Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-30 / 75. szám

2000. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL KORONGOZÁS. Tóth János karcagi fazekas szereti korongozni a nagy méretű figurákat, korsókat és kancsókat. Ma már egyre kevesebben tudják ezt művelni, ezért főleg külföldről nagy az érdeklődés a munkái iránt. Képünkön egy hordó korongozása látható.________________________________fotó, h. j. Hetvenéves késelő Az áldozat nyaki sérüléssel került kórházba Különös eset helyszíne volt kedden délután a karcagi Szent István sugárút. Egy söröző előtt uralkodott el az erőszak két igazán nem egy korcsoportba tartozó férfi között. Ezúttal a fiatalabbik húzta a rövidebbet... Karcag Az utcai incidensről délután öt óra körül értesí­tették a helyi rendőrkapitányságot. A késelésről szóló bejelentés meglehetősen zavaros körülményeinek tisztázása ezúttal sem jelentett egyszerű feladatot a nyomo­zók számára. Az eddigi vizsgálat meg­állapításairól a kapitányság bűnügyi osztályvezetőjétől, Fekete Miklós őr­nagytól kaptunk tájékoztatást. A baj végső soron azzal kezdődött, hogy a hetvenesztendős öregúr betért a sörözőbe. A bent lévő társaság tagjai között ugyanis több olyan személlyel is találkozott, akikkel már korában meg­romlott a viszonya. A nyugdíjas és haragosai kö­zött szóváltás alakult ki, aminek az lett a vége, hogy az idős embert kitessékelték az italmérő helyről. Csakhogy ebbe nem nyugodott bele az öreg. Felháborodva hazament, magához vett egy 15 centiméter pengehosszúságú kést, és vissza­ment a sörözőhöz. „Gyertek lri!” — provokálta a bent tartózkodókat, mire végül egy 29 éves, a haragos viszonnyal éppenséggel nem is érintett fiatalember jött ki hozzá. Jóllehet meg akarta nyugtatni a nála jóval idősebb, háborgó embert, ám a párbeszéd hamarosan verekedéssé fajult. Kezdetben a fiatalabbik volt „nyerő” helyzetben: árokba lökte, majd meg is rugdosta ellenfelét, ám az öreg az őt ért egyik találatot követően elővette a kést és döfött. A szúrás a fiatalember nyakát érte. A kórházba szállítást követően elsődle­gesen megállapították: a sérülés nyolc napon belül meggyógyul. Fekete Miklós őrnagy elmondta, az ügyben orvos szakértőt rendelnek ki, könnyen meglehet ugyanis, hogy a szúrás igen érzékeny helye — pár mil­liméterre a nyaki verőér mellett — mi­att a súlyos testi sértés kísérlete he­lyett még komolyabb következményekkel járó bűncselekmény elkövetésével lesz gyanúsítható a tettes. A rendőrségi eljárás során egyébként a többi fél felelősségét is vizsgálják. __________hoy A szülőket helyettesítik Karcag A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló tör­vény értelmében decembertől a gyermekek átmeneti gondozását az alapellátás feladatkörében az önkormányzatnak kell ellátni. Karcagon már biztosított a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, s hamarosan működni fog a gyer­mekek átmeneti gondozása is. Az átmeneti gondozás — melynek időtartama maximum hat hóna­pig tart — megszervezhető helyet­tes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, családok átmeneti otthonában. A városatyák legutóbbi dönté­se értelmében Karcagon a helyet­tes szülői hálózat működtetésével oldják meg ezen gyermekek problémáját. A feladatot a család- segítő és gondozási központé és a gyermekjóléti szolgálaté lesz, ne­kik kell felkutatni az alkalmas személyeket és megszervezni to­vábbképzésüket. A korábbi évek tapasztalatai alapján Karcagon évente három-négy családban voltak olyan gondok, amelyek szükségessé tették a gyermekek átmeneti elhelyezését. Korábban ezt hatósági intézkedéssel oldot­ták meg, mostantól ezen gyerme­kek átmeneti gondozását a he­lyettes szülői hálózat biztosítja majd.______________________de AMIRŐL BESZELÜNK LACZI ZOLTÁN Rendeletek, amelyeknek nem tudnak érvényt szerezni Harapós kedvben Nem kell félni tőle, nem bánt, aranyos, jó ku­tya! - fordul a félmázsás, meghatározhatatlan fajtájú, jókora szemfogait kivillantó eb gazdája a játszótéren homokozó, óvodáskorú kislány felé. Az apróság azonban láthatóan nem fogad­ja el a hallottakat, ösztönei azt súgják, jobb, ha mielőbb odaszalad az anyjához. Ugye sokunknak ismerős a je­lenet? Pedig esetünkben a kutyának gazdája is van. A négylábú ter­mészetesen póráz, szájkosár nélkül rohangál a gyerekek között, belepiszkít a homokozóba, a park füvébe. Aztán a legkisebbek megkóstolják a homokból (vagy ezek után ki tudja miből?) for­mázott „süteményt”. A játszótér szélén persze jól látható tábla hirdeti: Kutyát bevinni tilos! A piros betűs szöveg majd kiszúrja ebtartónk szemét, úgy tűnik tehát, hogy sokat hiányzott az első osz­tályban, s lemaradt az olvasásban. Ha meg figyelmeztetik rá, akkor még ő van megsér­tődve. Mondhatnánk, harapós kedvű lesz egyből. (Jobb esetben csak a gazdi, és nem a kutyája.) Ennyit a kutyatartás hazai álta­lános kultúrájáról. Ennél sokkal idegesítőbb az a tény, hogy pitbullgyanús és hozzá hasonló négylábúak is szaladgálnak szép számmal kö­zöttünk, gyerekeink között. Az egyik szolnoki játszótérre is rendszeresen hordtak kölyök pitbullokat futtatni. Naivitás volna elhinni, hogy valamennyi ilyen, törvényben szabályozott-tiltott kutyafajtát bejelentenek, ivartalanítanak. Sőt, hovatovább nincs olyan szakember, állatorvos, aki elfogadható biztonsággal meg tudja állapítani egyik-másik eb fajtáját. Újabb jogszabály, rende­let, aminek lehetetlen érvényt szerezni - legyinthetnénk erre. Ha nem menne a bőrünkre a játék. Mert olvasunk újságot, hall­gatunk rádiót, nézünk televíziót, amelyek rendszeresen beszá­molnak azokról a tragédiákról, amit kutyák (nem feltétlen harci ebek) okoznak, s az áldozatok többnyire idősek és gyerekek. Ugyan nem félek a kutyáktól (jó néhány fajtával volt már dol­gom), de nem érzem igazán kellemesen magam, amikor - kü­lönösen sötétedés után — kisebb kóborkutya-falka követ szinte nesztelenül. Egyedül Szolnokon sok száz gazdátlan, megunt, ki­vert ebet gyűjtenek össze, s valószínűleg ez csak a jéghegy csú­csa. Sajnálom ezeket a négylábúakat, de igyekszem elkerülni őket, ahogy a gazdával rendelkező, ám idegbeteggyanús, kiszá­míthatatlan jószágokat is. Ha mégis összetűzésbe keveredem velük (volt már rá példa), azon vagyok, hogy ne kerüljek a föld­re, mert akkor elszabadulhat az állati ösztön. Mást nem is tudok tenni, hiszen hiába a törvény, a helyi ál­lattartási szabályozók, a jelek szerint az ember csak magára számíthat... Késhet a „belvízi áfa” Tiszazug Díjkiosztó az interneten Szolnok Internetes videokonferencián kí­sérhettek figyelemmel tegnap egy németországi díjkiosztó ün­nepséget a szolnoki Pálfy János szakközépiskola tanárai és diák­jai. Az élő képi és hangösszeköt­tetést azért teremtették meg, mert a ceremóniára az intéz­mény testvériskolájában került sor, és az első díjat a bochumi Technische Berufliche Schule partnereként a Pálfy szakközép- iskola is megkapta. A Netd@ys Europe 1999. nevet viselő, euró­pai uniós elismerésben azért ré­szesülhetett a két intézmény, mert egy közös programjuk so­rán - melynek keretében tavaly a Tisza és a Ruhr folyók vízmi­nőségét vizsgálták — több száz iskolával versengve az internet legsokoldalúbb felhasználóinak bizonyultak. A bochumi testvériskolában lezajlott díjátadó ünnepségen természetesen jelen volt a szol­noki iskola küldöttsége is, ám arra nem volt mód, hogy a prog­ram minden résztvevője az uta­zókkal tarthasson. A videokon­ferencia viszont lehetővé tette, hogy az itthon maradottak is fi­gyelemmel kísérhessék az ese­ményeket. Az összeköttetés ideje alatt Lovas Attila, a Kötivízig munka­társa tájékoztatta a német ér­deklődőket a tiszai szennyezé­sek következményeiről. —BUGÁNY­Az etikai bizottság az orvosnő mellett (Folytatás az 1. oldalról) Mint kifejtette, éppen ezért nem értik, hogy a nagykörűi testület időben - úgy, mint azt a köz- igazgatási hivatal tette — miért nem kérte ki a megyeileg illeté­kes orvosetikai bizottság véle­ményét. Az ügy pikantériája egyéb­ként az, hogy miközben a nagy­körűi önkormányzat pályázat útján hirdette meg az orvosi ál­lást, addig a dr. Szabó Ottó által irányított megyei etikai bizott­ság felsőbb országos szervezeté­nél kezdeményezte dr. Barta Zsuzsanna állásának etikailag védetté való nyilvánítását. A tár­gyilagosság kedvéért az elnök azonban végezetül hangsúlyoz­ta, hogy a fentiek nem zárják ki azt, hogy amennyiben egy tör­vényes vizsgálat valóban igazol­ná az önkormányzat felvetését, akkor az etikai bizottság megte­gye a szükséges intézkedéseket. Ám mindaddig, amíg ez így meg nem történik, addig a megyei or­vosi kamara etikai bizottsága dr. Barta Zsuzsanna szakmai ártat­lanságát fogja védeni. Nem csupán a települések kasz- száját ürítette ki a belvíz elleni védekezés, de még a védekezés­ben dolgozó vállalkozók, cégek is nehéz helyzetbe kerülhettek, hiszen sokszor milliós munkák­ról elvégzéséről állítottak ki számlákat, ám pénzt munkáju­kért sokan csak hetek-hónapok múlva kapnak. Persze ezért leg­kevésbé a települések felelősek, hiszen pénz nélkül ők sem tehet­nek semmit. Kunszentmárton- ban például több millió forintos munkát végzett el egy árokásó cég, viszont csak később törlesz­tett az önkormányzat, mert ta­valy év végére teljesen kiürült a kasszájuk. A számlát viszont el kell kérniük a települések vezető­inek, hiszen állami támogatást csak a költségek igazolásával kaphatnak. A gond akkor kelet­kezik, amikor a vállalkozónak be kellene fizetnie az elvégzett munka után az áfa-értéket. Jauer- nik István és Farkas Imre tiszazu­gi országgyűlési képviselők ép­pen ezért fordultak Járni Zsig- mond pénzügyminiszterhez, hogy segítsen megoldani a hely­zetet. A miniszter válaszában ar­ról tájékoztatta a honatyákat, hogy az APEH a vállalkozóknak, cégeknek pótlékmentes fizetési könnyítést engedélyez, amennyi­ben csatolják bevallásukhoz az önkormányzat igazolását a kifi­zetés elmaradásáról. _________PC E nyhült a „halzárlat” Kezdődik a parlagfű irtása Kunszentmárton A jelek szerint nem volt eredménytelen a tiszazugi horgászegyesületek tiltako­zása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um Békés Megyei Hivatala által elrendelt horgászati és halászati tilalom ellen. Mint arról beszámoltunk, határo­zatlan idejű halászati és horgá­szati tilalmat rendeltek el a Hár­mas-Körös Tiszától Békésszent- andrásig húzódó szakaszán, s ez érvényes volt a holtágakra is. A horgászok értetlenül álltak a ti­szai ciánszennyezéssel okolt döntés előtt. Szerintük lehetet­len, hogy a szennyezés az akkor áradó Körösbe került volna. Ezt mérések sem igazolták, sőt, az FVM-hivatal által említett törvé­nyi hivatkozás egyáltalán nem enged határozatlan idejű tilal­mat. Emellett voltak természeti akadályai is a horgászatnak. Az egyik ilyen az áradás. Ha vissza is vonul a víz, az óriási sár miatt néhány kivételtől eltekintve meg- közelíthetetlenek a horgászhe­lyek. Ráadásul mire megszikkad­na a sár, addigra itt lesz a májusi zöldár. Egy héttel a kiadott „halzárlat” után újabb levelet kaptak az egyesületek, melyben már arról szól az illetékes hivatal, hogy az általános tilalom nem egész évre szól, azt folyamatosan oldják fel, valószínűleg az ívási idő után. Addig is akad néhány holtág és csatorna, ahol hódolhatnak szen­vedélyüknek a horgászok. Ennek ellenére azért elküldte jogorvoslati kérelmét a Tiszazug­ban érintett kilenc horgászegye­sület. PE Szolnok A szerdai városházi sajtótá­jékoztatón Szalay Ferenc polgármester többek között a parlagfűirtás megkezdésé­ről, a megyei és a városi egyeztetőbizottság üléséről, a főiskola tervezett bővíté­sére vonatkozó tárgyalásról beszélt. Április 2-től megkezdődik Szol­nokon a parlagfű irtása. Szalay Ferenc arra kérte a lakosságot, hogy segítsen a jelentősebb lelő­helyek földerítésében és az irtás­ban. Bejelentést a 340-104-es szá­mon és az úgynevezett zöld szá­mon lehet tenni. Szolnok színvonalas anyaggal mutatkozott be az Utazás 2000 idegenforgalmi kiállításon. Erre azért is szükség volt, mert indo­kolatlan félelmek miatt sok lefog­lalt szálláshelyet lemondtak a szennyezések után a Tisza men­tén. Szolnok nyáron több rendez­vénnyel kívánja bizonyítani, hogy a Tisza nem kapott „gyó­gyíthatatlan sebet”. Június 29. és július 1. között rendezik meg a Tisza napja elnevezésű progra­mot. Szalay Ferenc kezdemé­nyezni fogja a folyó menti telepü­lések polgármestereinél, hogy évente rendezzék meg a Tisza napját. A megye és Szolnok egyeztető bizottságának legutóbbi ülésén egyetértettek abban, hogy rende­zik a VMZK tulajdonjogát. A vá­ros a művelődési ház tulajdonjo­gának megszerzéséért megfelelő ellenértéket kíván adni. Föltétele, hogy a megye vonja vissza bíró­sági keresetét, amelyet az aula bérleti díjának elosztása ügyében nyújtott be. Ezután közösen nyújtanának be pályázatot a VMZK felújítására. A megállapo­dást a két közgyűlésnek még jóvá kell hagynia. Szalay Ferenc tár­gyalt dr. Molnár Istvánnal, a Szol­noki Főiskola főigazgatójával, és megállapodtak, hogy a város tá­mogatja a főiskola tervét, hogy telkeket vásárol a tárháznál. A vá­ros, ha érdekei nem sérülnek, a főiskola tiszaligeti fejlesztésétől sem zárkózik el. Április 4. és 9. között önkor­mányzati delegáció utazik az iz­raeli Shoham városba, ahol gaz­dasági szakemberekkel is folytat tárgyalásokat. Szalay Ferenc vé­gül bejelentette, hogy a szolnoki Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Alternatív Gimnázium csapata az országos Széchenyi-vetélkedő döntőjébe jutott. BA Zöld út a hulladékégetőnek (Folytatás az 1. oldalról) Ám az egyezséggel már így is jól járt a kórház. A félig kész égetőt ugyanis huszonötmillió forintra értékelték, ami árveré­sen fél áron, azaz 12,5 millió fo­rintért is megvásárolható lett volna. Ezen az összegen pedig a Környezetvédelmi Minisztéri­ummal kellett volna osztoznia az egészségügyi intézménynek, fgy a húszmillió helyett jó, ha hétmillió forintot látott volna a kórház. Baksay István szerint a legna­gyobb haszna az égető megépí­téséből származik a Hetényi- nek. Az intézmény ugyanis je­lenleg Dorogra szállítatja a ve­szélyes hulladékot. A szolnoki megsemmisítő felépülésével azonban csupán a szállítási költ­ségen milliókat spórolhat meg az intézmény. TELEKI I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom