Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-20 / 16. szám

2000. Január 20., csütörtök ------1---------------------------­E Z O TÚR 7. OLDAL Önfejlesztő kollégium Az önfejlesztő kollégiumi programot a Soros Alapít­vány támogatásával hirdet­ték meg, erre a kollégiumok pályázatot nyújthattak be. A mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégi­um is pályázott, és a pálya­munka alapján kezdték meg a munkát. A program­ról Rózsa Endre igazgató­val, Papp Gáborné kollégi­umvezetővel és a közös munkában alapvető szere­pet vállaló Agócs Zoltánné- val beszélgettünk. Elmondták, hogy az iskola tanu­lói mintegy hatvan településről érkeznek, azaz igen nagy jelentő­sége van a kollégiumi ellátásnak. A 180 fős kollégium nem lehet csupán szállás, és nem szolgál­hat csupán a ta­nulás föltételei­nek biztosításá­ra, a nevelésnek is fontos szín­helyévé kell vál­nia. Erre szolgál az önfejlesztő kollégiumi program. Céljai ha­sonlóak a minőségbiztosítási programban részt vevő intézmé­nyekéhez, bár a munka nem an­nak keretében történik. A pedagógusok által kiemelt legfontosabb célok az esély- egyenlőség biztosítása az eltérő körülmények közül érkező fiata­lok számára, a személyiségfej­lesztés, a konfliktuskezelés, az önismeret-fejlesztés, a kommuni­kációs készség fejlesztése. A pedagógusok megfelelő fel­készítés, továbbképzés után fő­leg személyes és kiscsoportos be­szélgetésekben végzik a nevelő­munkát, amelynek fontos eleme, mint mondták, a személyiség „kinyitása”, ami minden további segítség föltétele. Erre igen jó al­kalom az úgynevezett fecsketá­bor, ahol néhány napig együtt vannak a jövendő diákokkal, és ez alkalmat teremt a megisme­résre, már az iskolai munka meg­kezdése előtt. Fontos, hogy a fiatalok érez­zék: nincsenek egyedül, bármi­lyen gondjukra találhatnak vala­milyen megoldást. Az önfejlesztő kollégiumban rendkívül sokrétű tevékenység folyik, az igények­nek megfelelően. Beletartozik a korrepetálás, a továbbtanulásról szóló tanácsadás, a pályaválasz­tás segítése, de segítenek akkor is, ha a fiatalok beilleszkedési za­varokkal küzdenek. A személyi­ségfejlesztés köre igen széles, be­letartozik a viselkedéskultúra, az egészségnevelés, a családi életre nevelés. Tanítják azt is, melyek a leghatékonyabb tanulási mód­szerek, de a körbe az illemtan- és a társastánc-tanítás is belefér. S mindehhez igyekeznek családias légkört biztosítani. Fogadóórákat tartanak a szülőknek a kollégi­umban is, ha pedig aggasztó jele­ket tapasztalnak valamely fiatal­nál, jeleznek a szülőknek. De nem hagyják magukra a nehéz anyagi helyzetben lévőket sem, Közbenjárásukra több önkor­mányzat nyújt étkezési támoga­tást rászoruló diákoknak. A munka jórészt a pedagógu­sok lelkiismeretességén, elkötele­zettségén alapul, de bizonyos anyagi követelményei is vannak. Az iskola két év alatt nyolc pályá­zatot adott be, és mindegyikkel'! nyert. Igaz, nem mindig annyit, amennyit kért, de az összesen így kapott 2,5 millió forint is jól jött. Legújabb pályázatuk elbírá­lása január végére várható. Most is reménykednek. ___________■ A z oldalt szerkesztette és a fotókat készítette: Bugány János Megfontolt, de folyamatos a fejlődés Áprilisra elkészülhet a Ráfi Kft. új csarnoka Mezőtúr Európa-szerte is­mert fazekasságának évszá­zados hagyományairól. Las­san tíz esztendeje azonban, hogy alakult egy cég a vá­rosban, amely egészen más módon épít a helyi kézmű­ipar tradícióira, az itt élő emberek adottságaira. A Ráfi Kft. ugyanis már napja­ink kihívásainak tesz eleget azzal, hogy az elektrome- chanika és elektronika csúcstechnológiáját képvise­lő termékeket állít elő, né­met felhasználók számára. Ezzel pedig külföldön is új oldaláról mutatja be a me­zőtúri kézműiparban rejlő kimeríthetetlen lehetősége­ket. Barna László, a vállalat gazdasági ügyvezető igazgatója elöljáróban rövid áttekintést adott a kft. eddi­gi munkájáról, fejlődéséről. Mint elmondta, a 80 százalékban né­met tulajdonú cég megalakulásá­tól kezdve elektromechanikai és elektronikai alkatrészek gyártását végzi bérmunkában, kizárólag német exportra. A fokozatos fejlő­dés eredményeként néhány év alatt nyilvánvalóvá vált: kinőtték az addig bérelt ingatlant. így 1996-ban megépült az első, mint­egy 3400 négyzetméter alapterü­letű üzemcsarnok, ahová rövide­sen a német anyavállalat profiljá­hoz illeszkedő, szinte valamennyi tevékenységet „betelepítettek”. A következő esztendő már azt is /Ünnepel a zeneiskola Fennállásának negyvenedik év­fordulóját ünnepli a mezőtúri Bárdos Lajos Alapfokú Művé­szeti Iskola. A jubileum alkal­mából jövő hét pénteken (janu­ár 28-án), 16 órai kezdettel — az egykori és jelenlegi pedagógu­sok közreműködésével - ünne­pi megemlékezéssel egybekö­tött tanári hangversenyt rendez- nek az intézményben. _______■ Ú j szak indul a főiskolán Új névvel kezdte a 2000. évet a mezőtúri főiskola, ja­nuár elsejétől Tessedik Sá­muel Főiskola Mezőgazda- sági Főiskolai Kara a hivata­los neve. A megbízott fő­igazgatóval, dr. Gulyás Lász­lóval a közelmúltról és a to­vábbi fejlődés lehetőségeiről beszélgettünk.- Mi a véleménye az integrációról, pontosabban arról, ahogyan vé­gül megvalósult ?- Mezőtúr regionális integráci­óban lett volna érde­kelt, ám a szolnoki fő­iskolával nem jött ösz- sze a „házasság”, sőt a megye négy felsőokta­tási intézménye négy más felsőoktatási in­tézményhez tartozik. Mi végül egy dél-alföl­di integráció részei lettünk. Az in­tézményfejlesztési tervet elfogad­ták, készülhet a beruházási terv a jelenleg három karból álló főisko­la számára.- Milyen előnyökre számíta­nak?- A célunk bizonyos közisme­reti tárgyak, például a matemati­ka és természetesen az idegen nyelvek oktatásának egy szintre hozása az átjárhatóság növelése érdekében. De vannak más tár­gyak is, amelyekben szűkebb körben, egy vagy több szakon biztosítható az átjárhatóság. A kreditrendszerű oktatásnak jelen­tős előnyei vannak a hallgatók számára. Úgy gondolom, hogy 2003-ra a közös tantárgyak egy szintre hozhatók. Előny továbbá a párhuzamosságok megszünte­tése a szervezetben, az admi­nisztrációban.- Úgy értesültünk, hogy új szak indítását is tervezik.- Igen, a 2000/2001-es tanév­ben megindítjuk a tájgazdálkodá­si mérnök szakot.- Mi lesz ennek a lényege?- Megváltoztak a tulajdon- és a termelési viszonyok, ez változta­tást igényel a termelésben. Példá­ul ismét kezdik elismerni az ex- tenzív állattenyésztés előnyeit, és lentős mezőgazdasági módsze­rek fennmaradását megfelelő gazdálkodással. Olyan alapokat szeretnénk adni a hallgatóknak, hogy ha az ország más részébe kerülnek, tudják hasznosítani az ismereteiket, más természeti kö­rülmények között is. A szak ve­zető tanára dr. Tóth Albert lesz, a képzés, mint mondtam, szep­temberben indul. Sajnos a felvé­teli tájékoztatóból kimaradt a ké­sői engedélyezés miatt, de gon­doskodni fogunk széles körű meghirdetéséről. Névjegy: Dr. Gulyás László Születési helye: Tabajd Születési ideje: 1952 1: Végzettsége: GATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Tudományos fokozata: PhD 1999 Wjí Foglalkozása: Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Kar titiTtiti;tititititii:;&ti/;ti:. tititi'tiiti,, főigazgató-helyettese, megbízott főigazgatója ez sajátos ismereteket igényel. De föl kell fedezni a táj biztosította jövedelmező tevékenységeket, mint például a gyógynövényter­mesztést és -gyűjtést, a falusi tu­rizmust, vagy gazdaságossá tehe­tők kihalófélben lévő mestersé­gek mint például a kosárfonás. A vendéglátás-turizmus szakirány már most is létezik, ez kapcsolat­ba hozható a tájgazdasági mér­nök szakkal. Viszonylag kevés külső oktató bevonásával megindítható az új szak, amelynek célja olyan mér­nökök képzése, akik ismerik a környezet és tájgazdálkodás bel­ső összefüggéseit és e területek kölcsönhatását, biztosítják a ter­mészetvédelmi szempontból je­- Decemberben új intézet ala­kult a kar keretében. Ennek mi volt a célja?- A neve Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ, ame­lyet meglévő szervezeti egységek átcsoportosításával és kibővítésé­vel hoztunk létre. Többrétű tevé­kenységében fontos rész a tájreha­bilitációval kapcsolatos kutatások folytatása. Már korábban a köz­pont rendelkezésére álló tudomá­nyos bázissal készült el a mezőtú­ri bányató rehabilitálásának terve. A továbbiakban bányatavak, Ti­sza- és Körös-holtágak turisztikai és egyéb, például mezőgazdasági és ivóvízbázis célú hasznosításá­nak terveit dolgozza ki. B. A. megmutatta, nem volt felesleges a hatalmas beruházás.- 1997-ben három újabb né­metországi céggel kötöttünk be­szállítói szerződést. A termelés felfutásával párhuzamosan azon­ban oly sikeresen „laktuk be” új csarnokunkat, hogy a következő évben ismét a bővítés szükséges­ségének dilemmája merült fel. re. Ősszel már az építkezés előké­születei zajlottak, és jelenleg, a kemény tél ellenére is a vázszer­kezet összeállítása folyik. Emel­lett már a jövőre is gondolnak, amikor hozzáfogtak az üzem be­építetlen területén található, mo­csaras rész feltöltéséhez. Az új csarnok berendezésével, felhasználásával kapcsolatos in­A csikorgó hidegben is jól halad az új csarnok építése. A második, a meglévőhöz ha­sonló méretű épület elméleti megvalósítása még 1998 végén, a tavalyi év elején elkezdődött. A beruházáshoz szükséges telket a helyi önkormányzat ingyen bo­csátotta a Ráfi Kft. rendelkezésé­formációkról már a Ráfi másik ve­zetője, Papp Ferenc, műszaki ügy­vezető igazgató tájékoztatott.- Az átadás hivatalos határide­je május 21., ám a kecskeméti ki­vitelezők várakozásai szerint — és hetést. a haladás ütemét látva szerintem is - egy hónappal előbb elkészül­het az épület, ahová több millió német márka értékben érkeznek majd csúcstechnológiát képvise­lő, automata gépsorok. A fejlődés irányát figyelve látnunk kellett: az elektromechanikus alkatrészeket egyre inkább az elektronikus részegységek váltják fel. Lassan­ként nálunk is ez utóbbiak gyár­tása veszi át a vezető szerepet. Mindez, illet­ve az új gépek kezelése azonban az eddigiek­nél magasabb képzett­ségű munkaerőt igé­nyel. Éppen ezért a cég berkein belül folyama­tosan oktatunk angol és német nyelvet, ősz­től pedig várhatóan elektronikaiműszerész képzést is szervezünk a mezőtúri szakmun­kásképző intézettel karöltve. A Ráfi Kft. fejlődése tehát töretlen. Ez pedig a város számára is ked­vező, amit mi sem bi­zonyít szemléleteseb­ben, minthogy az el­múlt kilenc év alatt 21- ről 175-re emelkedett a cégnél foglalkoztatott - mezőtúri és túrkevei lakosok - száma. Az épülő üzemcsarnok két eszten­dőn belül újabb száz embernek adhat munkát, így biztos megél­Idén a túlélés is eredmény Holnap felavatják a városi galériát Várhatóan idén sem néz könnyebb esztendő elé Me­zőtúr, mint tavaly. A várost folyamatosan veszélyezteti a belvíz, a védekezés pedig je­lentős mennyiségű pénzt és energiát igényel. A költség- vetésből felújításra, fejlesz­tésre nem telik, ilyen célo­kat csupán pályázati forrá­sok segítségével valósíthat meg a település. A túlélési stratégiának egyik komoly eredménye az lehet, ha az önkormányzati intézmény- rendszer működőképessége és a foglalkoztatottak lét­száma változatlan marad­hat. Mindezt az elmúlt esztendőt érté­kelve és a 2000. év várakozásairól szólva Mezőtúr polgármestere, dr. Bogdán Piroska nyilatkozta la­punknak. A vezető a tavalyi év eredményeit méltatva kijelentet­te: a nehézségek és a természettel folytatott, állandó küzdelem elle­nére is tett néhány fontos előrelé­pést a város. Nemrégiben nyerték el például az ipari park címet, melynek lehetőségeivel idén élni szeretnének, így biztosan pályáz­nak a terület infrastruktúrájának fejlesztését célzó támogatásokra. Ugyancsak a közelmúltban készült el - összesen mintegy 37 millió forintból — a zsinagóga műemlék épületének felújítása. E beruházás befejezésének megün­neplésére méltó keretet ad az épületben nyíló Városi Galéria avatása, amelyet a magyar kultú­ra napja alkalmából január 21-én tartanak. Az eseményen várható­an Mezőtúr két testvértelepülése is képviselteti magát. Mint emlékezetes, egy innen elszármazott és Németországban elhunyt, de szülővárosa sorsát mindvégig szívén viselő örökha­gyótól négy esztendeje komoly örökséget kapott a város. Ebből tavaly már közel 900 ezer német márka érkezett, amelyet hét és félmillió forint pályázati forrással is ki tudott egészíteni az önkor­mányzat. Az így rendelkezésre ál­ló összegből elkezdődhetett a szociális intézmények átfogó re­konstrukciója. A polgármester asszony sze­rint a felújítás, az örökség egy újabb részének folyósítását köve­tően idén is folytatódhat. A tervek között egy lift és a tetőtér beépíté­se szerepel az úgynevezett „B” épületben. Emellett az Újváros csatorna- hálózatának kiépítése is egyre sürgetőbb feladat, hiszen jelenleg is itt a legsúlyosabb a belvízhely­zet. A beruházás - amely mint­egy 1300 ingatlant érintene - idei megvalósulásának kilátásai azon­ban nem túl biztatóak - véleke­dett dr. Bagdán Piroska. Reális lehetőség van viszont — a lakosság segítségével - a belte­rületi úthálózat fejlesztésére, va­lamint a polgármester asszony re­ményei szerint arra, hogy a város ebben az évben is meg tudja őriz­ni a 19 önkormányzati intézmény működőképességét és dolgozói létszámát. Egy múzeum, és mégis három Jelenleg egyetlen múzeum van a városban, a Túri Faze­kas Múzeum, de ha a tervek valóra válnak, ez a helyzet rövidesen megváltozik. Mint dr. Tolnay Gábor, a helyi múzeum igazgatója elmondta, az önkormányzattal és a megyei múzeumi igazgatósággal történt egyeztetés után megkérték a mi­nisztériumtól a múzeum részére a gyűjtőkör bővítését modern ke­rámiákra és honismereti anyagra. Az elsőt az indokolja, hogy tú­ri fazekasok nagy mennyiségben készítenek kerámiát Kanadába és Ausztráliába. Ezeket azonban az ottani megrendelők igényei sze­rint és nem a magyar motívum­kincs felhasználásával díszítik. Bár nem illenek a túri fazekasha­gyományokba, mégis ott készül­nek, ezért a múzeum ezekből is szeretne megőrizni néhány soro­zatot. * A honismereti anyag gyűjtésé­re pedig azért kérnek bővítést, mert a honismereti szakkör jelen­tős mennyiségű értékes anyagot gyűjtött össze, amely méltó a megőrzésre és a bemutatásra. A gyűjtőkör bővítése egyúttal a helyiségek bővítésével jár. Az új részleg új épületbe költözik, a fa­zekasmúzeum marad a jelenlegi helyén. Ismeretes, hogy Mezőtú­ron festők és szobrászok számára rendszeresen tartanak nyári alko­tótáborokat, amelyek résztvevői egy-egy munkájukat a tábor bezá­rása után a városnak adják. Ezek­ből az adományokból az elmúlt évtizedek során jelentős képző­művészeti gyűjtemény jött létre, amelynek állandó bemutatása szintén napirendre került. Helyé­ül a kórház udvarán álló úgyneve­zett Bolváry-há- zat szemelték ki. így a három gyűjtemény egymáshoz kö­zel, egyetlen szervezeti egy­séget alkotva áll majd a látoga­tók rendelkezé­sére. És még nem is szóltunk a fris­sen renovált egykori zsinagógá­ról, amelyben időszaki kiállítóte­rem lesz. Ebben az első kiállítás január 21-én nyílik, a debreceni Déry Múzeum gyűjteményéből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom