Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)
1999-06-20 / 25. szám
Netszámok Több felmérés készült már arról, hányán és hányféleképpen használják korunk egyik leghasznosabb vívmányát, az internetet. A VR dr. Z. Karbalics László egyetemi docens segítségével bemutat néhányat. Nemek harca 1999-es adatok szerint az amerikai nők jóval többen bolyonganak a világhálón, mint a teremtés koronái. Az újvilági férfiaknak csak a 46%-a használja az internetet, míg a hölgyeknek az54%-a. Nálunk még ebben (is) megmutatkozik a férfiak fölénye. Az arány: 64-36% a férfiak javára. ímsmsmm Hazánkban 850 ezren férnek hozzá az internethez. Ebből 450 ezren hetente legalább egyszer beutazzák a hálót, de csak 120 ezren fizetik az ezért járó költségeket. A nem fizetők nem holmi kalózok, hanem a munkahelyükön vagy az oktatási intézményekben férhetnek hozzá az információkhoz. A PC-k aránya Magyarországon a háztartásoknak még nem egész 8%-ában van számítógép. Ezzel szemben az USA-ban minden második családban található PC, míg Dániában ez az arány már 60%. Rokoni szálak Távol élő rokonainkkal is tarthatunk kapcsolatot az internet segítségével. A férfiaknál csak 33%, míg a hölgyeknél 43% él ezzel a lehetőséggel. Hálólovagok Az internetezők legalább 52%-a már négy éve használja ezt a kommunikációs rendszert. Közülük 81% minden szavazásnál leadja a voksát. 49% kertvárosban vagy családi házban lakik. 32% egyedülálló. Jövőkép 1968-ban még senki, 1999-ben viszont már 180 millióan használták az internetet. Számítások szerint az ezredfordulóra a világhálón már 200, 2005-ben pedig 300 millióan fogunk csüngeni. Forrás: Információs Társadalom és Trendkutató Központ Az EU lehallgatná a világhálót Figyelem! Indul a virtuális légijárat Mi ufón kutatnak az internetezők? (USA) termékinformsdá utazási tnformoíió hírolvasás szabadidős tnlofmocé szávakozás sport pénzügyi hírek termékvásárlás politikai oldalak 7854 m 75% m 5i% 55% 51» 36» m A legutolsó közvélemény-kutatások két - a világhálóhoz kötődő - tévhitet döntöttek meg. Az embereket csak csekély mértékben érdeklik a politikai oldalak, ráadásul még mindig fontosabb számukra, ha egymással tölthetik szabad óráikat Mitől vesz el időt a hálón való bolyongás? A kommunikáció világában kitörölhetetlen helyet követelt magának az internet. A világháló hihetetlen sebességgel fonta és fonja körül a világot, és ma már elmondhatjuk: hazánknak - e tekintetben - csupán néhány év lemaradást kell behoznia az Egyesült Államokhoz képest. Az internet Magyarországon 4-5 évvel ezelőtt szőtte egyre sűrűbbre a szálakat. Ám míg nálunk elsősorban a munkahelyeken (és iskolákban), addig a tengerentúlon a mindennapi életben is nélkülözhetetlen segítséget nyújt a világháló. Miután „odaát” gyakorlatilag ingyen lehet hozzáférni, az amerikai nők többsége már nem vásárol például szakácskönyveket, hanem egész egyszerűen lekéri a recepteket a világhálóról. De immár Európában is egyre többen intézik számítógépeik mellől a bevásárlásokat. Nálunk évről évre 60-70 százalékkal többen lépnek be a hálóba, sajnos, a világpiaci árakhoz képest tekintélyes tarifákért. A további ugrásszerű fejlődésnek nem is annyira a hálózat- vagy adathiány szab gátat, inkább a felhasználók pénztárcája. Pedig a magyar szolgáltatók már több információt kínálnak az érdeklődőknek, mint a legnagyobb könyvtárak teljes adatbázisa - remélhetően egyre olcsóbban. Az utóbbi időben nagy felháborodást keltett, hogy az internetre ellenőrizetlenül kerülhetnek fel szélsőséges, uszító és pornográf oldalak. Szakemberek állítása szerint azonban az efféle disznóságok még mindig nem teszik ki az összes adat két százalékát. A szolgáltatók képtelenek minden új web-oldalt ellenőrizni, ám azt ígérik: ha bejelentést kapnak, illetve maguk bukkannak a botrányos képek és szövegek nyomára, úgy azt azonnal törlik a hálózatból. Tegyük azonban hozzá, hogy bár mindenki háborog, mégis ezek az oldalak a leglátogatottabbak, teljes kiirtásuk halovány és hiú remény csupán. Mötófe A repülés odaadó hí- ^ vei létrehozták a virtuális repülőtereket, légi- társaságokat, légiflottákat, a kiszolgáló személyzetet, a pilótákat, a légiirányítókat. Az elektronikus repülésbe bárki bekapcsolódhat, akit érdekel, akinek van fantáziája - és aki ért is hozzá. Itt ugyanis nemcsak arról van szó, hogy valaki a képernyő előtt játszik, hanem például a Párizs-New York járatot - mint a valóságban - biztonságosan kell irányítani a légifolyosókon, a szárazföld és a tengerek fölött. Ebben vesznek részt ^ az interneten fellelhető partnerek. Ismerik egymást, tudják, hol, mikor vannak „szolgálatban”. Összefűzi őket a közös szenvedély, amikor biztosítják, hogy a képzeletbeli utasszállító vagy postagép elérje kitűzött célját. „Látják” és hallják egymást a világot átfogó elektronikus hálón. A módszerek annyira ~ kifinomodtak, hogy azokat már egyes légitársaságok is alkalmazzák a személyzet kiképzésénél. tévénézés Függőségi szindróma Vizsgálatok bizonyították, hogy az internet-használók mintegy 12 százaléka a függőség határán áll. Ez elsősorban a lelkileg ingatag emberekre vonatkozik. Az „Internet-junkik” hetente 40-60 órát töltenek a képernyő előtt, míg a „normális" rajongók csupán öt órát. Miben nyilvánul meg a függőség?- Erős kívánság vagy egyfajta kényszer a háló használatára.- Nem veszi észre, hogy mennyi időt tölt a komputer előtt.- Elvonási tünetek jelentkeznek, ha nincs a hálón.- Szociális kapcsolatokat és más érdekeket is elhanyagol.- Használja az internetet a számára ismert, egyértelműen káros következmények ellenére is. A függőséget rövidesen lehet gyógyítani: dr. Oliver Seemann, a müncheni egyetemi klinika pszichiátere már berendezte Németország első internet-ambulanciáját. Pamela, a csalimadár Sevillai Szent Izidor (560-636) Születési hely: Cartagena Halálának helye: Sevilla Foglalkozása: egyházi író, könyvtárépítő, templomi tanító, sevillai érsek Fő műve: húszkötetes enciklopédia (az összes teológiai és gyakorlati tudományok korszerű összefoglalása, elsősorban a papság okítása céljából) Ünnepe: április 4. A mindent elsöprő mániára mi sem jellemzőbb: az internet megszállottjai kéréssel fordultak a Vatikánhoz. Szeretnék Sevillai Szent Izidort a világot behálózó digitális adatpálya védőszentjévé avatni. Véleményük szerint ugyanis Izidor „szakmabeli”, hiszen ő alkotta meg a legrégebbi egyházi adatbankot. Információk szerint a pápai székhelyen már napirendre került Sevillai Izidor „átminő- < sítésének”, legalábbis védőkö- « re kiszélesítésének lehetősé- 5 ge, hogy jótékony hatását mi- “ nél előbb számítógépes szent- ë ként is kifejthesse. £ Pamela Anderson Lee neve bizonyára szerepelni fog az elektronikus kereskedelem történetében. A Parti őrség szőke üdvöskéje megszámlálhatatlan internetes honlapon szerepel: komoly és kevésbé ismert, sőt ismeretlen cégek is csalétkül használják reménybeli vevőik, ügyfeleik megnyerése érdekében a kanadai filmszínésznő erotikus kisugárzását. Ki gondolná, hogy Pamelának egy fillér haszna sincs az egészből. „Ezzel a névvel természetesen az átlagosnál jóval több látogatót vonzunk a termékeinket népszerűsítő internetes oldalunkra” - mondja Tony Keene, egy michigani fürdőkádgyár honlaptervezője. Pamela Anderson úgy van jelen a gyártmányok között, hogy a kíváncsiskodó vagy a vevő akár egy pillantást is vethet a művésznőre. Az oldalon ugyanis csupán utalás van rá: „Ha ide kattint az egérrel, akkor bejuthat Pamela Anderson hivatalos honlapjára: http://www.pame- laandersonlee.com.” A csalafintaság nagyszerűen működik: a Parti őrség szexis szereplőjére milliók kíváncsiak. Az iránta érdeklődök akaratlanul is tájékozódnak azokról, akik felvették a keresett művészhez vezető kiindulópontot a saját oldalukra. Egy neves amerikai marketingszakértő szerint Pamela Andersont - internetes szereplése után - évente mintegy 77 millió dollár illetné meg. Feltéve, ha a nevét használók, illetve a vele visszaélők fizetnének a reklámért. (kulcsár) % <í> □ «Di Enfopol Kísértet járja be Európát, az internet lehallgatásának kísértete... Neve is van már: Enfopol. A hálózatok hálózatának ellenőrzésére szervezendő európai uniós hatóság gyakorlatilag az ösz- szes távközlési eszköz: telefon, telefax, (műholdas) rádiótelefon, és az internet ellenőrzésére lenne hivatott. Az EU-rendőrség, az Europol mellett tehát létrejönne a komputeres fülelőőrs - vagyis az Enfopol -, feltéve, ha a tagországok elfogadnák a megalapítását. Amikor az internetes hírszolgálatok is tudomást szereztek a brüsszeli tervekről, rögtön közzétették a bizalmas, sőt titkos dokumentumokat, riadóztatva a hálózat szerfölött érzékeny népességét. A Freedom for Links kezdeményezésére elektronikus levelek ezrei árasztották el az EU intézményeit, tiltakozván a hálófelügyelet ellen. A tervek szerint az internet-szolgáltatókat saját költségünkön (!) kötelezik a lehallgatóhelyek, csatlakozások létesítésére. Nem olcsó műszaki megoldás, a kicsik akár bele is bukhatnak. Az ellenzők egyik fő szószólója, Jörg Tauss, az SPD parlamenti képviselője szerint, ha a lehallgatás céljából csapokat helyeznek el az interneten, eleve megteremtik a bejutást a hálóra a nem- kívánatos külföldi titkosszolgálatok számára. K. L. Az oldalt szerkesztette: B. Molnár László 1999. június 20. SEVILLAI SZÉNI IZipOJt LEHET AZ INTERNETEZŐK VEDOSZENTJE
