Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-13 / 10. szám

6. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2000. Január 13., csütörtök A több lábon állás kifizetődik Siralmas kilátások a növénytermesztésben Folyamatosan kotorják a belvízelvezető árkokat, tisztítják az átereszeket a Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet művelése alatt álló területeken, hogy ta­vasszal az olvadás idején legyen hol elfolynia az egy­re gyűlő víznek. Már most megközelíti a víz (a jég) alatt álló földek nagysága az elmúlt évi belvizes terü­letek kiterjedését. JÁSZBERÉNY A szövetkezet elnöke Pesti Gyu­la elmondta, az összes vetéste­rületük 14-15 százaléka víz alatt van, a gazdálkodásukba bevont 3640 hektárból pedig közel 700 hektár vagy belvizes, vagy túl- nedvesedett. Volt olyan terület, amit már fel sem tudtak szánta­ni, sőt akadt, melyről le sem tudták aratni a termést. Az el­nök hozzátette, az előzetes ada­tok szerint, a gondok ellenére is némi eredménnyel zárhatták ’99-et. Árbevételük 1,3-1,4 milli­árd forint körül lesz. Az eredmény döntő része nem a növénytermesztésből származik. Az állattenyésztés, - feldolgozás került most előtér­be. Sertéstelepükön az elmúlt két évben 62 millió forint értékű fejlesztést végeztek el, ami re­ményeik szerint három, öt éven belül megtérül. 6500-7000 körül mozog a „sertéskibocsátás” és ennek mintegy 97 százalékát sa­ját vágóhídjukon vágják le. Szar­vasmarhatelepük is jól műkö­dik. Mind a tejhasznú állatok­ból, mind pedig a szarvasmar­ha-hizlalásból szép jövedelemre tehettek szert. Jelentős a kereskedelmi tevé­kenységük is, a tőzsdei vonalon és a gabonavétel és -eladás vo­nalán egyaránt. Mindezekkel együtt érhették el, hogy a nö­vénytermesztés problémáit, az ott keletkező pénzügyi szakadé­kokat át tudják hidalni. Ahogy azt Pesti Gyula kiemelte, rendel­keznek annyi tartalékkal, hogy mindig ki tudják várni, hogy az egyes termékeket a legjobb áron értékesítsék. A belvíz így is óriási gondot jelent, de reménykednek abban, hogy amit a természet elront, azt jó szokása szerint később ki­javítja. Azoknak a tulajdonosok­nak sem kell aggódniuk, akik a szövetkezetnek bérbe adták földjeiket, de a víz miatt ott nem tudtak mezőgazdasági tevé­kenységet folytatni. A szerződé­sek szerint ki fogják fizetni ezek bérleti díját is - húzta alá az el­nök. BANKA CSABA Közelebb a gazdákhoz Új üzletpolitikáról határozott az Agrokertrade Rt., amelynek lényege, hogy még közelebb kerüljenek az agrárium szereplőihez, s kihasználják a közös beszerzés, az országos hálózat adta előnyöket a pia­ci eredményesség javítása érdelében. A tíz éve ala­pított társaság elképzeléseiről a minap tájékoztatón számolt be dr. Stiegler Károly elnök. Szolnok Az Agrokertrade Rt. fontos sze­replője a honi mezőgazdasági termelőeszköz-piacnák. A társa­ság az elmúlt időszakban meg­duplázta vagyonát, s tavaly már ötmilliárdos forgalmat bonyolí­tott le - mondta dr. Stiegler. Az új üzleti stratégia az, hogy köze­lebb kerüljenek az egyéni és társas mezőgazdasági vállalko­zásokhoz. Elsődleges cél továbbá a részvénye­sek piaci pozícióinak javítása. Éppen ezért az új üzletpolitika lényeges részét képezi a közös beszerzés és az országos háló­zat adta előnyök messzemenő kihasználása, ami a gazdálko­dók számára is kedvező. A tét pedig nem kicsi, hiszen a tulaj­donosok agrokémiai termékek forgalmazásából származó árbevétele 1999-ben meghalad­ta a 11 milliárdot. A jelentős raktározási költségek lefaragása érdekében terveik között szerepel a ha­tékonyabb készlet- gazdálkodás feltét­eleinek megteremtése, valamint az agrokémiai termékeken kívül a vetőmag- és gépforgalmazás. Dr. Stiegler bejelentette: vegyes vállalatot hoztak létre egy oszt­rák műtrágyagyártó és -forgal­mazó céggel, azt remélve, hogy még versenyképesebb áron ad- hatják e fontos kemikáliát, l. z. Megpályázható milliárdok Budapest Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság a múlt év végén Biotechnológia 2000 címmel pályázatot hirdetett a kis- és középvállalkozá- 1 sok részére. Erre a célra összesen 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A biotechnológiai vállalkozások versenyképességének javítására, a korszerű piacképes termékek, mint például a biológiai alapú csomagolóanyagok előállítására, különféle szakszolgáltatások be­indítására tavaly decemberben pályázatot írt ki az OMFB. A pri­oritások között jelölte meg a töb­bi között az élelmiszerbiztonsá­got, a biomassza-hasznosítást és a biomedicinát. A támogatás mértéke a projekt teljes költségének a fele, kis- és középvállalatok esetében 60 szá­zaléka. Kiemelt társadalmi fon­tosságú, hosszú távra hasznot hozó programok megvalósítása esetében az OMFB-támogatást nem kell visszafizetni. A kérelmek elbírálása során előnyt élveznek a nemzetközi programokhoz kapcsolódó pro­jektek. Az elfogadott koncepciók megvalósítására maximum há­rom év áll rendelkezésre. Csak olyanok pályázhatnak, akik a projekt megvalósításához legke­vesebb 10 millió forint támoga­tást igényelnek. Pályázatot nyújthatnak be gaz­dasági társaságok, szövetkeze­tek, közhasznú társaságok és egyéni vállalkozók, egyetemek, kutatóintézetek, önkormányza­tok, alapítványok is. Az EU- országokban működő vállalkozá­sok és kutatóhelyek tagjai lehet­nek a pályázó konzorciumnak, de a projektvezető csak magyar vállalkozás lehet, ugyanis külföl­di nem kaphat állami támogatást. A bizottság nem fogadja el azok­nak a kérelmét, akiknek nincs a tevékenységükhöz szükséges ha­tósági engedélyük, akik ellen csőd- vagy felszámolási eljárás folyik, illetve végelszámolás alatt állnak. Azok sem nyújthatnak be pályázatot, akiknek az állammal szemben köztartozásuk van. A kérelmeket legkésőbb már­cius 15-ig lehet beadni az OMFB- nél. A pályázatokat május 31-ig bírálják el. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 406,26 Cseh korona 7,07 Euró 254,69 Német márka 130,22 Osztrák Schilling 18,51 Lengyel zloty 60,53 Svájci frank 158,19 Szlovák korona 6,02 USA-dollár 246,46 Régi adatokon alapul az elemzés A gazdaságkutatók szerint el­avult, fél évvel ezelőtti állapo­tok, illetve előrejelzések alap­ján készítette az Economist Intelligence Unit (EIU) azt a Magyarországról szóló gazda­sági jelentését, amelyet ezen a héten hozott nyilvánosságra. A elemzés szerint a bruttó hazai termék (GDP) tavaly 3,7 százalékkal nőtt, az idén pedig 3,8 százalék körül várható a bővülése. Hegedűs Miklós, a Gazdaságkutató Rt. (GKI) ügy­vezető igazgatója ezzel össze­függésben közölte, hogy mind­két évben nagyobb növekedés várható, az idén például 4,2-4,5 százalék közötti. Hozzátette: az év első felében még a ma­gyar elemzők is pesszimistáb­ban ítélték meg a gazdaság helyzetét, azóta azonban jelen­tős változások álltak be. Oblath Gábor, a Kopint Datorg Rt. elnöke úgy vélte, az EIU most ugyanazt a hibát kö­vette el, mint az OECD, amikor decemberben nyár eleji adatok alapján hozta nyilvánosságra a magyar gazdaságról szóló elemzését. Oblath Gábor úgy vélte, amikor az EIU elemzése készült, még volt is alapja a most közzétett prognózisnak, de azóta sokat javultak a gaz­dasági adatok. A BÉT RÉSZVÉNYINDEXE I. 6 - 12. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK Borsodchem:11 700 Fit Fotex: 96 Ft ♦ Matáv: 1781 Ft ♦ Mól: 5 065 Ft* OTP: 14 330 Ft t Rába: 2 270 Ft t Richter: 16 600 Ft t Zalakerámia: 2130 Ft t Csütörtök Péntek Hétfő Kedd Szerda NAPI ÉRTÉK Nyitóár: 8798,01 Minimumár 8758,01 Maximumár: 8930,22 A szakképzés a siker kulcsa Az, hogy szükség van-e a kézműves vagy ép­pen a gazdasági kamarákra, az élet hatá­rozza meg. Legjobb példa e tekintetben a szakképzés, amely hivatalból működtet­ve nem hatékony, s folyamatosan újra termeli a munkanélkülieket. Ezzel szem­ben a kamara e téren sikereket tudott és tud elérni - mondotta Ozvald Márton, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kézműves Kamara elnöke.- Ha különbséget teszünk az érdekvédelmi és a gazdasági önkormányzati feladatok között, akkor világosabbá válik mindenki számára a gazdasági önkormányzatok szükségessége, amelyek a polgári társadalmakban megkerülhetetlenek. Németország­ban 100 év kellett ahhoz, hogy az a kamarai rend­szer, amely most ott működik, ilyen pozíciókat ér­jen el, s ma már kitörölhetetlenül része az egész gazdaságnak. A decentralizált gazdaságirányítás számomra azt jelenti, hogy a döntéseket oda kell helyezni, ahol viselik a döntések következményeit: ha pozitív, akkor élvezik az előnyeit, ha negatív, ak­kor viselik a hátrányait. Ha ezt vizsgáljuk, akkor az nem lehet kérdés, hogy egy gazdasági önkormány­zatnak van-e létjogosultsága. A vállalkozásoknak ez elemi érdekük, ráadásul a gazdasági érdekérvénye­sítésüket ezen az eszközön keresztül kívánják gya­korolni.- Mely konkrét terület lehet a legeredményesebb?- Nem meglévő jogszabályok ellen kell ágálni, ha­nem oda kell adni az egész feladatot, s dönteni kell benne. Ilyen konkrétum például a szakképzés. A kéz­műves kamaráknak ez a legszebb feladatuk, s Német­országban is itt tudtak igazán eredményeket elérni. En­nek nem csak közvetlen eredményei vannak, hanem a magasabb szintű problémákat is sikerül megoldani.- Mit ért magasabb szintű probléma alatt?- A mai felgyorsult gazdasági környezetben a vállal­kozásoknak egy igen jelentős része évről - évre tönkre megy. Míg az EU tagállamaiban a tönkre ment vállalko­zás a normális üzleti kockázatok alapján anyagüag ve­szített, addig az átalakuló gazdaságokban ez rendsze­rint a vállalkozó egzisztenciájának elveszítését is jelen­ti. Ezek az emberek nehezen fognak beilleszkedni a társadalomba, és nemigen lesznek annak hasznos tag­jai. A kutatások szerint a bukás kifejezett oka, hogy a felpörgött gazdaság követelményei szerint 3-4 évente (de például Angliában 2 évente) szinte új szakmát kell megtanulni, olyan ismereteket kell megszerezni, ame­lyek alapvető átképzést, továbbképzést, tanulmányo­kat jelentenek. A mai Magyarországon a szakképzés államilag irányított rendszeren keresztül történik. Az egyes szakmák kiválasztása, az egyes szakmákhoz kö­tődő képzési létszám meghatározása, a korábbi gazda­ságirányítási modell, és főleg gazdasági környezet be­vált rendszerén alapul. A képzőhelyek elemi érdeke, hogy képezzenek lehetőleg minél több szakmunkást. Az átképző helyeknek elemi érdekük, hogy minél több embert átképezzenek. Ebben a képzési rendszerben résztvevők jelentős számáról már a képzés idején tud­ni lehet, hogy nem fog, nem tud a képzettségének megfelelő munkakörben elhelyezkedni. Ezek a kieső emberek a nyilvántartás útvesztői szerint vagy növelik a munkanélküliek számát, vagy még előtte vannak, vagy már kikerültek ab­ból. A gyakorlat oldaláról tekintve az azt jelenti, amikor a társadalom a befektetései után profithoz juthatna, újabb befektetést kell produkálnia az átképzésre, és ez az ör­dögi kör így forog körbe-körbe. A kamarák, és ezen belül a Kézműves Kamarák, ezt a problémát kezelni tudják, a negatív hatásokat módjukban áll tompítani. Az EU tagállamaiban a kép­zési helyek, a képző központok - amelyek alkalmasak alap- és továbbképzésre is - a kamarák „tulajdonában" vannak. Ezekben a képzési központokban a képzés a vállalkozásokkal kötött szerződés alapján történik. Már pedig a gazdasági élet szereplője a vállalkozás, a saját érdekeit minden bizonnyal a legjobban ismeri. Ez a gazdasági önkormányzatiság egyik legjobb és leg­szebb példája. Én, a vállalkozó meg tudom mondani, hogy nekem mire van szükségem. Meg tudom, és meg kell mondanom, hogy mely szakmákból hány fő alap­képzését kérem, hány fő továbbképzését, stb., stb. Ha rosszul mondom meg, akkor viselem a következmé­nyeit, mert a képzés komoly pénzembe kerül, s ha így nem tudom alkalmazni a kiképzett személyt, akkor ezt nekem senki sem téríti meg. Vállalkozást csak az irá­nyíthat, alapíthat, aki a szakmájában magas szintű is­mereteket szerzett, vagyis az alapismereteken túl, az alapképzésen túl a mesterlevél birtokában is van. Mindezt a kamarákban tudja megtenni.- S mit sikerült elérnie e téren a kézműves kamará­nak?- A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kézműves Ka­mara is az előbbiekben vázolt vonal mentén indult el, s talált kapcsolatot éppen a szakképzés területén a pol­gári társadalmakban működő hasonló szervezetekkel Németországban,-Franciaországban. Ez nem véletlen! Magunknak is itt tudunk a legtöbbet nyújtani.- Most ez változik?- A törvénymódosítással a képzés talán a kama­ráknál marad. Természetesen mindazok, akik látnak abban lehetőséget, hogy a szakképzés keretében az áprilistól kézműves kamarai tagozat tudja a legtöb­bet és a legközvetlenebbet biztosítani, azok feltétle­nül arra esküsznek, hogy a gazdasági önkormányza­tiság révén beleszóljanak a saját életükbe. Hogyha a környezet és a különféle jogszabályok nem biztosí­tanak erre lehetőséget, akkor a tevékenység össze­keveredik valamilyen érdekvédelemmel. A kézmű­ves kamara egyáltalán nem mondhatja el, hogy si­kertelenül végezte volna ezt a munkát. Nagyon jól működő és szoros kapcsolatokat tudtunk kiépíteni német és francia kamarákkal. Hat szakmában szá­mos kézműves - köztük fodrászok, gáz- és autósze­relők - utazhatott ki Reutlingenbe továbbképzésre. Itt a legmodernebb technikával és technológiával is­merkedtek meg. Egy szobafestő kolléga fogalmazta meg ezt a legjobban: „ezt én is tudnám, ha megta­nulnám." Ennek ez a lényege. A kamara ebben tud jó lenni, a német kamara pénzbeli támogatásával tudja a tudást átadni a magyar kézműveseknek. Eb- ben szeretnénk továbblépni._________________pr Emelkedtek a termelői árak Budapest- A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint ta­valy novemberben 14,7 százalékkal voltak magasabbak a mezőgazdasági termelői árak, mint egy évvel koráb­ban. A növényi termékek ára 27,5, az élő állatoké és állati termékeké 2,6 százalékkal emelkedett. A gabonaféléket a múlt évben kö­zel ötven százalékkal drágábban vá­sárolták fel a termelőktől. Az átlagos­nál nagyobb mértékben emelkedett a búza, a takarmányárpa és a zab felvá­sárlási ára. A vágóállatok közül a leg­nagyobb mértékű árnövekedést a vá­góborjúnál és vágósertésnél regiszt­rálták a szakemberek. A múlt év októberi, novemberi adatokat összehasonlítva 2,7 százalé­kos növekedést mutattak ki a statisz­tikusok. - UG ­TERMELŐI ÁRAK 1999 NOVEMBERÉBEN 1998 AZONOS IDŐSZAKÁHOZ VISZONYÍTVA (%) NÖVÉNYI TERMÉKEK VÁGÓÁLLATOK Igény van a szódavízre Szikvízkészítők szakmai napját tartották tegnap Szolnokon. A rendezvény­re Kelet-Magyarország minden megyéjéből érkez­tek szakemberek. A szakmai napot dr. Kukri Éva, a megyei kézműves kamara titká­ra és Varga Lajos, az Országos Szikvízkészítő Ipartestület el­nökségi tagja nyitotta meg. A ta­nácskozáson részt vett dr. Bor­széki Béla, a FAO/WHO magyar­országi szakértője is, aki többek között egyre fogyó ivóvízkészle­tünk ésszerű hasznosításáról tartott előadást. A szikvizet Jedlik Ányos talál­ta fel, aki 200 éve, január 11-én született. Róla is megemlékez­tek. Elhangzott, hogy a szikvíz- készítés ősi magyar szakma, előttünk soha senki nem készí­tett még a világon ilyet. 1991 óta a szikvízkészítő üzemek száma folyamatosan nő, az egyre fiata­lodó szakembereké úgyszintén. Kilenc év alatt 2500-ról csaknem 4000-re emelkedett a létszámuk. Mivel a szódavíz helyi ivóvízből készül, s az ára is alacsony, ezért lehet még mindig verseny- képes. A szalonai nap szerves részét képezték a bemutatók, melyeken újfajta keverő- és töl­tőgépeket, valamint csomagoló­anyagokat mutattak be. Újdon­ság, hogy a műanyag palackokat ismét felváltja az üveg, ami higi­éniai szempontból sokkal jobb. JB

Next

/
Oldalképek
Tartalom