Új Néplap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-16 / 39. szám
6. OLDAL VÁROSHÁZI TŰK Ö R SZOLNOK 2000. Február 16., szerda A „lakossági ügyek” osztálya A szolnoki polgármesteri hivatalban megforduló ügyfelek nagy része a hatósági és ügyfélszolgálati osztály munkatársaival tárgyal, az osztályhoz tartozó valamelyik részlegben intézi ügyes-bajos dolgait. Vadászi Tibomé osztályvezetőt a munkájukról kérdeztük. Mint az osztályvezető asszony elmondta, a 25 fővel működő osztály tevékenységét nagyrészt a lakossági ügyek intézése jelenti. Az okmányiroda január elsejei létrehozása sok új feladatot hárított az osztályra. S hogy ezeknek a feladatoknak jól felelt meg, azt a belügyminisztertől jutalmul kapott arany nyaklánc is bizonyítja, amelyet „Az okmányirodái feladatok ellátásában végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül” kapott Vadászi Tibomé. Bár az iroda megnyitására január előtt már fél éve készültek, az utolsó két hónap így is feszített volt. A számítógépes programon több módosítást kellett végrehajtani, ez az első napokban okozott kisebb fennakadásokat. De az izgalmaknak még nincs vége, hiszen újabb feladatok várnak az irodára: a személyi igazolványok és a lakcímkártyák után májustól itt dolgozzák föl az útlevélkérő lapokat, januártól pedig a forgalmi engedélyek, a törzskönyvek és a jogosítványok kiadása is ide tartozik. A végső cél, hogy az állampolgárok minden okmánya itt készüljön. Az anyakönyvi igazgatás szintén az osztály keretébe tartozik. A házasságkötések száma csökken, a születéseké szintén, a haláleseteké viszont növekszik. Az osztályon foglalkoznak a családi események szervezésével is, de egyre többen csak a minimális ünnepélyességet igénylik. Az osztályon adják ki a kereskedelmi és vendéglátóegységek működési engedélyét, a telephelyengedélyeket. Ellenőrzik is ezen egységeket, egyre több esetben társszervekkel együttműködve. Ezen az osztályon folytatják le az önkormányzati szabálysértési eljárásokat, erről részletesen külön írásunk szól. Itt tájékoztatják az ügyfeleket, hogy milyen ügyüket milyen hivatali részen, hogyan és mikor intézhetik, mi szükséges az ügyintézéshez. Sok esetben nem a hivatalra tartozó kérdésre is választ várnak tőlük, amit mindig megadnak. Van egy munkaterület, amelyet Vadászi Tibomé-saját bevallása szerint nagyon nem szeret, ez a birtokvitás ügyek területe. Váláskor, szétköltözéskor házastársak, élettársak gyakran nem tudnak megegyezni a vagyontárgyak elosztásában, vagy szomszédok vesznek össze. Évente ötven-hatvan ilyen ügyben kellene döntést hozni. Ez sem könnyű, de a döntés végrehajtása még kevésbé az. S végül négyévente a választásokon való közreműködés is feladatuk. A választások azért mindig rendkívüli, izgalmas időszaknak számítanak, amikor a gyorsaság és a hibátlan munka igénye még jobban összehozza a hivatal munkatársait. A fegyelemnek, a felelősségérzetnek ilyenkor még nagyobb szerepe van. „Szeretem, ha szervezetten mennek a dolgok, ha a tevékenység átlátható” — mondta Vadászi Tiborné. Amikor saját pályájáról kérdeztem, szűkszavúbb lett. „Pedagógus vagy bíró szerettem volna lenni - mondta. - Azután mégis a közigazgatásba kerültem, talán egy nagybátyám hatására, aki ott dolgozott, s akire fölnéztem.” A megyeházán kezdődött közigazgatási pályafutása adminisztrátorként, onnan került mostani osztály- vezetői beosztásába, végigjárva a ranglétra fokait. Az Államigazgatási Főiskola elvégzése után volt személyzeti előadó, majd vb-titkár Kenderesen. Jó érzéssel emlékszem vissza az ott töltött időszakra — vetette közbe —, ott kezdtem érezni igazán, hogy fontos, amit csinálok.” Amikor megkérdeztem, hogy szigorú főnöknek tartja-e magát, nem válaszolt azonnal. „A jogszabályok ismerete, az ügyfelekkel való korrekt bánásmód, a munkaidő betartása olyan maguktól értetődő dolgok, amelyek megkövetelése nem szigorúság” - mondta végül. „Ugyanakkor a vezetőnek is vannak kötelességei: a kollégáknak mindig tudniuk kell, hogy mit követelünk tőlük, és persze minden prédi- kálásnál többet ér a példamutatás.” Csökken a középiskolások száma A tanév rendjéről szóló miniszteri utasítás szerint március 1-ig kell beadni a középiskolai jelentkezési lapokat, amelyeket az általános iskolák továbbítanak. Az előkészületek Szolnokon is folynak, és bár az iskola- rendszerben lényeges változás nem lesz, néhány újdonság várható. Az iskolaválasztás előkészületei tulajdonképpen már tavaly novemberben megkezdődtek, amikor a középiskolák nyílt napokon mutatkoztak be jövendő tanulóiknak és szüleiknek. Ekkor már többnyire tudták, hogy az új tanévben milyen osztályokat indítanak. A jelentkezési lapokat az általános iskolákban kell beadni, s azok küldik el a középiskoláknak. Egy tanuló változatlanul legföljebb három középiskolába adhat be jelentkezési lapot, de egy- egy lapon az illető középiskola több tagozatát is megnevezheti. Újdonság, hogy ki kell tölteni egy adatlapot is, amelyen föltüntetik, hogy a tanuló mely középiskolákba adott be jelentkezési lapot, és ott kell megjelölni a sorrendet is. Ezt egy központi információs rendszerben összesítik, és folyamatosan vezetik, hogy mely iskolák kiket vettek föl. Ennek az az előnye, hogy a számítógép a diákokat az első helyen megjelölt iskola helyeinek betöltése után automatikusan abba a középiskolába irányítja, amelyet második helyen jelöltek meg. A kezdeményezés célja a rendszer átláthatóbbá tétele. A középiskolák számára azért is hasznos lehet, mert csökkentheti a több helyre fölvettek miatti létszám-bizonytalanságot. A központi rendszer azonban csak információkat ad, a fölvételről változatlanul az igazgatók döntenek. Szolnokon az új tanévben is 12 középfokú intézmény működik, a rendszer lényegében változatlan marad, legföljebb még egy- egy osztálynyi profilmódosítás lehetséges. A tanulók létszáma várhatóan tovább csökken, ennek megfelelően a tanulócsoportok száma nem növekedhet, sőt egyes intézetekben fogyásuk várható, mesterséges beavatkozás nélkül is. A szolnoki középiskolai helyzetre jellemző, hogy a tanulók 51,4 százaléka már nem szolnoki. A kollégiumokban szinte minden jelentkező számára van hely, bár felújítás miatt májustól egy tanéven át gondoskodni kell mintegy 250 kollégista ideiglenes elhelyezéséről. Gyakoribb ellenőrzések, szigorúbb bírságok A városházán elkészült az 1999-ben lefolytatott szabálysértési eljárásokról szóló statisztikai jelentés. Az alábbiakban ebből ismertetünk néhány jellemző adatot és tendenciát. 1999-ben a szabálysértési feljelentések száma 1476 volt, 124- gyel több, mint az előző évben. A növekedés üteme is magasabb, mint az előző években volt. Az eljárások eredményeként 605 esetben pénzbírságot kiszabó határozat született, ami 65 százalékkal több, mint 1998-ban. Ez az eljárások egyértelmű szigorodását mutatja. (Egy bírságot kiszabó határozat több feljelentés eredménye is lehet!) A határozatok 47 százaléka tárgyalás (esetleg tárgyalások) után született. A fellebbezések száma jelentősen csökkent, 1999-ben összesen hat érkezett. Ez a megbírságoltak, illetve figyelmeztetésben részesítettek részéről az eljárás jogszerűségének elfogadásával magyarázáltal hozott rendeletek megsértése miatt szabták ki! Az önkormányzat tizenkét rendelete tartalmaz szabálysértési tényállást, melyek közül a legfontosabbak: közterület engedély nélküli használata, köztisztasági, helyi állattartás szabályainak megsértése, közterületen szeszes ital fogyasztásának tilalma, zöldterület tiltott használata, hirdetőberendezések tiltott elhelyezése. Az önkormányzati rendeletek megsértése miatt 313 feljelentés érkezett, a kiszabott bírság átlaga 3 ezer 100 forint. Ez a jövőben azonos feljelentésszám mellett is növekedhet, mert jelenleg 20 ezer forint, míg ez év március 1-jétől 30 ezer forint lesz a bírság felső határa. Szembetűnő emelkedés tapasztalható a szabálysértési eljárások számát illetően a jogosulatlan kereskedés, a csendháborítás, a honvédelmi kötelezettség megsértése, a köztisztasági (2,63-szo- ros), a kereskedelmi, a tankötelezettség megsértése, valamint az got szabálytalan parkolás miatt szabták ki, 1 millió 613 ezer forintot, e tendencia évek óta változatlan. Arányait illetően még mindig viszonylag kevés az önkormányzati rendelet megszegése miatti helyszíni bírságolás, amelyben az elkövetkező évben várhatóan változás várható a közterület-felügyelet újrafogalmazott feladatainak teljesítése során. 2000. március 1-jétől lép hatályba az új szabálysértési törvény, mely jó néhány új elemet tartalmaz. A bírságok összegének emelkedése mellett új végrehajtási szabályok szerint kell eljárni. A változások közül néhány fontosabb: a kiszabott és be nem fizetett pénzbírságot először közvetlen letiltás, majd adók módjára történő behajtás útján kell megkísérelni beszedni. Ha ez is eredménytelen, és az elkövető beleegyezett, a pénzbírság közérdekű munkára változtatható. E munkavégzés feltételeit a jegyzőnek kell biztosítania. Amennyiben e feltételek nem állnak renA közterület-felügyelők is besegítenek az iskolák előtti gyalogos közlekedésben FOTÓ: MÉSZÁROS ható. A jogszabályi előírások változása nem tette lehetővé a be nem fizetett pénzbírságok elzárásra változtatását a második félévben. Ez jelentős állami bevétel- kiesést okozott, az elzárásra változtatás ugyanis a befizetést serkentő tényező volt. Nem jellemző a bírság méltányosságból történő polgármesteri elengedése, ez 1999-ben öt indokolt esetben fordult elő, elsősorban egészségügyi ok miatt. A feljelentettek közel 10 százaléka fiatalkorú. Az eljárás alá vontak között sok a többszörös szabálysértési cselekményt elkövető. A kiszabott bírság összege 2 millió 477 ezer 500 forint, ennek 17,5 százalékát az önkormányzat önkormányzati rendeletben meghatározott tényállások (2,44-szo- ros) esetében. Ezek többsége az állampolgárok életminőségét befolyásoló szabálytalanságok ellen irányult. Szaporodtak a kereskedelmi, vendéglátóhelyi ellenőrzések, a közterület-felügyelet és a rendőrkapitányság fokozott erőfeszítéseket tett a közrend és köz- biztonság érdekében. (Például kiemelt figyelmet fordított a rendőr- kapitányság a közterületen való szeszesital-fogyasztás szankcionálására.) A közterület-felügyelet 3 millió 940 ezer forint helyszíni bírságot szabott ki, amely 1 millió 246 ezer forinttal több, mint az előző évben. A legtöbb helyszíni bírsádelkezésre, vagy az elkövető azt nem vállalja, a bíróság a be nem fizetett pénzbírságot elzárásra változtatja át. A helyszíni bírságot nem készpénzben, hanem - amennyiben az elkövető a helyszínen elismeri a szabálysértés elkövetését — 30 napon belül csekken kell befizetni. Be nem fizetés esetén a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság végrehajtására vonatkozó szabályok alkalmazásával akár elzárásra is átváltoztatható lesz. Megszűnik a helyi képviselő- testület, illetve a polgármester méltányosságból történő bírságelengedési jog, azt a közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja. Több jog, több kötelezettség Új jogszabály alapján dolgoznak a közterület-felügyelők Változnak a körzethatárok A szürke egyenruhát viselő közterület-felügyelők sehol sem tartoznak az állampolgárok által legkedveltebb hivatalos emberek közé. Mitől is szeretnék őket, hiszen a feladatuk éppen az, hogy feltárják a városok utcáin a szabálytalanságokat, és kezdeményezzék a vétkesek felelősségre vonását. Ha ez eddig így volt, akkor ez év január elsejétől pláne így lesz, tevékenységüket attól kezdve törvény szabályozza, amely több jogot adott, ugyanakkor szélesebb körű kötelezettséget rótt a közterület-felügyelők számára. A szürkeruhások munkáját azelőtt kormányrendelet szabályozta, 2000. január 1-jétől azonban már törvény fogalmazza meg jogállásukat, feladatkörüket, intézkedési jogkörüket és az ezek gyakorlásához szükséges eszközöket. A közterület-felügyelők új lehetőségként személyi szabadságában korlátozhatják azt a szabálysértőt, aki ellenszegül az intézkedésnek, és megtagadja személyi adatainak igazolását. — Helyi tapasztalataink is azt támasztják alá, hogy szükséges volt a törvény megalkotása, szélsőséges eseteink ugyan nem voltak, de az igazolás megtagadása előfordult - nyilatkozta lapunknak Fügedi Imre közterület-főfelügyelő. A közterület-felügyelők egyébként új szervezeti rendszerben dolgoznak az új jogszabály bevezetése óta. A polgármesteri hivatal városüzemeltetési főosztályának önálló osztályaként működnek, amelynek élére Szűcs Miklóst nevezték ki. A tervek között szerepel, hogy a kibővített feladatkörről adódóan a létszámot jelentősen fejlesztik. Az osztály- vezető elmondta, hogy a jogok mellé olyan szigorításokat is hozzájuk rendelt a törvény, mint például az egészségügyi és a pszichológiai vizsgálat vagy éppen az, hogy a hivatalba lépő közterületfelügyelőknek vizsgát kell tenniük. Ez nem véletlenül van így, ugyanis olyan jogosultsággal ruházták fel őket, amelynek gyakorlása nem nélkülözheti a szakmai felkészültséget. Joguk van például arra, hogy a szabálysértés elkövetőjét visszatartsák a rendőrség megérkezéséig, akár erőszak árán is. Alkalmazhatnak testi kényszert, szükség esetén használhatnak gázspray-t is. Korábban ezt csak a jogos védelem vagy a végszükség helyzetében engedte meg a jogszabály. Szűcs Miklóstól megtudtuk, az előítéletek ellenére szeretnék elérni, hogy javuljanak a közterület-felügyelőkről, magáról a szolgálatról alkotott vélemények. Ezért aktívan részt kívánnak venni azokban a feladatokban, melyek a közbiztonságot, a közterületek rendjének megóvását szolgálják. Csatlakoztak például ahhoz a rendőrségi programhoz is, amely a gyermekek iskolák környéki biztonságát szavatolják. Jelenleg két intézmény környékén teljesítenek rendszeres szolgálatot. HGY A következő tanévtől megváltoznak Szolnokon az óvodai és az általános iskolai körzethatárok. A változtatást a tavalyi intézményi átszervezés tette szükségessé. Magyarországon szabad iskola- és óvodaválasztás van, ugyanakkor az intézményekhez körzetek tartoznak, ahonnan minden jelentkezőt föl kell venni. A körzetbeosztás fontos alapelve, hogy az intézmények terheltsége a föltételeknek megfelelően nagyjából azonos legyen, és a gyerekek számára ne okozzon aránytalanul nagy megterhelést a megközelítésük. Mivel tavaly tavasszal több iskola és óvoda megszűnt, szükséges a körzethatárok bizonyos átalakítása. Az iskolák közül ez a Rákóczi Úti, a Körösi Csorna Sándor, a Mátyás Király és a Belvárosi Általános Iskola mellett a Széchenyi városrészben lévő iskolákat érinti. A polgármesteri hivatal művelődési és oktatási osztályán kapott információ szerint a változások a már beiratkozott gyerekeket nem érintik, tehát mostani óvodájából, iskolájából senkit sem tesznek át másik intézménybe. Az új körzethatárok szerinti beiratkozás csupán a 2000/2001- es tanévben óvodába, iskolába menőkre vonatkozik. Őket már az új körzethatárok szerint írják be. A részletes körzetbeosztásokat az óvodákban és az iskolákban még jóval az április végi beiratkozás előtt kifüggesztik.
