Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-20 / 16. szám

8. OLDAL VÁROSHÁZI TŰKOR SZOLNOK 2000. Január 20., csütörtök K§ v Amit fontos tudni A személyazonosító igazolványról és a lakcímigazolványról Szolnokon a Városháza (Kossuth tér 9.) földszintjén, a Hatósági és Ügyfélszolgálati Osztályon belül működik az okmányiroda. Ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 7.30-16.00 óráig, pén­teken: 7.30-13.30-ig (Ez az ügyfél- fogadási idő változhat, amiről a sajtóban tájékoztatjuk az ügyfele­ket). Érdeklődni lehet az 56/374- 111/177, valamint az 56/424-714 telefonon. A személyazonosító igazolványról A polgár számára a személyazo­nosító igazolvány kiváltása nem kötelező, ha van más, személyazo­nosításra alkalmas okmánya. Je­lenleg ilyen okmány az érvényes régi típusú személyi igazolvány és az érvényes útlevél. Állandó személyazonosító iga­zolvány kiváltását személyesen az a polgár kérheti:- akinek a 2000. január 1. előtt kiadott személyi igazolványának érvényességi ideje lejárt, vagy 60 napon belül lejár,- akinek személyazonosításra alkalmas okmánya elveszett, el­lopták, vagy megsemmisült,- akinek a személyi adataiban változás (például névváltozás) kö­vetkezett be,- aki 1999-ben a 14 életévét be­töltötte, és nem kapott személyi igazolványt, illetve aki 2000-ben tölti be a 14. életévét,- aki jelenleg a rendőrség által korábban kiadott ideiglenes sze­mélyi igazolvánnyal rendelkezik. Aki a személyes megjelenés­ben - egészségügyi okból akadá­lyozott — kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti jegyzőnél is előterjesztheti. Ekkor 2 fényképet és az egészségügyi ál­lapot miatti akadályról szóló orvo­si igazolást csatolni szükséges. A személyazonosító igazolvány ki­állításához be kell mutatni: sze­mélyazonosságot igazoló érvé­nyes okmányt (személyi igazol­vány vagy útlevél). Amennyiben személyazonos­ságot igazoló érvényes okmány­nyal nem rendelkezik, csatolni kell 3 hónapnál nem régebbi szü­letési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkal­mas - házassági - anyakönyvi ki­vonatát. Csatolni kell továbbá 1500 forint illetékbélyeget. (Az il­letékbélyeg postahivatalokban, il­letve a Városháza büféjében meg­vásárolható.) A személyazonosító igazolvány kiváltásához szüksé­ges anyakönyvi kivonatok beszer­zése illetékmentes, azt a születés, illetve a házasságkötés helye sze­rinti anyakönyvvezetőtől lehet személyesen vagy postai úton kérni. Nem kell illetéket fizetnie a 14 éves polgárnak első személy- azonosító igazolványának kiváltá­sakor, de csak a 14. életév betölté­sének évében. Illetékmentes a 70. életévét betöltött polgár személy- azonosító igazolványa is. Fényképet nem kell hozni, an­nak elkészítése az okmányirodá­ban történik. A lakcímigazolványról Igazolja a polgár lakcímét (állan­dó és ideiglenes), valamint a sze­mélyi azonosítót (személyi szá­mot). A lakcímbejelentést a lak­cím szerinti polgármesteri hivatal­ban lehet megtenni, ahol a beje­lentéshez szükséges — ingyenes — űrlapot adnak. Szolnokon a Vá­rosháza földszintjén lévő ügyfél- szolgálati irodában teljesíthető a bejelentés. (Ügyfélfogadási idő: hétfőn 8.30-17.00-ig, kedden és csütörtökön 7.30-16.00 óráig, szer­dán 7.30-18.00 óráig, pénteken 7.30-13.30 óráig) Ha több együtt költöző hozzátartozó lakcímbeje­lentését teljesítik, azt egy személy is intézheti. A bejelentésről a pol­gármesteri hivatalban igazolást adnak. A bejelentéssel egyidejű­leg a polgár érvényes, régi típusú személyi igazolványából a lak­címet kivezetik, az tovább csak a személyi adatok igazolására szol­gál. A lakcímbejelentéssel egyide­jűleg le kell adni a személyi azo­nosító számot tartalmazó hatósá­gi igazolványt is, mert annak adat- tartalmát is tartalmazza az új típu­sú lakcímigazolvány. A lakcímiga­zolvány kiállítása illetékmentes, amennyiben az lakcím bejelenté­se, régi típusú személyi igazol­vány kicserélése miatt szükséges. Ezer forint illetéket kell fizetni, amennyiben a lakcímigazolvány kiadása azért vált szükségessé, mert az előző megrongáló­dott, elveszett vagy ellopták. A polgárok mindkét okmányt postai úton — a sze­mélyazonosító iga­zolványt a BM. Adat- feldolgozó Hivatalá­ból, a lakcímigazol- ványt az okmányiro­dából - kapják kéz­hez. / Szolnok, a főépítész szemével Pataki Ferenc 1993 márciusa óta Szol­nok főépítésze. Arról beszélgettünk ve­le, hogy manapság egy főépítész rajta tudja-e hagyni a keze nyomát a váro­son, illetve milyennek szeretné látni Szolnokot, és milyen kompromisszu­mokra kényszerül a munkája során.- Ami a „kezem nyomát” illeti, erről annyit, hogy egy település fejlődése hosszú folyamat, látható eredményei 10-15 év után jelentkeznek. Ez akkor is igaz, ha manapság a fejlődés fel­gyorsult, egyes terveket 4-5 évente módosítani kell. A változások attól is függnek, hogy milyen helyzetben van a város. Kecskemét fő­építésze annak idején, néhány évtized­del ezelőtt, valóban rajta hagyta a keze nyomát a városon, de ehhez az kellett, hogy meglegyenek az anyagi föltéte­lek, és persze az is, hogy a városi-me­gyei vezetés föltétel nélkül megbízzon benne. A helyzet azóta annyiban is változott, hogy a jogszabályalkotók egyre inkább a kollektivitás felé terelik a város- tervezési munkát, ami csökkenti a lehetősége­ket az egyén akaratának érvényesítésére, és persze a felelősségét is. Mindezekkel egy idő­ben az önkormányzatok kevesebb pénzt tud­nak beruházásokra fordítani, nem épülnek is­kolák, jelentős középületek, az önkormányzati lakásépítés is a nullára csökkent.- Hol húzódnak a főépítész hatáskörének korlátái?- Néha meglepően szűk területen. Az épí­téshatósági ügyintéző dönt, aki vagy elhozza nekem a tervet, vagy nem, ha elhozta, vagy fi­gyelembe veszi a véleményemet, vagy nem. Szeretnénk létrehozni egy városi tervtaná­csot, egy szakmai zsűrit, amely a fontosabb épületek terveit zsűrizné, és zsűrizné a tele­pülésrendezési terveket is. Vétójoga ennek sem lenne, de megalapozott érveit mégis ne­héz lenne figyelmen kívül hagyni.- Sokszor kell kompromisszumot kötnie?- A testület szándékokat fogalmaz meg, ezeket kell átfordítani a településrendezés „nyelvére”. A tervező szeme előtt az optimá­lis megoldás képe lebeg, s ez nincs mindig összhangban a testület elképzelésével, illetve az anyagi lehetőségekkel. A kompromisszum abban áll, hogy az elgondolásokat és a lehető­ségeket összhangba kell hozni.- Főépítészként milyen Szolnokot szeretne?- Két gazdasági kiindulópont vennék ala­pul. Az egyik: terepet teremteni a gazdasági vállalkozásoknak, a munkahelyteremtő beru­házásoknak, a másik: a táji-természeti adott­Névjegy: Pataki Ferenc Születési helye: Szolnok Születési ideje: 1962 iskolai végzettsége: old. építészmérnök; településrendező és urbanisztikai szakmérnök; felsőfokú ingatlanforgalmi szakértő Foglalkozása: Szolnok főépítésze- Igen, bár sokan nem tudják pontosan, mivel foglalkozik a főépítész, és milyen lehe­tőségei vannak. Az emberek ragaszkodnak a megszokott környezethez, olyanhoz is, amely mindenképpen változtatásra szorul. Például zöldterületként tartanak számon olyan részeket, amelyeket minden terv sze­rint évtizedek óta beépítendőnek tekint, csak nem volt pénz a beépítésre a bontás után. A szolnokiak azonban maguk is sokat tehetnek az épített környezetért. A magáné- píttetők, cégek részére készül az épületek túlnyomó többsége. Gyakran előfordul, hogy olyan elképzeléseik vannak, amelyek nem egyeztethetők össze a városrende­zési tervekkel. Néha a szűkös anya­giakra hivatkozva próbálnak elfo­gadtatni nem megfelelő elképzelé­seket. A rosszul sikerült épületre azonban a pénztárca szűkössége sem mentség, hiszen szűkösebb anyagiakból is lehet szép házat épí­teni. ságok felhasználásával fejleszteni az idegen- forgalom lehetőségeit. Hajdúszoboszló példá­ul szinte megél egy olyan gyógyvizű kútból, amilyenből Szolnokon legalább három van.- Ezek azonban inkább várospolitikai, mint városépítési kiindulópontok.- Igen, de ha építek, tudnom kell, hogy mi a célom az építéssel.- Tavasszal jelentős városépítési munkák kezdődnek Szolnokon. Elég, ha csak a Kos- suth-tér átalakítására, a Szabadság tér és a Várkonyi-tér rendezésére gondolunk. Vélemé­nye szerint ezek mennyire változtatják meg Szolnok arculatát?- Ezek 15-20 év óta napirenden lévő fontos változások lesznek. Az első, döntő jelentősé­gű lépés a Szántó körút hiányzó szakaszának megépítése volt.- Kap-e javaslatokat vagy esetleg kritikát a lakosság részéről?- Végez-e tervező munkát? Vannak-e olyan épületei, amelyekre büszke?- Jelenleg szolnoki építkezéshez nem vé­gezhetek tervező munkát, mert terveket véle­ményezek, és összeférhetetlenség áll fenn. Korábban azonban, amikor a Szotév Tervező- irodában, majd magán tervezőirodában dol­goztam, több épület tervei is kikerültek a ke­zem alól. Szolnokon 10-15 lakóházat és üdü­lőt terveztem, de a terveim alapján épült a Ti- szaligeti Olajcsarnok, a rendőrségi oktató- és pihenőbázis a Tisza-híd lábánál. Terveztem extrém dolgokat, például a Magyar Külkeres­kedelmi Bank épülete előtt álló órát. Van olyan épület is, amelyre tervezőként nem va­gyok büszke, ilyen az autóbusz-pályaudvar. Ott azonban a kivitelező olyan mértékben módosította utólag a terveket, hogy nem is adtam hozzá a nevemet. BISTEY ANDRÁS V így készül a költségvetés Készül Szolnok 2000. évi költségvetése, amelyet vár­hatóan a februári ülésen fo­gad el a közgyűlés. Kéri Jó­zsefet, a polgármesteri hiva­tal gazdasági főosztályának vezetőjét arra kértük, hogy beszéljen az előkészítő munkáról és a költségvetés néhány várható adatáról. Kéri József elmondta, hogy a munka valójában tavaly október­ben kezdődött, eredményeként elkészült egy három kötetes elő­zetes számítási anyag, amelyet karácsony előtt elküldték a bizott­ságoknak és a társ főosztályok­nak. Ez az anyag az összegyűjtött igényeket és az akkor előre látha­tó lehetőségeket foglalja össze. Az igények mintegy mintegy 14 milliárd forintról szólnak, a be­vételek összege viszont várhatóan nem lesz több 11,2 milliárdnál. A költségvetés készítői mintegy 340 milliós hitellel számolnak. Á vá­ros adósságszolgálata 2000-ben körülbelül 700 millió forint. Az egyik fontos alapelv, hogy a nettó