Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-20 / 66. szám

2000. Március 20., hétfő HAZA I TÜKÖR 5. OLDAL Diplomáciai hétvége Budapesten Magyar-román kormányfői megbeszélés volt a tiszai szennyezésről Két fontos diplomáciai esemény helyszíne volt az elmúlt napok­ban a magyar főváros. Budapesten tárgyaltak a Jugoszláviával határos országok miniszterelnökei, és annak a három állam­nak, Lengyelországnak, Csehországnak és Magyarországnak a külügyminiszterei, amelyeket egy évvel ezelőtt vettek fel a NATO-ba. Ezek a találkozók természetesen alkalmat teremtet­tek kétoldalú megbeszélésekre is, amelyek közül a legnagyobb érdeklődés a magyar-román miniszterelnöki tárgyalást kísérte. Budapest Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román miniszterelnök a többszöri tiszai környezetszeny- nyezés következményeit vitatta meg. A találkozó utáni sajtótájé­koztatón a román kormányfő kité­rően válaszolt arra a kérdésre, hogy Bukarest hajlandó lenne-e a mostaninál sokkal szigorúbb kör­nyezetvédelmi szerződéseket alá­írni. Mint mondta: az eddigieknél jobban figyelnek majd a meglévő román környezetvédelmi előírá­sok betartására, közeli brüsszeli látogatásán pedig az Unió segítsé­gét fogja kérni a román környe­zetvédelmi beruházásokhoz. Orbán Viktor sokkal konkré­tabban fogalmazta meg a magyar álláspontot. A magyar miniszter- elnök azt mondta: Magyarország kárt szenvedett, és valakinek ezt a kárt meg kell térítenie. Minél ha­marabb meg kell kötni azokat a szerződéseket, amelyek csökken­tik az ilyen balesetek veszélyét, il­letve ha azok mégis bekövetkez­nek, akkor egyértelművé teszik a felelősséget, és világosan leszöge­zik, hogy milyen eljárást kell kö­vetni a kártérítés során. Ebben a pillanatban tehát az az egyetlen kérdés, hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy kitől hajtsa be a magyar állam a kártérítést. Hozzátette, hogy az eddig megin­dított két jogi eljárás alperese nem a román állam, ami azonban nem zárja ki, hogy esetleg erre is sor kerül. Előtte akár többször is kész tárgyalni román partnerével. Orbán Viktor kormányfő egyébként a román miniszterel­nök meghívására a közeljövőben hivatalos látogatásra Bukarestbe utazik, ahol folytatják a tiszai ka­tasztrófa következményeinek megvitatását. Öten A NATO-tagság egy évének mérlege című. a Teleki Intézet által szervezett konlerenclán. A képen (balrél jobbra) Granasztél György, a Teleki Intézet vezetője. Martonyl János magyar, Jan Káván cseh, Borlslaw Geremek lengyel külügyminiszter és Donald J. McConnel, a NATO politikai kérdésekért felelős főtitkárhelyettese. fotó: feb/körmendi imre Párbeszéd a közéletről Nagygyűlést szervez a Civil Fórum Budapest A fejlett polgári demokrá­ciákban természetes, hogy a társadalmi szervezetek részt vesznek a törvény- alkotói munka előkészíté­sében. A (mindenkori) kor­mányzat és a civilek gyü­mölcsöző együttműködésé­hez azonban hosszú út ve­zet. E folyamatot - miként nálunk is - többnyire éve­kig tartó csatározás kíséri. Hanti Vilmos, a 17 társadalmi szö­vetséget összefogó Civil Fórum soros elnöke lapunknak elmond­ta: márciusi 27-én nagygyűlésük­re .várják a társadalmi élet fősze­replőit. A kormány, a parlamenti pártok, az egyházak képviselőit egyaránt meghívták. Reményeik szerint közösen vitatják meg a ci­vil szféra aktuális kérdéseit.- A széles körű állandó párbe­széd sürgető, minthogy az ön- szerveződő egyesületeket, alapít­ványokat, baráti köröket, szak­mai társaságokat, klubokat ösz- szességében immár több millió polgár vallja magáénak. E szerve­zetek a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésén túl egyebek mellett kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális, család­védő, környezet- és településfej­lesztő, bűnmegelőző, természet- védő misszióra vállalkoznak. El­jött az ideje - hangsúlyozza Han­ti -, hogy a civilek ne csupán a véleményüket hallassák, hanem miképpen a nyugati polgári de­mokráciákban, az állam és a gaz­daság egyenrangú partnerei le­gyenek. A civilek csakis ily mó­don vehetnek részt közvetlenül a törvényalkotásban, a politikai és gazdasági mechanizmusok társa­dalmi ellenőrzésében, cs. benkő Európa előreteker Március 26-án átállítjuk az órákat Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa határozata alapján a tag­államokban 1996-tól egy­ségesen március utolsó vasárnapján előretekerik az órát. Az energiatakaré­kosságot eredményező programhoz hazánk is csatlakozott. Budapest Tarján Róbert, a Gazdasági Mi­nisztérium energetikai tanács­adója lapunknak elmondta: kor­mányrendelet írja elő, hogy me­lyik évben mettől meddig tartson a nyári időszámítás. Ezt minden évben konkrétan kell meghatá­rozni, mert az átállásra legprak­tikusabb hétvégi nap esztendőn­ként más-más dátumra esik. Márpedig szervezetünk a sza­badnapot jelentő vasárnapon al­kalmazkodhat legkönnyebben a meghosszabbított, illetve megrö­vidített nappalok és éjszakák vál­takozásához. A hét vége választását számos technikai ok is indokolja. A sok óra átállítása hosszadalmas mun­ka, ez a közterületeken az önkor­mányzatokra, a közintézmé­nyekben és egyéb munkahelye­ken a fenntartókra hárul. Nem utolsó szempont: a közúti, folya­mi és légiforgalmi menetrendek módosítása, a csatlakozások har­monizálása szintén vasárnap a legegyszerűbb. Idén a nyári időszámítás már­cius 26-tól október 29-ig tart. Nemzetgazdaságunknak évente több mint egymilliárd forintos megtakarítást jelent, hogy a köz­területeken, az intézményekben, a gazdaságokban és az otthonok­ban egyaránt rövidebb ideig éget­jük a villanyt. A háztartások csökkentett energiafogyasztása közvetlenül érezteti jótékony ha­tását a családok pénztárcájára. ______________________(CS. B. J.| K örnyezetvédelmi milliárdok Budapest Elkészült a Nemzeti Környezet- védelmi Program első két évéről, 1997-ről és 1998-ról szóló beszá­moló a Környezetvédelmi Mi­nisztériumban. E szerint közel 200 milliárd forintot fordítottunk környezetvédelemre, a pénz felét szennyvíz-elvezetésre, -tisztításra költötte az ország. A kiadások legnagyobb részét a költségvetés, a különféle alapok vállalták. A fennmaradó összeget a gazdálkodók és az önkormány­zatok fizették. A második legnagyobb köz­ponti tétel a levegőtisztaság-vé­delem fejlesztése volt, a hulla­déklerakók építésében pedig a céltámogatásoknak és az önkor­mányzatoknak volt kiemelkedő szerepük. A közlekedési fejlesz­tések kisebb hányada központi pénzekből valósult meg, a költsé­gek nagyobb részét itt is a gazdál­kodók és az önkormányzatok áll­ták. A mezőgazdasági fejleszté­sekre fordított 4,2 milliárd forint­ból egymilliárd forintot ismer el a jelentés környezetvédelmi jelle- gű beruházásként. ____________■ M egvilágított zászlók Javaslatok a nemzeti jelképek használatáról Az Országgyűlés elnökének asztalán két képviselői önálló in­dítvány fekszik. A magyar állami zászló és a magyar nemzeti zászló megkülönböztetésére, illetve használatára tesznek ja­vaslatot. Az egyik önálló indítványt dr. Csapodi Miklós (MDF), a másikat Molnár Róbert (FKGP), dr. Mátrai Márta (FIDESZ- MPP) és dr. Csáky András (MDF) közösen terjesztették elő. Az Országgyűlés várhatóan pén­teken zárja le a Magyar Köztársa­ság nemzeti jelképeinek haszná­latáról szóló törvény módosításá­nak vitáját. Az új jogszabály meg­különbözteti az állami és a nem­zeti zászló fogalmát. Az állami zászló fehér sávjának közepén a Magyar Köztársaság címere he­lyezkedik el, a nemzeti zászlót nem díszíti címer. Az egyik javaslat szerint az ál­lami zászlót nemzetközi színté­ren, hivatalos állami eseménye­ken, a törvényben előírtak szerint kell használni. A nemzeti zászlót a nemzeti jelképeknek kijáró tisz­teletadás mellett szabadon kitűz­heti bárki, bármely magyar kö­zösség, amely a magyar nemzet­hez tartózónak vallja magát. A másik javaslat a nemzeti jel­képek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezések használatát kí­vánja módosítani. E szerint az ál­lami és helyi önkormányzatokon, a közfeladatokat ellátó intézmé­nyeken, a köztársasági elnöki, va­lamint a miniszterelnöki reziden­cián, illetve előtte, a kormány, az Alkotmánybíróság, a bíróságok és ügyészségek, az Állami Szám­vevőszék és a fegyveres erők épü­letein a zászlót vagy lobogót ál­landó jelleggel kell elhelyezni. A köztársasági elnök, az Ország- gyűlés elnöke és a miniszterelnök rezidenciája előtt elhelyezett zászlót vagy lobogót napnyugtá­tól napkeltéig meg kell világítani. Szélsőséges időjárási viszo­nyok között elrendelhetik a zász­ló bevonását, illetve a lobogó le­vonását. A rendelkezésnek ez a pontja azonban az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Legfel­sőbb Bíróság, valamint a köztár­sasági elnök és a miniszterelnök hivatali épületére nem alkalmaz­ható, nemzeti ünnepek idején pe­dig a többi épületre sem. (KOÓS) Veszélyben a jogosítvány A Belügyminisztériumban elkészült a köz­úti közlekedési pontrendszerről szóló tör­vény tervezete, amely szerint 18 büntetőpont után automatikusan bevonnák a vétkes gép­kocsivezető jogosítványát. A vezetéstől való eltiltás legrövidebb időtartama fél év lenne, és a vezetői engedélyt csak utánképzést követően lehetne visszaszerezni.- Mikor lépne életbe a jogszabály? - kérdezte munkatársunk Oberling Józseftől, az ORFK Bal­eset-megelőzési Osztályának vezetőjétől.- A törvény értelmében a pontrendszer 2001. január elsején lépne életbe, tehát addigra meg kell teremteni minden szükséges jogszabályi, technikai és személyi feltételt.- Hol gyűjtenék a pontokat a rendőrök?- A részletes szabályokat még nem dolgozták ki. Az biztos, hogy a járműnyilvántartóban, ahol egyébként a vezetői engedélyeket is számon tart­ják, feljegyzik majd a büntetőpontokat, és azo­kat hozzácsatolják a járművezetői engedélyhez.- Mennyi ponttal büntetik majd az egyes sza­bálysértéseket, mondjuk egy ittas vezetésért hány pont jár?- Még szakértői kimunkálásra vár, hogy me­lyik szabálysértés, hány pontot fog érni. Ha még nehéz is megmondani, hogy egy ittas jár­művezetésért hány pont jár, az már biztosan tudható, hogy a lehető legmagasabb pontszám­mal fogják büntetni.- A pontok számát a járművezetővel minden szabálysértés után közölni kellene, jogorvoslati lehetőség azonban a tervezet szerint nincs...- Az a járművezető, aki bizonyos pontszámot elért, értesítést fog kapni a nyilvántartó hivatal­tól. Ebben figyelmeztetik, hogy már 14 pontot gyűjtött össze, és csak négy van hátra ahhoz, hogy bevonják a vezetői engedélyét. Ekkor lehe­tősége lesz az állampolgárnak arra, hogy jelent­kezzen egy önkéntes utánképzésre. Ezzel jó pontokat szerezhet, és csökkentheti büntető­pontjainak számát, ami adott esetben jogosítvá- nyának megőrzését jelentheti. ___________feb/kr M ár gyilkol is a lakásmaffia Legyen gyanús a túl kedves idegen! Főként idős, leépült emberek ingatlanjának megszerzésére szakosodott, s a gyilkosságtól sem riadt vissza az a társaság, amelynek tagjai közül ötöt már elfogott a rendőrség, a hato­dik ellen pedig körözést adtak ki. Valószínű, hogy a banda ötleteit mások is felhasználják, ezért érdemes megfogadni az ügyben nyomozó Petőfi Attila alezredes tanácsait. A BRFK főnyomozójától megtudtuk, hogy a csa­pat Budapesten, vala­mint Somogybán és a