Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-04 / 2. szám

2000. január 4., kedd Hazai Tükör 5. oldal Jól vizsgáztak az okmányirodák Voltak ugyan fennakadások, de összességében jól vizsgáztak a köz- tisztviselők az okmányirodák első munkanapján — nyilatkozta teg­nap Eiselt György, a Belügyminisztérium informatikai biztosa. Elmondta, hogy a 152 irodából még 51 nem kapta meg a képrög­zítéshez szükséges kamerát. En­nek oka, hogy a gyártó cég a taj­vani földrengés miatt késett a be­rendezések szállításával. A kép továbbítására is alkalmas szken­nerrel azonban minden iroda rendelkezik. A miniszteri biztos úgy tudja, hogy az országban több helyütt nem volt hétfőn ügyfélfogadás a polgármesteri hivatalokban, illet­ve sok településen senki nem ke­reste fel az okmányirodákat. A tárca összesítése szerint 61 ok­mányirodában 257 személyi iga­zolvány iránti kérelmet vettek fel, 66 helyen pedig 263 lakcímiga­zolást adtak ki. Több irodában, köztük egyes budapesti kerüle­tekben csak a délutáni órákra tudták kiküszöbölni a személyi igazolványt kiállító rendszer mű­ködési gondjait. A zavarok okát a biztos elsődlegesen abban látja, hogy a szállítási késedelmek mi­att a múlt év végén, a két ünnep között elmaradtak a próbák. Emiatt most gyakorlatilag üzem­szerű működés közben vizsgázik a rendszer és az azt működtető tisztviselők. A szakember úgy vé­li, hogy az önkormányzatok segít­ségével rövid idő alatt megszün­tethetik a gondokat. Az állam által e célra biztosi­Kötelező, még sincs A gépjárművekre január elsejétől kötelező felragasztani a matricá­kat, aki ezt nem teszi, akár száz­ezer forint büntetést is fizethet. Ám a matricákat az év első két napján tapasztalataink szerint senki sem ellenőrizte, s ami még ennél is rosszabb, az évkezdetkor hiába kerestük az árusítóhelye­ken. Jóllehet az utolsó pillanatok egyikében született döntés az autópálya-matrica bevezetéséről az Ml-es és az M3-as autópá­lyán, még így is elég idő lett vol­na az értékesítés megszervezé­sére. Ennek ellenére december 31-én a benzinkutak többségé­nél hiába próbálták az autósok megvásárolni az autópálya-hasz­nálathoz kötelező matricákat, a felelet rendre így hangzott: elfo­gyott, majd január 3-án... A becsületes autósnak nem maradt más választása, mint a rendelet kihirdetése óta folyama­tosan hangoztatott ellenőrzéstől megfélemlítve, de matrica nélkül használni az autópályákat. Akik január 2-án autóztak az Ml-esen, meglepődve tapasztal­hatták, hogy csak részben sike­rült időben eltávolítani az eddigi - idejétmúlt - táblákat, felirato­tott 2,4 milliárd forintból egyfajta minimálprogram keretében hoz­ták létre a 152 okmányirodát. Eszerint az erre kiképzett 253 dolgozóra idén 240 ezer első sze­mélyi igazolvány kiállítása, 140- 180 ezer cseréje és 800 ezer lak­cím igazolásának kiállítása hárul­na. Idén még további 26 okmány­iroda nyilik az országban, és a program végén, 2002-ben, mind a 246 városban működik majd ilyen iroda. A biztosnak arról nincs infor­mációja, hogy abból a 164 em­berből, akik a múlt év végéig ez­zel a feladattal foglalkoztak az Országos Rendőr-főkapitánysá­gon, hányat alkalmaztak január­tól az önkormányzatok. Az állam felszerelésekre irodánként 4-4 millió forintot, a dolgozók bére­zésére pedig személyenként 1,5 millió forintot adott idén. Az iro­dák várhatóan még ebben az év­ben átveszik az útlevelek, jövőre pedig a közlekedési okmányok, a forgalmi engedélyek, a jogosítvá­nyok és a törzskönyvek kiállítá­sát. Ahhoz, hogy a jelenlegi leg­magasabb biztonsági szintet kép­viselő lézergravírozó berendezé­sekkel szereljék fel az irodákat, il­letve a helyszínen elő tudják állí­tani az okmányokat, több tízmil- liárd forintra lenne szükség. (MTI) kat, miközben az országba érke­zőket semmi nem tájékoztatja az általános díjfizetési kötelezett­ségről. Több külföldi autóst meg­kérdezve azt a választ kaptuk: nem jó, hogy egyáltalán nincs napijegy... Ezzel szemben az Ml-esen mindkét irányban csak három-három kapun keresztül zajlott a forgalom, jóllehet az összesnél nyitva volt a sorompó, a hókotrók - amelyek át sem fér­nek a szűk folyosón - csak ennyi­hez tisztították meg az utat. Arról sem sikerült megbizha- tó információt szereznünk, va­jon mennyibe fog kerülni a ka­puk lebontása és a kapuk he­lyén az új sávelválasztók felépí­tése. Egyelőre azt is homály fe­di, vajon a beharangozott szigo­rú „nincs türelmi idő” igaz-e, a rendőrök azonnal megbüntetik- e a matrica nélkül autózókat? Ugyanis a jogszabályt csak ak­kor lehet betartani, ha a feltéte­lek is adottak. Ha ugyanis nincs matrica, miként lehet megbün­tetni a vétlen autóst? Az ejnyebejnye talán inkább azoknak járna, akik nem megfe­lelően készültek fel a változásra. De ők nem az autók „volánja” mögött ülnek... (gy) Sokba kerül az érdekvédelem A MÁV a szakszervezeteknek szánt pénzből fedezi a béremelést? Eredmény nélkül zárult tegnap a MÁV és a vasutas szakszerveze­tek idei első tárgyalása is. Az érdek-képviseleti szervek január 10- éré meghirdetett 60 órás sztrájkja előtt azonban még többször tár­gyalóasztal mellé ülnek a felek. Nincs megegyezés a kollektív szer­ződés módosításáról, a bérfejlesztésről, de a sztrájk esetén nyújtan­dó elégséges szolgáltatás mértékéről sem. A tegnapi sikertelen tárgyalási forduló ellenére is lát esélyt a megegyezésre a Mozdonyveze­tők Szakszervezetének ügyve­zető alelnöke. Borsik János szerint a meghirdetett sztrájk közeledtével egyre fontosabbá válik a MÁV számára a mun­kabéke biztosítása, a szakszer­vezetek ezért is bíznak a mi­előbbi egyezségben. A vasút­társaság és a reprezentatív szakszervezetek a kollektiv szerződés bizonyos pontjainak módositásában, valamint az idei bérfejlesztés mértékében nem értenek egyet. Mint azt Borsik János lapunknak el­mondta, legkritikusabbnak azt tartja, hogy a MÁV a munka­rend megállapításának jogát - vita esetén - egyoldalúan ma­gához szeretné vonni. A szakszervezetek a vasút­társaság 8,5 százalékos bérfej­lesztését sem tudják elfogadni, ezen túl pedig törvénytelennek tartják, hogy a MÁV egyolda­lúan alkalmazza az általa meg­ajánlott béremelést. A tegnapi egyeztető tárgya­lás után Kukely Márton vezér- igazgató megerősitette január 1-jétől végrehajtja a 8,5 száza­lékos bérfejlesztést. A MÁV vezetése a dolgozók bérfejlesz­tésének egyik forrásaként a szakszervezeteknek biztositott többletjuttatások csökkentését jelölte meg. A vasúttársaság­nak 1 milliárd forintjába kerül­nek a szakszervezetek. A MÁV több éve próbálja egymás ellen ugrasztani a mun­kavállalókat, és a közvéleményt is igyekszik a vasúti dolgozók el­len hangolni - vélekedett Borsik János, ami szerinte életveszé­lyes próbálkozás. (horváth) Néhol már az írás is elszáll Amint az várható volt, az évszámváltás okoz némi galibát. Mint azt Mojzes Imre kormánybiztostól megtudtuk, több önkormányzat és kisvállalkozó számítógépes rendszere nem bírta az újraindítást. A Dunaferr, a KHVM, a szociális tárca számítógépei jól vették az akadályt, míg az APTF, az MNB és a bankok rendszereiről a hé­ten derül ki, hogy sikerült-e az átállás. A napokban indítják újra az ipartelepek, a pénzvilág, az ön- kormányzatok, valamint a kis- és középvállalkozások számí­tógépes rendszereit. Bács-Kis- kun megyéből több önkor­mányzat is jelezte a Kormány­zati Információs és Koordiná­ciós Központnak, hogy nem indultak el számítógépeik. Mojzes Imre évszámkezelési kormánybiztos úgy látja, hogy az elkövetkező hetekben az önkormányzatoknál lassabb lehet az ügyintézés, mert a gé­peket vélhetően hetekre a pa­pír és a ceruza váltja fel. A kor­mánybiztos egyébként nem ta­nácsolja senkinek, hogy most cserélje le komputerét, vagy annak egyes alkatrészeit, mert nagyon felmentek a számítás­technikai eszközök árai. Kisvállalkozók is jelentettek problémákat. A szektor szá­mára biztosították ugyan az in­gyenes tesztelést, de ezzel a le­hetőséggel csak kevesen éltek. A vállalkozók gépcseréje pedig nem kormányzati feladat ­mondja Mojzes Imre -, ezt mindenki a saját belátása sze­rint tette, vagy nem tette meg idejében. Arra a kérdésre, hogy a kö­vetkező napokban várható-e je­lentősebb fennakadás a rend­szerekben, mint ahogy azt Bili Gates a Microsoft tulajdonosa jósolta, a magyar szakember azt válaszolta: a probléma nem zárult le január 1-jén. Az iparban használnak olyan rendszereket, amelyek a későb­biek során is gondokat okoz­hatnak. A próbaüzemek nem mindig mutatnak biztos képet, mert az informatika rendszer­ben működik, igy minden ak­kor derül ki, amikor a tömeges alkalmazások megkezdődnek. Szalóky Eszter Sajátos toplista: kutya, macska, madár... AUatterápia - embereknek Számos betegségünk elviselésében és leküzdésében sokat segít(het)nek az állatok. Londoni tudományos körökben nemrégi­ben bebizonyították: például a kutya, macska, vagy madarak társa­ságban élő emberek könnyebben birkóznak meg a testi-lelki bajok­kal, mint a magányosak. Pálmai Katalin, a Heim Pál Gyermekkórház vezető pszi­chológusa lapunk érdeklődésé­re hangsúlyozza: az állatról va­ló gondoskodás nem pótcse­lekvés. E tevékenység hasznos, egyszersmind kellemes időtöl­tés. Az önként vállalt feladat eltereli a beteg figyelmét saját bajairól. A rendszeres foglala­tosság oldja a fel-felgyülemlő feszültséget. Ha a megszokott életvitelében korlátozott em­ber nem tétlenül számolja a cammogó perceket, gyorsab­ban telnek a nehéz órák, na­pok, hetek, hónapok. A szorongás főként városi tü­net. Közismert tapasztalat, hogy a saját gazdasággal rendelkező beteg lábadozása többnyire gyor­sabb, mint a panelok közé zárté. A jószág hálája semmi mással fel nem cserélhető örömet vált ki gondozójából. Olyan érzelmi pluszt jelent, amely a búskomor gyengélkedőt is mosolyra vidítja, simogatásra ösztönzi. A szakember figyelmeztet: a lakásban csakis egyezség alapján tartsanak háziállatot. Ha a jövevény állandó vita forrása, akkor épp az ellenke­ző hatást váltja ki. A soroza­tos nézeteltérés miatt a fe­szültség fokozódik. Az állatterápia haszna pénz­ben is mérhető. Angol, auszt­rál és német kutatások szerint a társadalombiztositások éven­te több százmillió dollárt taka­ríthatnának meg, ha a jelenle­ginél többen élnének együtt kutyával, macskával, madár­ral. A háziállattartók az átla­gosnál ritkábban szorulnak or­vosra és kevesebb gyógyszert fogyasztanak. (cs. b. j.) Kormányülés. A kormány mai ülésén várhatóan kezdeményezi Hódmezővásárhely megyei jogú város közgyűlésének feloszlatá­sát. A kabinet napirendjén szere­pel a polgármesteri tisztség ellá­tásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszte­letdíjáról szóló törvény módosí­tására vonatkozó előterjesztés is. Szintén a kormány elé kerül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló új törvény tervezete. Ismét a praxisjog. Az Or­szággyűlés rendkívüli ülése 2000. január 31-én lesz, ekkor folytatja le a T. Ház a praxisjog­gal kapcsolatos törvényjavaslat általános vitáját - jelentette be Áder János, az Országgyűlés el­nöke hétfőn. A házbizottság rendkívüli üléssel kapcsolatos tanácskozására várhatóan janu­ár végén kerül sor. Szocialista találkozók. A Ma­gyarországon tartózkodó Né­meth Miklós volt miniszterel­nök a héten folytatja megbeszé­léseit a szocialista politikusok­kal, szakemberekkel - erősítette meg az MSZP több vezető poli­tikusa. Hétfőn, Budapesten az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) képviselőivel folytat megbeszélést az exkormányfő. Az MSZP megyei elnökei ked­den - szintén a fővárosban - ta­lálkozhatnak Németh Miklóssal és Kovács László pártelnökkel. Laktanyavizsgálat. Az Ország- gyűlés egészségügyi bizottságá­ban összegyűlt a testület összehí­vásához szükséges számú alá­írás, a honvédelmi bizottságban ugyanezt keddre ígéri a testület alelnöke. Egyelőre nem dőlt el, hogy a két bizottság együttes ülé­sen foglalkozik-e a laktanyákban jelentkezett megbetegedésekkel - derült ki az érintettek nyilatko­zataiból, hétfőn. Jogerős ítélet. Sajtópert nyert a Fidesz az Élet és Irodalom cí­mű hetilappal szemben az orgá­numban tavaly augusztus 20-án megjelent, a Fiúk a bányában című riport kapcsán. A másod­fokon eljáró Fővárosi Bíróság hétfőn kihirdetett Ítéletében helybenhagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság múlt év októ­ber 8-ai elsőfokú döntését, így a hetilapnak 8 napon belül hely­reigazítást kell közzétennie. Új állampolgárok. Az elmúlt évben 6066 személy kapott ma­gyar állampolgárságot, közülük 3463-an Romániából települtek át. A Romániából érkezők után a Jugoszláviát elhagyók száma volt a legmagasabb, ők 1106-an vannak, majd az Ukrajnából át­települők következnek, 760-an. Érdekesség, hogy 194, igazolt külföldi állampolgársággal nem rendelkező személy, úgyneve­zett hontalan kérelmét is elfo­gadta a köztársasági elnök. Egy kézben a katasztrófaelhárítás Az eddiginél megbízhatóbb katasztrófa-előrejelzést, -elhárítást és helyreállítást ígér a BM kebelén belül megalakult Katasztrófavédel­mi Főigazgatóság vezetője, Bakondi György. A főigazgatóság a Tűz­oltóság és a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának össze­vonásával jött létre, miközben a korábban önálló két szervezet me­gyei parancsnokságai Katasztrófavédelmi Igazgatóságokká olvad­tak össze. Bakondi György, a Katasztrófa- védelmi Főigazgatóság első em­bere - akit Pintér Sándor bel­ügyminiszter január 6-án iktat be hivatalába - elöljáróban el­mondta: az új rendszer kiépíté­sére elsősorban az Európai Unióhoz, illetve a NATO-hoz való alkalmazkodás miatt volt szükség. A szervezeti karcsúsí­tást egy tavaly megalkotott tör­vény írja elő, megszabva a fő- igazgatóság és a megyei igazga­tóságok feladatait is. A tábornok szerint a Tűzol­tóság és a Polgári Védelem egy­séges irányítása révén a kataszt­rófák megelőzésében, illetve el­hárításában részt vevők a ko­rábbinál pontosabban fogják tudni, hogy mi a dolguk. A tör­vény ugyanis nemcsak a szerve­zeti átfedéseket szünteti meg, hanem azt is rögzíti, hogy ki­nek kell például gondoskodnia egy-egy település vízelvezető ár­kainak tisztántartásáról, új épü­let emelésénél az automata tűz­jelző rendszer beépítéséről, ár­víz idején a homokzsák-után­pótlásról, vagy épp a mentő­csapatok szervezéséről. Á jogszabály tisztázza a ka­tasztrófa sújtotta terület fogal­mát, s egyértelműsíti a kárelhá­rítás módjait és eszközeit is. A szervezeti változást újfajta kép­zési rendszer kiépítése kíséri - tette hozzá a főigazgató -, ami egyet jelent a mentési, illetve ki­telepítési tervek, gyakorlatok EU-konformmá tételével. Mint megtudtuk, az átszerve­zés a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokat, továbbá a bu­dapesti és a körzeti polgári vé­delmi parancsnokságokat nem érinti. Ami a karcsúsítást illeti: míg a Tűzoltóság és a Polgári Védelem Országos Parancsnok­sága együttesen 360 fős lét­számmal dolgozott, addig az összevonásukkal született Ka­Munkában a tűzoltók fotó: feb/stefler Balázs tasztrófavédelmi Főigazgató­ságnál csak 185-en maradhat­nak. Az itt fölöslegessé váló szakemberek egy része a több helyen - például a Rendőrtiszti Főiskolán - induló katasztrófa­képzést segítik majd, másokat korkedvezményes nyugdíjba helyeznek. A főigazgatóság a főváros Mogyoródi úti BM-ingat- lanában - a Polgári Védelem korábbi országos központjában - kap helyet. Bakondi parancs­nok munkáját három helyettese és egy hivatalvezető segíti. A hatósági főigazgató helyettesi posztját a Ferihegyi repülőtér volt tűzoltóparancsnoka, Tatár Attila kapta, a veszélyhelyzet­kezelési főigazgató-helyettes Oravecz István, a PV volt orszá­gos parancsnoka lett. A gazda­sági főigazgató-helyettesi teen­dőket Endrődi Istvánra bízták. Takács Mariann

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom