Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)

1999-10-24 / 43. szám

1999. október 24. ★ KÖZELRŐL ★ 5

csoda vagy a félelem forrása?

A hétköznapi ember sokszc ; nem tudja, féljen-e vagy csodálkozzon, ha a genetika legújabb eredményeiről hall. Olykor ez még az egészségügyben dolgozókra is érvényes. Hogy az eligazodást segítsék, a szolnoki MÁV-kórház legutóbbi tudományos ülésén többek között a genetika, a génsebészet is téma volt. Or. Endre Gabriella, az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének kutatója tartott előadást. Ebből az alkalomból beszélgettünk a szakemberrel.- Ön szerint miért alakult ki sok emberben félelem a genetikától?

— Főleg azért, mert a sajtóban olyan emberek nyilatkoztak sokat erről, akik nem igazán ezzel foglalkoznak, hanem úgynevezett zöldpártiak. Akik kívülről figyelnek, és nem látják a tudománynak azt a belső szabályozását, amely nagyon szigorú, és fellép a károkozás ellen. Az viszont a mi hibánk, hogy bent maradunk a laboratóriumban, és nem beszé lünk a dolgokról. Igaz, hogy nehéz is úgy megfogalmazni a mondanivalót és az eredményeket, hogy az a közvélemény számára is érthető legyen. A véleményem az, hogy minimális veszély ebben is van, de nem több, mint bármilyen más tudományterületen.

■ -A génkutatásnak születtek olyan eredményei, amelyeket az emberek mindennap használhatnának. Például ki lehet deríteni, hogy az öröklődéssel valaki milyen betegségekre hajlamos.

— Tudományos szempontból nagyon sok ilyen betegséget kidolgoztak, főleg Amerikában. A nagy kérdés az, hogy ez hogyan jelenjen meg a társadalom szintjén. Hiszen ha valakiről kiderül, hogy hordozója egy betegségnek, és 20-30 év múlva bizonyos kezelésekre lesz szüksége, akkor lehet, hogy a biztosítója megszünteti a biztosítást. Magyarországon főleg a magzati diagnosztikában használjuk ezeket az eredményeket. Ezzel a módszerrel magzati korban ki lehet szűrni a halálos betegségeket. Viszont ha csak olyan betegséget mutat ki a vizsgálat, hogy a magzat károsodott lesz, kinek a felelőssége, hogy eldöntse: megszülessen-e?

— Manapság sokat hallani a génmanipulált növényekről.

— Évszázadokon keresztül ugyanez folyt. A nemesítés, az irányított keresztezések ugyanezt jelentették, csak sokkal lassabban történtek. Ha egy bizonyos tulajdonságért felelős gént megtalálunk és tudunk azonosítani, céltudatosan be tudjuk vinni ezt a gént a növénybe, ami javít, vagy például rezisz- tenssé tesz valamire. Főleg rovarok, kártevők elleni rezisztencia-génekről van szó. Általában egy-egy ilyen kísérletben egyetlenegy új tulajdonság bevitele történik.

— A betegségek esetében nem lehet ugyanezt megcsinálni? Olyan gént bevinni az ember szervezetébe, amely el- lenállóbbá teszi egy-egy betegséggel szemben?

— A betegségeknél nem olyan egyszerű a dolog — bár rengeteg kísérlet van rá. A növényekbe be tudunk vinni gént, a növények képesek egyetlenegy sejtből is újra regenerálódni. Az ember esetében nagyon nehéz véghezvinni, hogy ott fejeződjön ki a gén, és ott termelődjön, ahol szükség van rá. Sokkal komplikáltabb feladat, de erre is folynak kísérletek.

Paulina Éva

LÚJlí ihliüll

a ö

A szülő túlterhelt. Mire hazaérkezik a munkából, nekiláthat a gyerek házi feladatát megoldani. Aztán késő este vacsora, majd a szülő továbbképezi magát, hogy tudjon fia-lánya kérdéseire válaszolni. Előző számainkban már ízelítőt adtunk abból, hogy mit tanul egy általános iskolás első-második osztályos kisgyerek. Ez alkalommal a harmadikosak könyvébe lapoztunk bele.

Szólítja szelindek magányát,/Mennek a keserű avarban,/Rugdalják a csillagokat,/ Hegedül a bokájuk,/Úristen, de hosszú is a nyomorúság,/ Ki üti le keserves koronájuk.

A „szelindek” szó minőségjelző vagy birtokos jelző? Milyen eltérő értelmezéshez vezet az egyik vagy a másik lehetőség? Mit jelent a „keserves koronájuk” metafora?...a „keserves korona” Krisztus töviskoronája is lehet?

„...Zeng a picinyke/szénfejű cin- ke/víg dithyrambusa: daktilusok.”

A szómagyarázatok között olvashattad a daktilus jelentését. Ta- lálsz-e a versben ilyen verslábakat?

.....Aszú a nyár... Anyám elzokogja,/ hogy a zab és a tengeri ki- égett./Magában ő csak ezt siratja./Aztán indul, karján szakajtó./ S ahogy belép a pitvarba,/utána lágyan muzsikál az ajtó.”

M

i a vers beszélőjének viszonya az ábrázolt szegénységhez? Hogyan próbálja a nyomort szépnek láttatni? Szerinted sikerül-e neki?

Johann Wolfgang Goethe: A villi- király

„... Szeretlek, a szépséged inge- rel:/eljössz, vagy erővel viszlek el.” - Apám most bántott, jaj, de fáj!/Megfog, nem ereszt a villiki- rály!/ Borzongva az apa üget tovább,/karolja nyöszörgő kisfiát,/ a ház kapuján bajjal bedobog:/karjá- ban a gyerek már halott.

Mi a balladai alaphelyzet? Mondd el!

Néhány részlet olvasmányokból:

(Az Úristen) ...Az asszonyhoz pedig így szólt: „Megsokasítom terhességed kínjait. Fájszülöd gyermekeidet.” Az embernek ezt mondta: „ Mivel hallgattál az asz- szony szavára és ettél a fáról, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg táplálékodat életed minden napján. Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél.”

Mintegy 2500 évvel ezelőtt Athénban demokrácia alakult ki. Ma is használjuk ezt a-szót. Azt jelenti, hogy egy városban, országban nem egyetlen személy (például király) uralkodik, hanem maga a nép gyakorolja a hatalmat.

Kürösz a síkságon szemlét tartott a görög és a barbár hadak felett... a jobbszárnyat Metlón és emberei alkották, a balszárnyat Klearkhosz és katonái... Minden görög ércsisakot, bíborruhát, lábvértet és fényes pajzsot viselt.

Paliasz Athéné csak apjától, Zeusztól származott, a csúf sánta, de erős és ügyes Héphaisztosz csak anyjától, Hérától.

Fölértek arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyák helye volt a neve. Aztán keresztre feszítették (Jézust), és sorsot vetve megosztoztak ruháján, majd leheveredtek és őrizték.

A gazdag rómaiak sírja felett... 3-3 rabszolga párbajt vívott, hogy a sírra lecsorgó vérük megbékítse az alvilág isteneit, szellemeit...Az élethalálharcot vívó embereket gladiátoroknak hívták.

A vécé, a vízöblítéses illemhely angol nevének rövidítéséből nyerte el magyarul is használt nevét. 1589- ben találta fel egy angol főnemes, Sir John Haringtoh, mellesleg I. Erzsébet királynő keresztfia.

Összegyűjtötte: J. Zs.

Ez volt a kezdet, a következő évben már a gazda városi házát építette fel, és itt sem hiányoznak az épület mel■ lől a gazdasági építmények — W még galambdúc is van - és az K állatok. A makettek elkészítésé- W ben persze a lányok is segédkeztek.

Kálmán József, hogy „formában” legyen, ma is fúr, farag, mégpedig kis figurákat, állatokat, embereket, komplett szekeret befogott ökrökkel, kocsit befogott lovakkal. És minden élethű,

^ minden úgy van, ahogyan az életben.

És hogy mennyire él még most is Józsi bácsiban a homo lu- dens, azaz a játékos ember, azt az is mutatja, hogy naponta lemegy a kis műzeu- í mába" megcsodálni alkotá- [ sait. Bizony még P most is, minden nap nagy hatással vannak rá az apró tárgyak, pedig már úgy ismeri azokat, mint a tenyerét...

Tóth András

lításával, hogy nagyon ügyes. Még a mester is azt mondta rá, „a Józsinak aranykeze van”.

Aztán négy éve két unokája, Mariann és Krisztina addig nyaggatták, míg belefogott a kis házak építésébe. Mindent úgy csinált, ahogyan a valóságban, hiszen maga is kint élt a tanyán, kétkezi ember volt. Ugyanazzal az eljárással és ugyanazokkal az anyagokkal dolgozott, mintha igazi házat épített volna (például paticsfalat húzott fel). Egy egész kis tanyát épített, benne többek között lábasfészerrel, kútágassal, fából faragott állatokkal, még gólyák is fészkelnek a kéményen. Mindez kint kapott helyet az udvaron, de hogy megóvja alkotásait az idő vasfogától, bevitte a hátsó épületbe, és mint egy vasúti terepasztalra, úgy állította fel ismét k , azokat. A

r\ mikor becsöngettünk a házba, előbb /& \ az idős mama szaladt ki. Arcát nevet- ^y \ ve temette kezébe: — Jaj, de jó, megint pirinyó házak felől van érdeklődő. Reagálása nem volt szokatlan, ugyanis sokan megtekintették már a ház „urának” alkotásait, még a Duna Tv is forgatott a Jászapáti, Viola utca 13-ban.

Aztán előkerült a mester, Kálmán József is. A 62 éves férfi — jó értelemben — azzal híresült el, hogy apró, maga készítette makettjei vannak.

Az egész nagyon régen kezdődött. Mint legkisebb gyerek - öten voltak testvérek - csak a kötelező nyolc osztályt végezhette el, mert kellett odahaza a munkaerő. Pedig de szeretett volna asztalos vagy ács lenni, de nem lehetett, dolgoznia kellett, holott már akkor bebizonyította a házuk fakerítésének saját kezű kifaragásával és a kapu felál-