mondta befejezésül a főtitkár. Végezetül Gál Ferenc megyei lótenyésztési felügyelő a térség lótenyésztésének aktuális kérdéseiről beszélt, számadatokkal gazdagon illusztrálva. A megye számos településéről érkezett ön- kormányzati vezetők és szakemberek az előadókhoz intézett kérdései azt bizonyították, a lovasturizmus és a lótenyésztés fejlesztése nagyon nagy érdeklődésre tart számot környezetünkben. jzs Helyzetkép a felszámolásról (Folytatás az 1. oldalról) hitelezőket a törvény által meg- keret. A megjelent szövetkezeti Dr. Jarnas József szerint a pályá- határozott rangsor szerint kell ki- tagok sérelmezték, hogy több éve zatok a jövő héten már megjelen- elégítem, de mivel a várható árbe- nem kapták meg a megérdemelt nek, és nyárig az első kör lebo- vétel körülbelül 400 millió forint, járandóságukat, és úgy gondol- nyolítása megtörténhet. Jövő év az igény pedig legalább 640 mii- ják, a magánszemélyek lesznek júliusára befejeződhet a felszá- lió lenne, ezért teljes kielégítésre, az utolsók a sorban, akiknek a molási eljárás az értékesítéssel. A hiteltörlesztésre nem lesz elég a követeléseiket teljesítik. r. sz. Szakértők mint képviselők Széles Gábor volt a Klub Szolnok vendége Szolnok Sajnos a politika ma még többet hisz magáról a gazdaság tekintetében, mint kellene — indokolta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, Széles Gábor azt a bejelentését, mely szerint a következő országgyűlési választásokon szakértőket kívánnak indítani képviselőként. A Klub Szolnok tegnapi foglalkozásának vendége Széles Gábor volt. Bevezető előadásában a tulajdonában lévő cégekről szólt, így első helyen említette az általa alapított Műszertechnikát. Ez az egyetlen nagy magánvállalkozás a ’80-as évekből, mely talpon maradt - jellemezte a cégét, ami 17 milliárdos bevétel mellett 800 millió nyereséget realizált 1999- ben. A vállalatcsoportjának legnagyobb tagja, a multinacionális jegyeket is magán hoTdozó Videoton már Mexikó és a Távol-Kelet felé tekint: itt kívánnak újabb cégeket vásárolni, miután nemrég a legnagyobb bolgár elektronikai céget vették meg. De a Videoton kis hazánkban, sőt megyénkben is terjeszkedik: Kunhegyesen és Törökszentmiklóson vettek üzemet. A Videotonnál s a tulajdonában lévő cégeknél ma már 17 ezer ember dolgozik. A harmadik cég az Ikarus, melyről sikerült leválasztani a buszgyártást, így idén már nem lesz üzemi vesztesége a vállalatnak. Tavaly ugyan ötmilliárdos nyereséget könyveltek el, ez azonban csak a Renault- Iveco tranzakcióból származó pénzügyi művelet eredménye. Széles Gábor mint az MGYOSZ elnöke elmondta, hogy a szövetség 1990-es alapítása után 1994-re érték el azt, hogy tekintélyük lett és elfogadták őket. Az előző kormány partnerként fogadta el a szövetséget, a mostani azonban tévesen mérte fel az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) szereperét. A létrehozott gazdasági tanácsnak egyelőre nincsenek megfelelő szakértői munkacsoportjai, szemben az ÉT-vel. Széles Gábor kifejtette, hogy a közeljövőben tárgyal majd az MGYOSZ elnöksége egy olyan lépésről, miszerint a következő ország- gyűlési választásokon 30-40 szakértőt indítanak képviselőként. Ennek indokaként az elnök elmondta, hogy ma még a politika többet hisz magáról a gazdasággal kapcsolatban, mint kellene, míg másrészt a parlamentben is csillapító szerepet töltenének be ezen szakértők. Nem a párthovatartozás a döntő szempont, hanem az, hogy a gazdaság megmaradjon a fejlődési pályán. Duplázó állóeszköz-felhalmozás A legnagyobb összeg a feldolgozóiparban volt Magyarország A nemzetgazdaság bruttó állóeszköz-felhalmozása 1998-ban folyó áron az előzetes adatok szerint 2384,6 milliárd forint volt, ami a duplája az 1995. évi 1125,4 milliárd forintnak - tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bruttó állóeszközfelhalmozásra vonatkozó kiadványa. A KSH adatai szerint a bruttó állóeszköz-felhalmozás 1996- ban folyó áron 1475,5 milliárd forint, 1997-ben pedig 1898,9 milliárd forint volt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás öt évvel ezelőtt a bruttó hazai termék (GDP) 20 százalékát tette ki, míg ez az arány 1998-ig folyamatosan emelkedve két évvel ezelőtt elérte a 23,6 százalékot. A KSH elemzéséből kiderül, hogy 1995-ben az egy főre eső folyó áron számított bruttó állóeszköz-felhalmozás értéke 110 019 forintot tett ki. Négy évvel ezelőtt ez az összeg 144 760 forintra emelkedett, majd az 1997: évi 186 993 forint után 1998-ra 235 774 forintra nőtt. Két évvel ezelőtt a legnagyobb összeget, 601,8 milliárd forintot a feldolgozóiparban fordítottak bruttó állóeszköz-felhalmozásra. A listán 480,3 milliárd forinttal a második az ingatlanügyleteket, a bérbeadást és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatási szektor, a harmadik helyet pedig 370,2 milliárd forinttal a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazat foglalja el. _________________________(imj