adósságállomány ne növekedjék, sőt a tervek szerint kis mértékben csökkennie kell. Az említett 14 milliárd jelentős része fejlesztésre kellene. Az igé­nyekből le kell faragni, hiszen kö­zelíteni kell őket a lehetőségek­hez. Ennek során a beruházási igé­nyek egy része esik áldozatul, ám a Kossuth-tér átalakítása, a cso­mópontok, az utak építése és a csatornaberuházások folytatód­nak. A tiszaligeti körtöltés rekonst­rukciója valószínűleg nem megy saját erőből, de a felújításokra kért 1,3 milliárd sem lesz tartha­tó, bár a tiszaligeti sportcsarnok rekonstrukciója várhatóan benne marad a költségvetésben. Kéri József úgy fogalmazott, hogy lényegében minden felújítá­si igény indokolt, de az igények úgy érkeztek be, mintha mind­egyiket ebben az évben kellene elvégezni, holott egyesek elha- laszthatók. Ami kimarad a költ­ségvetésből, arról sem kell egyér­telműen lemondani, pályázati pénzekből sok minden megvaló­sítható. A 2000. évi költségvetés másik alapelve az intézmények bizton­ságos működésének szavatolása. 1999 vége felé 200 milliós kiegé­szítésre volt szükség, ezt most el akarják kerülni. Az intézményi átszervezés 200 millióba került, ebből az idén már jelentős megta­karítás várható, amit nem vonnak el, hanem a dologi kiadásokra for­dítanak. Szolnokon régóta nem épültek önkormányzati lakások, erre va­lószínűleg az idén sem kerül sor, de az első lakáshoz jutók támoga­tására igen, és esetleg felújítások­ra is. Tavaly a speciális pénzügyi ala­pokba (Oktatá­si és Közműve­lődési, Szociá­lis, Egészség- ügyi, Sport, Környezetvé­delmi, Bűn- megelőzési és Közbiztonsági Alap) nem ke­rült városi támogatás, külső pén­zeket pedig gyakorlatilag nem si­került bevonni. Enélkül pedig funkciójukat nem tudják teljesíte­ni. Ebben az évben ezen a téren is várható némi javulás. Az alapok nem azonosak az alapítványokkal. Ez utóbbiak lé­nyegében jól működtek, a város is támogatja őket, és külső pénzeket is sikerült bevonni a költségvetés­ükbe. Lakás, lakbér, lakbérhátralék Tavaly december 31-i adat szerint Szolnokon 1857 ön- kormányzati tulajdonú bér­lakás van. A lakásügyi és in­tézményfenntartási osztá­lyon arról érdeklődtünk, hogy milyen Szolnokon a fi­zetési fegyelem, mennyi a hátralékos és a hátralék, s mi történik azokkal, akik nem fizetnek. Tavaly júliusban lakbéremelés volt, ezzel együtt az 1999-es bérle- tidíj-előírás 95 millió 900 ezer fo­rint volt. A befizetések aránya átla­gosan mintegy 75 százalékos, in­formációink szerint ez más váro­sok hasonló adatához viszonyítva nem mondható rossznak. A bérlők között a hátralékosok aránya kö­rülbelül 20 százalék. Aki huzamosabb ideig nem fi­zet, az felmondásra, kilakoltatásra számíthat. A végrehajtási szakasz­ban lévő lakáskiürítések (kilakolta­tások) száma 71, a folyamatban lé­vő felmondásoké pedig 64. Az ön- kormányzat kérelem alapján rész­letfizetési engedélyt adhat, ez függ a felhalmozott tartozás nagyságá­tól, az életkörülményekben bekö­vetkezett váratlan változástól, a fi­zetési hajlandóságtól. A kilakolta­tás ma már szó szerint az utcára té­telt jelenti, az új lakástörvény nem írja elő, hogy az önkormányzat kö­teles elhelyezni szükséglakásban a küakoltatottat. Erre ma már lehető­sége sem volna. Szükséglakások vannak ugyan, de mind lakott, eze­ket az önkormányzat a korábbi la­kástörvény alapján „örökölte”. Ennek ellenére a kilakoltatott családok nem maradnak a szabad ég alatt, hiszen az eljárás elég hosszadalmas, van idő a felkészü­lésre. Akinek a körülményei úgy alakulnak, hogy mégis tud fizetni, az még a végrehajtási szakaszban is megteheti, igaz, akkor már csak készpénzzel, és vállalva a végre­hajtó költségeinek megtérítését is. Ugyanakkor a kilakoltatás nem tör­li automatikusan a felhalmozott adósságot, annak behajtása napi­renden marad. A hátralék behajtá­sára kiküldött felszólítások száma 927 volt, lényegében a lakások fe­lét érintette. Ez a szám azonban tartalmazza azokat a felszólításo­kat is, amelyeket például a feledé- kenységből egy hónapi lakbért nem fizető bérlőknek küldenek! ki. Az adatok azt mutatják, hogy nem minden hátralék írható a szegény­ség rovására. Olykor a jómódúak sem fizetnek. Volt olyan bérlő, aki több -százezer forintos tartozást halmozott föl, majd azt egy ösz- szegben kifizette. A legtöbb hátra­lékos a Széchenyi városrészben van, ám ennek az az oka, hogy ott található a legtöbb bérlakás is. A Törteti út környékén van még sok hátralékos, ahol többségükben komfort nélküli lakásokban élnek a családok. ■ Újra indul az élet a „Zöld Ház”-ban A szolnoki közgyűlés tavaly novemberi ülésén döntött a Szolnok, Karcag László utca 2. szám alatti épület, a volt Zöld Iskola további haszno­sításáról, funkciójának megváltozásáról. A döntés alapján a volt iskolaépü­let a Széchenyi városrész „humán szolgáltatást nyújtó házaként” társasházi formában - önkor­mányzati megbízás alapján - a Szollak Kft. üzemeltetésében mű­ködik a jövőben. A közös fedél alatt több intéz­mény, szervezet, civil szervező­dés kezdi meg munkáját a jövő­ben. Az épület „belakása” a Szollak Kft. lakótelepi részlegének átköl­tözésével kezdődött meg. A lakossági ügyintézés a Cza- kó Elemér utca 8. szám alatt megszűnt és január 5-től már új helyén, a „Zöld Ház”-ban fogadja szolgáltatásaival a városrész la­kóit. Az épületet folyamatos átalakí­tások során teszik alkalmassá a különböző funkciók ellátására. Az itt helyet kapó Hild Viktor Városi Könyvtár átköltözése után gyermek- és felnőttkönyvtári, va­lamint közművelődési feladato­kat lát majd el; a Napsugár Gyer­mekház részlege pedig a már tőle az eddigiekben is megszokott magas színvonalú, tartalmas programokkal várja a gyermeke­ket. Elhelyezést kap az épületben a városrész ellátására hivatott Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is, amely februártól lát­ja el ezen a helyen az önkor­mányzattól átvállalt feladatot. Most még a Fiumei út 2. szám alatt található. 2000. januárjától a Szolnok, Konstantin utca 28. szám alatt megkezdi működését a Civil Ház (a MÉH támogatásával működő Nonprofit Szolgáltató Központ). Ez a központ hivatott arra, hogy szakmailag segítse a térség civil szervezeteit. Ennek is lesz a „Zöld Ház”-ban egy tanácskozás­ra, oktatásra alkalmas terme. A volt iskola tornaterme, a hozzá kapcsolódó kiszolgáló he­lyiségekkel a Városi Sportiskola működtetésében napközben gyermek- és ifjúsági sportfelada­tokat lát majd el, esténként és hétvégeken pedig a városrész fel­nőtt lakosságának sporttal, moz­gással kapcsolatos igényeit elégí­ti ki. Az épület fennmaradó részeit elsősorban oktatással foglalkozó szervezetek, magániskolák bér­lik. A folyamatosan beköltöző szolgáltatók a tavasz végére meg­újult épületben várják a Széche­nyi városrész minden lakóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom