Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-16 / 63. szám

12. OLDAL VÁROSHÁZI TÜKÖR SZOLNOK 2000. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK Egy titkárság, amely főosztály Ha az ember a „titkárság” szót hallja, főnökök előszo­bájában üldögélő, esetleg buzgón gépelő vagy éppen kávét főző hölgyekre gon­dol. A szolnoki városházán lévő titkárság nem ilyen.- Az elnevezésünk kissé megté­vesztő - kezdte dr. Wirth Ágnes, a titkárság vezetője. - Valójában a hat főosztály egyike a miénk, bár ez a nevében nincs benne, mint a többiekében.- Hogyan „épül föl" a főosz­tály?- Hozzánk tartozik a revizo­rok alkotta ellenőrzési osztály, amelynek mun­katársai 45 önkormány­zati intézmény tevé­kenységét ellenőrzik. A személyzeti, bér- és munkaügyi irodában intézik a hivatali és az intézményvezetői al­kalmazásokat és a bér- gazdálkodást, de az önkormány­zati alapítású gazdasági társasá­goknál dolgozó vezető beosztá­súak pályáztatását is. Az infor­matikai szolgáltató iroda pedig, mint a neve is mutatja, a számító- gépes információkkal, a techni­kai karbantartással, programok­kal foglalkozó munkatársakat fogja össze. Ide tartoznak, bár nem osztályszervezetben, a tiszt­ségviselők titkárnői, akik a köz­tudatban lévő hagyományos tit­kársági munkát végzik, továbbá a nemzetközi kapcsolatok referen­se, a belső ellenőrzés és a minő­ségbiztosítási vezető is.- Az elhangzottakból ítélve a titkárság tevékenységi köre rend­kívül szerteágazó. Mi az a közös vonás, amely miatt ezt a sokolda­lú munkát egyetlen szervezetbe kellett csoportosítani?- Valamennyi osztály, iroda, munkatárs olyan feladatokat lát el, amelyek a polgármester vagy/és a mi esetünkben most az aljegyző személyi döntését igénylik. És még valami, mi fog­lalkozunk a tűzvédelem, a hon­védelem, a katasztrőfaelhárítás bizonyos kérdéseivel is.- Mielőtt a titkárság vezetője lett, mivel foglalkozott?- A közigazgatásban dolgoz­tam. Régebben jegyző, körjegy­ző, még azelőtt tanácstitkár vol­tam Jászárokszálláson. A kisvá­rosban foglalkozni kel­lett a testületi, hatósági, gazdálkodási tevékeny­ség részletkérdéseivel is, így megismerhettem a közigazgatási munka szinte minden területét. Tavaly január óta dolgo­zom a szolnoki város­házán. Először függet­lenített belső ellenőr voltam, az­zal a feladattal, hogy tekintsem át a hivatal működését, állapítsam meg, szükség van-e korrekciók­ra. Saját tapasztalataim és a mi­nőségellenőrzést előkészítők vé­leménye egybeesett, találtunk le­hetőséget az ügyintézés egysze­rűsítésére, a világosabb felelős­ségvállalás bevezetésére.- Mondana ilyen területet?- Korábban például öt helyen foglalkoztak személyügyekkel, de más területeken is szétapró­zódtak a feladatok. Nem műkö­dött a belső ellenőrzés, nem volt egészen nyilvánvaló, hogy ki mi­ért felelős. Ezen változtattunk, és a változtatások megkönnyítik a minőségbiztosítás bevezetését is. Emelkedő helyi adók Ebben az évben Szolnokon több helyi adó is emelke­dik. Erről kérdeztük dr. Vargáné Bodor Katalint, az adóügyi osztály vezetőjét. Az osztályvezető elmondta, hogy alapvetően három adófaj­táról van szó. Ezek közül az első a gépjárműadó, amelynek mér­téke ebben az évben ötven szá­zalékkal emelkedett, azaz az adóalap minden megkezdett száz kilogrammja után 900 fo­rint lett a korábbi 600 helyett. A 250 köbcentisnél nagyobb mo­torok, a lakópótkocsik, a lakóau­tók és a sátras utánfutók adója évi 3000 forint. Erről minden ügyfél megkapta a határozatot. Az összeg felét március 16-ig, a másik felét szeptember 15-ig kell megfizetni. Dr. Vargáné Bodor Katalin külön hangsúlyozta, hogy a gép­kocsi-tulajdonosok gyakran rek­lamálnak az ellen a rendelkezés ellen, hogy a gépkocsi adóját an­nak kell megfizetni egész évre, akinek a nevén január elsején szerepel. Ez akkor is így van, ha másnap eladják az autót. Ha a tulajdonos ezután új gépkocsit vásárol, az után is meg kell fizet­nie az adót. Megjegyezte továb­bá, hogy az eladást nemcsak a rendőrségen és a biztosítónál kell bejelenteni, hanem az adó­hatóságnál is, így el lehet kerül­ni, hogy a következő évben újra kiróják az adót a már eladott gépkocsira. Az építményadó a nem lakás céljára szolgáló épületek után fi­zetendő, mértéke a korábbi négyzetméterenkénti 200 forint­ról 500-ra emelkedett évente. Az erről küldött határozatban sze­replő összeg felét kell megfizet­ni március 16-ig. A helyi iparűzési adó mértéke a korábbi 1,6 százalékról 2 szá­zalékra növekedett, viszont az adóelőleg megállapításakor már az anyagköltség 100 százaléka vehető figyelembe. A tavalyi adóelőleg felét március 16-ig kell megfizetni, a 2000. évi adóelő­leg összegét pedig májusban ál­lapítják meg. Minderről értesí­tik az adózókat. További válto­zás, hogy megszűnt a „címké­zés” lehetősége, ami korábban az adó 10 százalékát érinthette. Dr. Vargáné Bodor Katalin ar­ra is fölhívta a figyelmet, hogy ebben az évben már minden adót, késedelmi pótlékot, bírsá­got külön számlán kell nyilván­tartani. Bár a bankok még egy ideig elfogadják a régi csekkeket is, célszerűbb már az újakat használni. FINN VENDÉGEK. Nemrég finn gazdasági küldöttség járt Szolno­kon a megyeszékhely testvérvárosából, Riihimákiből. A szakembe- reket fogadta Szalay Ferenc polgármester (balra) is.____________■ Ezrek várnak lakásra Szolnokon 1986 óta nem épült tanácsi illetve önkor­mányzati bérlakás, miköz­ben a városházán 1400 la­kásigényt tartanak nyilván. Ez a családtagokkal együtt becslések szerint három­ezer, háromezer-ötszáz em­bert jelent. A bérlakásállomány az elmúlt években a korábbi 4600 körüli mennyiségről 2000 alá csökkent, mivel nagy részét 1994—1995- ben, a törvényi szabályozás kö­vetkeztében az önkormányzat privatizálta. Az egyes épületek társasházzá alakultak, amelyek­ben vegyesen vannak magántu­lajdonban és önkormányzati tu­lajdonban lévő lakások. A jelenleg elfogadott 1400 la­kásigény beadóit, akik közül mintegy ötszázan 35 év alatti fia­talok, a hivatal nem sok jóval tudja biztatni. A lakásigényeket csak olyan ütemben tudják kielé­gíteni, amilyen ütemben a jelen­legi bérlakások megüresednek. Üresedés legtöbbször kilakolta­tás miatt történik. A lakáshoz jutás jelenlegi ban­ki és egyéb támogatási rendszere a lakásigénylők nagy többsége számára saját erő és hitelképes­ség hiányában nem vehető igény­be. Arra a kérdésre, hogy a város mit tud tenni azoknak a csalá­doknak az érdekében, amelyek a lakásgondjaikat önmaguk nem tudják megoldani, Szakali Erzsé­bet, az önkormányzat lakásügyi, intézményfenntartási osztályá­nak vezetője elmondta, hogy 1997 óta a város rendszeresen tá­mogatja a fiatalok első lakáshoz jutását. Erre a célra 2000-ben a költségvetés 18 millió forintot kü­lönít el, amely összegből két­százezer forint vissza nem térí­tendő támogatást, plusz gyerme­kenként még ötvenezer forintot kapnak lakásvásárlásra a fiata­lok, a fiatal házasok. Lényegében a lakáshelyzettel függ össze, annak romlását aka­dályozza a lakásfenntartási tá­mogatás, amelyet kétszáznál több családnak folyósít az önkor­mányzat. Ilyen módon a város­ban tavaly őszig mintegy 1700 háztartás esetében sikerült elke­rülni, hogy a családok reményte­lenül nagy adósságot halmozza­nak föl a különböző szolgáltatók­nál. Tárgyalásokat folytat az ön- kormányzat a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal a Mester úti (volt szovjet) laktanya területének megszerzésére. Az ott lévő lakó­épületek hasznosításával a szoci­ális elhelyezést szolgáló önkor­mányzati lakásállomány növe­kedhet. A lakásépítésre vagy -vásárlás­ra képtelen családok helyzetében érezhető javulást az otthonte­remtési támogatás szabályairól szóló kormányrendelettől és kü­lönösen a Nemzeti Lakás Célelő­irányzat felhasználásáról és ke­zelésének szabályairól szóló kor­mányrendelettől vártak az önkor­mányzatok. Ám mindkettő meg­alkotását elhalasztották, tavaly november 30. helyett idén június 30-ig, az utóbbit pedig idén no­vember 30-ig. A helyzetet nehezíti, hogy mi­közben a források nem állnak | rendelkezésre olcsó bérlakások építéséhez, a lakásárak az elmúlt évben meredeken emelkedtek, s ez még több ember számára teszi lehetetlenné, hogy saját erőből, akár még támogatás mellett is, la­káshoz jusson. A virágzó városért Már nem csak a remény bimbózik A parkosítás első ütemében már tavaly elkészült a Gólyánál lévő park felújítása. A munka az idén folytatódik. Az eredetileg tervezett összegnek csak a fele jut Szolnok belvárosának felvirágozására, ám így is a tavalyi 2,5 millió forintnak dup­láját költi az önkormányzat erre a célra. Fo­dor György alpolgármester ugyanakkor ígé­ri, idén tovább folytatódik a fásítási prog­ram is. Az alpolgármester szerint még korai lenne a Vi­rágos Magyarországért akcióhoz csatlakoznia a megyeszékhelynek. Szolnok jelenleg aligha ve­hetné fel a versenyt a vetélke­dés korábbi győzteseivel, Hé­vízzel és Balatonföldvárral. Az önkormányzat azonban már tavaly januárban elfogadta a város zöldterületeinek fejlesz­tési programját. Ebben többek között célul tűzték ki a meglé­vő füvesített területek felújítá­sát, ilyenre ugyanis emberem­lékezet óta nem áldozott a me­gyeszékhely. Ugyancsak nagy lemaradást kívánnak pótolni a parkok felújításával. Tavaly már újjá is vará­zsolták az Eötvös téri Gólya parkot. Mindezen túl igen nagy figyelmet kívánnak szentelni a fá­sításnak és a virágosításának. A program meg­születése előtt is évente átlagosan 250 fát ültet­tek el városszerte. Az elmúlt esztendőben a Ba­ross és a Szigligeti utca, a Széchenyi-lakótelep lett árnyasabb, de egy ligetet kialakítottak a szandaszőlősi orvosi rendelő előtt is. Idén az Arany János és a Dózsa György utcában folytat­ják a fásítást. A már meglévő (Kossuth tér, Verseghy-park) virágos területek mellé újabb kialakítására azonban nem lesz mód idén. Ezt ugyanis a fű­felületek megújításával kellene összekapcsolni. A tavalyi 2,5 millió forint helyett azonban öt­millió áll rendelkezésre a belváros felvirágozá­sára. így idén sokkal több virágoszloppal és a kandeláberekre szerelt virágtartóval „találkoz­hatnak” a sétálók. Tavaly azonban nemcsak az önkormányzat, de jó néhány cég is, például a Jászkun Volán, igyekezett megszépíteni, virágokkal díszíteni területe környékét. Az alpolgármester reméli, hogy az akcióhoz idén is többen csatlakozlak. ___ T. J. M inőségbiztosítás a hivatalban Az európai csatlakozás je­gyében a termelő és az igaz­gatási szférában egyaránt folynak az előkészületek a nyugat-európai szabványok átvételének biztosítására. Sokak által ismert, de még többek által misztifikált je­lentésű szó a minőségbizto­sítás, különösen igaz ez a közigazgatásra. A különbö­ző minőségbiztosítási rend­szerek elsődlegesen a ter­melő és szolgáltató tevé­kenységekre épültek ki. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által megfogalmazott szabványok is ebben a szellem­ben készültek, így az „ISO—9001” megnevezés a terméktervezés és fejlesztés, az „ISO-9002” a gyár­tás és szolgáltatás, az „ISO- 9003” a termékellenőrzés előírá-i sait tartalmazza. A minőségbiztosítás szabvá­nyai azt a célt szolgálják, hogy egy adott piaci stratégia mellett a vevői igényeknek legjobban meg­feleljen az adott termék vagy szolgáltatás. E rendszerbe illesz­kedik a maga különleges jellegé­vel a polgármesteri hivatal minő­ségbiztosítása. Ebből eredően a közigazgatási tevékenységet, mint sajátos szolgáltatást megkö­zelítve, az ISO-9002 szabvány egyes fogalmait rá lehet illeszteni a hivatal működésére. Mit is jelent az ISO-9002 szab­vány a polgármesteri hivatalban? Nagyon leegyszerűsítve, a Nemzetközi Szabványügyi Szer­vezet által meghatározott feltéte­leknek való megfelelés, annak ta­núsítása, hogy a polgármesteri hi­vatal a lakosság igényeinek meg­felelően, kiszámíthatóan és folya­matosan, nemzetközileg is elis­mert színvonalon végzi a munká­ját. E követelmények teljesítése nemcsak nagyfokú előkészítő munkát, hanem alapos szemlélet- váltást is igényelt a hivatal veze­tői és dolgozói részéről. Éppen ezért a hivatal alapvető céljául tűzte ki (és ez egyben a polgár- mesteri hivatal minőségpolitiká­jának legfontosabb eleme), hogy ügyfeleink és partnereink olyan minőségi szolgáltatást kapjanak, amely a törvényesség és szaksze­rűség mellett gyors, szervezett és hatékony. A Qualitech—2000 Minőségfej­lesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. munkatársai a hivatali előké­szítő munkát helyzetfelméréssel kezdték. A hivatal minden terüle­tén interjút folytattak a szerveze­ti egységek vezetőivel. Ezeknek az interjúknak az alapján készült el a helyzetfelmérő jelentés. A je­lentés rámutat a hivatal működé­se és az ISO—szabvány közötti el­térésekre és azonosságokra is. A polgármesteri hivatal vezetői oktatás keretében ismerkedhet­tek meg a minőségbiztosítás lé­nyegével és az ISO-szabvánnyal. A minőségügyi rendszer a szabványnak megfelelés eszköze, négyszintű dokumentációs rend­szer. Ennek a rendszernek a leg­felső szintje minőségpolitika és minőségügyi kézikönyv. A kézi­könyv a hivatal minőségügyi rendszerének legfőbb dokumen­tuma, a rendszer átfogó leírása. Bemutatja a polgármesteri hivatal szervezeti felépítését, tartalmaz­za a hivatal vezetői által megfo­galmazott minőségpolitikát. Há­rom fő fejezet tartalmazza a hiva­tal fő tevékenységéhez kapcsoló­dó szabályozásokat, a minőség­ügyi rendszer kialakításának és irányításának leírását, és a minő­ségfejlesztést célzó tevékenysé­get. Á kézikönyv összeállításával párhuzamosan folyamatosan ké­szülnek a hivatal tevékenységét átfogó — a minőségügyi rendszer második szintjét jelentő - folya­matleírások. Összesen 27 önálló folyamatle­írás készül, melyeket három cso­portra oszthatunk.- 17 folyamatleírás tartalmaz­za azon osztályok és irodák tevé­kenységének a leírását, amelyek a polgármesteri hivatal fő tevé­kenységéhez kapcsolódnak. Ezek a szabályozások az egyes terüle­tek szakmai specialitásából kiin­dulva a folyamatos szakszerűség­re, az előírások betartására, a nyomon követhetőségre és az igazolható ellenőrzések elmarad- hatatlanságára helyezik a hang­súlyt.- A fő folyamatokhoz kapcso­lódnak kiegészítő folyamatok. Azokat a tevékenységeket sorol­tuk ide, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a fő folyamatok min­denkor biztonságosan végezhe­tők legyenek (például szervezési és működési feladatok, doku­mentumkezelés stb.).- A harmadik csoportot azok a tevékenységek alkotják, amelyek a minőségpolitikában célként megfogalmazott ügyfélorientált hivatali működésre hangsúlyosan hatnak (például ügyfélszolgálat, belső ellenőrzés). Ebbe a csoport­ba tartoznak a minőségügyi rend­szer működtetéséhez, fejlesztésé­hez kapcsolódó folyamatleírások. A minőségügyi rendszer kiépí­tésének, illetve a tanúsítás idő­pontjának a 2000. év végét jelölte ki a hivatal. Természetesen addig még sok feladat áll előttünk. így a folyamatleírások ellenőrzése, jó­váhagyása, a szükséges oktatások megszervezése, a rendszer beve­zetése és a próbaműködés bein­dítása. DR. MOLNÁR TIBOR _____ ALJEGYZŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom