Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-12 / 9. szám

2000. Január 12., szerda A KUNSÁGBAN JÁ RTUNK - KARCAG 7. OLDAL / Soha nem adta fel Negyvenkét év után ,1999-ben költözött haza Budapestről szü­lővárosába Józsa Gyula, aki másfél évesen kapott gyermek- paralizist, s amikor ’57-ben Bu­dapesten megműtötték, orvosa, Glauber tanár úr azt tanácsolta neki, mindenben kövesse az 1963-ban otthagyta a gyárat, s elment Ferenci Miklóshoz segéd­nek, hogy megtanulhassa a szakma csínját-bínját, majd megnősült. Felesége szakmabeli volt, így családi műhelyt nyitot­tak, és rendszeresen bizonyítot­tak, hiszen maszekként nem épeket, s ha tízszer padlóra ke­rül, álljon fel tizenegyedszer is. S hogy ezt mennyire megfo­gadta, arra bizonyíték az is, hogy Budapestre mankóval ment, a klinikáról már anélkül távozott. Életének állomásait együtt idéztük fel. Amikor 1955- ben a karcagi fiúiskolában vég­zett, a képzőművészeti szakkö­zépiskolába készült Budapestre. Felvételije sikerült, ám kollégiu­mot nem kapott, így nem mehe­tett oda tanulni. Akkor még nem sokat tudott a bőrdíszműves szakmáról, ám jó kézügyességét kamatoztatni akarta, így bőripa­ri technikumot végzett, és egy vállalatnál helyezkedett el. volt könnyű talpon maradniuk. Évek alatt több ezer női, férfitás­ka és egyéb használati cikk ke­rült ki a kezük alól. Józsa Gyula ma már nyugdíjas, műhelyében kisebb javításokat vállal, ám ki­hívást egy-egy új termék — pél­dául a zeneiskola részére hang­szertartó - tervezése, varrása je­lent számára. Bár második felesége nem szakmabeli — hivatalvezető volt -, mindenben támogatta férjét. Józsáné hamar megszokta a kunságot, a férj pedig annyira szereti szakmáját, hogy ha nem tizemének neki, akkor is bőr­díszműves lenne. A Kováts Mihály Általános Iskolában az egészséges életmóddal ismerkedtek ottjártunkkor a felsősök. A helyes táplálkozásról, a káros szenvedélyekről is hallhattak az előadóktól, vala­mint kézbe is vehették a reformkonyha néhány termékét. ■ Fejlődik a rizshántoló Az ország legnagyobb rizshán- tolója az Alföldi Gabonaipari Rt. karcagi üzeme. A cég tavaly megfelelt az ISO 9002-es minő­sítési rendszer követelményei­nek. Most huszonhatféle ter­mékkel vannak jelen a piacon. Év végén a jó minőségű „Karca­gi rizs” dobozos családdal bő­vült a kínálatuk - tudtuk meg Fazekas Gyula üzemvezetőtől.- Milyen volt a tavalyi évük? - kérdeztük.- Zökkenőmentes volt mind a belföldi, mind az importalap- anyag-ellátásunk. Terv szerint végeztük a beszerzést, így folya­matos volt a piaci igényekhez igazított termelés. 1999-ben na­gyon magas eredményterve volt az üzemnek, amit sikerült telje­sítenünk. Megőriztük a 65 fős létszámot, és szezonálisan még 25-30 főnek biztosítottunk mun­kát. Ezzel a gazdálkodással be­bizonyítottuk: ha adott az alap­anyag és a forgóeszköz-finanszí­rozás, nyereséget tudunk ter­melni.- Milyennek látja a hazai rizstermesztés jövőjét?- Véleményem szerint a rizs­termesztés volumene az idén sem fog nőni. Bízom benne, hogy valamikor lesz valami a térségfejlesztési rizsprogram­ból, mert az picit előrelendítené az ágazatot. Szólni kell még a térségünkben működő gazdasá­gi társaságok, Szövetkezetek el­babakocsijuk még nem volt. Sógornőjétől ka­pott néhány gyermekruhát, az önkormányzat pedig tüzelőutalvánnyal segített. ______________■ l ehetetlenüléséről is. Köztudott, hogy a rizs­termesztés hosszú tá­vú fejlesztést és évente komoly forgóeszközt igényel, így magas az önköltsége, ami szin­tén gátolja a termelés növekedését. A tavalyi hosszú őszben be tu­dott érni a rizs, s azok a termelők, „akik meg­adták a rizsnek, ami jár”, eredményes évet zártak.- Jelenleg hány ter­melővel állnak kapcso­latban?- Tizenkettővel kö­töttünk termeltetési szerződést. Térsé­günkben 1200 hektá­ron van rizstermesz­tés, és 4000 tonnát vet­tünk át tavaly. A többit — 10 ezer tonna fölött- importból fedeztük.- Úgy tuájak, nem­rég ájabb fejlesztést hajtottak végre.- Igen. ’98-ban jól vizsgázott az 5 kilogrammos csomagolású rizsünk. Tavaly pedig dobozos családdal, az úgynevezett kony­hakész „Karcagi rizs”-zsel jelen­tünk meg a piacon. A közel tíz­milliós fejlesztés négy új mun­kahelyet jelentett. Pillanatnyilag csomagolás és fajta szempontjá­ból 26 féle félkész és konyha­kész terméket gyártunk. Az új, főzőtasakos rizsünk mellett az egykori vásári díjas, karcagi el­sőrendű rizst és a közkedvelt barnarizst is szebb, dobozos csomagolásba tettük, valamint próbálunk majd egy előgőzölt parbolid rizst is bevezetni.- Milyen további fejlesztések várhatók? — Miután az új termékünknél a dobozolás kézzel történik, elő­ször ezen szeretnénk változtat­ni, és bízom benne, hogy idén lesz lehetőségünk az üzem épü­leteinek a rendbehozatalára is. Mivel a tavalyi reorganizációs tervvel megteremtődött a pénz­ügyi stabilitásunk, elsején 10 százalékos béremelés volt az rt.- nél, amit a mai világban, amikor munkahelyek szűnnek meg, nagy eredménynek tartok. Az idei év első ikrei Az idei év első karcagi újszülöttjei 2000. január 2-án hajnalban szület­tek. A huszonhárom éves Balogh Na­tasa ikreit — Zoltánt és Natasát — dr. Molnár Sándor szülész-nőgyógyász főorvos segítette a világra. . - -4 Az édesanyának már van egy másfél éves kisfia. S hogy ikreket vár, az 8-9 hetes korában derült ki. Miután ő és gyermekei apja is nagycsaládba szület­tek, mindketten több gyermeket akar­tak. Az édesanya jelenleg egy szoba- konyhás lakásban él gyermekei apjá­val, ám mint mondta, a későbbiekben szeretnének egy komfortosabb lakást építeni, ahol már fürdőszoba is van, hi­szen most teknőben fürdeti gyermeke­it. A kis Natasa 2400 grammal és 50 centivel (nagy fekete hajjal) Zoltán pe­dig 2250 grammal és 53 centivel szüle­tett. Mire cikkünk megjelenik, a gyermekek már hazamehettek a kórházból. Az édesanya néhány babakelengyét előre megvásárolt, de Kalendárium \| Az önkormányzat kiadásában, az ezredforduló jegyében jelent meg év végén a Karcagi Kalen­dárium 2000. Körmendi Lajos szerkesztésé­ben a közel kétszázötven olda­las kiadvány számos, elsősor­ban a város történetével kapcso­latos írást tartalmaz. Olvasha­tunk azonban a híres tudósról, Györffy Istvánról, Gaál László­ról, dr. Bujk Béláról is, régi isko­lákról, régi ételekről. A helytörténeti írásokból megismerhetjük a fél évszázad­dal ezelőtti Karcagot, s egy érde­kes írás a város illetékbélyegeit mutatja be. Az irodalmi részben Gombos Imre, Jenei Gyula, Bogi Aranka, Varga Emese Sarolta, Merényi Krisztián, Erdei-Szabó István gondolatai kaptak helyet, a Ro­konaik részben pedig Torma Jó­zsef nyugalmazott nagykövet és Bartha Júlia néprajzkutató szol­gál újabb érdekességgel a rokon népekről. ______________ ■ m ost pedig a legcsodálatosabb helyre készülnek, mert mint a plébános mondta, a lelke mé­lyén mindenkiben él a vágy, hogy egyszer eljusson a Szent­földre, hogy felfedezzék az em­beriség életét meghatározó vilá­got. Az előfizetőink között december végén tartott sorsoláson Ignácz Já­nosáénak kedvezett a szerencse, így az ünnepi műsort már a ki­adónktól nyert színes tévén néz­hette. Ignácz Jánosné 1963 óta előfize­tője lapunknak, s eddig még soha­sem nyert semmit. Nyugdíjba az Arany János iskolából ment, s het- venhárom évesen már a tévézés, a sétálás és az újságolvasás jelenti a kikapcsolódást, fiatalabb korában azonban sokat kézimunkázott. A szekrényből hamar elő is kerülnek a szebbnél szebb csipketerítők.- Ez a mi újságunk - mondta lapunkról az élettárs, Víg Károly, aki a szolnoki Kőolajkutatótól ment nyugdíjba. Ő szereti a politi­kát, így amikor az van a tévében, addig a ház asszonya más elfog­laltság után néz. Bár közös gyer­mekük nincs, Víg Károly unokáit szinte sajátjaként szereti Ignácz Jánosné. ■ Angol nyelvi megméretés A Györffy István Általános Iskola angol szakmacsoportja februárban, a Györffy-napok keretében angol nyelvi versenyt rendez, melyre ja­nuár 20-ig várja a város iskoláiból a legjobb 6-7-8. osztályos ango­losokat, évfolyamonként legfeljebb négy tanulót. A diákoknak „ott­hon kell lenniük” a szokásos társalgási témakörökben - család, isko­la, hobbi, sport -, és egy akkor látott képről is beszélniük kell majd angolul a zsűri előtt. ________________ _ y________________________■ A kinek lapunk szerencsét hozott A nyereményt Juhász Mihály terjesztési irodavezető (balra) adta át Utaznak A Szentföldre készülnek cagi hívek. Mint Galsi János ró­mai katolikus plébánostól meg­tudtuk, jártak már zarándok- úton Máriacellén, Lorettóban, felkeresték Spanyolország és Olaszország zarándokhelyeit, Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Bartha László ­A természet ifjú ismerője A növényhatáro­zás, a csillagá­szat, a halak és a kutyák is ér­deklik Agócs Lászlót, a Kováts Mihály Általá­nos Iskola nyol­cadikosát, aki a legutóbbi Her­mán Ottó termé­szettudományi versenyen országos ötödik lett. Laci kiskora óta érdeklődik a ter­mészet iránt. A biológiát tanára, Mándoki Erzsébet szerettette meg vele. A versenyre a meg­adott szakirodalom mellett több könyvet, lexikont is átolvasott Laci, aki a tévében a természeti filmeket kedveli, ha nagy ritkán moziba megy barátaival, akkor akciófilmet néz. A nyáron régi vágya teljesült, sikeres szereplé­séért keresztapjától egy német juhászkutyát kapott. A kis ked­venccel azóta Laci nagyokat sé­tál és játszik. A versenyre a székicsérről szóló kiselőadás elkészí­tésében segített ne­ki Kapocsi István természetvédelmi őr és a kutatóinté­zet több munkatár­sa. Agócs László már most szak­szemmel figyeli a madarakat, s a gyomnövények meghatározása sem okoz neki gondot. Édesanyja, édesapja és hato­dikos húga is büszke a nyurga, barna szemű legényre, aki hal­kan azért nekünk bevallotta, hogy a sport nem a legfontosabb az életében. Kisebb műszaki dolgokat már ellesett villanysze­relő édesapjától, ám ő nem az a bütykölős típus. Kitűnő tanuló, így nem okoz neki gondot a tanulás. S hogy orvos vagy biológus lesz-e, még nem tudja, csak azt, hogy az idei Hermán Ottó verseny országos döntőjében ismét szeretne ott lenni. ■ Munkában a csomagológép, szállításra kész az áru

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom