Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-24 / 70. szám

2000. MÁRCIUS 24., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Félmilliárd képzésre (Folytatás az 1. oldalról) Korábban kiemelt figyelmet szenteltek a regisztrált munka- nélküliek 70 százalékát kitevő, tartósan az állástalanok táborá­hoz tartozó, alacsonyan iskolá­zott, halmozottan hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lé­vők képzésére, ám az idén in­kább azokra a tartósan munka nélküliekre kívánnak több pénzt fordítani, akik például egy piac­képes szakma vagy éppen az el­ső szakképesítés megszerzésével boldogulhatnak a továbbiakban. A legnehezebb helyzetben lévők számára Kunhegyesen kosárfo­nó, Mezőtúron seprű- és kefeké­szítő képzéseket indítanak. To­vábbra is nagy a munkaerő-piaci igény a személy- és vagyonőrök­re, a kereskedő-boltvezető-pénz- tárosokra. A munkanélküliek képzettebb rétegei felsőfokú gaz­dasági informatika, nemzetközi logisztika, vámkezelői vámügy- intézői, NC-CNC programozó tanfolyamokra jelentkezhetnek. A képzésre jelentkezők közül előnyt élveznek a pályakezdők, a megváltozott munkaképességű­ek, a munkába visszaállni szán­dékozó kismamák, valamint azok, akik komplex munkaerő­piaci programban vesznek részt. A tanfolyamok támogatásában pedig azokat a képző szerveket helyezik előtérbe, amelyek mun­kaviszony létesítésére szolgáló ajánlatokkal is rendelkeznek, il­letve a képzés vállalkozói ismere- teket is nyújt. _____________hgy R ablás után diszkóba indultak (Folytatás az 1. oldalról) Szerencsére a rendőrség ügyelete hamarosan értesülhetett a történ­tekről. A kapitányság járőrei egy óra alatt elfogtak a három gyanú­sítottból kettőt. Kiderült, hogy a fi­úk - mivel akkor már volt pénzük - diszkóba akartak menni, ám ez már nem sikerült nekik. A harma­dik társ ellen elfogatóparancsot adtak ki, de a fiatalember ügyvéd­je kíséretében tegnap délelőtt ön­ként jelentkezett a rendőrségen. A gyanúsítottak egyébként munka- nélküliek, és már gyermekkoruk­ban követtek el bűncselekményt, az önmagát féladó fiatalember el­len jelenleg is folyik büntetőeljá­rás garázdaság miatt. Az erőszak­kal elvett értékek és a táska is meglett, amit egy bokor alá rejtet­tek. A kapitányság vezetője el­mondta, mindig is nagy hang­súlyt fektettek a súlyos bűncselek­mények felderítésére, ezért is olyan sikeresek ezek a nyomozá­sok. Évente csupán egy-két eset­ben fordulhat elő, hogy az elköve­tők átmenetileg megússzák a le­leplezést. Vörös Miklós alezre­des a tettesek kézre kerítésében jeleskedő járőrök munkáját juta­lommal is elismerte. A TÓSZEGI EZERMESTER. Kuklics József kosárfonó és bútorkészítő már 44 éve hajlítja a vesszőt. Munkái iránt még Amerikából is érdeklődnek. A hagyományos kosarakon, virágtartókon, ládákon kí­vül készített már franciaágyat, bárpultot, sőt norvég megrendelésre még lovas szánkót is. fotói cs. i. Éledő remények a Tisza partján Szolnok A közelmúltban megkez­dődhetett a folyó újjáélesz­tési stratégiáinak kidolgozá­sa. Erről a vizsgálatokat irá­nyító szakemberek az el­múlt napokban több telepü­lésen is tájékoztatták az érintetteket. Szolnokon, a Tisza Horgász Egyesület szerdai közgyűlésén Gönczy János tiszai kormánybiztos és dr. Müller Tibor miniszte­ri biztos is előadást tartot­tak. Dr. Müller Tibor bevezetőjében emlékeztetett: a Tisza végered­ményben egy megrendítő ökoló­giai katasztrófát élt át az elmúlt időszakban. A veszteségeket számba véve azonban a keserű­ség mellé remény is társult. Mert igaz, hogy a folyóból kipusztult haltömeg szinte felfoghatatlan nagyságrendű, 1241 tonnára te­hető, tény az is, hogy a cián feb­ruárban a Tisza Tokaj feletti sza­kaszát gyakorlatilag elnéptelení- tette. A vízi élettér újjáéledése azonban mára érzékelhetően el­kezdődött, és minden jel arra mu­tat, hogy a folyó — ha nem is egyik napról a másikra — képes lesz pótolni az elszenvedett vesz­teségeket. Gönczy János felszólalásában megerősítette a miniszteri biztos véleményét. Rámutatott: a szeny­nyezés méreteihez képest az egyébként óriási kár is szerény mértékűnek ítélhető. Mindez egyrészt a vízügyi szakemberek bravúros vízkormányzási manő­vereinek köszönhető, melynek eredményeként a cián jószerével csak a Tisza sodorvonalában pusztított. Másrészt a szennyezés téli idő­szakban érte a folyót, amikor a ví- I zi élővilág anyagcseréje rendkí­vül lassú. Ezek ismeretében a kormánybiztos úgy vélte: felelős- j séggel kijelenthető, hogy a Tisza élővilága a katasztrófa hatására radikálisan elszegényedett ugyan, ám nem pusztult ki telje- j sen és képes a revitalizációra. BUGÁNY Pályázat a tartalék vízbázisért (Folytatás az 1. oldalról) Többen is véleményt nyilvánítot­tak a Vásárhelyi szakközépiskola ügyében. Szalay Ferenc lényegé­ben megismételte a szerdai sajtó- tájékoztatón elmondottakat, hoz­zátéve, hogy az aljegyző célvizs­gálatot rendelt el, és a kérdésre a féléves beszámolón visszatérnek. A felszólalások között elhangzott olyan vélemény, hogy egyes in­tézmények rendkívüli pótlólagos támogatása nem kívánatos prece­denst teremtene. A közgyűlés elfogadta a Holt- Tisza mint tartalék vízbázis be- kapcsolására vonatköST”eIőter- jesztést. A város erre pályázatot nyújt be. Az első ütemre íervezett költség eevmilliárd 548 millió fgi_ fmfTénnek 5 száziTékát sajáfirT" ként biztosítja a város. A Holt-Ti- sza 24 napig képes a vízmüvet nyers vízzel ellátni. A tisztítóbe­rendezések a jelenlegi minőségű vízből is képesek vészhelyzet esetén ivóvizet előállítani. Az első ütem a Holt-Tisza és a vízmű ösz- szekapcsolása, de ezt újabbak­nak kell követniük, például a me­der kotrásának és a vízparti üdü­lők csatornázásának. A további­akban a közgyűlés elfogadta a vá­ros bűnmegelőzési és közbizton­sági koncepcióját. A helyzetelem­zés többek között a bűncselek­mények számának tavalyi csök­kenését, de az okozott károk nö­vekedését is regisztrálja. A bűn- cselekmények 67 százalékát a va­gyon elleni cselekmények adják. A koncepció részletesen tár­gyalja a továbblépés lehetőségeit, az összefogás szükségességét a rendőrség, a közterület-felügyelet és más szervek, valamint az ön- kormányzat között. Egy hozzá­szólás erejéig fölmerült, hogy az egykori közlekedési úttörők min­tájára a tanulókat*is be kellene vonni az iskolák környékén a közlekedés biztonságának javítá­sába. Egyebek mellett elfogadta a közgyűlés a népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló önkor­mányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről és új rendelet meg­alkotásáról szóló előterjesztést. Ennek harmadik paragrafusa kel­tett némi vitát. Ez arról szól, hogy a polgármesternél hogyan lehet kezdeményezni helyi népszava­zás kiírását. Többen sokallták, hogy a választópolgárok 20 szá-. zalékának egyetértésére van szükség a kezdeményezéshez. Nem tartották egyértelműnek a társadalmi szervezetek szerepét a kezdeményezésben. Talán ennek a következménye volt, hogy míg az előző előter­jesztéseket egyhangúlag fogadták el, ez csak hat tartózkodás mellett kapta meg a szükséges többséget. Európa felé — vasúton Szolnok Európában is kell a vasút, ám a vonalfejlesztéseknél az uniós elvárások mellett a nemzeti érdekeket is figye­lembe kell vennie. Mindez a Közlekedéstudományi Egye­sület kétnapos tanácskozá­sának tegnapi, nyitó elő­adásán hangzott el. A konferencia helyszínéül nem véletlenül választották megyénk székhelyét a szervezők. Nemré­gen kezdődött el ugyanis a 120 esztendővel ezelőtt épült Rákos— Újszász-Szolnok vasútvonal fel­újításának "második üteme. Ez pedig jó alkalmat adott a szakem­bereknek a tapasztalatok kicseré­lésére és nem utolsósorban a jö­vőbe pillantásra. Erre azért is szükség van, mert két európai fő közlekedési vonal is átszeli ha­zánkat, a nyugati országokat Isz­tambullal összekötő, valamint az Adriát Ukrajnával összekapcsoló vasút. Ez utóbbi fejlesztésére két- egy magyar és egy uniós - terv is született - mondta előadásá­ban dr. Kerkápoly Endre, a Közle­kedéstudományi Egyesület tisz­teletbeli elnöke. A hazai elképze­lések a Budapest—Szolnok—Deb- recen-Záhony vonalra irányíta­nák a forgalmat, míg az unió szakbizottsága által - a magya­rok bevonása nélkül - kidolgo­zott javaslat a miskolc—szerencsi vonalra helyezné a közlekedés súlypontját. A szakember szerint ez a hazai vasúti közlekedés szempontjából nem lenne sze­rencsés. Éppen ezért úgy vélte, az uniós elvárások mellett a nem­zeti érdekeket is figyelembe kell venni és harcolni értük. Pénz­ügyi kérdéseket érintve az egye­sület tiszteletbeli elnöke kifejtet­te, bár szavakban az Európai Unió a vasúti közlekedés fejlesz­tését támogatja, ám gyakorlat mást mutat. A közlekedésfejlesz­tés segítésére hazánkba érkezett pénznek mindössze a 26 száza­léka jutott a vasút korszerűsíté­sére. T.J. Sikert aratott a pogácsa A Tisza-tó a belföldi vendégekre számít BUDAPEST Tegnaptól kézművesek, fa­faragó, csipkeverő is színe- siti a megyei idegenforgal­mi kínálatot az Utazás 2000 kiállításon. A hét végéig tartó rendezvényen me­gyénk települései, vállalko­zói számtalan turisztikai programmal jelentek meg. Abádszalók az idén először önál­ló standon állított ki. A település­nek mindig fontos volt az idegen- forgalom, most pedig létfontossá­gú, hogy ne csökkenjen a nyara­lók száma. — A községben 400 vállalko­zás épült az idegenforgalomra, ebből 300 szállásadó. Negyven­négy vállalkozás települt közvet­lenül a tó partjára. Ezek a vállal­kozások turistaforgalom nélkül nem tudnak létezni - ismerteti a helyzetet a standon tartózkodó polgármester, Bordás Imre. Az érdeklődők első rohama után a következőket tudja jósolni az idei szezonra: — Úgy érzem, hogy a magyar turisták ezen a nyáron sem fog­ják elkerülni Abádszalókot. Kül­földről biztosan kevesebben jön­nek, mint korábban, de azok a németek például, akik ott vettek házat, üdülőt, biztosan megláto­gatnak bennünket az idén is. A ti­szai szennyezéssel a horgásztu­rizmus sérült a legjobban, de a mi településünknek nem ez az idegenforgalmi jellegzetessége. Pacsai Norbert abádszalóki képviselő, biológiatanár először jár a kiállításon. — Most azért jöttem el, hogy válaszoljak a standon az érdeklő­dők szennyezéssel kapcsolatos kérdéseire. A kérdések 70 száza­léka azt tudakolja, hogy milyen most az ökológiai helyzet a Ti- sza-tónál, milyen károsodást szenvedett a környezet. Néhány méterrel arrébb a Ma­gyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgató­ság standján békésen megfér egymás mellett három megye ajánlata. Szomszédaink: Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg. A kunhegyesi falusi turizmus egyesület pultjánál Gesztiné Kür­ti Ilona házilekvárral telerakott polccal fogadja a vendégeket. — Az idén is nagy sikert aratott a táj gasztronómiai jellegzetessé­geit felvonultató bemutató, kós­toló: a lekvárok, a pogácsák, a kötött galuska, a húsvét tojások. Az érdeklődésről azt lehet el­mondani, hogy elsősorban csalá­dok jönnek, de utazási irodák is. Egyre többen kapcsolódnak be a falusi turizmusba a megyéből is, és ez színesíti a kínálatunkat. Bogdán Béla, a cserkeszőlői fürdő vezetője körülbelül hason­ló látogatottságról tud beszámol­ni, mint tavaly ilyenkor: — Főleg magyar utazási irodák kerestek meg bennünket. Soka­kat a Cserkeszőlő felirat vonzott ide hozzánk, mert hallottak már a gyógyvizünkről. Tegnaptól a megyei turisztikai kínálat mellett kézművesek, nép­táncosok is várják látogatókat. Az a tapasztalat, hogy ezek a lát­ványosságok vonzzák az érdek­lődőket, utazni vágyókat. p. é. A millennium nem politikai ügy Várhegyi Attila szerint többet kell áldozni a kultúrára JÁSZAPÁTI Egy közvélemény-kutatás tanúsága szerint a lakosság átlagosan 90 százaléka tá­mogatja, hogy megünnepel­jük államiságunk ezeréves évfordulóját — mutatott rá tegnap este Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériumának poli­tikai államtitkára a jászapá­ti művelődési házban tartott lakossági fórumán. A millenniumi évről szólva ki­emelte: hihetetlenül rossz példa után láttak hozzá másfél évvel ez­előtt az államalapítás millenniu­mának előkészítéséhez. Miután honfoglalásunk 1100 éves jubile­uma szinte észrevétlenül szállt el felettünk, sokan érezték magukat rosszul az országban — mondta. Az 1998-ban megalakult Ország- gyűlés úgy döntött, pénzt áldoz az emlékezésre. Az államtitkár örvendetes ténynek nevezte, hogy 1000 éves államiságunk megünneplése nem vált a napi politika témájává. A kultúra senki számára sem kisajátítható, az mindenkié. Az elmúlt évben a kormány 66 szá­zalékkal szánt több pénzt a kul­túra támogatására, mint koráb­ban. Hasonló mértékű növekedésre nem volt példa hazánk XX. száza­di történelmében. Az államtitkár rámutatott: most kell többet ál­dozni a kultúrára, amikor az or­szág gazdasága növekszik, és az egyes emberek helyzete javul. A millenniumi pályázatok ki­írásakor nem tudták ponto­san, hogyan fo­gadják majd mindezt az em­berek. A válasz óri­ási mennyiségű ötlet volt, mely a minisztéri­umhoz érke­zett. Elementáris igényt tapasz­taltak az évforduló megünneplé­sére. Az ünnepségsorozat alkalmat adhat a visszatekintésre, a meg­őrzésre szánt értékeink bemuta­tására, de arra is, hogy végiggon­doljuk, mit tegyünk az elkövetke­zendő ezer évben. BANKA CSABA Alap a gazdák védelmére Szolnok A termelőket megillető tar­tozások megtérítését garan­táló alap létrehozását java­solja két MSZP-s ország- gyűlési képviselő, Farkas Imre és Jauemik István. A rendszer 500 ezer forint értékhatárig teljes körű kártalanítást tenne lehetővé. Ha már létezne ilyen alap, abból gond nélkül kártalanítani lehetne például a Solami Húsipari Rt.-hez egykor beszállító 1400 kister­melőt, akik a mai napi várják a pénzüket (összesen 170-180 mil­lió forintot). A javaslatot tegnap Farkas Imre képviselőtársával, Tokár Istvánnal ismertette. Elöljáróban a Solami-ügyről Tokár István elmondta, Herbály Imrével közösen fordultak dr. Torgyán József miniszterhez, de interpellációjuk még nem hang­ozhatott el az Országgyűlésben, pedig a kérdést hamarabb bead­ták, mint a Fidesz-képviselők, akik kedden szólaltak fel ez ügy­ben. így egyelőre csak a sajtónak fejtették tó, hogy a Solami-ügy nem máról holnapra keletkezett. Úgy vélik, hogy a túlsúlyossertés- mizéria idején a terméktanácsnak már nem kellett volna pályázati pénzzel támogatnia a Solamit, mert már látni való volt a cég rossz helyzete. Hozzátették, ha a mezőgazdasági tárca érdeklődést mutatott volna a gazdajegyzőkön keresztül a kifizetések jókora késedelme iránt, figyelmeztetni lehetett volna a gazdákat a közel­gő csődhelyzetre. Tokár István aláhúzta, látni való a tárca felelőssége az ügy­ben, ezért azt javasolja, a min­isztérium vásárolja meg a sertés­tartók követeléseit, így juttatva a gazdákat jogos pénzükhöz. Farkas Imre abban látja a megoldás kulcsát, hogy a kor­mány hozzon létre egy alapot, hasonlóan a banki betétbiz­tosítási és az utazási irodák biz­tosítási alapjához. A javaslat szerint 500 ezer forintig teljes körű, afelett pedig részleges kár­talanítást biztosítanának a ter­melőknek. Az alapot az állam, a terméktanács, a feldolgozó cégek és a szállítók finanszíroznák. Az alap létrehozása azért is fontos lenne, mert amennyire kiszolgál­tatottak ma a termelők a mezőgazdaságban, várhatóan előfordulnak majd a Solamihoz hasonló helyzetek, amelyeket ezzel az alappal lehetne kezelni. TA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom