Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-20 / 66. szám

2000. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ TÜKÖR 9. OLDAL Szűcsék „rangos” hivatásszeretete A két Szűcs lány szüleik nyomdokába lépett FOTÓ: SZERB Tiszafüred Talán az országban sincs még egy olyan család mint Szűcséké, hiszen a família tagjai nemcsak fa­zekasok, hanem mind­annyian művészi fokon művelik tanult mestersé­güket. Imre, az édesapa, a népművészet mestere, Er­zsiké, az anyuka, népi iparművész, ugyanúgy, mint a lányok, Andrea és Judit, akik pár napja kap­tak meg a hivatalos érte­sítést: a Magyar Művelő­dési Intézet Iparművésze­ti Tanácsa pályázataik alapján érdemesnek talál­ta őket arra, hogy visel­hessék ezt a rangot jelen­tő címet. Édesapjuk látogatásunkkor tréfá­san megjegyezte, hogy el is várta már lányaitól ezt, de rögtön ko­molyra fordította a szót, és hoz­záfűzte: „Arra vagyok a legbüsz­kébb, hogy a két lány önálló egyéniség, s úgy érte el ezt a cí­met, hogy saját gondolatát valósí­totta meg.” Az iparművész anyuka pedig azt találta figyelemre méltónak, hogy a lányok tehetsége 24 és 26 évesen vívta ki azt a rangot jelen­tő szakmai elismerést, amiért mások néha egy életen át küzde­nek. Az ember eljátszhatna a közhelyekkel, hiszen Andrea és Judit valóban belecsöppent a szakmába akkor, amikor járni és korongozni szinte egy időben ta­nult meg. Ám mégsem teszi, mert a lá­nyoktól megtudja, hogy a két if­jú hölgy csupán 8 és 9 évvel ezelőtt jegyezte el magát komo­lyan a fazekassággal. Azóta több mint 100 zsűrizett alkotá­suk járta be nemcsak az orszá­got, de a világot is. Mindezekkel együtt valóban igaz lehet az édesapa dicsérete, hiszen a legifjabb „Szűcs ipar­művészek” is elmondták, hogy maguk is törekedtek arra, hogy eloszlassák a protekció legki­sebb gyanúját is, s bizonyítsák: ők, külön-külön, Andreaként és Juditként is méltón tudják to­vább vinni a családi fazekas ha­gyományokat Persze büszkék arra is, hogy önmegvalósításuk­hoz a legjobb indíttatást kapták, s kapják még ma is szüleiktől. Ezen a rangos hivatásszerete- ten felnőve szeretnék követni édesapjukat, s már megpályáz­ták a mesteri címet is. Most azonban több hazai kiállítás vár rájuk, nyáron pedig Franciaor­szágban szeretnék tovább öreg­bíteni a Szűcs fazekasdinasztia nemzetközi jó hírét. Olyan alko­tásokkal, amelyekről az értő szemek hamar meg tudják álla­pítani, hogy melyik került ki Andrea, s melyik Judit keze alól. PM Mezőtúri kisdiák sikere matematikából Mezőtúr A napokban volt az ered­ményhirdetése a Zrínyi Iloná matematikai verseny megyei fordulójának a jászberényi főiskolán, ahol egy mezőtúri kisdiák került az első helyre. Ga- rancsi Gábor, a Szegedi Kis István Református Gimnázium 6. osztályos tanulója rendszeres részt­vevője a különböző mate­matikai megmérettetések­nek.- Hány hasonló versenyen végez­tél már az első helyen?- Harmadikos koromban ugyancsak én képviseltem a me­gyét az országos versenyen, de minden évben értem el kisebb- nagyobb eredményt.- Az országos fordulóban ed­dig milyen hellyel büszkélked­hetsz?- Egy harmadik helyem van. Talán most jobban sikerül, bár itt már nagyon erős a mezőny. A szerencsén és persze a tudáson egyaránt múlik, hogy hogyan szerepelek.- Többet ülsz a könyv mellett mint az osztálytársaid, vagy elég, ha az órán odafigyelsz?- Könnyen tanulom a matema­tikát, de a kötelező óraszámon felül még szakkörre is járok, igaz, csak heti két órában.- Szabadidődben mivel foglal­kozol szívesen?- Sokat játszom otthon a szá­mítógépen, és persze az internet is nagyon érdekel. Később a szá­mítástechnikával szeretnék fog­lalkozni, addig próbálom tartani a kitűnő átlagom, hiszen így könnyebben felvesznek bárme­lyik középiskolába.- Az országos forduló mikor lesz?- Április közepén lesz Kecske­méten. Háromnapos program kereté­ben kirándulással, szabadidős te­vékenységgel, de addig más ma­tematikai versenyre is készülök még. Munkavédelemre tavaly sem volt pénz Megyei információ Az 1999-es évben összesen 5081 esetben intézkedett a megyei munkaügyi felügye­lőség munkavédelmi ügyek­ben. Sajnos elmondható, hogy munkavédelemre to­vábbra sem költenek eleget a vállalkozások, sok esetben ezen (is) spórolnak. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség me­gyei felügyelősége 1999-ben 5081 esetben hozott államigazgatási határozatot amiatt, mert az ellen­őrzött cégeknél hiányosságokat tapasztaltak a munkavédelem te­rületén. A feldolgozóiparon belül a gépgyártás területén egy év alatt nem változott semmi, nem javult a munkabiztonság. A csonkolá- sos balesetek többsége is itt for­dul elő. Tapasztalat, hogy hiá­nyoznak a védőburkolatok és az egyéni védőfelszerelések, de sok esetben a munkavállalók is meg­szegik az előírásokat. Az élelmiszeripar területe is hasonló, változatlan képet muta­tott 1999-ben. Itt számos cég küzd az életben maradásért, ami a munkavédelemnél is vissza­esést okoz. A faiparban is igen éles a konkurenciaharc, szeren­csére azonban eddig ez nem ered­ményezett súlyos balesetet. Az építőiparban szinte évek óta, függetlenül a sorozatos ellen­őrzésektől, ugyanaz a helyzet: nincs lényeges előremozdulás a munkavédelemben. A védősisa­kok viselése terén csak néhány középvállalkozásnál tapasztaltak előrelépést a felügyelők. Mindeh­hez azonban azt sem árt megje­gyezni, hogy számos esetben olyan minőségű védőfelszerelé­sek kerülnek ki a munkahelyekre, melyek pár hét alatt elhasználód­nak. Ilyen például a védősisakok rögzítő pántja, melyet az egyik helyen egy dróttal pótoltak. Jel­lemző, hogy a munkaterületeken alvállalkozók dolgoznak, akik igen nyomott áron jutnak a mun­kához, így a kollektív védőeszkö­asoo / 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 Összes munkabalesetek száma 1988-1999 1737 ZZ7[ 1503 1411 1303 1267 1989 1990 1993 1994 1995 1997 1998 1999 zökön és a szociális juttatásokon spórolnak. Szerencsére súlyos balesetek ritkán fordulnak elő, 1999-ben ha­lálos mindössze kettő, életveszé­lyes 6, míg súlyos csonkolásos kettő történt. A vizsgált balesetek többsége szabálytalan munka­végzés miatt következett be - álla­pítja meg a felügyelőség éves je­lentése. A munkabalesetek száma né­hány éve stagnál, az 1990-esnek például egyharmada sem fordult elő tavaly. A megyei munkaügyi felügyelőség kimutatásai szerint az 1989-es 3321 után 1990-ben 3899 baleset történt a munkahe­lyeken, majd ez a következő években meredeken csökkent. Tavaly már csak 1267 munkahe­lyi balesetet regisztráltak me­gyénkben, mely a tavaly előtti 1303-hoz képest szinte alig válto­zott. Elmondható, hogy 1995 óta 1100-1400 között mozog a megyei munkabalesetek száma évente. »•<§ Axfrír-fi'Z M/h., 5000 v/jíIwÁ, fSf > 2 , tel. v.:í r1% Xb., 3100 Jósrberérv /ásárfér u- 4,1 tel Sosem nyeri még ilyen könnyen• Új fiai Punt* * elektromos szervokormány * vezetőoldali légzsák * fedélzeti számítógép • „Follow me home' fényszórófunkció • rekordméretű csomagtér • már 1 995 000 Ft-tói Hiszen segít a íía át március Mm utáni tót tóttón, temm&sété,* mán Mháámi tóáMánt hnß g0' ÚJ PMT PUfflFÓföét-,- neggnywtótí estt a srntű «mát,, (mérni — hátin u ÍÁmhhWé-iWÚ -- ofyim Mmmfái pmfaréé,. én otiym) Iámmá m*fvé­VIZIT MHMNff R. SZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom