Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-07 / 5. szám
2000. január 7., péntek Hazai Tükör 5. oldal Növekvő szociális ellátások Azok a szociális pénzbeni ellátások, amelyek az öregségi nyugdíjminimum értékéhez kötődnek, e hónap elsejétől automatikusan emelkednek. Tudtuk meg a Szociális és Családügyi Minisztériumban. A parlament által megszavazott nyugdijak a tavalyinál 8 százalékkal magasabbak. Az 1999. évi nyugdíjminimumot, azaz a 15 350 forintot mostantól 16 600 forint váltja fel. Mindebből következik: a nyugdíjminimummal összefüggésben kialakított tucatnyi pénzbeli ellátás januártól automatikusan emelkedik. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló hatályos törvény a nyugdíjminimum összegével összefüggésben kialakított pénzbeni ellátások körébe sorolja a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az időskorúak járadékát, az ápolási díjat és a normatív alapon megállapítható közgyógyellátást. A nyugdíjminimum függvényében számolják a gyermek- gondozási segélyt (gyes), a gyermeknevelési támogatást (gyet), és az anyasági támogatást, valamint a rendszeres gyermekvédelmi támogatást csak úgy, mint a sorkatonák családi segélyét. (cs. benkő) Ellátás 1999-ben 2000-ben munkanélküliek jövedelempótló támogatása 12 280 Ft rendszeres szociális segély aktív korú nem foglalkoztatottnak 12 280 Ft 13280 Ft 13280 Ft rendszeres szociális segély 18 éven felüli 67 százalékban csökkent munkaképességű ellátatlannak időskorúak járadéka 10745 Ft 12 280 Ft 11620 Ft 13 280 Ft (egyedülálló) 14 582 Ft 15770 Ft ápolási díj 15350 Ft 16 600 Ft gyes 15350 Ft 16600 Ft gyet 16 600 Ft 16600 Ft anyasági támogatás (egyösszegű) gyermekvédelmi támogatás (gyermekenként) 23025 Ft 3 070 Ft 24900 Ft 3320 Ft sorkatonai családi segély (valamint további eltartott 15 350 Ft 16600 Ft személyenként a tavalyi 10 745 Ft helyett 11620 Ft) Normatív alapon megállapítható közgyógyellátás feltétele, hogy a család 1 főre jutó jövedelme ne haladja meg a nyugdíjminimumot. A kormányzásban nincs alá- és fölérendeltség A kisgazdák idei prognózisa Elsősorban a kisgazda miniszterek vezette tárcák megerősítésén és kormányzati szerepének hangsúlyozásán fáradozik a Független Kisgazdapárt ebben az esztendőben - derült ki Turi- Kovács Béla frakcióvezető-helyettes szavaiból. Túri úgy véli: Torgyán József köztársasági elnökké jelölése csak a pártelnök elhatározásán múlik. Értelemszerűen a „saját hatáskörbe” tartozó területekre: a vidékfejlesztésre, a környezetvédelemre, a honvédelemre és a PHARE-pénzek elosztására összpontosít 2000-ben a kisgazdapárt - mondta Túri-Kovács Béla. A frakcióvezető-helyettes a legsürgetőbb teendők között elsőként a földalapra vonatkozó törvénytervezet elfogadását említette. Szerinte az apró, életképtelen birtokokra fordított támogatás sohasem térül meg, s az EU-ba való belépésünk is indokolttá teszi az erős kis- és középbirtokok életre hívását. A párt a belvíz okozta gondokat érzékelve, erőteljesen szorgalmazza a problémakört átfogóan kezelő kormányprogram, illetve egy ehhez kapcsolódó országgyűlési határozat megalkotását. Túri-Kovács úgy véli, hogy a tervszerű és régiónkénti belvízelvezetés jelenthetné a megoldást. A környezetvédelmi tárcánál a szennyvízelvezetésben és a hulladékfeldolgozásban tapasztalható elmaradások pótlása volna a legfontosabb - tette hozzá -, míg a Honvédelmi Minisztériumnak a laktanyákban tapasztalt infrastrukturális hiányosságok megszüntetésére kellene azonnali intézkedéseket tennie. Arra a kérdésünkre, hogy mit jelent majd a kisgazdapártnak a tavaszi köztársaságielnök-jelö- lés, a frakcióvezető-helyettes elmondta: az FKGP mindaddig Torgyán József pártelnököt tekinti a legalkalmasabb jelöltnek, amíg az érintett másképp nem nyilatkozik. A koalíciós kormányzásban tapasztalt feszültségekről szólva kifejtette: a Fidesz és a Kisgazdapárt közötti időnkénti nézeteltérések nemcsak természetesek, hanem - ha magukban hordozzák a megoldást - hasznosak is. Takács Mariann Több mint tíz laktanyát bezárnak a hadsereg-átalakítás keretében Politikai vita a sereg betegségeiről FOTÓ: FEB/DIŐSI IMRE Népi kezdeményezést indít az SZDSZ a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetéséért. Az akcióról a honvédelmi miniszternek az a véleménye, hogy az ellenzéki párt csupán politikai tőkét akar kovácsolni a járványból. A közelmúltban fellángolt vita azonban úgy tűnik, már nem csak a járványról szól: a végső kérdés - amiben nincs egyetértés- az, hogy milyen hadseregre van szüksége az országnak.- Bátor politikai elhatározás nélkül nem lehet megoldani a honvédség súlyos problémáit. Nemcsak a járványról van szó, hanem a hadsereg általános állapotáról és az ott uralkodó viszonyokról: az elöljárói visszaélésekről, a nemtörődömségről, arról, hogy az ország pénzét egy rossz struktúrájú hadsereg fenntartásába öli a kormány. Az eddig ismertté vált, kormányzat által tervezett reformok sem oldják meg a problémákat, csak elodázzák azokat - mondta el munkatársunknak Fodor Gábor szabad- demokrata képviselő. Pedig a honatya szerint Magyarországon négy év alatt létre lehetne hozni a hivatásos hadsereget, ami jóval olcsóbb, és ütőképesebb lenne a mainál. Ezzel szemben Lányi András, a parlament honvédelmi bizottságának kisgazdapárti elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: a hadsereget nevelő testületnek tekinti, amely nemzettudatot ad, ezért nem tartja kívánatosnak a hivatásos hadsereg megteremtését. „Az ifjúságunkat meg Mostohák a laktanyakörülmények kell nevelni, mert életmódjában manapság nagyon sok a züllött vonás” - állítja Lányi Zsolt. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője szerint belátható időn belül nem lesz hivatásos hadseregünk, mert nincs rá pénz. A laktanya-felújítások az idén elindulnak, ám erre a járványtól függetlenül is sor került volna. A hadsereg-átalakításról szóló tervezet szerint tíz laktanyát bezárnak majd. Cáfolta, hogy a katonák nem kapnak megfelelő táplálékot, és hogy fagyoskod- ni kényszerülnének a kiképző- bázisokon. A további megbetegedések megelőzése érdekében egyébként februárban minden bevonuló védőoltást kap. A laktanyák tisztjeit ért vádakat - miszerint kialakult gyakorlat az, hogy a gyengélkedőre jelentkező katonák nem kapnak kimenőt és ezért a betegek inkább nem jelentkeznek az orvosnál - a minisztériumban cáfolják. Minden bejelentett esetet kivizsgálnak és ha beigazolódik a vád, a felelősöket szigorúan megbüntetik. Szabó János honvédelmi miniszter szerint minden olyan megállapítás alaptalan, amely az elhelyezési és a szolgálatteljesítési körülmények esetleges hiányosságaival hozza összefüggésbe az agyhártyagyulladá- sos megbetegedéseket. Hasonló járványok egyébként nem ritkák más hadseregeknél sem.Ennek ellenére mégis elrendelte, hogy több gyümölcsöt és tápanyagban gazdagabb ételeket kapjanak a honvédek. Polt Péter, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese megállapította, hogy nincsenek biztosítva a megfelelő életkörülmények, valamint azt is, hogy a tisztek megsértik a honvédek állam- polgári jogait. A Honvédelmi Minisztérium a jelentést megalapozatlannak tartja, de Polt Péter elmondta, hogy állításait bizonyítani tudja. (wilk) Nincs még béremelési ajánlás Országos béremelési javaslat nélkül folynak az ágazati és vállalati bértárgyalások, nem sikerült ugyanis megegyezniük a kormányzatnak, illetve a munkaadói, munkavállalói érdekképviseleteknek az 2000. évi ajánlásról. Az országos tárgyalásokat még nem zárták le, bár az ajánlatok közötti nagy különbség miatt nehezen jöhet létre megegyezés. A szakszervezetek 12,5-13,5 százalékról indítanák az alkut, a munkaadói oldal a 8-10 százalékot, a kormányzati oldal a 7,5-8,5 százalékot tartja elfogadhatónak. A keresetszabályozást a versenyszférában már 1992-ben felváltotta az országos ajánlás. Azóta csak 1995-re nem sikerült megegyezni a mértékről, Az ajánlott és a tényleges értékek évről évre eltértek. Az egyes esztendők béralakulását mutatja be táblázatunk. A BÉRALKUAJÁNLATOK ÉS A TÉNYEK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN (%) Lemondott Medgyesy. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter még tavaly decemberben kezdeményezte Medgyesy Balázs közigazgatási államtitkár felmentését, amit azonban Orbán Viktor miniszterelnök nem támogatott. Medgyesy tekintettel arra, hogy e helyzet tartós fennmaradása kedvezőtlenül befolyásolhatná a kormány működését, önként megvált tisztétől. Feloldják a karantént. A gennyes agyhártyagyulladás miatt a szabadszállási és kalocsai laktanyákban elrendelt karantént várhatóan péntek reggel oldják fel - jelentette be Erdélyi Lajos, a HM szóvivője. Azok a kalocsai és szabadszállási sorkatonák, akik a karácsonyi ünnepekre nem tudtak hazamenni, pénteken a déli órákban utazhatnak öt nap szabadságra. Tárgyalnak a vasutasok. A MÁV Rt. eddigi ajánlatát módosítva a szokásos járatok 40 százalékának közlekedtetésére, a szakszervezetek pedig az alapellátás biztosítása érdekében 16 belföldi tehervonat indítására tettek javaslatot az elégséges szolgáltatásról tartott tegnapi egyeztető tárgyaláson. A MÁV Rt. korábban a vonatok 50 százalékát akarta közlekedtetni a január 10-én kezdődő 60 órás vasutas- sztrájk alatt. Az elégséges szolgáltatásról pénteken 10 órakor folytatódnak a tárgyalások. Olcsóbb autópályákat. A január l-jétől az Ml-es és az M3- as autópályán életbe lépett új díjak csökkentését javasolja a kormánynak a Magyar Ön- kormányzatok Szövetsége (MOSZ). Álláspontjuk szerint a 22 ezer forintos éves matrica aránytalanul nagy megterhelést ró az autósokra, sokan emiatt elállnak a pálya idénybevételétől, s ezzel a többi útra terelődik a forgalom, ami zsúfoltságot, lassú közlekedést, fokozott balesetveszélyt hoz magával. Véleményük szerint az éves matricáért legfeljebb 11 ezer, a haviért 1100, míg a heti matricáért csak 500 forintot szabadna kérni. Pedagógusbérek. Az elkövetkező években a pedagógus- béreknek reálértékben legalább 7 százalékkal kell növekedniük. Az idei 8,25 százalékos emelés reálértékben csak 2-2,5 százalékos növekedést jelent, így még a keresetek szinten tartására sem elegendő. A pedagógusok érdekvédelmi szervezete javasolja az utazási kedvezmények bővítését is. Javaslatuk szerint a jövőben nemcsak a MÁV vonalain, hanem a Volán-busz járatain is 50 százalékos kedvezményt kellene biztosítani a pedagógusoknak. Közalkalmazottak, ügyintézők tanulták a jelnyelvet Könnyebb lehet a siketek élete Várhatóan valamelyest megerősödik a jelnyelvi tolmácsok csapata. A magyarországi siket közösség „beszédét” majdan elsajátító közalkalmazottak, hivatali ügyintézők e napokban vizsgáznak tudásukból. A magyar jelnyelv a magyarországi siket közösség természetes nyelve. E vizuális kódrendszert a hallásbeli fogyatékossággal rendelkezők 60 ezren és a környezetükben élők egyaránt magukénak vallják. Egymás közt nincs is gond a megértéssel és megértetéssel, ám túl azon annál nagyobb értetlenség fogadja közeledésüket. Forgó Györgyné, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője lapunk érdeklődésére elmondta: a siketek információhoz jutása esélyegyenlőségének megteremtése jegyében az óesztendő derekán kommunikációs tanfolyam indult, amely alapja a további jelnyelvi tolmács képzésének. Az oktatásban köztisztviselők, közalkalmazottak és érdek-képviseleti szervezetek ügyintézői vesznek részt. A sajátos ismeretek megszerzésére olyan embereket hívtak meg, akik mindennapos munkájuk során - például ügyfélszolgálatokon - siketekkel találkozhatnak. A tanfolyamot szervező és a tanulás költségét biztosító szociális tárca reményei szerint a jeltolmácsok segítségével könnyebbé válik és felgyorsul a hallásuk miatt hátrányos helyzetűek ügyes-bajos dolgainak intézése. A januári vizsga alapfokú kommunikációs oklevelet ad. Noha a siketek szövetsége szervezésében 1992 óta van hasonló képzés, a kelleténél kevesebben vesznek részt benne. Eddig csupán 1230-an tettek középfokú, háromszor ennyien alapfokú kommunikációs vizsgát. Jel- tolmácsi jogosítvánnyal mindössze 40-en rendelkeznek, s 32- en e képesítés várományosai. Lapunk értesülése szerint a siketek és környezete újabban mind gyakrabban sürgeti: a jelnyelvi tudást az állam ismerje el és rangját erősítse nyelvvizsgapótlékkal. (cs. b. j.) Január l-jétől csak napi hat órát dolgozhatunk monitor előtt Betartását nem ellenőrzik A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló miniszteri rendelet január elején lépett hatályba. A szabályok betartását várhatóan ebben az évben sehol sem ellenőrzi még az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ). Dr. Hódos Tibor, az Országos Munkahigiénés Foglalkozásegészségügyi Intézet kandidátusa lapunknak elmondta, hogy az új jogszabály az európai uniós elvárások szellemében született. A rendelet lényege az, hogy a képernyő előtti munkavégzés naponta maximum hat óra lehet, de még így is óránként 10 perces szünetet kell biztosítani a dolgozóknak. A korlátozás nem azt jelenti, hogy a nyolcórányi munkaidőt csökkenteni kell, hanem csupán a bekapcsolt képernyő előtt töltött időt kell szőkébbre szabni. A fejlett, nyugati országok többségében már régóta vigyáznak a dolgozók szeme világára. Az orvosok szerint ugyanis a kutatások bebizonyították, hogy a látással kapcsolatos panaszok a monitor előtt töltött hatodik óra után hatványozottan szaporodnak. Az egészségügyi miniszter rendelete szerint a munkáltatók felelősek a beosztottak látását, fizikai állapotát és pszichés egészségét károsító kockázatok csökkentéséért. A munkafolyamatokat úgy kell megszervezniük, hogy az óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szüneteket biztosítani tudják, miközben a képernyő előtti tényleges munka se haladja meg a hat órát. Dr. Hódos Tibor sajnálatosnak tartja, hogy az ÁNTSZ jelenlegi létszámával nem képes az ellenőrzési feladatokat ellátni. Várhatóan csak az év második, felében kezdődik meg a szakemberek felkészítése arra, hogy pontosan mit és hogyan ellenőrizzenek. A nyugati országokban mindezt az erős érdek- képviseletek segítségével oldották meg: a szakszervezetek azonnal jelzik az illetékes egészségügyi hatóságnak, ha valahol nem tartják be a dolgozók védelmében született jogszabályokat. Németh Zsuzsa
