Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)

1999-08-01 / 31. szám

Hatarzur A Petőfi-szobrot szállító autókonvojt a nagylaki határátkelő romániai ol­dalán várakoztatták meg. A Vasárnap Reg­gel megtudta, a hét­órás kényszerpihenő oka-a hivatalos ma­gyarázat szerint - az utasnyilvántartást rögzítő számítógé­pes rendszer meghi­básodása, illetve az a körülmény volt, hogy a befogadó ok­mány nem tartalma­zott olyan passzust, miszerint az ajándék­ba kapott szobor „nem idegeníthető el”. Máté: - A határon ránk kényszerített hétórás várakozást leszámítva, végig az úton nagy ün­neplésben volt ré­szünk. Amikor román földre érve áthalad­tunk a magyarok lakta Pécskán, megszólaltak a harangok. A szobor útját - a magyar történelmi egyhá­zak figyelmének köszönhe­tően - Aradon, Déván, Szebenen, Medgyesen és Se­gesváron át harangszó kísérte egészen Fehéregyházáig. Ara­don felemelő pillanatok részesei lehettünk: a Petőfi-szobrot szállí­tó autóval rövid tisztelgés erejéig megálltunk a vesztőhelyen. A for­radalom és szabadságharc tragikus lezárása után 150 évvel így találko­zott egymással - ha csak másod­percekre is - a költő és a 13 vértanú honvédtábornok emlékműve. Fe­héregyházán - ahová este fél tizen­egykor érkeztünk - az egész falu kinn állt az út mentén. Sötét volt már, nem sokat lehetett látni a gép­kocsi platóján fekvő szoborból. Másnap viszont, amikor felállítot­tuk, csak a szervezők egy szűk cso­portja látta a szobrot, azután lepel- be burkolták, így várta az avatást. MH - Megtapsolták? Máiéi - Meg. ISJfS- Fel sem vetődött, hogy az Is- pán-kút közelében, Petőfi halálá­nak feltételezett színhelyén állítsák fel? Máté: - Nem, azt hi­szem a park jobb hely, vé­dettebb is, A „szoboradósság” Az első világháború idején, 1916 nyarán - az első román betörés nyomán - az akko­ri magyar hatóságok elrendelték Erdély egy részének kiürítését. Ekkor szerelték le a Segesváron 1897. július 31-én felavatott Petőfi-szobrot is, Köllő Miklós alkotását. A remekművet Budapestre szállították, más vélekedések szerint viszont csak 1919-ben vagy 1920-ban került a trianoni határok közé szorított Magyarországra. A szobor öt éven át hevert a fővárosi Hungária Rézöntöde udvarán, kohóra várva. A kiskunfélegy- háziak onnan mentették ki az utókornak azzal, hogy 1922 februárjában a városba szállították, majd megjavíttatták, és még a költő születésének centenáriuma előtt fel­állították. Petőfi szobra Félegyháza főterén kapott új helyet, az úgynevezett Hattyú­házzal szemben, amelyet a költő apja 1822 és 1830 között bérelt. Nos, ezért a szo­borért „cserébe", mintegy történelmi adósságát törlesztve készíttette el közadako­zásból Kiskunfélegyháza a Petőfi-szobrot és ajándékozta Fehéregyházának. (Köllő Miklós szobra a harmadik volt az akkori Magyarországon, amelyet Petőfi em­lékének állítottak. Az elsőt Kiskőrösön (1861), a másodikat pedig Budapesten, a Petőfi téren (1882) emelték. naként volt nagy, utóbbira alkatilag sem lehetett alkalmas. Ezért azok a katonai relikviák, mint például a kard, amellyel oly gyakran ábrázol­ták az 1800-as évek végétől egé­szen a közelmúltig, nincsen a kezé­ben, sem a környezetében. mm - A megrendelő, illetve a zsűri nem próbálta meg lebeszélni a költő Petőfiről? Tudja, mégis az egykori harctérre kerül a szobor... Máté: - Nem, a bronzmakettet ki­sebb módosításokkal elfogadták. Sok minden elhangzik persze ilyen­kor, valósággal röpködnek az ötle­tek. Volt, aki szerint a halálra ké­szülő Petőfi portréját kellett volna megmintáznom. Azt mondtam, le­het, de ugyanazok az izomcsopor­tok mozognak halálfélelemkor, mint a szerelmi extázis csúcspont­ján, s azt azért mégse kellene bronzba önteni. Még félreértésre adhatna okot. De olyan javaslat is elhangzott, hogy egy félig földbe ásott Petőfi-domborművet kellene elhelyezni a fehéregyházi parkban, az avarban. Ml - Kit könnyebb ábrázolni? Egy az ember, azért fel lehet fedezni az előzőektől eltérő formai-plasztikai jegyeket, amelyek maivá teszik az alkotást, miközben nem szakíta­nak a hagyományos Petőfi-képpel. Tehát csak nagyon óvatosan lehet változtatni. Különben még az is előfordulhat, hogy lesznek, akik hiányolják majd a kardot Petőfi ke­zéből. MH - Ha pedig ott van, megesik, hogy vandál kezek letörik. Máté: - Előfordult már. Ezek a dol­gok néhány embert izgatnak. De nem lehet tojás formájú szobrot ké­szíteni - amely megmászhatatlan, hogy elköltözzem, de nem tudnék másutt dolgozni. Ez nyugodt hely, a műhelymunka számomra csak ilyen, félig lakatlan területen kép­zelhető el.- Ha holnap mondjuk a kapos­váriak felkérnék, hogy készítsen oda is egy Petőfi-szobrot, elvál­lalná? Máté: - Kérnék kis türelmet, de az is lehet, hogy mást ajánlanék magam helyett, mert sokkal korrektebb, ha az ember egy ilyen felkérést vissza­utasít, mintha egyik munkájával a másik hitelét rontja. Mfll - Kit ajánlana maga helyett? Máté: - Nehéz válaszolni, mert rosszul hangzik, hogy „magam he­lyett”. Legjobb esetben egy lehetek azok között, akik jó Petőfi-szobrot tudnak készíteni. Sok nevet mond­hatnék, Mihály Gábor, Riger Tibor, Kő Pál, Melocco Miklós biztosan köztük lenne. ttt'H - A mostani szobrot hol helyez­né el a munkásságában? Máté: - Egy év múlva kérdezze meg! Még túl friss az élmény, hogy erről nyilatkozhassak. Egyelőre le­nyűgöz a tudat, hogy a huszadik században annyi látogatója kevés magyar szobornak volt, mint amennyi talán ennek lesz a hu­szonegyedikben, Erdélyben. Nagy dolog annyi Petőfi-rajongónak szobrot állítani, mint amennyi ott él. Magyarországon már ezen a té­ren is egy kicsit közömbösek az emberek. Árpást Zoltán A művész rokonszenvei Vidéki élet Magyar szellemi élet Művészeti kritika Petőfi emlékének ápolása (1-10): 3 HARANGSZO KISERTE 1999. augusztus 1. ★ ARCKÉP ★ 7 Ff PETŐFIT SEGESVÁRRÁ Máté István szobrászművész klalvat- lan szemekkel és borostás arccal fo­gadott bennünket, amikor a hót köze­pén becsöngettünk csongrádi, Tlsza- partl házának kapuján. Akkor jött visz- sza Erdélyből, s mire e sorok megje­lennek már megint úton van. Ez utóbbi alighanem diadalmenet számára, hi­szen tegnap avatták fel Petőfiről min­tázott szobrát a Segesvár melletti fe- hóregyházl síkon, a költő számára vég­zetes csata színhelyén kialakított em­lékparkban. Kiskunfélegyháza rendel­te tőle a munkát, „szoboradós­ságát” akarván törleszteni vele. A 102 évvel ezelőtt Fehóregy- házán felavatott bronz Petőfi ugyanis Trianon óta a félegy­házi főteret díszíti. Amikor Máté Istvánok tágas házának nappalijában leülünk beszél­getni, még csak találgatjuk, hányán is lesznek - az­óta már voltak - a szoboravatón. Máté: - A Segesvár melletti Fe­héregyháza az erdélyi magyarság zarándokhelye. Nagy tömeg kere­si fel minden évben július végén, Petőfi halálának évfordulóján. A szervezők sok ezer magyart vár­nak oda Erdélyből, s több autó- busznyi érdeklődőt Magyaror­szágról. kTItfifc - Egy hete szállították a szob­rot Fehéregyházára. Hogy tetszett a munkája a helybelieknek? meg történelmileg autentikusabb is, ott zajlott le az ütközet. QQ9~ Wogy fogadta a felkérést? Mire gondolt, amikor megkapta a megbí­zást? Máté: - Arra, hogy nagyon jó szobrot kell készítenem, s a költő Petőfit kell a formáznom. Nem a katonát.- így szólt a megrendelés? Máté: - Nem, így tartottam reális­nak. Petőfi költőként, s nem kato­Máté István névjegye Született 1952, Csongrád Felesége: Lantos Györgyi szobrászművész Diploma: 1976, Képzőművészeti Főiskola Mestere: Pátzay Pál Köztéri szobrainak száma: harminc körüli Munkái állnak: Budapesten, Csongrádon, Gyöngyösön, Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Kőszegen, Petőfiszál- láson, Soltvadkerten, Szentesen, Tápén, Tiszakécskén, Zsombón Elismerések: Pápai aranyérem (1983), Róma város aranyérme (1987), az olasz köztársasági elnök aranyérme (1989) „Nem ideológiákat kell gyártani, hanem szobrokat kell csinálni” kevéssé ismert személyt, akiről jó, ha két szobrot fel lehet lelni az ország­ban, vagy Petőfit, akit rengetegen megmintáztak? Máté: - Hálásabb olyat, akiről keve­sebb szobor készült. Az előképek megnehezítik az ember dolgát, mert az elvárások azok alapján fo­galmazódnak meg vele szemben. Ha valaki egy roman­tikus Petőfi- szobron nevel­kedett, akkor annak esz­ményképe az is marad, és meggyőződés­sel vallja, min­den más megkö­zelítés rossz. E miatt egy ilyen szobor elkészítése kevés újszerűséget visel el. De ha mé­lyebben fi­gyel rá összetörhetetlen, ráadásul csúszik is - majd ráírni: ez Petőfi. íVltt - Sok lett az irigyel Máté: Nem mondanám. Buta em­ber, aki irigykedik, meg se fordult bennem, hogy ezzel irigyeket lehet szerezni. Nem ideológiákat kell gyártani, hanem szobrokat kell csi­nálni. Nagyobb baj az, hogy Lyka Károly óta magyar műkritikáról nem igen lehet beszélni. Ő volt az utolsó olyan művészettörténész-kritikus, aki a neki igazán szimpatikus és a szívétől távol álló művekről, művé­szekről is egyaránt tárgyilagosan tu­dott írni. M'H - Keserűnek látszik. Máté: - Nem, inkább fáradt va­gyok. Nincs semmi okom arra, hogy keserű vagy rosszkedvű legyek. Ezek minden szakmá­ban fellelhető dolgok. Aki okozza, annak is fáradtságot okoz, akinek el kell vi­selnie, annak is. mm - ez nem egy vidéken élő művész nya- valygása? Máté: - Nem. Szeretek vidé­ken élni, len­né lehetősé­gem arra, FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom