Új Néplap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-23 / 45. szám
2000. Február 23., szerda HATVAN 0 N T Ú L 7. OLDAL városi egyesület alakul Néptánc helyett traktor és fakanál ipevei inért városokhoz ha- tnráiis haevománvok ánolására. A- J Más megyei jogú városokhoz hasonlóan Szolnokon is megalakul a megyeszékhely több mint harminc klubját összefogó városi nyugdíjas-egyesület. Az előkészületi megbeszélést - melyen részt vett Szalay Ferenc polgár- mester is - február 15-én tartották a Városi Művelődési és Zenei Központban. Az alakuló ülés február 29-én ugyanott lesz. A szervezők célkitűzése szerint a városi egyesület módszertani központként is szerepelne. Elősegítené az aktív nyugdíjasok tevékeny részvételét a város közéletében, gondot fordítana a kulturális hagyományok ápolására, erősítené a kapcsolatot a határon túli magyarokkal és más városok nyugdíjas egyesületeivel, segítené a szociális tevékenységet. A szolnoki városi nyugdíjasegyesület a szervezők elgondolása szerint a korábbinál közvetlenebb kapcsolatot tud kialakítani a város vezetőivel, jobban tudja képviselni az idős emberek érdekeit is. A megyei egyesülettel társegyesületként kívánnak - egymást segítve — együttműködni. ajókirándulás és szavalóverseny A nyugdíjasok megyei kulturális és érdekvédelmi egyesülete erre az évre is gazdag programot állított össze. A rendezvénysorozat több eseménye nemcsak a klubvezetők, hanem sok klubtag érdeklődésére is joggal számíthat, így például március 10-én neves művészek közreműködésével nagyszabású megyei nőnapot szerveznek Jászberényben. Júniusban egész napos hajókirándulásra invitálják a nyugdíjasokat. A szórakoztató műsor mellett előadások hangzanak el a Tiszáról, illetve annak közvetlen vidékéről. Augusztusban ismét megrendezik Szolnokon a szépkorúak nemzetközi szavalóversenyét, melyre az eddigi tapasztalatok szerint egyre többen jelentkeznek, nemcsak az ország más területeiről, hanem határainkon túlról is. Piknik a Takács-tanyán A Mezőtúri Városi Nyugdíjasklub Gyalog Lajosné által rendelkezésünkre bocsátott programjából a különböző előadások mellett mindenekelőtt az tűnik ki, hogy intenzíven ápolják a más településeken élő nyugdíjasokkal való kapcsolatokat. Farsang ürügyén az öcsödieket látják vendégül. A szolnoki városi nyugdíjasklub tagjai számára júniusban pikniket terveznek a Takács-tanyán. Szeptemberben a törökszentmiklósiak látogatnak hozzájuk, majd a szüreti mulatságra a kunszentieket várják. A túri vásár idején pedig szíves kalauzai lesznek a megye egyéb területeiről érkezőknek. Az „Ismerd meg hazádat” mozgalomban való részvétel során egy-két napos kirándulásokat szerveznek. A „célpontok” között Szarvas, Visegrád, Budapest, Székesfehérvár, valamelyik fürdőhely és Kékestető szerepel. Amikor a finnországi Riihimäki főutcáján végigvonultak a néptáncfesztivál együttesei, Bede Feri akkorát csattan- tott karikás ostorával, hogy a fél város beleremegett. Rég volt, elmúlt. Most már csak az emlékeket idézzük vele. Kezdjük azzal a tanulsággal, hogy nem tanácsos fenekünket mutatni a hatalmon lévőknek. Figyeljük csak Bede Feri tanmeséjét: „Frankó rendszerének végnapjaikor szerepelt a Tisza Táncegyüttes Spanyolországban. Akkor láttunk először sztrájkot, akkor történt először velünk az, hogy páncélkocsi kíséretével vonulhattunk a főutcán. Azt sem tapasztaltuk máshol, hogy előadásunkat félbeszakítva besöpörjenek bennünket az autóbuszba, és páncélkocsi kíséretével elvigyenek bennünket hatvan kilométerre, egy apácazárdába. Másnap tudtuk meg, hogy fellépésünk helyén, a stadionban farkasszemet nézett egymással a két politikai tábor, s mi nem az elvárt irányba hajoltunk meg.” Szintén Spanyolországban történt, hogy egy nem tervezett tengerparti fürdés miatt három órát elvesztegettek. Azért, hogy idejében megérkezzenek a fellépésük színhelyére, egy rövidebb, ám nyaktörő hegyi utat választottak. A busz csak úgy tudott a meredek kanyarokban előrejutni, hogy ismételve egy kicsit előre, egy kicsit hátra ment. Bede Feri derül az emléken:- A zenészek leültek a busz padozatára, és ott imádkoztak, hogy „édes Istenem, csak még egyszer meglássam Magyarországot”. A Tisza Táncegyüttes sok fellépése között a .legnagyobb benyomást a kisinyovi néptáncfesztivál tette Bede Ferencre:- Csodálatos két hét volt. A kisinyovi, nyolcvanezer nézőt befogadó stadionban az európai országok együttesei mellett felléptek az akkori Szovjetunió tagköztársaságainak képviselői. Megfigyeltük a csodálatos örmény táncokat, s az északi népek lassúbb temperamentumát. Számunkra annál inkább érdekes volt ez a fesztivál, mert az ott szerzett kapcsolatok révén jutottunk el Lengyelországba, Finnországba, négy alkalommal Olaszországba, kétszer Spanyolországba, Romániába és sok más helyre. Főleg a lengyelekkel alakult ki baráti kapcsolat:- Lengyelországi turnéinkról nagyon kellemes élmények maradtak fenn. Baráti kapcsolataink a lubliniakkal napjainkig tartanak. A magyarok iránt áradó szeretetüket nem lehet összehasonlítani egyetlen ország vendégfogadásával sem. Nagyon kedvesek voltak a németek, a finnek és a többiek, de valahol mindig érződött náluk a kétlé- pésnyi távolságtartás. Egy-egy turné akaratlanul is a hazai viszonyokkal való összehasonlításra késztette Bede Ferencet:- Egyszer - közép-európai együttesekkel - ifjúsági találkozóra, Bakuba hívták meg a Tisza táncegyüttest. Nagyon vigyáztak ránk. Csak csoportosan, kísérettel közlekedhettünk. Szálláshelyünkön semmit nem lehetett érezni abból a nagy szegénységből, ami körülvett bennünket, s ami utunk során szembetűnt. Négy-ötemeletes házak között például birkák legeltek. Karámjuk az erkély alatt volt. Számunkra megdöbbentő volt a látvány. Lányainkkal nem lehetett karonfogva végigmenni a ba- kui főutcán, mert akkor leköptek bennünket. A piac bűzáradata eltérített bennünket az étkezéstől. Néha egy-egy útszakasz is merőben eltért az előzőtől:- Japánba menet Nahodkában olyan rossz, frissen ácsolt lépcsőn mentünk fel a hajóra, hogy az első felszálló alatt leszaA Tisza Táncegyüttes a bakul „Tűzimádók temploma" előtt BEKÜLDÖTT FOTÓ kadt. A hajón - pedig az is orosz tulajdonban volt - mintha egész más, kulturált világba kerültünk volna. Japánról nem is beszélve, ahol zöld szőnyeges lépcsőt toltak a hajóhoz, s gyönyörű lányokat sorakoztattak fel fogadásunkra. Nem is tudom, honnan szereztek annyi szép nőt, mert tömegével nézve őket, szerintem kevés van köztük. A Tisza Táncegyüttes naponta 200-300 kilométert utazva, s minden este (néha kétszer is) fellépve végigutazta Olaszországot. Eljutottak Szicíliába is: — Tartottunk a maffiától, de a lányok szoknyája alá is bebújó, éktelen csibész kölykökkel gyűlt csak meg a bajunk. Tolulnak az emlékek, sokasodnak az élmények, de határt kell nekik szabni, hiszen a régi táncost várja a fiával együtt művelt háromszáz hektár gondja-baja. S mellettük még ott van egy élelmezési kft. társtulajdonosi teendőinek sora. S ezeket ugye nem lehet egy ostorcsapással elintézni... Térdelő ló a disznóólban Kerepesi József nyugállományú rendőr zászlós már hétéves korában kutyájával országos ifjúsági bajnokságot nyert. Hirtelenjében nem is tudja, hogy azóta hány országos bajnokságon ért el első helyezést. Puli, német juhász és megannyi másfajta kutya nyüzsgött körülötte élete folyamán. Egyiküket vadkan tépte szét, a másik másért emlékezetes számára. Az a dog például, amit nászajándékba kapott, száztizenhét centi magas volt, s nyolcvan kilót nyomott. Egyik pointere az Úri muri szolnoki bemutatóján „színész” szerepet vállalt. Rendőri szolgálata során Kerepesi József volt szagazonosító kutya vezetője, nyomkövető kutya vezetője és kábítószer-kereső kutya vezetője. A négylábú segítőtársak ismerete sokszor segített neki a nyomozásban. Példát is említ erre:- Egy tiszaföldvári betörésnél nem boldogultunk a nyomkövetéssel. A tetthely előszobájában viszont egy foxi nagyságú kutya lábnyomait, a falon pedig sáros, a német juhász szőrzetéhez hasonló szőrcsomót fedeztem fel. Kérdeztem a helyi körzeti megbízottat, hogy ismer-e olyan embert, aki foxi nagyságú, német juhász szőrjellegű kutyával szokott közlekedni. így jutottunk el a tetteshez, aki elő is szedte a téglajárda alá rejtett holmikat. A nyomkövető kutyának és vezetőjének ki kell egészíteniük egymás munkáját. Erre is említ egy esetet Kerepesi József:- Lopott lovakat kerestünk Újszász határában. A kutya elment egy darabig, de onnan, ahol a tolvajok lóra ültek, nem tudta követni őket. Akkor én követtem a lovak nyomait. Időközben azonban birkákat, teheneket tereltek arra, eltűntek a nyomok. Délutánra már háromszor kerültünk vissza oda, ahol elvesztettük a nyomoPlhenőben a kutyájával kát. A többiek feladták a nyomozást, csak mi ketten nem. Egyszer csak lónyerítést hallottunk. Volt arra egy tetődén, elhagyott tanya. Annak pincéjéből kerültek elő a lovak. Ez is arra vall, hogy ha a kutya feladja, az emberben meglegyen a buldogvér, s tovább kutasson. Kerepesi József terepen való jártaságát nemcsak vadászszenvedélyének köszönheti, hanem annak is, hogy gyermekkorában Martonvásá- ron az öreg Spanyiel Pál megtanította nyomolvasására akár homokon, akár eső után vagy hóban.- Ennek sokszor vettem hasznát - mondja. - Egyszer például Abádsza- lókról elloptak egy versenylovat meg egy igásat. Abádszalókról a törökszentmiklósi tanyavilágig követtük a nyomokat. Hol a kutya dolgozott, hol én. Az egyik lovat térdelő helyzetben egy disznóólban találtuk meg. Nem\ tudom elképzelni, hogy kényszerítették be oda. A másik ló előkerítése ezután már könnyen ment. Munkája során néha elszorult Kerepesi József szíve:- Egyszer a kislányát hozta haza a soproni szívkórházból egy törökszentmiklósi tanyasi asszony. Éjjel érkeztek Törökszentmiklósra. A strand környékéig jutottak, amikor az operált kislánynak azt mondta az anyja: „Maradj itt, kicsim, mert nem bírlak cipelni. Elmegyek bicikliért.” Amikor visszatért, nem találta gyermekét, Riasztották a rendőrséget és a katonaságot. Kerestük vagy százan a kislányt. Nyomába indítottam a kutyát. Vízzel telt csatornához vette az útját. Én meg arra gondoltam, hogy Jézusom, ott találom megfulladva a gyereket. A kutya végül a tanyai kollégiumhoz vezetett. A kislány ott volt a többi gyerekkel. A pedagógus sajnos nem kérdezte tőle, hogy éjszaka honnan állított be oda. A szagazonosítás Szolnokon történt meghonosításában is érdemei vannak Kerepesi Józsefnek. Joggal büszke arra, hogy régebben Jugoszláviából, az NDK-ból és a Szovjetunióból is jöttek szakemberek szolnoki ismeretszerzésre. Kábítószer-keresésben a legrafináltabb módszerekkel szemben kell eredményt elérni. Pesti továbbképzésekkor egy családi házhoz riasztották Kerepesi Józsefet és társait. Kábítószer-kereső kutyája az ebédlő kövezett padozata közepén kezdett kaparni. Nem hitt neki, de amikor a többi kutya ugyanazt tette, elővették a fúrót és a csákányt. Dupla padozat alól kerültek elő a drogok. Olyan nemzetközi bajnokságon is indult kábítószer-kereső kutyájával Kerepesi József, ahol tizennégy ország ötvenhét versenyzője mérte ösz- sze tudását. Második helyezett lett. Érti tehát a szakmáját. Elhihető, amit mond:- Tévhit az, hogy a kutyát kábítószerrel etetjük, s azért keresi a kábítószert, mert drogfüggő. A kutyának nem érdeke, hogy hazudjon, mert akkor nem kap játékot. Ő azért dolgozik. Játékkal jutalmazzuk - legyen az labda, plüssmaci vagy csak csődarab.\ Hibás jelzésnél csak dorgálást kap. A nyugdíj mellett kábítószer-kereső kutyával részfoglalkoztatással alkalmazzák Kerepesi Józsefet a megyei rendőr-főkapitányságon. Emellett vadászkutya-kiképzéssel is foglalkozik. Magyar vizslájával kétszer volt országos bajnok. A Hortobágyon rendezett mezei-vízi világbajnokságon nyolcadik helyezett lett. Most kilenc kutyája van otthon. Kiképezi őket őrző-védő munkára, nyomkövetésre, kábítószer-keresésre. Nyugdíj-kiegészítésként jól jön ez. Van egy kutyaiskolája is. A szolnoki kutyabarátok köréből összeállt csapatával Ártándtól Százhalombattáig sok helyen tart bemutatókat. így a tiszaligeti gyermek- táborokban, a kőtelki lovasnapokon is. Kétkedés nélkül elhiszem szavait:- Minden napnak legalább huszonnyolc órából kellene állni, hogy ki tudjam pihenni magam. i FIATALOKAT PATRONÁLNAK. A Törökszentmiklósi Almássy János Nyugdíjas Klub példamutató munkát fejt ki az ifjúsággal való kapcsolat erősítésében, a hátrányos helyzetben lévő gyerekekkel való törődésben. Évek óta patronálják a Hunyadi úti általános iskolához tartozó kisegítő iskolát, s ez a folyamat az idén is folytatódik. Gyermeknapra például finom ebédet főznek a tanulóknak. Van ott egy zöldszíves csoportjuk is, amellyel részt vettek a várostisztítási mozgalomban. Tavaly rendeztek egy nagymama-unoka találkozót. Annak sikere arra inspirálja Szabó Andrásáé klubvezetőt, hogy a klubtagok a madarak-fák ünnepén unokákkal együtt kiránduljanak egy százötven éves fához. Ebben a klubban sok az egyedül élő, kispénzű nyugdíjas. Szeretnének ők is rendszeresen kirándulni, színházba járni, de hát az anyagiak hiánya - mint sok más helyen - gátat szab vágyaiknak. A klubvezetőnek ezért igazodnia kell a realitásokhoz, megvalósítható programot kell összeállítania. Ennek jegyében részt vesznek a helyi művelődési központ rendezvényein, vidám hangulatú vacsorákat rendeznek, jeleneteket tanulnak be a nyugdíjas „Ki mit tud?” vetélkedőre. Ebben egyre inkább részt vesznek a korábban meglehetősen passzív férfiak is. A klub tagjai tőlük telhetőén segítik a Szentmikló- si Szövetség kétévenként megrendezett ünnepségé- nek sikerét. ■ ÍSALÁDCENTRIKUS KLUB. A Martűi Városi Nyugdíjas Klub mindig híres volt gazdag programjairól, s Pápai Jánosné szerint az idén sem adják alább. A társklubokkal a martfűiek is tartalmas kapcsolatot ápolnak. A nőnap alkalmával például a tiszaföldvária- kat és a Szolnoki Népdalkört látják vendégül, az áprilisban sorra kerülő batyusbálon pedig a mezőtúriakat. Augusztusban tiszazugi találkozót szerveznek - ha a képviselő-testület támogatja ezt a rendezvényt. Részt vesznek a szépkorúak szavalóversenyén is. Május 1-jén a városi klubhoz tartozó „Kék szivárvány” énekkar részt vesz a „Kárpát-medencei Vass Lajos Népzenei Találkozó 2000” rendezvényén. Nyitottsága mellett nagyon is családcentrikus a martfűi városi nyugdíjasklub tevékenysége. Az anyák-apák napja mellett például családi majálist szerveznek a Tisza-parton. A művelődési központ gyermeknapi rendezvényén a klubtagok sütik a palacsintát. Kikapcsolódást-felüdülést jelent majd a tőserdei, a gödöllői-vácrátóti kirándulás, illetve a hétnapos üdülés Dunakeszin. s ■ Az oldalt írta: Simon Béla
