Új Néplap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-23 / 45. szám
4. OLDAL GAZDA A G I TŰKOR 2000. Február 23., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. február 22.) Borsodchem 11195 Ft ű Fotex 151 Ft íf Matáv 2 360 Ft ti Mól 5 030 Ft ti OTP 15 860 Ft ti Rába 2 375 Ft ti Richter 18 695 Ft ti Zalakerámia 2 590 Ft Ű BUX: 10046,91-0,97% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX II. 16-22-IG ENERGETIKA. A magyar energiaszektor piaci alapú átalakítása valamelyest lemaradt a többi közép- és kelet-európai országéhoz képest, annak ellenére, hogy a privatizációban élen jár - állapították meg az Országgyűlés gazdasági bizottsági ülésén. A hazai villamosenergia-igények kielégítését szolgáló kapacitásokat 2005-ig lekötötték. A liberalizált piac szereplői számára ezt követően nyílik lehetőség arra, hogy versenyáron kínáljanak villamos energiát, kezdetben ugyancsak szűk sávban. _____■ A Z MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 414,10 Cseh korona 7,20 Euró 257,07 Német márka 131,44 Osztrák Schilling 18,68 Lengyel zloty 62,98 Svájci frank 159,98 Szlovák korona 6,10 USA-dollár 257,25 Állattenyésztési körkép Búsuló juhászok A szarvasmarha-ágazat súlyos gondja továbbra is a megtermelt tej értékesítése és a tejipari vállalatok késedelmes fizetése. Egyes feldolgozók már 20-30 millió forinttal tartoznak a termelőknek - derül ki egyebek kqzött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatójából. Budapest Külső beavatkozás nélkül reményük sem lehet a gazdáknak, hogy pénzüket megkapják, olvasható az agrártárca most közzétett jelentésében. A krónikussá vált „nem fizetés” lehetetlen helyzetbe hozza a termelőket. Nemcsak az állatorvosi és a teljesítményvizsgálati költségeket nem tudják megfizetni, de már takarmányra, vízre, villanyra sem telik. Ez minőségi romláshoz vezet, s sok helyütt kétségessé teszi az állomány megmaradását is. A vágómarhapiacon a keresletkínálatban nem történt jelentős változás, az árak eddig is igen alacsonyak voltak, s az elmúlt hetekben kilogrammonként öt-tíz forinttal tovább csökkentek. A sertéságazatban az elmúlt hetekben ismét 90 ezer darab fölé emelkedett a felvásárolt sertésmennyiség. Az állattartóknak továbbra is gondot okoz a selejt tenyészkocák értékesítése. Jó minőségű vágósertésre változatlanul van kereslet. A köztes felvásárlók kilogrammonként 150-170 forinton veszik át az állatokat, amelyeket - a földművelésügyi hivatalok jelzései szerint - minősítve adnak tovább, a termelőknek semmit nem juttatva a felárból. A tárca tájékoztatója szerint a belvíz a juhágazatot érintette a legérzékenyebben. Sok hodály, karám és legelő került víz alá. A takarmányozásban ez sokszor megoldhatatlan feladatok elé állítja a gazdákat. Az ágazat piaci helyzetét viszont változatlanul jónak ítélik a szakemberek. A brojlercsirketartók bizonytalan helyzetükről panaszkodnak: a kereslet nem nőtt, a felvásárlási árak viszont kilónként öt-tíz forinttal csökkentek. A feldolgozók a melléktermékek és hulladékok elszállítási költségeinek emelkedésére hivatkozva fizetnek kevesebbet a termelőknek. iujvárd Nem keresett a külföldi kereset Az év második felétől valószínűleg már Csehország és Franciaország is fogad szak- képesített magyar vendégmunkásokat. A magyarok jelenleg is több európai országban vállalhatnak munkát, ám a kvótákat nem használjuk ki. A különböző kétoldalú megállapodások értelmében az idén kínált 2820 külföldi munkahelynek még a felét sem töltötték be. Németországban évente 2000, negyvenévesnél fiatalabb szakmunkást fogadnának Magyarországról, de tavaly csak 933-an éltek a lehetőséggel. Ausztriában a tavalyi 300-zal szemben várhatóan 400-an helyezkedhetnek el ebben az évben. Svájcban, Ausztriában, Németországban szezonmunkát is kínálnak, a németek egyebek közt három hónapos idénymunkára 3700 magyart fogadnának. A tapasztalatok szerint a külföldön munkát vállaló magyarok elsősorban nem a kétoldalú egyezmények keretében dolgoznak, hanem inkább egyénileg, illetve vállalkozásokhoz kapcsolódóan szereznek munkavállalási engedélyt. Valószínű az is, hogy - a nemzetközi szervezetekben munkát vállaló magas képesítésű magyar szakembereket figyelmen kívül hagyva - a magyarországi munkaerő nem a legkedvezőbb anyagi feltételekkel dolgozik külföldön. A fejlett piacgazdaságú országokban ugyanis az utóbbi években jelentősen megnőtt a kereseten kívüli juttatások köre, ám ezeknek egy része csak többéves munkaviszony után vehető igénybe. A magyar munka- vállalók többnyire csak néhány hónapos szerződéssel dolgozhatnak külföldön, ezért ezek a kedvezmények rájuk nem vonatkoznak. így a külföldi munkavállalás legfőbb oka - minden bizonnyal - a 3-4-szeres, vagy ennél is magasabb keresetkülönbség. A múlt évben több mint 23 ezer külföldi dolgozott engedéllyel Magyarországon. Közülük mintegy 5000 az Európai Unióból és a tengerentúlról érkezett. Igen jelentős viszont a szakképzetlen munkaerő aránya; csak az építőiparban 12 ezer román állampolgárságú segédmunkás , dolgozott engedéllyel. ; ' ■r" (mi Virágzó kertészetet! Ötvenmilliárd forint többlettámogatásra lenne szüksége a zöldség-gyümölcs- ágazatnak ahhoz, hogy az uniós csatlakozás piaci előnyeit ki tudja használni - jelentette ki Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója. Budapest A terméktanács képviselője szerint a többletjuttatásra azért van szükség, hogy a kertészetben rejlő lehetőségeket ki tudják használni. Annál is inkább, mivel ez az egyetlen olyan ágazat az Európai Unióban, ahol lényegében nincs kvótaszabályozás, s hazánk szinte korlátlan mennyiségben exportálhatna az Unió piacaira. A szakember elmondta: a terméktanács stratégiai programot dolgozott ki az ágazat helyzetének javítása érdekében. Gondot jelent azonban, hogy az idei agrártámogatási büdzséből egy fillér sem jutott a kertészet külön támogatására. Pedig a dísznövénytermelést, a gyümölcs- és gyógynövénytermesztést pozitív megkülönböztetésben kellene részesítem. Korszerűsíteni kell a konzervipart és a termelési feltételeket is. Hazánkban 350-400 ezer hektáron folytatnak kertészeti termelést. Az ágazat árbevétele mintegy 360 milliárd forint, amelyből a kertészet és a dísznövénytermelés 200 milliárddal részesedik. A szakember szerint a mennyiség növelése és a minőség javítása érdekében tőkét kel- lene juttatni az ágazatba. - u Hungexpo: 22 szakkiállítás Európa Központ, millenniumi pavilon Kőbányán Az eredeti program szerint idén 22 kiállítást szervez itthon a Hungexpo. A gazdag paletta várhatóan - egyebek mellett - a leégett Budapest Sportcsarnokba tervezett vásárokkal bővül. Tóthné Pásztor Zsuzsanna vezér- igazgató tájékoztatása szerint a részvénytársaság fontos szerepet vállal az európai uniós csatlakozásra való felkészítésben. Ennek jegyében nyitották meg tavaly az Európa Központot. Az uniós információkat tartalmazó szolgáltatásaikat kiváltképp a civil szervezeteknek, az önkormányzatok képviselőinek, a közép- és a felsőfokú intézményekben tanulóknak szánják. A vezérigazgató hangsúlyozta: rendezvényeiket - szándékaik szerint - ezután is a minőség, a megbízhatóság és a garancia jellemzi. Erre a színvonalra az elmúlt évben elnyert Nemzeti Minőségi Díj is kötelezi az Rt.-t. A 2004-ig szóló közép távú fejlesztési program keretében 10,2 milliárd forint összegű beruházásra kerül sor. Elsőként az idén elkészül a millenniumi pavilon. Az eredeti terv szerint 22 szakvásár lesz Kőbányán. E sorban szerepel a Szépség és egészség, a Karát, az Utazás,a Budatrans- pack, a Hungaromed és a Print- expo nevű rendezvény. Az agrártárca megbízásából idén a Hungexpo rendezi az OMÉK-ot. A leégett BS helyett várhatóan Kőbányán tartják a cipőhetet és a franchise szakvásárt. ics. b. j.i A népdal ne tananyag legyen Bischof László pedagógus idén megkapta a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Művészeti Díjat. Ebből az alkalomból elevenítjük föl hosz- szú pályájának legfontosabb állomásait és tanulságait. Törökszentmiklós — A Nógrád megyei Felsőpetény- ben születtem 1935-ben. A tanítóképzőt Sárospatakon végeztem, majd üzenhárom évig Vásárosna- ményban tanítottam. Közben elvégeztem az Egri Tanárképző Főiskola ének-zene-történelem szakát. 1967-ben jöttünk Török- szentmiklósra a felségemmel, aki szintén pedagógus, és a Bethlen Úti Általános iskolában kapott munkát. Nem idegenbe kerültünk, itt éltek a szüleim. Négy évig a művelődési ház igazgatója voltam, utána mentem át a Bethlen úti iskolába. Mindig tanítani akartam, de ez a négy év sem volt elveszett idő. Újfajta munka volt, és sok embert megismertem, sőt nem is szakadt meg a kapcsolatom egészen a közművelődéssel. 1974-ben ének-zenei megyei szakfelügyelő lettem, és az is maradtam ’90-ig, sőt azt megelőzően vezető szakfelügyelő voltam. Ez a munka is sok hasznos tapasztalatot adott. 1995-ben mentem nyugdíjba, de ez nem sokat változtatott az életemen. Tanítok most is a régi iskolámban.- Hogyan összegezné a pálya eddigi tapasztalatait?- Elégedett embernek mondhatom magam, mert azt csináltam és csinálom ma is, amit szeretek. Rettenetes dolog lehet olyan munkát végezni, amit nem szeret az ember. Ez függ persze a munkahelytől is, én emiatt sem panaszkodhatom. Azt sem mondhatom, hogy nem ismerték el a munkámat, kaptam helyben Pro Űrbe díjat, tavaly Jász-Nagykun- Szolnok Megyéért Díjat, idén pedig a művészeti díjat.- Úgy tudjuk, a pedagógiai munkája mellett közművelődési, művészeti munkát is végzett. Gondolom, ezért a művészeti díj.- Erre is utaltam, amikor azt mondtam, nem szakadt meg a kapcsolatom a közművelődéssel. 1975 és ’85 között úttörőkórust vezettem, amellyel sok sikert arattunk, rádiófelvétel, zánkai jutalomüdülés díjak jelzik ezt. 75 és ’90 között pedig a városi Liszt Ferenc Vegyeskart vezettem. Nagyon sajnálom, hogy ez ’90 után feloszlott. Sok sikerünk volt.- A tanítás mellett most is van együttese?- Nagy szerelmem a népzene, máig nem lettem hűtlen hozzá. 1972-ben, a pávaköri mozgalom kibontakozása idején az akkori Alkotmány Tsz támogatásával megalakítottuk a népdalkört, amely pávakört és citerazenekart foglalt magában. Minden minősítésen arany fokozatot nyertünk, háromszor pedig Aranypáva díjjal jutalmaztak minket. Ez az együttes máig megmaradt, az Alkotmány Tsz jogutódja, a Béke Mezőgazda- sági Szövetkezet tartja fönn. Van egy gyerekcsoportom is az iskolában, a népdalkor utánpótlását részben ebből biztosítjuk. — Könnyen rá lehet venni a mai fiatalokat a népdaléneklésre? Hiszen nagyon sokféle zenei hatás éri őket.- Ez nagyon igaz, komoly kihívás a pedagógus számára a népdal megszerettetése. Nagyon sok múlik a nevelésen. Nem akarok módszertani fejtegetésekbe bocsátkozni, de a legfontosabbat mégis elmondom: ne tananyag legyen a népdal, a tanár olyan legyen, mint egy nagyszülő, aki megtanítja az unokáját a saját régi dalaira. Nem a másféle zenét, dalt kell tiltani, hanem a népdalt kell megismertetni a gyerekekkel, és akkor megszeretik, hiszen a népdal a magyar nép lelkivilágát fejezi ki, aki megismeri, annak örömforrássá válik. A millenniumi programokért Tavaly alakult meg Szolnokon, és a szakszervezetek székházában tartja összejöveteleit az Utazók Klubja. Dénes Pál klubvezető szerint elsődleges céljuk a millenniumi programok látogatása, a kulturális ismeretek terjesztése. Jól példázza ezt a február 18-i útjuk. Jókai születésének évfordulója jegyében a szlovákiai Komamóba, az író szülőhelyére látogattak el. A klub megalakítása óta eltelt rövid időszak alatt több helyen jártak már. Változatos programjuk nemcsak Szolnokról, hanem Jászladányról, Törökszentmiklósról, Karcagról, Újszászról, Rá- kóczifalváról is vonzza az érdeklődőket. Az Utazók Klubjának kezdeti sikerei és célkitűzései felcsillantják a reményt, hogy idővel a klubból önálló, erős kulturális egyesület lesz. Mit jelent ma magyarnak, szerbnek lenni a Vajdaságban? A minap megtartott szanda- szőlősi borversenyre autóbusznál vendég érkezett Zentárói, Felsőhegyről. Akadtak közöttük fiatalok, idősebbek, férfiak, nők egyaránt. Meg magyarok és szerbek, ahogyan arrafelé elő-előfordulnak vegyes házasságok. Vajon mit jelent ma magyarnak, szerbnek, egyáltalán embernek, neta- lántán gyereknek lenni a sokat szenvedett déli szomszédainknál? Szolnok Deák Teodóra egyetemet végzett: - Bármennyire hihetetlen, a magyarság érdekeit most sokkal erősebben képviselik, mint Titó idejében tették. Akkor valahogy ösz- szeolvadtak a tennivalók, és a testvériség jegyében egyre fogytunk. Mert talán magunkat is feladtuk. Most úgy érzem, összetar- tóbbak, erősebbek vagyunk.- Mit csinál?- Osztályvezetőként dolgozom egy gyárban, ahol a munkások 90 százaléka magyar. Férjem van, gyerekeink, jól érzem magam.- Valamikor gyakorinak bizonyult a vegyes házasság.- Igen, ezt hirdették, erősítették is. Amióta a nemzetiségek jó része kivált, kevesebb lett.- Hogyan áll a nagypolitikával?- Diplomatikusan elkerülöm a témát, meg őszintén szólva nem érdekel. Aki belekeveredik, sok haragost és sok barátot szerez. Nekem ennél fontosabb a családom. Ráadásul olyan szerbek között élünk, akiket ismerünk, hiszen Mária Terézia telepítette le közénk őseiket.- Horváth Kátai Julka szőke fiatalasszony:- Zentán lakom, és a keresztnevemből kitűnik, szerb vagyok. A magyar párom 13 éve vett el. Az esküvőn ő magyarul válaszolt a magyarul beszélő katolikus papnak, én szerbül a mi papunknak.- Ellenezték-e valakik a házasságot?- Egyik oldalról sem. Tudtam, kit, mit vállalok. Nekem jó érzés, mert az ünnepek duplák. így az anyósomnál is ünnepelünk, meg nálunk is.- A gyerekek?- Kettő van, az egyik tízéves, a másik öt és fél. Magyarok.- Szépen beszél magyarul, Julka.- Korábban is tudtam. Horváth Kátai Péter a férj, 35 éves:- Nekem se szóltak rosszallóan a szülők, hogy szerb lányt vezetek az oltárhoz. Ami pedig a politikát illeti, távol esik tőlem.- Milyen iskolába járt?- Én magyar nyelvűbe, Julka szerbbe.- Otthon ki viseli a kalapot? Erre a feleség nevetve válaszol:- A férjem, neki jobban áll... Ősz Szabó Zsolt, 14 éves, és nem apróság a gondja:- Én magyar iskolát végzek, és nem sokat tudok szerbül, mert heti két órában tanuljuk. Majd ráhajtok, mert gépészeti suliba megyek Kanizsára.- Milyen idegen nyelvet tanulsz?- A szerben kívül még a németet.- Szerelmes voltál-e már?- Párszor, magyar lányokba. Velük beszélgetek, velük tudok beszélgetni.- Hogy érzed magad Szolnokon?- Mindenki aranyos, jó a műsor, a hangulat, a vacsora. Bort nem ihatok, mert apu is itt van, és nem engedi, de megérte, hogy eljöttem. Torma Teréz rangidős a maga 63 évével. Sokadik alkalommal jár már Szolnokon. A műsor egyik főszereplője, mint olyan cigányasszony, aki bármit megadna a szerepében a jó borért.- Sajnos, az ártatlanságom nem kellett - mondja nevetve. - Pedig nem tiltakoztam volna. így is jól érzem magam, most vagyok itt vagy tizedszer. És érzem, mindenki szeret.- A férje?- Maradon... Őrizni kell a házat, a portát otthon.- Milyen az élet odakinn?- Le vagyunk szegényedve. Kicsi a nyugdíj, térdig ha ér, de annál sokkal jobb, mint ha még bombáznának is. Egyébként én havonta 40 márkának megfelelő dinárt kapok. Pedig nem ártana a több, mert három fiam van. Igaz, az egyik Németországban dolgozik. A másik volt a háborúban, a harmadik bujkált.- Nem akármilyen anyai sors.- Nehéz is kibírni ép ésszel. Éppen ezért a humorhoz, a szerepléshez menekülök. Itt kiélhetem magam, mert hol jó vagyok, hol céda, hol igazmondó romanő. Nekem a színpad: igazi vasárnap. Jövőre fordítok a szerepen. Azt hiszem, madám leszek abban a bizonyos műintézményben...- Es kuncsaftok akadnak?- Uram! Úgy válogatom a kisasszonyokat, hogy oda érdemes lesz bekukkantani! Ha szabad érdeklődnöm, önnek milyen típus tetSZik?... D. SZABÓ MIKLÓS