Jászságban saját ingat­lannal rendelkező, könnyen félrevezethető, főként idős embereket kutatott fel, megpróbál­va őket rávenni, hogy adják el lakásukat. A bűnbandá­ba bevont ügyvéd által szerkesz­tett iratok az esetleges gyanút is eloszlatták. A felderített négy csa­lás áldozatai közül az egyiket élve eltemették, másikuk nyomtalanul eltűnt, míg ketten örül­hetnek, hogy csak az otthonukat veszítették el. Petőfi Attila szerint Budai László, és a körö­zés alatt álló Gombos György (képünkön) ala­posan gyanúsítható azzal, hogy tavaly novemberben meg akarták szerezni a 46 éves Gazsó Viola budapesti lakását, ezért Heresznyére csalták, majd ott megölték. Eltűnt a 80 éves, szin­tén fővárosi Vida József is. A rendőrség biztos benne, hogy a lakásmaffia tovább tevé­kenykedik, Petőfi Attila ezért azt ajánlja, hogy senki ne dőljön be lakáseladásban segítséget ígérő idegenek csábításának. Ha mégis adásvételre szánják el magukat a tájékozatlan emberek, csak isme­rős ügyvédhez forduljanak, s kér­jenek pontos árbecslést lakásuk­ról. A felderítéshez érdemi segít­séget adónak egymillió forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel az országos rendőrfőkapitány. Aki segít elfogni a szökésben lévő Gombos Györgyöt, 500 ezer fo­rintos jutalomra számíthat. TAKÁCS MARIANN TISZTA TISZA. Elhagyta az or­szágot a romániai eredetű tiszai nehézfém- szennyeződés. Az ol­dott állapotú szennyezőanyag mennyisége a Tisza alsó szaka­szán már sehol nem érte el a ha­tárértéket, a Maroson érkezett árhullámnak köszönhetően pe­dig az országhatár felé haladva egyre hígult. VENDÉGTANÁROK. Hamaro san 30 matematika és fizika sza­kos tanár mehet hivatalos mun­kavállalói vízummal Magyaror­szágról az Egyesült Államokba tanítani. Erről Pokorni Zoltán oktatási miniszter állapodott meg amerikai tárgyalásain. Elő­készítik a New Jersey állambeli egyetemen működő magyar központ bővítését is. MEGEGYEZÉS. A szakmai együttműködésről is megegye­zett Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter Babette Nieder- rel, a Német-Francia Ifjúsági Hi­vatal főtitkárával folytatott szombati tárgyalásán - közölte a tárca kabinetfőnöke. Az együtt­működés keretében Párizsba és Berlinbe utazhatnak magyar szakemberek. SZÜLETÉSNAP. Jelenleg a ka­mara fontos feladata, hogy segít­se az európai uniós csatlakozás sikerét anélkül, hogy feladná a magyar ipar és kereskedelem ér­dekvédelmét - hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök a magyarországi kereskedelmi és iparkamarák létrejöttének 150. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségen, Budapesten. A KULTÚRA TÜKRÉBEN. Ma gyarország sokkal jobban meg tudja majd ismertetni művészeit külfölddel, ha az Európai Unió tagja lesz - jelentette ki a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál rendez­vényeként megtartott EU-csat­lakozás a kultúra tükrében című nemzetközi konferencián Michael Lake, az Európai Unió magyarországi nagykövete. ÍTÉLETHIRDETÉS. Hétfőn várhatóan ítéletet hirdet az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság Ekrem Kemál György és két tár­sa ügyében. Ekrem Kemált állam elleni bűncselekmény és lőfegy­verrel való visszaélés miatt 12 évig terjedő szabadságvesztés, Pallós György és Sárosdi Mihály vádlottakat pedig lőfegyverrel való visszaélés miatt 8 évig terje­dő börtönbüntetés fenyegeti. ALKATRÉSZCSERE. Majd nem kétezer tavaly vagy idén vá­sárolt Ford Focus gépkocsit kell átvizsgálni az elkövetkező he­tekben a Ford márkakereskedők­nek. Egy részüknél az olajbetöl­tő sapkát kell kicserélni, a többi­ben pedig újra kell programozni a motort vezérlő elektronikus rendszert. Az érintett tulajdono­sokat levélben értesítik. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom