Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-18 / 65. szám

HM 2000. MÁRCIUS 18., SZOMBAT MEGYE I K Ö R K É P 3. OLDAL Összehúzták a nadrágszíjat Már röntgengépre sem telik egy városnak? Kunhegyes A közelmúltban mintegy 143 millió forint forráshi­ánnyal fogadta el az önkor­mányzati költségvetést a képviselő testület. A város számára mindez azt jelenti: felújításra, karbantartásra, fejlesztésre és beruházásra gyakorlatilag idén sem jut. Márpedig az intézmény- rendszer fenntartása sokba kerül, és égetően fontos fel­adatok is megoldásra vár­nak ebben az esztendőben. Mint azt Szabó Mihály aljegyző elmondta: a költségvetés hiánya szinte a város saját bevételeinek összegével megegyező. Ennek el­sődleges oka az önként vállalt fel­adatok viszonylag magas aránya. A település lakosságának számá­hoz képest ugyanis Kunhegyes meglehetősen kiterjedt intéz­ményrendszerrel rendelkezik. Az aljegyző rámutatott, az idei büdzsé 92 százalékát kell műkö­dési kiadásokra fordítani. Ezenkí­vül-a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatása és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás is je­lentős összegeket visz el. Az in­tézményrendszer karcsúsítására azonban konkrét terv még nem született, így várhatóan ebben az évben is megpróbálja a város a rendelkezésre álló forrásokból fenntartani azt. A kötelező kiadások aránya te­hát megközelítőleg a költségvetés egészét felemészti. Ilyen feltéte­lek mellett felújításra, fejlesztésre- ahogyan immár egy évtizede folyamatosan - elenyésző pénz jut. Pedig Szabó Mihály szerint jó néhány sürgető feladat volna a városban. Hét kilométer útalapra például 1994 óta nem sikerült burkolatot építtetnie az önkormányzatnak. Ráadásul a legalább 70 millió fo­rintos beruházás nagy részéhez- úgy tűnik - pályázati forrásra sincsen kilátás. A tüdőgondozóban tönkre­ment röntgengép szintén mint­egy 13 millió forintba kerülne, és a város csatornázását is folytatni kellene, de ezekre csak remény van, pénz már nincs. __________________ BUGÁNY VÁRHATÓAN ÁPRILIS 19-ÉRE elkészül Rákócziújfaluban a ’48/49-es forradalom és szabadságharc­nak emléket állító dombormű. Ezzel együtt a műalkotás környezete is megszépül az emlékpark kialakításával. fotó, cs. i. Nem lesz ház a diófák helyén Mezőtúr A városnak egyre kevesebb olyan területe van, amely alkalmas arra, hogy pihenő­övezetté nyilvánítsák. A város új településrendezési ter­vében néhány lakos felfigyelt egy pontra, melyben az Alkotmány téri zöldterület esetleges beépíté­sét tervezik. A tér végén, a Sport­pálya mögött elhelyezkedő kis parkot a környék lakói, illetve az önkormányzat gondozza rend­szeresen. Tavaly diófacsemeték­kel ültették be, gaztalanították, így még kevésbé értik azt az érin­tettek, hogy honnan jöhetett az ötlet, hogy oda a jövőben lakóhá­zakat terveznek. A múlt héten megtartott közmeghallgatáson ez a probléma is felmerült. Az egyik képviselő kiállt a téren élők mel­lett, és kifejtette, hogy gondozni és vigyázni kell azokra a még megmaradt zöldterületekre, ame­lyek hozzájárulnak a tisztább le­vegőhöz. Valamikor a terület ját­szótér volt, mára ugyan a gyerek­játékok eltűntek, de nem késő új­ra a környék kisgyermekei szá­mára hasznosítani. Ezen a köz­meghallgatáson hangzott el az is, hogy elvetik a terület beépítését, és az eredeti funkciójában marad meg. Az Alkotmány tériek tehát megnyugodhatnak, nem veszítik el kedvelt kis parkjukat. R. SZ. MEGÚJUL A SZOBOR. Poroszlai Sándor tiszaföldvári születésű szobrászművész fő műveként tartják számon a város főterén 1914. május 2-án felavatott Kossuth Lajost ábrázoló bronzszobrát. Az ér­tékes alkotásnak a közelmúltban letörték a kardját, melynek resta­urálására Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművészt kérték fel. A kard a napokban visszakerült a helyére (képünkön), azonban az átvizsgáláskor derült ki, hogy a szobor alapos restaurálásra szorul. FOTÓ! M. J. A Haladás Szövetkezet (5136 Jászszentandrás, Rákóczi út 7. Telefon: 57/446-003) ingó és ingatlan vagyontárgyait ajánlja fel megvételre. A felajánlott ingatlanokat 2000. március 23-án 8 órától lehet megtekinteni, értékesítés március 24-én. Az ingó vagyontárgyak megtekintése március 28-án, értékesítése március 29-én. Haladás Szövetkezet igazgatósága ^ -9937- _A Vállalkozói „védegylet” alakul Százmilliós körforgalom Tiszafüred Csütörtökön a késő délutáni órákban ért véget az a ta- ' nácskozás, melynek legfon­tosabb célja az volt, hogy a térségben dolgozó idegen- forgalmi vállalkozók és a helyi önkormányzat egyez­tesse azokat a feladatokat, amelyek még megmenthetik az idei turistaszezont, ezzel együtt enyhíthetik mind a város, mind pedig a vállal­kozások kárait, s felhívja a kormányzati figyelmet arra is, hogy az ökológiai ka­tasztrófa már érezhetően társadalmi feszültségek for­rása is. A résztvevők - a tiszai cián­szennyeződés-károsultak egyesü­letének (TI-CIÁN), a Tiszafüredi Regionális Fejlesztési Egyesület tagjai, Magyar Éva, a Kereskedel­mi és Iparkamara irodavezetője, Rente Ferenc és öt városi képvise­lő, Fekete György, a munkaügyi kirendeltség vezetője, valamint azok a vállalkozók, akik a „véd­egyletbe” belépni szándékoznak — először dr. HarkaÁkos helyzet- értékelését hallgatták meg. Az ismert halkutató miután tá­jékoztatót tartott a Tisza, illetve a Tisza-tavi tározó állapotáról, vála­szolt a jelenlévők kérdéseire. Ezek a válaszok is megerősítették azt az igényt, miszerint a lehető legszélesebb körben, s minél ha­marabb kezdeményezni, segíteni kell azt a pozitív médiakam­pányt, amely még ellensúlyozni tudná a szenzációhajhász tudósí­tások elrettentő hatásait. A Tisza-tó érintetlensége, s an­nak jó vízminősége kapcsán igényként merült fel, hogy az ívá- si időszak befejeztével oldják fel a horgászati tilalmat, valamint az is, hogy az olyan jól elzárható holtágakban, mint a füredi is, te­lepítsenek háromnyarás pontyo­kat: a Tiszát, a Tisza-tavat szerető horgászok megtartása érdekében is. A legfontosabb mégis talán az volt, hogy abban is egyetértettek, nyomatékkai fel kell hívni az ille­tékesek figyelmét arra, hogy ha a vétlen térség nem kap segítséget, társadalmi katasztrófa is fenye­gethet. Ennek igazolására talán elég megemlíteni, hogy a Tiszafü­reden dolgozó 74 kis- és közép-, valamint a 17 nagy idegenforgal­mi vállalkozás több száz ember­nek adott munkát, nem is beszél­ve arról, hogy most nemcsak ezek a munkahelyek kerültek ve­szélybe, hanem azok a plusz, ki­egészítő jövedelmek - ez leg­alább 300 magánszemélyt, csalá­dot érint —, amelyeket a magán­házakban megszálló vendégek adtak. Mindezek mellett a vállalko­zók a saját kezükbe is kívánják venni sorsuk alakítását azzal, hogy létrehoznak egy kárfelmérő bizottságot, működtetnek egy, a programszervezésben is segítő „szezonmentő” teamet, s egy olyan háromfős munkacsoportot, amelynek a Tisza újjáélesztésé­ben lesz feladata. PM Több száz program köszönhető nekik Egyre több egyesület és alapítvány működik Törökszentmiklós Évről évre nagyobb összeg­gel támogatja a helyi civil szervezeteket az önkor­mányzat. Tavaly például több mint 2 millió 400 ezer forintot szánt erre a célra. Az utóbbi években nagy fejlődés történt a városban a civil szerve­ződések tekintetében. Számtalan új egyesület, alapítvány létesült és működik. A legtöbb intézmé­nyi háttér nélkül végzi munkáját. A szervezetek, egyesületek jogos igényeket elégítenek ki, a legtöbb esetben a köz érdekében. Jelen­leg 43 egyesületről, 38 alapít­ványról tud a cégbíróság. Az egyesületek nagy többsége (25) sportjellegű tevékenységet végez, három kulturális jellegű, három érdekképviselet. Jelentős részük (16) az utóbbi 5 évben jött létre. Az önkormányzatnak 20 egyesü­lettel van kapcsolata, ezek az egyesületek több mint 2 ezer tag­gal rendelkeznek, évente 420 ren­dezvényt tartanak a városban. A cégbíróság bejegyzése sze­rint ma Törökszentmiklóson 38 alapítvány működik, egy közülük közalapítvány, a Törökszentmik­lós Város Településfejlesztési Ala­pítvány. Huszonhárom alapít­ványt nevelési-oktatási intéz­mény alapított, többnyire az utóbbi években. Van olyan iskola, ahol több alapítvány is segíti az intézményben folyó munkát. A közhasznú alapítványoknak na­gyobb a pályázati lehetősége, mint például az Apáról-fiúra Ala­pítványnak, amely a népi kézmű­ves hagyományok népszerűsíté­sét a város határain kívül is nagy sikerrel végzi. Az önkormányzatnak 21 ala­pítvánnyal sikerült felvenni a kapcsolatot. Ezekről kiderült, hogy évente több mint 200 prog­ramot rendeznek a városban. ____ PÉ Tisz aföldvár Mintegy százmillió forin­tos beruházásra készül az önkormányzat és a megyei közútkezelő: körforgalmat építenek hamarosan a 442- es és a Mezőtúr felé vezető út kereszteződésében. Amikor egy diszkontáruház fel­épült a város egyik központi te­rületén, akkor csak úgy fogadták el a terveket, hogy körforgalom­nak kell lennie az igen forgal­mas kereszteződés helyén. A költségek negyedét a város költ­ségvetésének kell állnia, a többit a megyei közútkezelő és az ön- kormányzat állami források se­gítségével próbálja előteremteni, pályáznak például az útalaphoz is az építkezés költségeinek fe­dezésére. A város képén nagyon sokat javító körforgalommal együtt így komoly változáson mehet keresztül Tiszaföldvárnak ez a része, egészen pontosan új cent­rum alakulhat ki a piactér már megkezdett átalakításával, és a leendő körforgalommal jelentő­sen javulhat a közlekedés biz­tonsága is. _______________________________RE Elismerés Szolnok A Roma Esély Középiskola, de egyben Szolnok város oktatás- politikai koncepciójának az el­ismerése is: az iskola igazgató- helyettese, Varga Andrea teg­nap Budapesten vehette át a Katona József Színházban megrendezett ünnepségen a Solt Ottilia-díjat, melyet a So­ros Alapítvány a hátrányos helyzetű cigány fiatalok okta- tása-nevelése terén tevékeny­kedő pedagógusok számára alapított. Tornaterem helyett sportcsarnok? Kenderes Hogyan lehet kevesebből megépíteni egy sportcsarno­kot, mint egy negyedakkora tornatermet? A kérdésre a te­lepülésen már tudják a vá­laszt. Sőt, az új lehetőség lát­tán a szakiskola, középiskola és kollégium vezetőjében az évek óta egyre halványuló re­mény is újraéledt: talán még­iscsak megoldódhat az intéz­mény régóta húzódó tornate­rem-építési kálváriája. Az iskola igazgatója, Tichy- Rács István szerint lassan egy év­tizede már, hogy az intézmény előző vezetőiben megfogalmazó­dott a tornaterem építésének gon­dolata. Akkoriban tervek, tanul­mányok is készültek egy szerény, inkább tornaszoba méretű önálló építmény kialakítására. E tervek­kel azután legalább öt esztendeje próbáltak pályázni — eredmény­telenül. Ahogy telt az idő, egyre fájóbb ponttá, érzékenyebb hiá­nyossággá vált az elképzelés meg- valósulatlansága. Ettől függetle­nül reményvesztetten bár, de ta­valy nyáron is benyújtották kér­vényüket az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium által kiírt pályázatra, ám újra csalódniuk kellett. Az igazgató szerint ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy eddig egy viszonylag kis méretű, ám magas - mintegy 50 millió fo­rintos - költségigényű épület megvalósításában gondolkodtak. A közelmúltban azonban felcsil­lant egy reménysugár, amely gyö­keresen átformálta az eddigi el­képzeléseket. Egy könnyűfém- épület-vázszerkezeteket forgal­mazó cégtől ugyanis meglepően kedvező árajánlatot kaptak. Ezzel kalkulálva egy kézilabdapályát befogadó, sportlétesítményi cé­lokra technológiailag is alkalmas, körülbelül 1000 négyzetméteres csarnok szigeteléssel és fűtéssel együtt legfeljebb 16 millió forint­ba kerülne. Az intézmény veze­tőjében persze azonnal új tervek, elképzelések születtek, amelyek eredményével most már csak az újabb pályázati kiírásra vár. Tichy-Rács István szerint ugyanis a kedvező konstrukció alkalma­zásával akár egy szabványméretű sportcsarnok építésére is lehető­ség nyílhat, amely az egész térség sporteseményeinek otthont ad­hatna. Amennyiben pedig ez nem volna megvalósítható, egy kisebb, tornaterem célú épület felépítése már 8-10 millió forint­ból kivitelezhető, s ezzel minden­képpen sikerülne megoldani leg­alább a diákok testnevelés-órai el­helyezésének régóta húzódó problémáját. BJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom