Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-08 / 6. szám

/ 2000. január 8., szombat Megyei Körkép 3. oldal Jó gazdának bizonyultak a kisebbségi sertéstartók Mint arról annak idején lapunk is beszámolt, egy éve pályázaton egy­millió forintot nyert fajtatiszta hússertéskocák vásárlására a nagyivá- ni kisebbségi önkormányzat. Az összegből 21 állatot kaptak, melye­ket szigorú feltételek mellett osztottak szét az igénylők között. Az az­óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, a sertésprogram — ha nem is zökkenőmentes, de — jó kezdeményezésnek bizonyult. Kocsis Mihály, a település jegyző­je emlékeztetett arra, hogy az egyenként mintegy 45-47 ezer fo­rint értékű kocákat múlt év feb­ruár-márciusában szállították le az igénylőknek egy kuncsorbai sertéstelepről. A jelentkezők kö­zül csak az kaphatott a sertések­ből, aki vállalta: nemcsak tartja, de hosszabb távon tenyészti is az állatokat. Ezenkívül a kérvénye­zők kötelesek voltak az első sza­porulat árából kocánként tizen­háromezer forintot visszafizetni a pályázatot kiíró alapítvány szá­mára. Cseri Lászlónétól, a helyi ki­sebbségi önkormányzat vezetőjé­től megtudtuk, ahol a szaporítás eredményes volt, a tenyésztők visszafizették a pénzt. Néhányan azért kaptak mentességet a tör­lesztés alól, mert anyaállatukat - állatorvosi vizsgálatot követő rendelkezés alapján betegség vagy többszöri eredménytelen termékenyítés miatt — le kellett selejtezni. A tenyésztők nagy ré­szének munkáját azonban siker koronázta, sőt egy esetben rend­kívül ritka — tizenkilenc malacot eredményező — fialás is előfor­dult. Mint Cseri Lászlóné elmond­ta, maga is sertéstartó. Tapaszta­latai szerint még a tenyésztői is­meretekkel rendelkezőknek is okozott némi gondot a fajta igé­nyessége. Akik azonban az első fialásig problémamentesen tudták tarta­ni a kocákat, azoknak minden­képpen hozott némi hasznot a kezdeményezés, így valószínűleg folytatják is a tenyésztést. Ráadá­sul a nagyiváni felvásárló ötven forint felárat ad a kisebbségiek által szaporított fajtatiszta hús­sertések kilójáért. —bugány— Igar első gyógyszertára Az idős emberek szokták mondani, hogy nem is igazi falu az, amely­nek nincs önálló temploma, vendégfogadója, postája, iskolája, kultúr- háza és orvosi rendelője. Ennek ismeretében igazán komfortos telepü­lésnek mondhatja magát Tiszaigar, ahol tegnap óta már patika is van az említetteken kívül. A Császár házaspár Tiszaigar polgármesterével (középen) a település első gyógyszertára bejáratánál fotó: p. m A „családias” avatóünnepséget a községi vezetők, az egészségügy dolgozói, a kivitelezők tisztelték meg a szomszédokkal együtt. Az új gyógyszertárat működtető csa­ládi vállalkozás nevében a fele­ség, Császárné Sulyok Márta el­mondta, hogy igazodva a házior­vosi rendeléshez, 9 és 12 óra kö­zött a gyógyszertár a legjobb színvonalon kívánja segíteni a te­lepülés egészségügyi ellátását. További érdekesség lehet, hogy a tiszafüredi Aranykereszt igari fő­gyógyszertára a férj szülői házá­ból lett funkcionálisan átalakít­va: szépen és esztétikusán, ami a tervező építész Kiss István és a kivitelező tiszaigari Ép-Szer Bt. munkáját is dicséri. A leglénye­gesebb mindezekkel együtt az le­het, amit a település polgármes­tere, Tóth Nándor mondott. Ezek szerint ugyanis az Aranykereszt gyógyszertár tiszaigari „fiókja” valóban aranyat ér a település­nek. Először azért, mert teljeseb­bé teszi az egészségügyi ellátást, másodsorban azért, mert időt és pénzt spórol meg. —p— ß Nagyiván is a világörökség része lett? Tájház, ötvennégy gólyafészek, védett értékek A Hortobágyi Nemzeti Park a világörökség része. A terület bizonyos értékei Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartoznak: gondoljunk a kun-kápolnási mocsarakra, illetve Nagyivánra meg környékére. El­végre az 536 házból és 54 gólyafészekből álló kedves kis község tel­jes egészében a park területére épült, hiszen a határvonalat jelentő tábla a legelső utcától távolabb, 80-100 méterre jelzi, meddig tart ez a felbecsülhetetlen értékű természeti örökség. Ami tény: Nagyivánban mos­tanság 1 ezer 265-en laknak. A legidősebbik január 3-án túlju­tott a százon, a legfiatalabb — az ott lakók szorgoskodását ismer­ve — „úton’1 van, lehet. Sajnos nem kevés az idősebb nemze­dék sem, az itt lakók közel 40 százaléka már nyugdíjas. Ez mintegy ötszáz lelket jelent. Azért vállalkozó is van ötvenöt. Nádüzem is, és a települést kö­rülvevő gyepeket, puszták füvét száz és száz gyapjas ropogtatja. Iskolájuk is teszi a dolgát: al­só, felső tagozat egyaránt talál­ható, és az óvodát is ötvenhat apróság népesíti be. Az aranylá- búak a megyei 11. osztályban vi­tézkedhetnek — váltakozó siker­A tájház a község szélső utcájában őrzi a múlt sok becses ritkaságát. A nemzeti park határát onnan még kijjebb jelzi a tábla. fotó: m. j. ez bizonyos további környezet­kímélő feladatokat ró a jószág­tartókra is. Azt mondják, aki néhány évet, netalántán évtizedet eltöl­tött a köröskörül puszták ölelte- övezte faluban, vethesse bárho­vá a sors, a szíve visszahúzza. Ez történt azzal a hölggyel is, aki sajnos már csak hamvaiban térhet vissza gólyafészkes szülő­falujába. Itt dolgozott, és Ame­rikába ment a gyerekeihez. Ta­valy meghalt a messzire szakadt asszony. Halála előtti óhaja volt: a szülei mellett szeretne pi­henni a nagyiváni temetőben. Hamvaival mindez megvalósul, ahogyan hallottuk, 2000 nya­rán, valamikor ott helyezik vég­ső nyugalomra.. D. Szabó Miklós Segítség az önkonnányzatoknak Július végéig közoktatás-fejlesztési intézkedési tervet kell készíteni Ni önkormányzatoknak ez év július 31-ig közoktatás-fejlesztési intéz­kedési tervet kell készíteniük. A megyei önkormányzatoknak pedig ugyanezt meg kell csinálniuk az általuk fenntartott intézményekről. Majd pedig, 2001. július 31-ig, a megyei közoktatás-fejlesztési terv­nek is el kell készülnie. Vendégcsalogatás Hollandiában A Tisza-tavi Regionális Idegen- forgalmi Bizottság tavaly is igye­kezett minden olyan lehetőséget kihasználni, amely bővítheti az általa képviselt idegenforgalmi régió vendégkörét. E munkában kiemelt figyelmet szenteltek a Benelux-államok- nak. Most tovább folytatódhat a vendégcsalogatás, mivel a Ma­gyar Turisztikai Pavilon önálló standján „személyesen” ajánlhat­ja a Tisza-tó az értékeit a hol­landiai Utrechtben január Il­lő. között megrendezendő ide­genforgalmi vásáron és kiállítá­son. —p— Felmérik a belvízkárokat f­(Folytatás az 1. oldalról) A megyei földművelésügyi és vi­dékfejlesztési hivatal folyamato­san várja a gazdálkodók belvízká­rokkal kapcsolatos jelzéseit. Ed­dig 514 termelő együttesen 28 485 hektárnyi károsodott terület­ről tett bejelentést, ami bizony rendkívül komoly helyzetre utal, hiszen a tavaly nyári „belvíz­csúcs” idején háromezer gazdál­kodó összesen 55 ezer hektár el­öntött területről számolt be a hi­vatalnak. Az eddig beérkezett informáci­ók szerint búzából például 13 900 hektárt jeleztek a termelők, ebből 11 500 hektáron ötven szá­zalékot meghaladó az elöntésből származó kár. És még hol van az olvadás... e. z.-l: z. Megyei közoktatás-fejlesztési terv már készült 1997-ben, amelynek a hatálya 2002-ben jár le. Az akkori tapasztalatok nem voltak túl kedvezőek, a megyei önkormányzatok közoktatási szakembereinek aránytalanul sok munkájukba került a szüksé­ges helyi adatok beszerzése. Most a helyzet annyiban válto­zott, hogy nemcsak a megyének, hanem minden településnek kell tervet készítenie, ha két közokta­tási intézményt, tehát legalább egy iskolát és egy óvodát működ­tet. A segítés szándéka és a saját későbbi munka megkönnyítése miatt a megyei önkormányzatnál elkészítettek egy bő vázlatot a te­f (Folytatás az 1. oldalról) Szolnokon a 2000. év fejlesztése­iknek eredményeként az eredeti­leg 50 ezer tonnás kapacitású 5- ös gépsortól 104 ezer tonnás mennyiséget várnak. A szolnoki papírgyár újraindu­lása óta folyamatosan nyeresé­ges, így a tervekben a 2000. évet is ilyenre tervezték, pontosab­ban 1,5 milliárdos adózott ered­ményt kívánnak elérni 186 ezer lepülések részére, amely szöve­ges részt és táblázatokat tartal­maz, ezek kitöltve egységes és összehasonlitható adatokat szol­gáltatnak a megyei közoktatási intézkedési tervhez. Sőt, a tervezőmunka túl is lé­pett a megyehatárokon, a szak­emberek régióban gondolkod­tak. Az Észak-Alföld régió há­rom megyéjének közoktatási szakemberei — Pataki József (Szabolcs-Szatmár-Bereg), dr. Balogh Sándor (Hajdú-Bihar) és dr. Bottyán Menyhért (Jász-Nagy- kun-Szolnok) — összehangolták a munkát, közösen készítették el a szóban forgó tervezetet. Ezt el­küldték valamennyi megye köz­tonnányi értékesitett papír és vál­tozatlan létszám mellett — mon­dotta dr. Kardos György. Az ösz- szesen 520 embernek munkát adó rt.-ben a havi átlagkereset — igaz, a karácsonyi jutalommal együtt, tette hozzá a felügyelőbi­zottsági alelnök — tavaly megha­ladta a százezer forintot. A Neusiedler-Szolnok Magyar- országon továbbra is piacvezető, a termelés felfutásának pedig oktatási szakembereinek, majd a visszajelzések alapján még fino­mították. A véglegesnek szánt változatot eljuttatták a miniszté­riumba, ahol kedvező véleményt alakítottak ki róla. A legújabb információk szerint a minisztérium saját segédanyag kiadását tervezi, amelynek készí­tésénél figyelembe veszi az Észak-Alföld régióban készült tervezetet. Bár segédanyagokkal várható­an el lesznek látva az önkor­mányzatok saját tervezetük elké­szítéséhez, bizonyára szükség lesz a megyei önkormányzat se­gítségére is, amit a szakemberek fölajánlanak. Például segítik az elkészített helyi tervezetek végle­gesítését. Ugyanakkor a megye igényli, hogy az önkormányzat­ok viszont véleményezzék a 2001-ben elkészülő megyei köz­oktatás-fejlesztési tervet. B. A. nincs akadálya. A prognózisok szerint a világ papírfelhasználása a számítástechnika előretörése ellenére is növekedni fog, évente mintegy két százalékkal. Termé­szetesen a versenyt bírni kell, a versenyképesség növeléséhez pe­dig tovább kell csökkenteni a költségeket, mert a minőség ma már nem versenyfaktor, hanem alapfeltétel. E. Z. v Ismét jó évet zárt a papírgyár Meleg vizű tengerünk V hasznosításra vár Ahhoz, hogy a megye megvalósítsa azokat a fejlesztési igényeket, ame­lyeket a következő években a turizmusban terveznek, több mint 200 milliárd forintra volna szükség. V Nívó, a minőség klubja Megállhat az élet a síneken (Folytatás az 1. oldalról) Velkei Béla úgy véli, a mozdony- vezetők részéről mindenképpen magas lesz a sztrájkban való rész­vételi arány, hiszen számukra lét­kérdés az érvényes kollektív szer­ződés megléte. A Magyar Posta is felkészült a sztrájkra. A cég a sztrájk idején közúton végzi a szállítást. Emiatt megyénk településein átlagosan 1,5 órával később kezdődik a kül­demények kézbesítése. A feldol­gozási rend módosulása miatt a délutáni járatok is hamarabb tér­nek vissza a feldolgozó postákra, így a feladás napján való továbbí­tás érdekében az ügyfeleknek is korábban kell postára adniuk küldeményeiket. A végső feladá­si határidőkről a helyi posták ad­nak tájékoztatást. ta Ilyen az országban sincs — állí­tották a meghívottak a Nívó Klubban. Az ország gazdagabb felét is megszégyenítően ugyan­is a harmadik vállalkozói klub nyílt meg tegnap Szolnokon. A Nívó nem a már működő klu­bok konkurenciája akar lennie —jelentette ki az avatóünnepsé­gen az ötletgazda és háziúr, Marton Ferenc. A Stukkó Kft. igazgatója köszöntőjében kifej­tette, hogy a Nívó Klubnak nem az a célja, hogy politikusokat, minisztereket, államtitkárokat lásson vendégül, csupán köze­lebb kívánja hozni egymáshoz a vállalkozókat. Szalay Ferenc polgármester örömmel vette, hogy Szolno­kon immár a harmadik olyan klub nyitotta meg kapuit, ame­lyet a vállalkozók hoztak létre és működtetnek. Úgy vélte, a Nívó Klub megalakulása azt bi­zonyítja, a megyeszékhelyen megtelepült cégek tulajdonosai, vezetői bíznak Szolnok fejlődé­sében. T. J. Elkészült a megye középtávú fej­lesztési terve, amely 2006-ig fog­lalja össze azokat az elképzelése­ket, amelyeket meg kellene való­sítani ahhoz, hogy térségünk job­ban ki tudja használni idegenfor­galmi adottságait. Az elképzelé­sekben fontos helyet kaptak a termál- és gyógyfürdők, amely­ben az Alföldnek és benne me­gyénknek egyedülálló adottsága van. Egy szakember úgy fogal­mazta meg a helyzetet, hogy me­leg vizű tenger hullámzik az Al­föld alatt. Ezt a meleg vizű ten­gert azonban megfelelően hasz­nosítani kellene az idegenforga­lomban. A termálfürdők jelentős része felújításra, illetve bővítésre szorul. Legalább ötmilliárd forin­tot kellene a közeljövőben fordí­tani a megye fürdőire. Előírás például, hogy be kell vezetni a vízforgató rendszert. Sok helyütt téliesítésre, komfortosításra szo­rul a fürdő, és megfelelő gyógy­szállókat is építeni kellene mellé­jük, illetve beruházókat keresni a szállók építésére. A következő időszakokban kü­lönböző pályázatokon való rész­vétellel, a helybeli anyagi forrá­sok, valamint a megyei lehetősé­gek összefogásával lehetne előre­lépni gyógy- és termálfürdőink ügyében. P. É. A háziúr. Marton Ferenc (jobbra) Szalay Ferenc polgármesterrel fotó: cs. I. rel. Szeretetotthon, orvos, könyvtár, művelődési ház, védő­nő sem hiányzik. Boltok, üzle­tek is találhatók: élelmiszer jel­legű öt, vas-műszaki kettő, és gurgulázni, a hortobágyi port le­öblíteni is lehet vagy öt helyen. Szorgalmasak, végtelenül iparkodók az itt lakók, aki bírja magát, nem a nappal, jóval ko­rábban ébred, hiszen a jószágo­kat el kell látni. Mert az tény, ezek a földek nem 30-40 arany­koronásak, még ha akad közöt­tük jobb minőségű is. A világ- örökség minden bizonnyal érin­ti a gazdálkodást, a földeket. Hogy mindez milyen mérték­ben, gyaníthatóan körvonalazó­dik a közeljövőben. Valószínű,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom