Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-14 / 11. szám
| 2000. Január 14., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Nincs újabb beteg Több telefon is érkezett szerkesztőségünkbe azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt napokban több olyan beteg került kórházba megyénkben, akiknél agyhártyagyulladásra gyanakodtak. Mint szerdai lapunkban is megírtuk, eddig két gennyes agyhártyagyulladásban szenvedő beteg került a megyei kórházba, de egyikük sem a járványos kórt kapta meg, esetükben más kórokozó okozta a megbetegedést. Mint dr. Kicsi Jenő megyei tiszti főorvostól megtudtuk, szerda óta sincs újabb bejelentés ilyen megbetegedésről. Dolgos víztársulatok Tegnap a Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulatnál négy megye víztársulatának vezetői tanácskoztak a belvízről. Kolosvári Gábor, az FVM főosztályvezető-helyettese a tárca segítségét ígérte a feladatok elvégzéséhez. Mezőtúr A főosztályvezető elmondta, azért fontos ez a találkozó, mivel a nemrégiben elkészült operatív terv is feltételezi az együttműködést a társulatokkal és a gazdákkal is. A kialakult állapotot elemezve úgy vélte, a hatvanas évek közepén tapasztaltak (530 ezer hektár elöntött terület) sem elképzelhetetlenek. Közölte azt is, a minisztérium mindazoknak támogatást ad majd (a gazdálkodókat is beleértve), akik részt vesznek a védekezésben. Ám ennek részletei még kidolgozásra várnak. Az FVM sürgetni fogja a vízgazdálkodási kormányprogram elkészítését s a családi gazdaságok kárenyhítésének megoldását. Ám az elöntések okait is meg kell szüntetni. Fehér Ferenc, a társulások országos szövetségének titkára úgy vélte, az elmúlt két év bebizonyította, hogy a társulásoknak folyamatosan védekezni kell, s ezt a tevékenységet összehangoltan kell végezniük. Létrehozták a koordinátori rendszert, s így az információkat a megfelelő helyre és időben el tudják juttatni. Hangsúlyozta, most a vízelvezetésre kell koncentrálni. Pusztai András, a házigazda társulat "ügyvezetője úgy vélte, ki kell "használni a jelenlegi, viszonylag kedvező körülményeket a munkára. A hozzászólások egy részében ahhoz kértek segítséget, hogy helyre lehessen állítani a társulatok megbecsülését. Elhangzott az is, hogy az érdekeltségi díjat a kormányzat átvállalhatná a gazdáktól, legalább a nagyon kis területtel rendelkezőktől. Kolosvári Gábor ezzel kapcsolatban kifejtette, van ilyen elképzelés, ám részletei még kidolgozásra várnak. Begyűjtik a fenyőket Volt, amikor még májusban is találtak kidobott fát Immár két hete folyamatosan járják Szolnok utcáit a Rethmann Rt. járművei, amelyek a karácsonyi fenyőket szedik össze. A begyűjtött fák azonban továbbra is a szeméttelepre kerülnek, mivel a komposztálási lehetőség nem megoldott. Szolnok Úgy tűnik, idén fegyelmezettebbek a szolnoki polgárok, mivel az ünnepek elmúltával kidobott, fenyőfává „vedlett” karácsonyfákat többségükben a szemétgyűjtő edényzet mellé helyezik el, ahonnan könnyen elszállíthatja a Rethmann Recycling Szolnok Rt. - mondta érdeklődésünkre Polónyi János ügyvezető igazgató. Immár két hete folyamatosan járja a cég három önrakodó teherautója a megyeszékhely utcáit, és begyűjti az egy méternél magasabb fenyőket. (A kisebb méretűeket a szemétszállító autó viszi el.) Az önrakodó teherautók szombatonként is jártak, és a Rethmann Rt. számításai szerint most hét végére vagy a jövő hét közepére a fenyőbegyűjtés nagy részét el is végzik. A tapasztalat ugyanis az, hogy ekkorra a lakók többsége már lebontja a karácsonyfákat. (Érdekességként említette meg az ügyvezető igazgató, hogy volt olyan év, amikor még májusban is találtak kidobott fenyőfát.) Természetesen ha kell, később is elszállítják a fákat, csak akkor már kevesebb autót állítanak „hadrendbe”. A begyűjtött fenyőfák továbbra is a szeméttelepre kerülnek, ugyanis nincs komposztálási lehetőségük, azonban a fenyők egy kis részét a részvénytársaság egyik alvállalkozója feldarabolja, amelyet aztán továbbhasznosít. Mint Polónyi János elmondta, a későbbiekben - főleg ha megépül az új hulladéklerakó - felkészültek akár arra is, hogy üzemszerűvé tegyék a komposztálást, hogy meg lehessen oldani az újrahasznosítás problémáját. A kérdés csak az, hogy mindez így múlik el a fenyőfák dicsősége FOTÓ: CSABAI ISTVÁN anyagiakban mennyire éri majd meg, azaz lesz-e rá fizetőképes kereslet - mondta az ügyvezető igazgató. Műtőasztalon a kórházi égető (Folytatás az 1. oldalról) A tervezők a város déli ipartelepére álmodták meg a megsemmisítőt. A közeli zártkerttulajdo- nosok azonban nem nézték jó szemmel a terveket. Egy közmeghallgatás után a beruházó is jobbnak látta, ha máshová viszi az égetőt. Vitte is, a Panel út elejéről a végére. A hatóságok ki is adták a szükséges papírokat, így kezdődhetett a munka. A tervek valóra váltását a Központi Környezetvédelmi Alap 14 millió forintos hitellel és 14 millió forint vissza nem térítendő támogatással segítette. A beruházáshoz hozzájárult a megyei területfejlesztési tanács is. Sőt a Hetényi még tízmillió forint előleget adott, amit „leégettek” volna, amikor elkészül a hulladékmegsemmisítő. Akkor úgy tűnt, mindez nem olyan távoli jövő, hiszen a betongyár egykori kazánháza néhány hónap alatt az előírásoknak megfelelő tetszetős telephellyé alakult. A pénz azonban lassan elfogyott, és a munkálatok megakadtak. Tóth Gyula, a kht. ügyvezetője szerint mindennek oka az időközben megváltozott környezetvédelmi előírások voltak. Az új szabályokhoz való alkalmazkodás jelentősen megnövelte a beruházás költségeit, és időveszteséget is okozott. A társaság vezetése a költségek fedezésére hitel után nézett. Majd’ egy év után meg is kapták az értesítést, felvehetik a pénzt, ahogy a telephelyre bejegyzik a pénzintézet jelzálogát. Csakhogy ekkorra már húszmilliós követelés terhelte az ingatlant. A tízmillió forintos előleget veszni látó Hetényi Géza Kórház bírósághoz fordult. A törvényszék a kht.-t tízmillió forint és annak kamatainak megfizetésére kötelezte. A pénzt azonban továbbra sem látott a kórház, így a verdikt birtokában végrehajtást kezdeményezett. A héten már másodszor került volna kalapács alá a leendő égető épülete, ám az árverést - csakúgy, mint korában — a Hetényi igazgató-főorvosának kérésére elhalasztották. Dr. Baksai István érdeklődésünkre elmondta, a kórház célja az, hogy hozzájusson pénzéhez, és a hulladékégető ,is megépüljön. Az ezt szolgáló megállapodás pedig körvonalazódni látszik. Az egészségügyi intézmény szándékával Tóth Gyula is egyetért. Nemcsak a társaság, de a város és az egész térség érdeke, hogy megépüljön az égető. Ám a cégvezető úgy érzi, láthatatlan kezek ezt igyekeznek megakadályozni. Mindeközben áprilisban a hulladékmegsemmisítő környezetvédelmi engedélye is lejár. A meghosszabbításához újból végig kell járni az engedé- ’lyeztetési procedúrát. Ez pedig nemcsak az időt, de a pénzt is viszi. Egy új hatástanulmány készítése akár milliókra is rúghat. Arra pedig szükség lehet; a Kö- zép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi felügyelőség munkatársa szerint aligha képzelhető el, hogy kiadják a szükséges pasz- szust, ha az évekkel ezelőtti terveket változtatások nélkül nyújtják be. Bár Nagy Tamás úgy látja, az eredeti tervek ugyan a mai környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek, ám a technológia már az engedély kiadásakor sem számított a legkorszerűbbnek, mára pedig elavult. TELEKI JÓZSEF VELEMENY BARANYI GYÖRGY Belterjes sztrájk Arról panaszkodnak a vasutas-szakszervezetek, hogy nem igazán sikerült maguk mellé állítani a közvéleményt sztrájkügyben. Voltak, akik helyeselték a munkabeszüntetést, mások azonban keményen elutasították. A sikertelen „propaganda” okát a szakszervezetek egyebek mellett a sajtóban is látják, amely szerintük nem adott elég teret számukra érveik kifejtésére. Ez azonban cáfolható, ugyanis a média igencsak vigyázott arra, hogy mindkét fél - azaz a MÁV és a szakszervezetek - érvei hangot kapjanak. Ettől függetlenül való igaz, hogy a lakosság többsége - mint az egy gyors országos közvélemény-kutatásból kiderült — valóban nem szimpatizált a munkabeszüntetőkkel, mert ők utazni szerettek volna, eljutni munkahelyre, iskolába. A sztrájk sikertelenségéhez hozzátartozhat annak hiánya is, amit a fejlett sztrájkkultúrával rendelkező országokban tapasztalni lehet, miszerint az egyes ágazatban sztrájkolók nem csak magukkal foglalkoznak, hanem olyanok munka- és bérhelyzetének javításáért is kiállnak munkabeszüntetésük során, akik egyébként nem sztrájkolhatnának, vagy ezt nem engedi meg a felfogásuk (mint teszem azt az egészségügyi dolgozók, pedagógusok). Van olyan nyugat-európai ország, ahol az úton éppen keresztbe álló kamionosok kimondták azt is, hogy ők most az oktatásügyben dolgozók helyzetének jobbításáért is sztrájkolnak. Persze ettől függetlenül a vasutasoknak is, mint minden munkavállalónak, törvény adta joguk a sztrájk. A fentieken túl azonban a hatvan óra alatt még egy mondat nagyon hiányzott a szak- szervezeti vezetők szájából. Valami olyasmi, hogy: elnézést és megértést kérünk az utasoktól, sajnáljuk, hogy kényelmetlenséget okozunk, de immár így tudunk fellépni az érdekeinkért. Talán ha egy ilyen mondat is elhangzik, akkor az utazóközönség is másképp viszonyul a sztrájkjukhoz. Még akkor is, ha badarság lenne elvárni egy olyan országos „hatáskörű” cég esetében, mint a Magyar Államvasutak Rt. is, hogy a lakosság véleménye sztrájkügyben egyöntetűen csak elutasító vagy elfogadó legyen. Mert amíg csak pár órára áll le a forgalom, addig lazábban vesszük a következményeket, ám ha hosszabb időre, akkor bizony hamarabb elfogy a szimpátia .. . A fejlett sztrájkkultúrájú országokban másokért is kiállnak A II. Magyar Hadsereg doni katasztrófájáról, az elesettekről néma tiszteletadással emlékeztek meg Jászberényben. A szentmisét követően a szentkúti téren a II. világháborús emlékműnél gyújtották meg a hozzátartozók, barátok, bajtársak az emlékezés gyertyáit. Ezzel egy időben Jászjákóhalmán is tartottak megemlékezést. fotó: sárközi jános iMS ■H Készülnek a tavaszra... Szolnokra jön a Szebeni körkép Egyre növekszik a Jászság területén a vízzel borított, illetve túlnedvesedett földterületek nagysága. A Kötivizig kezelésében lévő belvízelvezető csatorna- rendszerek jó, az Évizig területén lévők viszont nem túl biztató állapotban várják a tavaszi olvadást — derült ki azon a sajtótájékoztatón, melyet Vérségi László jászsági térségmenedzser tartott tegnap. JÁSZBERÉNY A térségmenedzser a Jászsági Önkormányzatok Szövetségének ülésén elhangzottakról tájékoztatta a média képviselőit. A kistérségben gőzerővel folynak a szennyvízhálózat fejlesztését célzó uniós előcsatlakozási program, az ISPA előkészületei. A testület ülésén megvitatta azt a hat ajánlatot, melyet az előzetes tervdokumentációt elkészíteni szándékozó cégek tettek. Ezek közül hármat tartottak érdemesnek a további tárgyalásra. A kistérségi településeknek január 26- ig kell nyilatkozni arról, hogy részt kívánnak-e venni a programban. A dokumentáció elkészítése lakosonként körülbelül 100 forintba kerül majd egy-egy városnak, községnek. A szerződéskötés csak úgy lehetséges, ha az egyes települések kinyilvánítják: vállalni tudják a saját rész fizetését. Tájékoztató hangzott el a jászsági belvízhelyzet alakulásáról. Egy január 4-én készült felmérés szerint összesen 21 500 hektár már víz alatt van vagy túlnedvesedett a térségben. A Kötivizig képviselője elmondta, a kezelésükben lévő csatornarendszer rendben várja az olvadást. Nem volt ilyen biztató az Évizig - ahová Jászárok- szállás, Jászdózsa, Jászjákóhal- ma, Jászágó egy része tartozik - beszámolója. A kezelésükben lévő csatornahálózat rendben tartásához évente mintegy 200-250 millió forintra volna szükség, de a költségvetésükből mindössze 10-11 milliót fordíthatnak erre a célra. Pozitívum, hogy a napokban megkezdik Jászárokszállá- son egy külső vízelvezető csatorna felújítását. Jellemző példaként említették meg, hogy Jász- árokszállás és Jászdózsa területén jelenleg a csatornarendszer naponta 4,3 milliméter csapadékból származó vízmennyiséget képes levezetni... BANKA CS. Dr. Kertész Róbert múzeumigazgató, dr. Gulyás Éva és Sári Zsolt néprajzkutató sajtótájékoztatón ismertették tegnap a megyei múzeumi igazgatóság idei programját, amelyben kiállítások, konferenciák szerepelnek, különös tekintettel a millennium évére. Szolnok Két nagy kiállítás kapott különös hangsúlyt a tájékoztatón: január 21. és március 26. között a Damjanich múzeumban láthatja a közönség A vallásos élet tárgyai című szakrális néprajzi kiállítást, amelyet Dénes Zoltán magán- gyűjteményéből és a megye múzeumainak anyagából állítanak össze. A megnyitó napján konferenciát is tartanak Egyháztörténeti és szakrális néprajzi kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében és egyházmegyéiben címmel. A másik nagy kiállítás a Szolnoki Galériában augusztusban nyílik, ennek címe: „Ott vagyok honn” Ezer év a Tiszatájon. A kiállítás a Tisza környezet- és társadalomformáló erejét, hatását mutatja be. További különlegessége lesz még az idei évnek a Szebeni körkép bemutatása a Szolnoki Galériában március 4. és 22. között. A kép, amely a Feszty-kör- képhez hasonló alkotás, Lengyelországból érkezik, és mintegy 100 év után látható ismét Magyarországon. A Bem szebeni harcait bemutató kép festésében részt vett Vágó Pál, aki a Feszty-körképnek is egyik alkotója volt. A galériában a felsoroltakon kívül látható lesz még többek között Jónák Tamás, Bárány ó Sándor és Tenk László festőművész, valamint a Monfodi Alapítvány kiállítása. A Damjanich múzeum időszaki kiállítótermében Dudás Gyula festőművész és Tőrös Zoltán szobrászművész, Fenyvesi Mária és Deák Péter népi iparművész, Kunkovács László etno- fotográfus és újságíró, valamint Szabó Ágnes festőművész és Pogány Gábor Benő szobrászművész kiállítását láthatják az érdeklődők. Az év végén ugyanott régészeti kiállítás nyílik. A múzeum díszudvarán nyáron két szobrászművész, Györfi Sándor és Nagy István mutatja be alkotásait. BA
