Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-22 / 18. szám

2000. Január 22., szombat MEGYEI KORKÉP 3. OLDAL Átcsomagolt” tévécsatornák? Felcsillanhat a reménysu­gár az UPC kábeltévé-háló­zatra kapcsolt lakások tu­lajdonosai szemében, hogy olcsóbb díjcsomagban néz­hetik majd a két magyar ke­reskedelmi csatorna, a tv2 és az RTL Klub adásait. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanis vizsgálni kezdte a cég szolgáltatását, és kezde­ményezheti, hogy a legdrá­gább csomagból olcsóbba kerüljenek ezek a tévécsa­tornák. Szolnok Egy országos napilap a minap azt írta, hogy a Gazdasági Versenyhi­vatal (GVH) vizsgálata szerint a kábeltelevíziós társaságok mani­puláltak a díjcsomagokkal. Az új kereskedelmi adókat - tv2 és RTL Klub - a legdrágább cso­magban helyezték el. Ezt a fajta eljárását a hivatal megtiltotta. Hogy mit is jelent ez a tiltás, arról Bodócsi Andrást, a GVH versenytanácsának tagját kérdez­tük. A szakember elmondta, a ta­valy még különálló kábeltársasá­goknál folytatott vizsgálatok eredményeként kötelezték azo­kat arra, hogy ne a legnagyobb összegű díjcsomaggal szolgáltas­sák a két említett csatorna adását. Tették ezt azért, mert a legdrá­gább díjcsomagba helyezéssel jogtalan haszonra tettek szert a társaságok, hiszen e két csatorna jogdíjáért elenyésző összeget kel­lett fizetniük. Minthogy az UPC egyesítette ezeket a társaságokat, immár az egész céget vizsgálja a GVH. Azzal, hogy az UPC-é lett az egykori szolnoki Kábelkom, a megyeszékhely is „nagyító” alá kerülhet. Márpedig ennek követ­kezményeként az előfizetők re­ménykedhetnek, hogy itt sem a legdrágább csomagba kerül a két csatorna. Felhívtuk az UPC Magyaror­szág Kft.-t is. Hagymási András kommunikációs igazgató lapunk­nak elmondta, a díjcsomagok át­strukturálása elképzelhető, hi­szen cége a GVH vizsgálatának elébe szokott menni. Nem várják meg az elmarasztaló döntést, ha-, nem a megfelelő megoldást idő­ben kidolgozzák. Lapunk megje­gyezte, a két csatorna más díjcso­magba való kerülésével minden bizonnyal sok előfizető lemondja a legdrágábbat, ezzel pedig vesz­teség éri az UPC-t. A vezető azt válaszolta, bíznak benne, hogy nem pártolnak el az előfizetők a harmadik, bővített csomagtól, mert azt vonzónak találják ah­hoz, hogy ezt válasszák a jövő­ben is. TÓTH A jászberényi Hamza múzeum gondozásában jelent meg a Képek fekete-fehérben - Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben cíi könyv, melyet csütörtökön estejutattak be a múzeumban. A szépszámú érdeklődő közönség az intézmény névadójának életéből hai hatott-jKthatott érdekességekgtíílletve megtekinthette a nemrégiben alakult Hamza Stúdió fiatal képzőművészeinek bemutatkozó tárlatát,' amejyfebruár 3-ig látható./ fotó:sárközi / V Turizmus és kultúra Dr. Horváth Attila könyvéről Meddig tarthat a sztrájk? (Folytatás az 1. oldalról) Minthogy a szakszervezetek nem akarnak konfliktusba keveredni a lakossággal, ezért olyan sztrájk­ban gondolkodnak, ami az uta­zóknak a legkevesebb kellemet­lenséget okozná. Részleteket az ügyvivő nem árult el. Az eddig még nem alkalmazott módszer azt is szolgálná, hogy a vasuta­sok munkalehetőséghez 'jutná­nak. Ez azt eredményezné, hogy nem az érdekképviseleteknek kellene a vasutasokat fizetni, így tovább tarthatna az esetleges leállás, hi­szen az alkalmanként kevesebb sztrájkolóra több szakszervezeti pénz jutna. A szolnoki ügyvivő aláhúzta, tisztában van azzal, hogy a mozdonyvezetők a leg­szervezettebbek, és a másik két szakszervezetnél nem olyan a sztrájk támogatottsága, mint ná­luk. Mindazonáltal ne várja el senki, hogy a sztrájkot is csak ők „húz­zák”, hanem mindkét partnerük tegyen meg mindent a legna­gyobb szervezettség érdekében. Velkei Béla végezetül leszögezte: szeretnék, ha munkabéke lenne. Ez tapasztalata szerint csak ak­kor következett be, ha a tárgyaló- asztalhoz nemcsak a MÁV veze­tése, de a közlekedési miniszter, sőt esetenként még a pénzügymi­niszter is leült... Hogy mit jelenthet egy hosz- szabb sztrájk az utazókra nézve? Ennek érzékeltetésére csupán né­hány adat: Szolnokra, illetve Szolnokról naponta 5-6 ezer in­gázó utazik, az átmenő, induló és érkező vonatok száma pedig napi 200. Megkérdeztük, hogy a megye legnagyobb vállalatát, az Electro- lux Lehel Hűtőgépgyár Kft.-t ho­gyan érintené egy hetekig tartó vasutassztrájk, miután a cég ex­portszállításainak negyven szá­zaléka vasúton történik. A leg­utóbbi, hatvanórás sztrájkot megelőzően jó előre megrendel­ték az üres tehervagonokat, ami; két a munkabeszüntetés alatt ra-' kodtak meg. Amikor véget ért a sztrájk, a felrakodott vagonok azonnal út­nak indultak. A cég logisztikai központjában elmondták, ha hosszabb lesz a sztrájk, közútra „terelik” a szállításokat. Most is meg fogják rendelni az üres vago­nokat, hogy bepakoljanak. Ha azonban két-három napnál to­vább tart a munkastop, kénytele­nek lesznek a már telepakolt va­gonokból kamionokra rakni az árut, hisz a megrendelőnek idő­ben kell szállítani. Dr. Horváth Attila, a megyei művelődési és ifjúsági szol­gálat vezetője, a Magyar Tu­rizmus Egyesület kulturális tagozatának elnöke könyvet írt Turizmus a kultúrában — kultúra a turizmusban címmel. A nyomdából a na­pokban kikerült könyvről beszélgettünk a szerzővel.- Történelem-földrajz szakos ta­nárként, plusz művelődésszerve­zői végzettséggel, hosszú népmű­velői gyakorlattal ennek a témá­nak valóban szakavatott ismerője lehet.- A végzettségem valóban szinte a terület egészét lefedi, ta­lán csak a sport hiányzik belőle. Egyébként 15-20 éve történt a fel­ismerés önmagam számára, hogy a turizmus kultúra nélkül nem le­hetséges.- Gondolom, itt a kultúra leg­szélesebb értelmezéséről van szó.- Valóban, beletartozik a tu­rizmus kÖltúrája, a környezet kultúráid, sőt a vendéget fogadók kulturáltsága is. Mert propagan­dával egyszer ide lehet hozni a vendéget, de ha nem érzi jól ma­gát, mert a környezet rendezet­len, nehezen megközelíthető, a vendéglátók nem megfelelően foglalkoznak vele, unatkozik, ak­kor nem jön többé.- Tulajdonképpen miről szól ez a könyv?- Az előszóban leírom, hogy elsősorban a kultúra és a turiz­mus természetes kapcsolódásait tekintem át. Középpontjában a turizmus áll, kialakulása rövid történetével, legfontosabb foga­lomrendszerével. A második részben a kultúrának az idegen- forgalomban játszott szerepét részletezem. Ónálló fejezetben foglalkozom a kulturális célú tu­rizmussal.- Kiknek szánta a könyvét?- Elsősorban azoknak, akik nem az idegenforgalmi szakterü­leten dolgoznak, de a turizmussal egyre többször találkoznak, mert a kulturális, oktatási, önkormány­zati szférában tevékenykednek. De szánom mindazoknak, akik eddig keveset tudtak a modem vi­lág egyik vezető iparágáról.- A könyv, jellegéből adódóan, az általánosítás szintjén foglalko­zik témájával, csupán a mellékle­tekben hoz megyei adatokat is. Hogyan szembesítené a leírtakat megyénk valóságával? — Az elmúlt tíz évben me­gyénkben is óriási fejlődés tanúi lehetünk. Javult a turizmus kíná­lati oldalának kultúrája, javult a reklámok minősége, a nyelvisme­ret. Persze mondhatnék negatívu­mokat is, hiszen vannak szép számmal. Különösen annak örü­lök, hogy kedvenc területemen, a falusi turizmusban léptünk talán előre a legnagyobbat. Fontos, hogy a falusi turizmusban sem csak a külföldiekre gondoljunk. Nyugaton a belföldi turizmus ad­ja a turizmus egészének 70-75 százalékát, nálunk egy nagy visz- szaesés után most lépte át újra az 50 százalékot. Óriási tartalékaink vannak ezen a területen is. nagyar kultúra napja elő­li, tegnap adták át Me­zőtúr új kiállítási csarnokát, melyet a volt zsinagóga épü­letének átalakításával, mint­egy 37 millió forintos költ­séggel hoztak létre. Az ün­nepséget, mely a város mil­lenniumi programsorozatá­nak nyitórendezvénye, meg­tisztelte jelenlétével a romá­niai és szerbiai testvérváros küldöttsége is. Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke avatóbeszédében többek között szólt népünk zivata­ros történelméről, a Him­nusz jelentőségéről. FOTÓ: MÉSZÁROS istóriáról a Márai Sándor Polgári Körben Két fiatalember, Bayer Zsolt filmrendező és Nemes Tibor operatőr gondolt egyet a kilenc­venes évek derekán, és kamerá­jukkal garabonciás módjára ne­kivágtak az országnak, hogy „feltérképezzék” egyes vidékei­nek históriáját, szalagra rögzít­vén történelmi emlékeit, életé­nek nevezetes fordulóit. Aztán amikor rádöbbentek, hogy ha hazánk 1100 éves történelmét szeretnék egészben látni és be­mutatni, akkor nem állhatnak meg az ország Trianon szülte határainál, elindultak, hogy a Kárpát-medencében élő magyar­ság történelmét is bemutassák: megszületett az sorozat újabb terve, mely szerint eljutottak a szomszédos Horvátországba, Burgenlandba, majd Erdélybe, s készülnek tovább a Felvidékre, a Kárpátaljára, s talán a Délvidék­re is, ha a helyzet úgy alakul. Szubjektív történelmi lecke ez a sorozat hetven részben, amelyben a fellelhető emlékek mellett megszólalnak a nép kö­rében élő legendák, mesék, mí­toszok is, s ily mód az egyéb­ként „száraznak” tűnő krónika mintegy emberközelivé válik, melegséggel telítődik. A televízi­óban már látható volt egy-egy darabja, minden hét szombat délutánján sugározzák az 1-es csatornán, nagy sikerrel. Most a kultúra ünnepének alkalmából a szolnoki Márai Sándor Polgári Körben mutattak be belőle ket­tőt. A kör egyébként, ahogy M. Román Béla elnök körvonalazta, az új évezreddel szélesebbre kí­vánja nyitni kapuit a város pol­gárai előtt, s várja mindazokat, akik a nagy magyar író, Márai Sándor szellemében kívánnak együtt gondolkodni históriánk­ról, ünnepeinkről. Látogatóinak gazdag programot kínál, benne többek között találkozást Szöré­nyi Leventével, Macskássy Izol­da festőművésszel és Nemeskür- thy Istvánnal, karácsonykor pe­dig hagyományos ünnepséget tartanak majd. Nos, péntek este az alkotók jelenlétében a megjelentek lát­hatták két, a történelmi Magyar- ország földrajzilag szélsőséges pontjáról készült filmet, a Hargi­táról illetve a Szlovéniáról, Fiú­méról és Abbáziáról szóló részt, melyeket a jelenlévők nagy. tet­széssel fogadták, s a vetítést kö­vetően élénk eszmecsere bonta­kozott ki. A rendező beszélt arról a személyes érzéséről is, amely történelmünkhöz fűzi, s amely munkájához a terméke­nyítő ihletet adta. Szólt továb­bá arról is, hogy Erdélyben a román lakosság is hogyan segí­tette munkájukat. Ami pedig a sorozat sorsát, jövőjét illeti, vi­deokazettán eljut majd az or­szág iskoláiba, sőt a határokon túlra is - hallhattuk tőle -, a film szövege pedig könyv alak­ban lát napvilágot az idei könyv­héten. A szülőknek, gyermekek­nek szánt históriai barangolás ily mód igazi áttekintést nyújt­hat mindazoknak, akiket né­pünk több mint ezeréves múltja érdekel. Sapard-támogatás 7 Az Európai Unió a magyar állam részére 2000 és 2006 között évente 38 millió euró Sapard-tá- mogatást bocsát rendelkezésre, amelynek programtervét Ma­gyarország december végén nyújtotta át Brüsszelben. A Sa- pard-program vissza nem térí­tendő segélyt nyújt a közép- és kelet-európai országoknak me­zőgazdaság- és vidékfejlesztés­re. A támogatási összeghez leg­alább 25 százaléknyi társfinan­szírozás szükséges, amelyre a magyar költségvetés 3,5 milliárd forintot különített el. 'y ---------5 A kultúra „munkásait” köszöntötték Tegnap délután a városhá­za nagytermében tartották meg a magyar kultúra nap­ja alkalmából rendezett ünnepséget, melyen elis­meréseket is átadtak a kul­túra helyi „munkásainak”. JÁSZBERÉNY A megjelenteket dr. Magyar Le­vente polgármester köszöntötte. Az, hogy idén megünnepelhetjük a magyar államiság ezeréves év­fordulóját - mondta a polgár- mester -, köszönhető annak, hogy Szent István királyunk a ke­resztény kultúrkörhöz kapcsolta nemzetünket, illetve hogy ma­gunkkal hoztuk máshoz nem ha­sonlítható kultúránkat, nyelvün­ket. Hozzátette: a kultúra tartott meg minket ezer évig, az is visz majd át az új évezredbe, az euró­pai közösségbe. A kultúrát nem csak védeni, de támogatni és to­vább is kell vinni. Később a Palo- tásy János Zeneiskola tanárai és növendékei adtak elő színvonalas műsort. Végezetül külön elisme­résben részesítették a kultúráért különösen sokat fáradozókat, Egyedfi Gizellát, Thormanné Husznay Máriát, Ördög Margitot és Bíró Jánost. A TIT tiszteletbeli tagja oklevelet vehette át dr. Far- kas Ferenc. _______________bcs J jabb kézműtét <a tiszabői csecsemőn Űjabb műtétet hajtottak végre azon a tiszabői csecsemőn, akit valószínűleg patkány harapott meg a hét elején. Emii Enikő, a szolnoki Hetényi kórház gyer- mek-intenzívosztályának ügye­letes orvosa elmondta: a kilenc hónapos kisfiúnak a bal kezén a kisujj első percét kellett csonkol­ni a keletkezett sérülések miatt. Az első műtét a csecsemő be­szállítását követően történt, ami­kor a beteg bal kezének a muta­tóujját távolították el. A kisfiúra, akinek általános állapota jó, még további műtétek várnak, ezek funkció-visszaadó, illetve plasz­tikai beavatkozások lesznek. zolnok vezetői a Hozamban 'A megyeszékhely vezetői voltak a vendégei annak a találkozónak, amelyet csü­törtökön rendeztek a szol­noki Hozam Klubban. A rendezvényen Szalay Fe­renc polgármester értékelte a múlt évet, szólt az idei fel­adatokról, majd az alpol­gármesterekkel együtt vála­szolt a jelenlévők várospoli­tika tárgyú kérdéseire. Szolnok A találkozón több kérdés érintet­te a Városmajor úti, egykori szov­jet laktanya területére tervezett lakópark ügyét. A polgármester hangsúlyozta: a város sürgető fel­adatai közé tartozik a lakásépí­tés, amelynek megoldása felé az első lépést egy lakópark megva­lósításával tehetik a beruházó OTP Ingatlan Rt.-vel közösen. A hipermarketekkel kapcso­latban Bállá György alpolgármes­ter kijelentette: nem lehet ponto­san megállapítani, hány „multit” képes eltartani a megyeszékhely. Az épülő bevásárlóközpontok vé­leményezése során az is elhang­zott: azok mindenképpen a pol­gárok, így a város javát szolgál­ják, ám megjelenésük a többi üz­let számára hátrányokkal jár. Fodor György alpolgármester a „vizes gondokról” elmondta, azok hosszú távú megoldása mintegy 4 milliárd forintot igé­nyelne. Kovács Libór alpolgár­mester pedig egy kérdésre vála­szolva kifejtette: az intézményi átszervezések időszaka nem feje­ződött be. Az iskolákban közép­távon csak irányítási változások várhatók, ám megfontolás előtt áll az egészségügyi, szociális és sportintézmények további sorsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom