Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-13 / 61. szám

UH 2000. MÁRCIUS 13..HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Megszépül a Rózsák tere SZAJOL Kilenc fát kivágtak Szajol- ban, a plébánia előtt. Bár a vágás tervszerű volt, és ez­zel a község értékei nem csorbultak, mégis akadt olyan lakos, aki számon kérte az esperes plébánost, illetve lapunkhoz is érke­zett panasz az ügyben. Mint megtudtuk, a fakivágás az egyház és a község egyetértésé­vel és egyeztetésével történt. Az is kiderült, hogy nagyszabású millenniumi események helyszí­ne lesz a plébánia előtti tér.- Kilenc fát vágtak ki a plébá­nia előtt, mind nagyon öreg volt. Öt évvel ezelőtt 27 hársfát ültet­tek a térre, hogy legyen egy hárs­faliget az öreg fák helyett - mondta Lengyel István esperes plébános. Mint Szabó Zsigmond polgár- mester elmondta, a főtér rendezé­sének kérdése a millennium évé­ben felerősödött. Több változta­tást is terveznek. Áthelyezik az el­ső világháborús obeliszket, amely a templom jobb oldalára kerül. Bal oldalára pedig egy jelenleg más helyen álló köztéri feszületet helyeznek el. Az obeliszk jelenle­gi helyére augusztus 20-án egy négy és fél méter magas Szent Ist- ván-szobor kerül. A leírt elhelye­zéseket, illetve helyváltoztatáso­kat a Képzőművészeti Alap javas­latára valósítják meg a községben. A Szent István-szobor lesz Szajol második köztéri szobra. Az öreg fák kivágása egy rendezett, eszté­tikus tér kialakítását szolgálja, amelyre később, ahogy az anyagi­ak engedik, díszburkolat kerül. Szabó Zsigmond polgármester el­mondta azt is, hogy szívügyének tekinti a település zöldterületei­nek védelmét. - Ennek a kilenc öreg fának, amit ki kellett vágni, a sorsánál sokkal jobban bántanak az illegális fakivágások, amelyek a községben, elsősorban a volt töl­tés oldalában történnek - nyüat- kozta a polgármester. P. É. Komolyan gondolt válás (Folytatás az 1. oldalról) A tiszafüredi képviselő-testület március 10-i ülésén tárgyalta meg a tiszaszőlősiek kérését, s alkal­mazkodva az önkormányzati tör­vény hatályos előírásaihoz, nem tagadta meg annak lehetőségét, hogy Szőlősön településrészi ön- kormányzat szerveződjön. Az előkészítési munkákkal a városi aljegyzőt, dr. Szabó Tamást és a településrész önkormányzati képviselőjét, Baksiné Szőnyi Juli­annát bízta meg a testület, azzal együtt, hogy előzetesen hét fő­ben határozták meg a település- részi önkormányzat létszámát. Azt, hogy a tiszaszőlősiek kö- I zül többen komolyan gondolják a Füredtől való elválást, jelzi, j hogy a jegyzői feladatok ellátásé- val is megbízott eljegyző a márci­us 10-i ülésen bejelentette, hogy már a szőlősiek kérésére előké­szítette azokat a hivatalos aláírás- gyűjtő íveket, amelyeken a tisza- szőlősi választópolgárok nyilat­kozhatnak arról, hogy igénylik-e vagy sem a településrész önálló­sodását. -p­ORFEUSZ-ELÖADÁS. Az Orfeusz Pódium előadását láthatták az érdeklődők szombat este a szolnoki Vasutas Csomóponti Művelődési Központban. _____________________________fotó: b. j. A rock and roll akrobatái Tiszafüred Pár évvel ezelőtt még kevesen gondolták azt Tiszafüreden, hogy 2000. március 11-én egy egész sportcsarnokot fog megtölteni itt az akrobatikus rock and roll ver­seny. Pedig ez történt. Budapes­ten kívül tizenkét kelet-magyaror­szági város versenyzői fogadták el a szervezők meghívását a mil­lenniumi táncversenysorozat el­ső, füredi állomására. A szépszá­mú érdeklő nem is csalatkozott, hiszen a program úgy igazolta a „beígért” színvonalat, hogy a leg­kisebbektől a felnőttekig minden­ki magas fokon művelte a rock and rollt. A parkett (esetünkben a küzdőtér) akrobatáinak verse­nyében most sem vallottak szé­gyent a tiszafürediek, hiszen a hazai „Kenguruk” negyedikek let­A telt házas publikumot elbűvölték a fellépők, köztük a gyerekek fotó: sz. m. tek a junior formációban. -p­Település a millennium évében Ünnepi kiadvány a múltról és a jelenről A megyében több helyen kiadvánnyal is készülnek a millennium megünneplésére. Cibakházán már az ünnepi év elején elkészült a Cibakháza története című kötet, amelynek szerkesztői a község történetének fölidézése mellett a mai állapot rögzítését is feladatuknak tartották, hogy a késő utódok is megtudják, milyen volt Cibakháza 2000-ben. Cibakháza A külsőre is vonzó, szép kiállítású könyv az ókortól napjainkig mutatja be a település törté­netét. Egy-egy rövid fejezetet szentel a természe­ti viszonyoknak és a területen egykor élt népek­nek, a település nevének, a birtokosoknak, a né­pesség alakulásának és a gazdasági élet fejlődé­sének. Cibakháza életében jelentős szerepet ját­szott a Tisza, ennek bemutatására külön fejeze­tet szentel a könyv, ugyanúgy, mint a folyó sza­bályozásának. A könyv terjedelmének mintegy felét a szerzők a felszabadulástól máig tartó évti­zedek fejlődésének szentelték. Ezen belül is vi­szonylag nagy terjedelemben írnak a község je­lenlegi helyzetéről. Külön fejezet szól a mezőgaz­daság és a ipar fejlődéséről, a kommunális ellátottságról, a szolgáltatásokról, az oktatásról, a közművelődésről és a sportélet­ről. A könyv végén egy oldalon fölsorolják mindazok nevét, akik támogatták a kiadását. A lakóhe­lyeket böngészve föltűnő, hogy milyen sokan áldoztak a cél érdekében olyanok, bizonyára elszármazottak, akik Tatabányától Be­rettyóújfaluig többfelé élnek az országban, de fontosnak tartják cibakházi kötődésüket. A kötet szerzői: Bene András Gyula, dr. Csípés Antal, Homer István és dr. Zádomé dr. Zsoldos Mária. Szerkesztői: Homer István, dr. Őze Sándor és Ráczkevi Lajosné. A technikai szerkesztők: Vigh Viktor és Szurmay Zoltán. Nehézfémtámadás a Tisza ellen (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Kaposvári Kázmér, a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt. elnök-vezérigazgatója sze­rint a szennyezés március 15- én, a délelőtti órákban éri el Szolnokot. A társszervekkel történő egyeztetés alapján döntenek a to­vábbi teendőiből, többek között arról, hogy le kell-e állítani a víz­kivételt a Tiszából.- A történtek ismét arra figyel­meztetnek, hogy a Holt-Tisza be­kapcsolásával a lehető leggyor­sabban meg kell teremteni a tarta­lék vízbázist Szolnok számára — mondta. — A pályázatot egy hó­napon belül beadják, és a kor­mány remélhetőleg kedvező dön­tést hoz. Végezetül időben történő és korrekt tájékoztatást ígért a lakos­ság számára, amely az adatokra, a következtetésekre és a tenniva­lókra is kiterjed. Dr. Kicsi Jenő megyei tiszti fő­orvos a szennyezés élettani hatá­sait ismertette. Elmondta, hogy a ciánnal ellentétben a mostani ne­hézfém-szennyezés csak igen nagy töménységben okozhatna akut mérgezést. Ám fölhalmo­zódhat a szervezetben, és kisebb koncentráció mellett is káros le­het. Beépülve a táplálékláncba, hatását hosszabb idő után fejti ki. Csak gyógyszeres kezeléssel ha­tástalanítható. Hoffmann Imre, a megyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság vezetője az igazgatóság fölkészültségéről tájékoztatta a jelenlévőket. Ő is a lakosság gyors és pontos tájékoztatását ígérte, s azt, hogy ha szükséges, ismét tudják biztosítani a lajtos ivóvízellátást. Befejezésül ismét Szalay Fe­renc vette át a szót, elmondva, hogy egyelőre egy operatív törzs áll föl a helyzet elemzésére, s ha szükséges, létrejön a védelmi bi­zottság is. Megerősítette, hogy bármi történjék is, nem fordulhat elő, hogy a csapokból mérgezett víz folyjon. ______ _________ B. A. T áncosünnep Kisújszállás Az I. kisújszállási néptánc- és népzenei fesztiválon szombaton a tehetséges fiatalokat, tánccso­portokat, szólistákat és felnőtt fellépőket Csaszvan András, az Örökség Gyermek Művészeti Egyesület elnöke üdvözölte. Itt köszöntötték az öt éve alakult Árvácska néptáncegyüttest - vezetőjük Fekete István -, amely nemrég vette át az önkor­mányzattól az Arany János kul­turális díjat. A fesztiválon ott volt Berecz András népdalénekes, fellépett a salgótarjáni Dűvő zenekar, a kunhegyesi Hajdina citer- azenekar, Lenkó Péter Ki mit tud?-győztes prímás, a szolnoki Sodrás zenekar, a jászapáti Hétszínvirág néptánccsoport és a Jászság néptáncegyüttes. ___M Á prilistól nincs kézműveskamara (Folytatás az 1. oldalról) Akkor a Signál 3 millió forintot adott minden megyei, így a jász- nagykun-szolnoki kézműveska­marának is a megalakulásra. Cserében a kamara minden le­endő tagja számára balesetbiz­tosítást kellett volna kötnie, méghozzá úgy, hogy havi ötven forintot fizet tagonként a Signálnak. Ez többek között azért is nem történt meg, mert a biztosított tagokról személyes adatokat kellett volna átadni a biztosító­nak, másrészt a regisztrált tagok alig 30 százaléka tett eleget fize­tési kötelezettségének, így a ka­mara nem tudta felvállalni a szerződésben foglaltakat. E.Z. Országmérleg az agráriumnak JÁSZAPÁTI — A magyar agrárium viseli az infláció, a szociális ellá­tás, a jövedelemadó terheit, illetve meg kell birkóznia az agrárolló okozta nehéz­ségekkel is. Ilyen alapról in­dulva mégis évente három- milliárd dolláros exportot tud előállítani — hangsú­lyozta szombati jászapáti fórumán Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtit­kára. Mint mondta, a hárommilliárd dollárból 1,7 milliárd az állam ho- zadéka. Hasonló nagyságrendű befizetésre csak az idegenforga­lom képes hazánkban, de ennek egy része is a mezőgazdaságra épül. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság növekedési pályára állí­tása nem képzelhető el az agrári­um rendbehozatala nélkül. Az agrártermékek hetven százaléka a hazai piacon talál gazdára. Az államtitkár szerint a belső keres­let növelését a fizetések emelésé­vel lehetne elérni, mely eredmé­nyezhetné a mezőgazdasági ter­mékek iránti keresletnövekedést is. Tamás Károly rámutatott, hogy Magyarországon még nincs piac- gazdaság, csak összevisszaság a mezőgazdaságban. Ágazati szin­ten kell országmérleget készíteni, majd ki kell dolgozni egy kvóta- rendszert, hogy a piaci zavarokat kiküszöbölhessék - mondta -, amelyekbe bevonják az agrár-ér­dekképviseleti szerveket is. A műtrágyára nemrég kivetett behozatali pótvám kérdésében vi­ta alakult ki a földművelésügyi, il­letve a Gazdasági Minisztérium között. Mint az államtitkár el­mondta, a gazdasági tárca képvi­selői azzal indokolják a pótvám kivetését, hogy a magyar műtrá­gyagyárakat meg kell védeni a külföldi olcsóbb termékektől. Ez­zel szemben az agrártárca inkább a magyar gazdálkodókat védené az egyre növekvő áraktól. A kér­dés egyelőre még tisztázásra vár. Az idei támogatási rendszer alapvetően nem különbözik a ta­valyitól. Megmaradtak a norma­tív támogatások, támogatják a bi­ológiai alapok fejlesztését, az új gazdálkodók indulását, a gépvá­sárlást. Közel egymilliárdot fordí­tanak a mezőgazdasági oktató in­tézmények tangazdaságainak fej­lesztésére. Az idei agrárköltségvetés egyébként összességében 269,9 milliárd forint. BANKA CSABA EZ NEKEM TETSZIK... A hét végén ismét ezreket csalt ki a Tiszaligetbe a 10. szolnoki autó- és versenyautó-kiállítás. A szebbnél szebb autócsodákat ezúttal is óriási érdeklődés kísérte, sőt - mint arról felvételünk is árulkodik - némelyik négykerekű nemcsak a felnőttek, de a legkisebbek szívét is megdobogtatta._____________________________________________________________fotó, buoány jános

Next

/
Oldalképek
Tartalom