Új Néplap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-03 / 28. szám
2000. Február 3., csütörtök ROMA 7. OLDAL KORKÉP Hírhozó A gyarapodás évét tudhatja maga mögött a Lungo Drom. Az elmúlt esztendő végén az ország 863 településén volt bejegyzett alapszervezete a cigány érdek- védelmi és polgári szövetségnek. E települések háromnegyed részén cigány kisebbségi önkormányzat is működött. * ★ ★ Idén is folytatódik a kisebbségi, közéleti szakemberképzés. A CÉSZ és a Kisebbségi Jogvédő Iroda által szervezett, április végéig tartó tanfolyamon megyei cigány önkormányzatokban tevékenykedők és civil szervezetek vezetői sajátíthatják el a munkájukhoz nélkülözhetetlen ismereteket. * * * A szolnoki önkormányzat több módon is igyekszik segíteni a megélhetési nehézségekkel küzdő romáknak. A rendszeres gyermeknevelési támogatást kapók körülbelül 60 százaléka cigány származású volt. Tavaly a megyeszékhelyen rendkívüli gyermeknevelési támogatásban 1200 család részesült, közülük 830 cigány volt. A rászorulókat azonban nemcsak segélyezni, de munkához juttatni is igyekeznek. A közhasznú foglalkoztatásra létrehozott kht.-nál az elmúlt esztendőben kétszázan találtak munkát, az alkalmazottak közül nyolcvanan romák voltak. * * * A megyében működő 34 cigány kisebbségi önkormányzat közül tavaly 11 kötött együttműködési megállapodást a munkaügyi központtal. Ezzel több száz, tartósan állás nélkül lévő cigány és nem cigány munkavállalót juttattak kenyérkeresethez. * * * A CÉSZ és a Kisebbségi Jogvédő Iroda Jánoshidán falufórumon vitatta meg a településen működő cigány önkormányzat és a roma lakosság helyzetét. A heves szócsatákat sem nélkülöző tanácskozás után eldőlt, a kisebbségi önkormányzat hamarosan új tisztségviselőket választ. ■ A cigányság (is) Európába megy A magyarországi kisebbségpolitika, így a cigány politika is példaértékű lehet több európai uniós ország számára — hangoztatta Dominique Rosenberg, az Európa Tanács szakértője Szolnokon a Lungo Drom és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökénél tett látogatásakor. Farkas Flórián a szakértő kijelentésével csak részben értett egyet. Az OCÖ elnöke úgy vélte, további szemléletváltásra van szükség a kormányzatnál, a társadalomban, de a cigányság részéről is. A cigányok helyzetéről rendezett kerekasztal- beszélgetésen Dominique Rosenberg kifejtette: a felzárkózást segítő programok nem képzelhetek el a cigányság részvétele nélkül. Éppen ezért a cigánypolitikának a romák legitim és meghatározó erejű szervezeteire kell épülnie. Azaz az Országos Cigány Önkormányzatra és a Lungo Dromra, hiszen ezek a kormány „tárgyalópartnerei”. Rosenberg úgy ítélte meg, hogy a cigányság felzárkóztatása nem halogatható. A rövid és középtávú cselekvési programokat végre kell hajtani, biztosítva hozzá a pénzügyi forrásokat. De ugyanakkor előretekintve egy hosszú távú programot is mielőbb ki kell dolgozni. Egyébként csak állandóan tüzet kell oltani, és a cigányság helyzete nem javul. A már elfogadott középtávú intézkedéscsomag és ennek megvalósításához szükséges éves akciótervek tapasztalatait felhasználva lehet előkészíteni egy szakszerű, konszenzuson alapuló hosszú távú cigány stratégiát - vélte a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese. Varjú Gabriella szólt arról, hogy a kormány többet vállalt 1999-ben, mint az előző évben, így emelkedett a romákra fordítható pénzek összege. A területfejlesztési pénzekből pedig idén már valószínűleg a tavalyi összeg duplája, 200 millió forint lesz elkülönítve az Országos Cigány Önkormányzat együttműködésével megvalósuló pályázatok önrészének biztosításához. Az Európa Tanács szakértője erre alapozva is állította, a magyarországi cigánypolitika nem lehet akadálya az európai uniós csatlakozásnak. A nemzetközi szervezetek rokonszenwel figyelik hazánk erőfeszítéseit. Sőt, a magyar kisebbségpolitika számos uniós tagállam - például Franciaország - számára példaértékű lehet. Ezt támasztotta alá tájékoztatójában Szolnok polgár- mestere is. Szalay Ferenc büszkén mondhatta el, a megyeszékhelyen nincs cigánykérdés. Ez annak is köszönhető, hogy a városban már régóta működik cigány önkormányzat, aminek a munkáját anyagilag is igyekszik támogatni a településvezetés. Szolnok csak egy város a sok közül - vélte Farkas Flórián. Az OCÖ elnöke szerint még sokat kell tenni, hogy valóban modellértékű legyen a hazai cigánypolitika. Mindenekelőtt szemléletváltásra volna szükség a kormányzat, a társadalom és a cigányság részéről. Ezt a célt is szolgálja az újabb „csúcstalálkozó” Orbán Viktor miniszterelnökkel. A kormányfői eszmecseDominique Rosenberg, az Európa Tanács szakértője (balra) a Roma Esély Alternatív Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégiumban folyó oktató-nevelő munkával is megismerkedett FOTÓ: B. J. rét előkészítendő azonban megelőzi egy tárgyalás a kancellária miniszterével, Stampf Istvánnal. A cigányságnak nem érdeke a csatlakozás elhalasztása - hangoztatta Farkas Flórián. Az azonban cigányság, de a társadalom számára sem mindegy, hogy milyen helyzetben lesznek a cigányok az integráció pillanatában. Fontos, hogy az Országos Cigány Önkormányzat valós képet adjon a helyzetéről. Éppen ezért a közeljövőben minden EU-tagállammal felveszik a kapcsolatot, írásos tájékoztatót küldve a kormányoknak. Sőt, a tervek szerint Farkas Flórián személyesen is végigjárja majd a tagországokat. Segítség a dolgos hétköznapokhoz Bemutatkozik a szolnoki Oktatási és Továbbképzési Központ Megyénkben is súlyos problémát jelent a cigányság foglalkoztatásának áldatlan állapota. Felmérések bizonyítják, hogy a fiatalok nagy többsége nem tanul tovább az általános iskola után, így alig van esélyük munkát találni. Ráadásul 81 százalékuk a munkaügyi központok nyilvántartásában sem szerepel, tehát az intézmények áltaí szervezett képzésekből is kimarad. E tarthatatlan állapot hívta életre 1997 végén a szolnoki Oktatási és Továbbképzési Központot is. Az intézmény létrehozását az „Oktatási és Továbbképzési Központ” Alapítvány kuratóriumának hét évvel ezelőtti döntése előzte meg. Ennek nyomán épülhetett fel 1997 végére a színvonalas, oktatóteremmel, számítógéppel és könyvtárral is felszerelt központ, amely 1998 augusztusától szolgálja a halmozottan hátrányos helyzetű cigány fiatalok és felnőttek át- és továbbképzésének, illetve táboroztatásának ügyét. Az intézmény tevékenysége nem csupán a megyeszékhelyre korlátozódik. Tanfolyamaik a megyében élők számára is nyitottak, rendezvényeik esetenként országos szintűek. Az alapítvány nevében szereplő területeken túl tevékenységük szociális, kulturális és egyéb szolgáltatásokra is kiterjed. A központ - felhasználva a tavalyi esztendő eredményeivel és igényeivel kapcsolatos tapasztalatait - ebben az évben is számos program és rendezvény szervezésére készül. Az alapítvány közreműködésével tovább folytatódnak a megyei munkaügyi kirendeltség és a Debreceni Regionális Képző Központ által támogatott rongyszőnyegszövő és számító- gépes tanfolyamok. Ezenkívül lesz könyvbemutató, kiállítás és megyei rajzverseny is. A nagyobb rendezvények közül pedig feltétlenül említést érdemel a cigány gyermekek VIII. megyei kulturális találkozója és a szintén gyerekek számára szervezett országos olvasótábor, bugány A hat hónapon át tartó rongyszőnyegszövő tanfolyam hangulata és a résztvevők munkái bizonyítják, a képzés valóban fontos lépcsőfok a munka, a megélhetés és az emberibb életkörülmények felé vezető úton Álláskereső klub Szolnokon és Jászberényben álláskereső klubot tervez létrehozni a Kisebbségi Jogvédő Iroda. Az elképzelések szerint a munka nélküli cigányokat és pályakezdő roma fiatalokat próbálnák felvértezni olyan ismeretekkel, amellyel nagyobb eséllyel indulhatnának a munkaerő-piaci versenyben. Az ötlet nem új, hiszen hasonló álláskereső klubok már sikerrel működtek országszerte. Amiben a mostani kezdeményezés eltér az előzőektől az az, hogy ezúttal nem csupán a különböző álláskeresési technikákat ismerteük meg a hallgatókkal. Nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a tanulás fontosságának tudatosítására, a cigányság sajátos társadalmi helyzetének feltárására. A képzés beindításához szükséges pénz előteremtésére a jogvédő iroda munkatársai a közelmúltban elkészítették pályázatukat, és remélik, elképzelésük támogatásra talál a decentralizált foglal- koztatási alapnál. ___________■ TE LEKI JÓZSEF A többségnek el kell fogadnia a másságot Szemben az árral? Mint egy jó tanár bácsi, egyszerre dicsér és fedd bennünket az Európai Unió. Mi pedig nem tudjuk, hogy örüljünk, vagy sírjunk bizonyítványunkon. Az Európa Tanács szakértője nemrégen éppen Szolnokon magyarázta el, miért is példaértékű a magyar- országi kisebbség politika nemcsak a környező országok, de még jó néhány tőlünk nyugatabbra fekvő állam számára is. Ugyanakkor az uniós tagságra való felkészültségünket értékelő jelentések szinte egyetlenegyszer sem felejtik el megemlíteni, bőven ad még tennivalót a cigányság társadalmi integrációja. Tény, ha csupán az elmúlt esztendőre pillantunk vissza, akkor is van mivel dicsekednie a hazai cigányságnak. A világ fejlettebb régióiban sem fordult még elő, hogy egy roma politikus külön tárgyaljon a miniszterelnökkel. De az sem, hogy szinte mindennapos vendég legyen különböző szaktárcák vezetőinél. Csakhogy a párbeszédekből, az ezek nyomán született cselekvési programokból, akciótervekből még vajmi keveset érzékelnek a végeken, a telepeken élők. Talán ezért is szorgalmazzák annyira az európai szakértők a cigányság esélyteremtését, azaz a romák oktatását, a szociális körülményeik javítását, a munkához juttatását. Mindez rendjén is való, ám a külföldi szakemberek (de olykor a hazaiak is) elfeledkezni látszanak arról, hogy mindez — a legerőteljesebb kormányzati szándék ellenére - nem megy a többségi társadalommal szemben. Márpedig úgy tűnik, ezen a téren van mit leginkább pótolni. A Miniszterelnöki Hivatal or- szágimázsközpontja felkérésére a Gallup Intézet által végzett felmérés szerint ugyanis a magyarok többsége nem sorolja a legfontosabb értékek, célok közé a toleranciát, a nyitottságot. A cigányság igazi társadalmi integrációjához arra is szükség van, hogy a többség elfogadja a másságot. Mindehhez nem annyira programok és pénz kell (bár tagadhatatlanul azokra is szükség van), mint inkább szemléletváltás. Csakhogy az előítéletek legtöbbször mélyről gyökereznek, így a gondolkodás- mód megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra. De van-e erre ideje a cigányságnak? Nem lett per a haragból A jogvédő iroda egy éve Tavaly sem maradt munka nélkül a szolnoki Kisebbségi Jogvédő Iroda. Igaz, nem csak várták, keresték is a tennivalókat. A Magyarországon élő etnikai és nemzeti kisebbségek jogi védelmén kívül ugyanis képzéseket, konferenciákat, fórumokat szerveztek, sőt szociológiai felméréseket is készítettek. A jogvédők az elmúlt évben 192 ügyet regisztráltak, ám mindösz- sze 13 esetben tapasztaltak diszkriminációra utaló jeleket - tudtuk meg az iroda vezetőjétől. Dr. Pálfi Miklós szerint a legnagyobb eredmény azonban az volt, hogy perre nem került sor, hiszen minden esetet sikerült békés úton rendezni. Pedig a megkülönböztetés jegyeit magában hordozó ügyek igen széles skálán mozogtak. Tiszafüreden lakásépítési kedvezmény körüli bonyodalmat kellett elsimítani a jogvédőknek, Tiszaigaron azért léptek fel, mert 67 százalékosan rokkant, szellemi fogyatékos fiatalkorút a rendA JOGVÉDŐ IRODA TÁRGYALT ÜGYEINEK MEGOSZLÁSA vidék Szolnok összesen lakásügy 13 45 58 szociális ügy 9 7 *1 önkormányzati, jogi 42 13 55 munkaügy 3 2 5 ! oktatásügy 5 5 10 I diszkriminációs 11 2 13 21 14 35 I őrök bántalmazták. Jászfelső- szentgyörgyön az iroda közbenjárása kellett ahhoz, hogy egy elhunytat hozzátartozóinak kiadjanak. A jászladányi esetükre pedig az egész ország közvélemények figyelmét is felkeltette. A faluban ugyanis a polgármesteri hivatal a cigány önkormányzat tábláját levetette. A két önkormányzat - a települési és a kisebbségi - vitáját is sikerült megegyezéssel lezárni. Folyamatosan működtettek egy jogi tanácsadó szolgálatot, ahol a rászorulóknak a családi pótlék a gyes és más támogatások ügyintézésében is segédkeztek. Jász-Nagykun-Szol- nok és Pest megyében térségi konferenciákat szerveztek. Több közéleti felkészítő tanfolyamot indítottak a cigány önkormányzatok képviselőinek. A jogvédő tevékenységen túl számos kutatásba is bekapcsolódott az iroda. így például szociológiai vizsgálatot végeztek Szolnok külső, főleg cigányok lakta részein. De felmérést készítettek a Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyei cigány önkormányzatok működési feltételeiről, mely vizsgálat eredményeit megküldték az Ország- gyűlés illetékes bizottságához, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalhoz és az ombudsmanhoz. Cigányvilág gyermekszemmel A tavaly decemberi Roma körképben ajánlottuk olvasóink figyelmébe a Tiszabőn 1992—1996 között működött Freinet-műhely osztályújságja, a Palacsinta írásaiból összeállított könyvet. A cikk megjelenése utáni visszajelzések arra ösztönöztek bennünket, hogy rendszeresen szemelgessünk az írásokból, vagy ahogy a műhelyben nevezték, a szabad szövegekből. Úgy hisszük, nem minden tanulság nélküli az, ahogyan a cigány gyerekek látták a világot. „Ha esik a hó, akkor megyünk a kutyámmal úgy, hogy befogom a szánkóba. Viszek fejszét meg parittyát. Amikor a varjú jön a Tisza felé meg a kanális felé, lelövöm a nagyólommal. A fejszével lyukat ' vágok a jégen és beleteszem a hálót. Másnap ha érte megyünk, nagyon sok hal van benne. Azt hazavisszük és megesszük.” (Mága Gabi) „Margitékkal elmentünk a jégre. Margit hozott petárdát és gyufát. A jégen Margit megvárta, hogy csússzon valaki és odatette elé a petárdát. Akkor pont Boris csúszott és a Margit odatette, és meggyújtotta a petárdát. A lábát mind szétcsapta a petárda. Csupa vér lett Boris lába. Hazamentem. Névnapja volt anyukámnak. Otthon volt és én nagyon örültem. Azt mondta, menjek el a boltba, és én szívesen elmentem, és örültem, hogy anyukám megszólít, és én igazán örültem neki. Odajött a Lajos és énekelt a mamám neki. A Lajos táncolt és verte a földet. Éjfél két órakor ment haza.” ____________■
