Új Néplap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-29 / 50. szám

2000. Február 29., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Adnák őket, de alig veszik Kunhegyesen napjainkban há romezer-hatszáznegyvenkét la­kóházat tartanak nyilván. Erre­felé is az a gyakorlat, hogy új otthon alig-alig épül, inkább bő­vítik egy szobával, helyiséggel, modernizálják a már meglévő­ket. Mivel megszűntek, vagy igen­csak takaréWángon teszik a dol­gukat a korábbi, jelentős cégek, bizony-bizony nagy az állástala­nok aránya. Ebből kifolyólag sok, kettőszáz körüli az eladó házak száma is. Adnák őket a régi tulajdonosok, de nem na­gyon veszik. Pedig ahogy hallottuk, egy ré­gi típusú, nádfedeles ház már 500-600 ezerért is kelleti magát, 1-1,2 millióért meg rengeteget kínálnak. Igaz, van többszintes épületcsoda is, amelyért ötmilli­ót kérnek, ámbár itt, ennyit egy házért csak a tehetős emberek, esetleg németek, hollandok ad­nak. Azért, hogy nem messze a Tisza-tótól kényelmesen üdül­hessenek, lakjanak néhány he­tet. Sajnos a Romániából érkező és a szőke folyón végigzúduló ciánszennyeződés nem tett jót az ingatlanpiacnak. Azért sem, mert a külföldi vevők között sok a pecás. Márpedig ez a hobbi a halak­tól megfosztott Tiszán egy ideig aligha" gyakorolható. D. SZ. M. Szigorítás a pályázatoknál (Folytatás az 1. oldalról) A másik változás a szerződés megkötésének időpontja. Köte­lezően fogják előírni, hogy hat­van napon belül szerződést kell kötnie a nyertes pályázónak, ez alót csak a közbeszerzési tör­vény hatálya alá eső beruházás a kivétel. A tanács feltételesen fogadta el a 2000. évi pályázati felhívá­sokat. Ez esetben ugyanis nem lett a kormány elé beterjesztve ennek az elfogadása. Törvényi kötelezettségből adódóan azon­ban február végéig a pályázati felhívásokról dönteni kell, így törvényt sértett volna a tanács, ha ezt nem teszi meg, viszont a leendő esetleges kormányrende­let módosítások nélkül (amit ké­sőbb beépítenek majd a felhívá­sokba) nem tudtak dönteni, ezért a feltételes mód. Ugyancsak sor került a Jász- Nagykun-Szolnok megye kö­zéptávú területfejlesztési straté­giai programjának vitájára. Igen nagy érdeklődés mutatkozott meg e program iránt — mondta Búsi Lajos -, és a szervezetek (minisztérium, kamarák, civil szervezetek) javaslatai közül többet be is építettek. épületet kap az inkubátorház A tervek szerint május elejére készül el az inkubátorház újabb épülete Szolnok Tolmácsgépes konferencia- terem és termékbemutatók rendezésére alkalmas kiállí­tóterem is helyet kap a szol­noki inkubátorház új épüle­tében. A megyei vállalko­zásfejlesztési alapítvány a harmincmillió forintos be­ruházáshoz a PHARE és a Gazdasági Minisztérium tá­mogatását is elnyerte. Az egykori huszár-, majd orosz laktanya átalakítása 1994-ben kezdődött. Az elmúlt hat eszten­dőben több épület is megújult. Az itt letelepült vállalkozások ma már 350 dolgozót, köztük 190 megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatnak. Ez a szám hamarosan tovább nőhet. A tervek szerint május elejére befe­jeződik egy újabb, 450 négyzet- méter alapterületű épület felújítá­sa. Ezúttal azonban nemcsak iro­dákkal és műhelyekkel gazdago­dik az inkubátorház. A harminc- millió forintos beruházás nyo­mán kialakítanak egy kétszáz négyzetméteres kiállítótermet, mely alkalmas lesz termékbemu­tatók megrendezésére, és egy tol­mácsgépes konferenciatermet is. FOTÓ: CS. I. A ház előtt pedig 25 gépkocsit be­fogadni képes parkoló várja majd az üzleti megbeszélések résztve­vőit. Az inkubátorház vezetője, Kontra Levente érdeklődésünláe elmondta, az új szolgáltatásokat a kis- és középvállalkozások szá­mára is megfizethető áron igye­keznek kínálni. A remények sze­rint ezzel megélénkülnek majd az inkubátorházban letelepült és a közeljövőben beköltöző cégek üzleti kapcsolatai, sőt jobb esély- lyel pályázhatnak egy-egy külföl­di tulajdonú vállalkozásnál a be­szállítói „rangra” is. Jobb helyzetben a megyeszékhely Szolnok Az MSZP nem fogja elutasí­tani a megyeszékhely ön- kormányzatának költségve­tését. Ugyanakkor szorgal­mazzák néhány, a tavalyi intézményátszervezés kap­csán meghozott döntés fe­lülvizsgálatát — mindezt tegnap sajtótájékoztatón fej­tették ki a párt önkormány­zati képviselői. A szocialisták nem tartják idősze­rűnek a Széchenyi-lakótelepen egy épületben működő két - a Hermán és az Eötvös - általános iskola összevonását. Mindezt ugyan tavaly az iskolaátszervezé­sek kapcsán egy önkormányzati határozat írja elő, ám az MSZP- sek úgy látják, a várható megta­karítás nincs arányban azzal a te­herrel, amit az iskola-összevonás a pedagógusoknak és a gyerekek­nek jelentene. A javaslat mögött nincs politikai szándék — han­goztatták, utalva arra, hogy az egyik általános iskolát a párt ko­rábbi polgármesterjelöltje vezeti. Mint elhangzott, Káplár József nyugdíjba készül. A szocialisták ugyanakkor szü­lői kezdeményezésre szorgal­mazzák, hogy a Csallóközi és a Körösi úton lévő MÁV-Járműjaví- tó óvodájának működését to­vábbra is biztosítsa a város. Az utóbbi óvodának ugyanis fokoza­tos megszüntetéséről döntött egy éve a képviselő-testület. A város költségvetésről szólva elmondták, hogy az idei eszten­dőt a tavalyinál sokkal jobb anya­gi körülmények között kezdheti az önkormányzat, köszönhetően elsősorban az ingatlaneladások­nak. Ugyanakkor azzal, hogy a kormányzat 15 százalékról öt százalékra csökkentette a szemé­lyi jövedelemadó helyben mara­dó részét - az elvett tíz százalék célirányos visszaosztása ellenére - 250-300 miihó forinttal folyik be kevesebb a város kasszájába. Az MSZP örömmel nyugtázta, hogy idén hárommillió forinttal több jut az első lakáshoz jutók tá­mogatására. Nő az intézményfel­újításokra fordítható összeg is. Központi támogatás híján azon­ban így sem tudnak a felújítások lépést tartani az állagromlással. A hiányosságok között említet­ték, hogy nem szerepel a költség- vetésben a gyermekek és csalá­dok átmeneti szállásának kialakí­tása. Ez azért is égető gond, mert száz család kapott már érvényes kilakoltatási határozatot. De hiá­nyolták a szocialisták a lakhatás biztonsági koncepciót, melynek megalkotását a tavalyi lakbér- emelések után határozta el a vá­ros vezetése. Ugyanakkor fontosnak tarta­nák-az emelt szintű időskori ellá­tás feltételeinek megteremtését, a hajléktalanellátás javítását és egy középtávú terv kidolgozását a szociális bérlakások továbbfej­lesztésére. Információk első kézből Berekfürdőben tanácskoz­nak Békés és Jász-Nagy- kun-Szolnok megye községi közművelődési dolgozói. A konferenciát a megyei mű­velődési és ifjúsági szolgá­lat szervezte. Tegnap délelőtt a Magyar Műve­lődési Intézet felmérését - mely főleg az általános művelődési központokról (ÁMK) készült - ismertette Ripp Márta osztályve­zető. Délután Kovácsáé Bíró Ág­nes, a NKÖM közművelődési fő­osztályának főosztályvezető-he­lyettese az általuk kidolgozott koncepcióról, az idén meghirde­tendő pályázatokról, programok­ról szólt. Este dr. Horváth Attilá­val, a megyei művelődési is ifjú­sági szolgálat igazgatójával a kul­turális turizmus összefüggéseit boncolgató könyve apropóján a kultúráról és a falusi turizmus kapcsolatáról beszélgettek a résztvevők. Kedden Berekfürdővel, a ter­málstrand szolgáltatásaival és a Bereg Crystal Kft. üveggyárával ismerkednek a népművelők. Dél­után ötletbörzét tartanak, ahol a kulcsmondat a forrásteremtés lesz. A jelenlévők segítséget kap­hatnak az aktuális pályázatok írá­sához, A programszervezéshez, de szó lesz a települések millen­niumi rendezvényeiről is. Szerdán a szerzői jogi törvény­ről lesz szó. Most az a rendez­vény is szerzői jogdíj alá esik, amelyiket állami pénzből finan­szíroztak. így a gyermekfesztivál, a versmondó vagy éneklő ifjúság versenyek után is jogdíjat kell fi­zetni. Miután ezek nem belépős rendezvények, felmerül a kérdés, hogy a jogdíjakat a szülővel, a gyerekkel vagy az iskolával fizet­tesse-e meg az egyre szűkösebb keretből gazdálkodó intézmény. Erre is választ várnak majd a nép­művelők. D. E. AZ AXEL SPRINGER MAGYARORSZÁG 1999. évi sajtófotó--pá­lyázatin kollégánk, Mészáros János (balról) harmadik díjat nyert képeivel. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és a kiállításmegnyi­tóra tegnap délelőtt került sor Budapesten, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének székházában. Képünkön dr. Bayer József ügyvezető igazgató adja át az elismerést kollégánknak. Közérzetünk D. SZABÓ MIKLÓS Négyévenként egyszer Gyermekkoromban úgy neveltek, hogy ne iri- gyeljek senkit. Mert akár gazdag, akár fiatal, akár öreg, akár szép az illető, mindenkinek megvan a maga baja, és ez így igaz. Azért akadt egy ember a környezetemben, az öreg Fridrik Marci bácsi, akit felettébb csodáltam. Az édesanyám készítette piskótával a nyolcadik születésnapomat kö­szöntötték otthon, amikor véletlenül betoppant hozzánk a jó öreg. Hallva, miről van szó, megpederte a bajszát, majd a fülemet meghúzva imigyen szólt: — Gratulálok, fiam, ez már kor! Én meg a tizennyolcadik szüle­tésnapomat ülöm két év múlva! — közölte. Nem értettem, hogyan lehet ennyire fiatal, hiszen az arca barázdás volt, akár eső után a kocsiút.- Hogy lehet az, Marci bácsi? Vart, aki négyévente ünnepli születésnapját- Úgy, kisfiam, hogy febru­ár 29-én érkeztem erre a világ­ra, ezért húsz alatti vagyok! - nevetett rám, és barackot nyo­mott a kobakomra. Értettem is, nem is, de vala­mi csodát gyanítottam az állításában. Miért kellett nekem június 10-én születnem, és nem február 29-én? Egyébként Marci bácsi még két születésnapot ért meg, és a hu­szadik után ugyanazon a tavaszon elvitte a temetőbe a fekete fe­deles hintó. Elvégre ma ezt a napot éljük, amelyiket négyévenként jeleznek a naptárakban, kalendáriumokban. Az ekkor világra érkezők megvonják magukat az évenkénti fülhúzástól, mert akár február 28-án ünnepelnek, akár március 1-jén, egyik sem az igazi. Megle­het, „átugranak” három születésnapot, ugyanakkor mindig is lesznek Csajkovich Károlyok, Nagy Andrások, akik valami miatt erre a napra időzítik érkezésüket. Most koccinthatnak, de éveket kell várni a következő alkalomra, miközben mi, a döntő többség évről évre ünnepelheti, ünnepeltetheti önmagát. Ki úgy, hogy pi- roslik az orra a kortyolgatásoktól, ki szolidan, üdítővel, esetleg egy szelet tortával, süteménnyel, ki pedig oly módon, hogy tudo­mást sem vesz róla, vagy csak csendes nosztalgiával megjegyzi: — Hej, ha én még egyszer húszéves lehetnék, de másként ala­kítanám az életem! Ebben a kusza országban sok minden csoda megtörténhet ma­napság, de gyanítom, ez aligha valósul meg egyikőnknél sem. Akár február 29-én hozott bennünket a gólya, akár az esztendő további 365 napja közül valamelyiken ... Szolnoki adomány a beregszászi kórháznak Gógl Árpád egészségügyi miniszter is fejet hajtott azon munka előtt, amelyet a szolnoki székhelyű Magyar-Skandi- náv Baráti Társaság végez. A Petronyák László vezette szervezet kezdeményezé­sére ugyanis éppen a miniszterelnök és a szaktárca irányítójának kárpátaljai látogatásának idején érkezett a többsé­gében magyarok lakta Beregszász kór­házába több tízmillió forint értékű fel­szerelés. Ez a segélyszállítmány azon­ban csak az első része volt a százmilli­ókra rugó adománynak. Szolnok, Kárpátalja Az Orbán-kormány folytatni akarja, amit az Antall-kabinet megkezdett - legalábbis Kárpátalján. Az 1990-es évek elején ugyan­is magyar állami támogatással elkezdődött a két világháború között még európai hírű beregszászi kórház újjáépítése. Az új, öt­emeletes épületegyüttesnek azonban csak az egyik szárnya készült el. A munkálatok leálltak, miután egymillió dolláros adóssá­got halmozott fel az ukrán kormány. A kész épületrészt azonban félig-meddig beren­dezték. Két évvel ezelőtt Petronyák László is elhűlt, miután látta: a kórtermekben fa- priccsek és faragott asztalok sorakoznak. A Magyar-Skandináv Baráti Társaság elnöke ekkor határozta el, ha a kórház építése nem is fejeződhetett be, hozzájárul a kész épületszárny a kor elvárásainak megfelelő berendezéséhez. Az elképzelés támogatás­ra talált a Magyar-Svéd Segélyegyletnél is. Annál is inkább, mert Wennesz Lászlóval közösen - Svédországból érkező adomá­nyokkal — korábban már több magyar kór­ház felszerelését sikerült európai színvona­lúra emelniük. Akadt egy harmadik támo­gató, a Segítő Jobb Alapítvány is. Dr. Kal­már László közreműködésének köszönhe­tően sikerült előteremteni a szállítás költsé­geit. A többfunkciós betegágyakat, irodabúto­rokat, számítógépeket, EKG-ket tartalmazó első szállítmány a múlt hét végén, Orbán Viktor kormányfő ukrajnai látogatásának idején érkezett meg a beregszászi kórház­ba. Ezt a több tízmilliós adományt azonban újabbak követik. Néhány hónap múlva va­lószínűleg egy teljes központi sterilizáló in­dul útnak a civil szervezetek közreműködé­sével Svédországból Beregszászra, de a ter­vek szerint egy belgyógyász- és háziorvos­továbbképző centrumot és egy diagnoszti­kai központot is kialakítanának. A tervekről a múlt hét végén, az első szállítmány megérkezésekor a magyar kor­mánydelegáció tagjaként Beregszászon járó egészségügyi miniszter is elismerően szólt. Gógl Árpád lapunknak elmondta, tud a szolnoki székhelyű Magyar-Skandináv Ba­ráti Társaság adományáról, és örömmel tá­mogat minden hasonló akciót. Reményét fejezte ki, hogy a két kormányfő találkozója után a segélyszállítmányok az eddigieknél zökkenőmentesebben juthatnak el a Kár­pátaljára. Orbán Viktor miniszterelnök ér­deklődésünkre kifejtette: a tárgyalásokon külön is felmerült a beregszászi kórház helyzete. Felajánlotta a magyar állam, hogy elengedi a kórház-rekonstrukció miatt fennálló tartozás felét, ha a pénzt a magyar intézmények és a kórház korszerűsítésére fordítják. _____ TELEKI

Next

/
Oldalképek
Tartalom