Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)

1999-06-06 / 23. szám

Ikrek hava j: hipuhi - mint a fiúknál -, de az anyuka sze- rint nem túl sok a különbség. Összenőttek, 1 egymás hiányát nehezen viselik. Érkeztek ikrek Tiszaroffról: is Loment Viola ? Hanna és ívment Boróka Emese személyében. Édesanyjuk, Lomentné Szopkó Tünde lelkész, akár a párja.- Szép régi magyar neveket, virágneveket 1 adtunk most másfél éves lányainknak. Ha fiúk I lettek volna, eldöntöttük, bibliai neveket kap- ]| nak. Noha egypetéjűek, sok a különbség köz- 1 tűk. Az egyik zárkózottabb, a másik nyitót- I tabb. Az ünneplő ruháik azonosak, de nem öl­töztetem mindig egyformán őket. Bizony ne- , künk is voltak és szerintem lesznek | könnyebb, nehezebb idő­szakaink. Jó lett ‘ volna tudni, . felvenni a § kapcso- I latot I Ketten vannak, esetleg hárman, ritkáb­ban többen is lehetnek. Abban meg­egyeznek, hogy ugyanazon év, hónap, ugyanazon napján születtek. Sokszor úgy hasonlítanak egymásra, mint két to­jás. A kívülálló minduntalan összeté­veszti őket, de a családjuk szerint ez le­hetetlen, mert csak kinézetre hasonlíta­nak, jellemre, temperamentumra nem. A minap Kunhegyesen a művelődési köz­pontban ikerklub alakult. Kitalálója Szentpéteriné Lévai Mária, akinek ikrei születtek, a most 17 hónapos Flóra és Balázs személyében.- Jó lett volna többet tud­ni, miképpen nevel­je az ember azt a kettőt, ame­lyik egy­szerre érkezett. Nem feltétlenül a másságot keressük, de valahol mások is mindket­ten. Ez bonyolult kérdés, hiszen egyszerre két szuverén csöppségnek muszáj megfelelni, megfelelnünk a férjemmel. Bemáthy Bálintné Marika maga jött. — Az én ikerfiaim 24 évesek, Zsolt és Csaba: ebben a sorrendben születtek, 15 perc különb­séggel. Zsolt vékony, Csaba felül a százon. Eb­ben is különböznek. Meg abban, hogy külön jártak suliba, mások a barátaik. Abban nem, hogy még mindkettő nőtlen. Biriszló Imréné Abádszalókról érkezett két kilencéves fiával: Jánossal és Csabával. — Olykor összekapnak, majd kibékülnek. A két „úr” tanulásban, viselkedésben is más. Egyféle rivalizálás is megfigyelhető köztük. Antal Pál és Antal Péter hatévesek, egy perc t van közöttük. Náluk is előfordul olykor csi­azok- kal, akik­nek ikrei vannak, hogy mit is jelent az első év. Ki hogyan foglalkozott a ba­bákkal? Mert sajnos, minket erre nem készítet­tek fel. Sok mindent kitaláltunk, kitalálunk, de szeretnénk hallani a mások tapasztalatait is. Nem könnyű felvetések, hiszen egy parányi csöppséggel mindig nehéz bánni. Hát még ak­kor, ha egyszerre kettő is érkezik a családba. A klub megalakult, a hogyan tovább lenne az érdekes. Havonta találkoznak, esetleg ne­gyedévente - részletkérdés. Ami ennél fonto­sabb, bárki jelentkezhet tagnak a kunhegyesi művelődési háznál. Személyesen vagy levél­ben, hiszen az ikernevelés speciális többletfel­adatokat is jelent. És ebben azok tudnának leg­többet segíteni, akik hasonló cipőben járnak. No, meg azon szakemberek, akik főleg efféle témákkal foglalkoznak ... D. Szabó Miklós é Talán egy dicsérettel kezdődik, amolyan szokásos „Jól né­zel ki”-vel, egy pillantással, érintéssel, ami ott és akkor egészen más Jelentőséggel bír. A közös munka, az otthoni langy unalom, vagy a vak véletlen Is közelebb hozhatja egymáshoz a férfit és a nőt, s a munkakapcsolatból mun­kahelyi kapcsolat lesz. Egy nem régi statisztika szerint a megkérdezett amerikai nők 20 százaléka, a magyar höl­gyeknek viszont 45 százaléka állította, hogy volt már mun­kahelyi kapcsolata. A férfiakról (egyelőre) nincs adatunk, de az alábbiakban ők is vallanak... Erika 26 éves menedzser: — Volt több munkahelyi futó kalandom, nem csinálok belőle titkot. De független vagyok, és a cégnél rengeteg aranyos pasi van. Látod, jól nézek ki, ezt ők is látják. Szeretek élni, bulizni, enni-inni, kirándulni. És szere­tem a szexet is. Ha mindezt va­lamelyik munkatársamtól ka­pom meg, mi van abban? Hogy esetleg nős? Én biztos nem ve­szem el a családjától, mert eszem ágában sincs még vagy tíz évig férjhez menni... Ferenc 47 éves jogász:- Rozikát megbízható mun­kaerőnek, kellemes nőnek tar­tottam, és semmi több. Soha nem flörtölt senkivel. A becsü­letesen elvégzett munka és a túlóra után a lányához sietett haza. Egyszer — többévi főnök­beosztott viszony után — kará­csonyra meglepett egy nyak­kendővel, mondván, förtelme­seket viselek. Megkértem, kösse a nyakamba. Melegség, gondos­kodás sugárzott minden moz­dulatából, aminek otthon a töre­dékét sem kaptam meg soha a feleségemtől. Hát így kezdő­dött, s remélem tart, amíg élünk. Hetente kétszer találko­zunk. Az ünnepek és a nyári szabadság egy részét is együtt töltjük. Ez nem felületes mun­kahelyi — még ha ott kezdődött is —, hanem valódi érzelmekkel átszőtt kapcsolat. A feleségem nem akar válni a vagyon miatt, Rozika meg nem akar házasod­ni, mert szerinte így tökéletes minden, ahogy van. És szerin­tem is... Éva 36 éves adminisztrátor: — Nappal a munkahelyemen görnyedek a számítógép előtt, éjjel meg otthon — a maszek mi­att. Ezért elég rossz a testtartá­som. Az egyik férfikollégám ezt többször szóvá tette, majd egy­szer végiggyúrta fájó csigolyái­mat. Egy hét múlva már a bé- lyeggyűjteményét akarta meg­mutatni. Elfogadtam. Valahogy ezt a férfit addig mindig kerül­tem, talán éreztem, hogy veszé­lyes rám. Most persze már bele­bonyolódtunk a dologba, ami puszta szex. Amikor ő ráér, elin­tézett minden dolgát, még a macskáit is megetette, akkor szeretkezhetünk, ha én is aka­rom. Jó vele az ágyban, de hi­ányzik a figyelmesség, azok az egészen apró dolgok, amik be­aranyozhatnak akár egy mun­kahelyi kapcsolatot is... György 44 éves ügyvezető: — Először még élveztem munkatársnőim munkálkodá­sát. Kellett az a kis bizsergés. Jó volt tudni, hogy az új ruha, fri­zura, illat, a vadító dekoltázs nekem szól. A pillantások, amik sokat ígértek, s a pillantások, amik azt jutatták eszembe, amit együtt átéltünk. Mára teljesen belefáradtam, elegem van a nőkből. Szépek és üresek, oly­kor romlottak. Mert nem én kel­lek nekik, hanem a pozícióm, a kapcsolati tőkém és a pénzem. Nézzen rám, nagy jóindulattal sem lehet jóképűnek vagy iz­mosnak nevezni, s mégis mi­csoda gyönyörű lányok-asszo- nyok csábítgatnak. De én végre egy olyan nőre vágyom, aki be­lül szép. Tessék mondani, van ilyen...? (A szereplők nevét — kéré­sükre — megváltoztattuk ) Lejegyezte: Járvás Zsuzsa Vadászirányítók szoknyában /■ / A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Szolnokon működő Repülőtiszti Intézete (RTI) idén bocsát ki először nő hallgatókat. Mennyire érzik magu­kat egyenjogú iskola-, illetve munkatársnak e kimondottan férfiasnak tar­tott szakma női gyakorlói, s jelenthet-e ez előnyt, netán hátrányt karrierük­re nézve vagy magánéletükben? Erről beszélgettünk az intézet néhány ka- tonatisztjelöltjével — Bem Kornélia (a képen balról) és Nagy Andrea (közé­pen) harmadéves, valamint Nagy Renáta (jobbról) elsőéves hallgatókkal. Nelli és Andrea vadászirányító megfi­gyelőnek készül — mint elmondták, ez a civil közlekedési mérnöki munka ka­tonai megfelelője —, Renáta pedig gé­pészmérnöki diplomát szerez három év múlva. A hölgyek közös vonása hogy mindannyian a repülés sze- retete miatt választották ezt a pá­lyát, de egyetértenek abban is, hogy a nők egyfajta „húzóerőt” képviselnek az iskolai eredmé nyék alakulásában. — A lányok sokkal jobb szellemi teljesítményt nyújtottak a felvételik idején, így az lyunkban 15-10 lett a lá­nyok és a fiúk aránya — büszkélkedik And­rea, aki jó ta­nulmányi ered­ményének köszönhetően a Brit Királyi Légierő egyéves tiszti főiskoláját is el­végezte. Persze a fiúk nem akarnak le­maradni, ezért a nemek közötti rivali­zálás mind jobb tanulmányi eredmé­nyeket produkál. Ami a lányok által választott oktatási intézmény katonai jel­legét illeti, egyre inkább úgy ér­zik, hogy az a szemlélet erősö- meg, amely nem tesz kü- nő és férfi között. Kanadában állítólag már az is szexuális zaklatásnak minősül, ha egy férfi tiszt a pusztán udvariasságból az ajtóban maga elé engedi a nála alacso­nyabb rendfokozatban lévő hölgy mun­katársát.- Nálunk azért ez még nincs így - mondja Nelli -, itt nőnek tekintenek bennünket, udvariasak velünk a fiúk. Sőt, itt az iskolán belül bizonyos enged­ményeket is élvezünk, amiért a fiúk időnként meg is orrolnak ránk — teszik hozzá mindannyian nevetve. A hallgató lányok véleménye szerint az egyenruhás nő látványa még mindig szenzációnak számít, általában foko­zott udvariasságot tapasztalnak, de az is előfordul, hogy éppen emiatt „cikizik” őket. Ugyanakkor azt sem titkolják, igyekeznek megőrizni nőiességünket, így szabadidejükben ők is szoknyát vi­selnek. Ha egy társaságban viszont ki­derül róluk, mi is a mesterségük, attól kezdve rendszerint tartanak tőlük né­hány lépés távolságot. Állítják, ez azért van így, mert a fiúk tartanak a határozott egyéniségű nőktől. — Nem véletlenül hangoztat­ják az itteni fiúk, hogy „csak ka­tonalányt ne!” Egyébként én is azt mondom: csak katonafiút ne! — árulja el Renáta. Egyelőre azonban úgy tűnik, nem a férjhez menés és a csa­ládalapítás az, ami a leginkább foglalkoztatja az egyen- fiatal höl­gyeket. Egybe­hangzó a véle­ményük: most az első a szak­mai érvényesü­lés. Horváth Győző Nem mindennapi foglalkozást vá­lasztott Somlósi Lajos. Az eredeti­leg építészmérnök diplomával rendelkező férfi jó néhány éve geobiológusként éli mindennapja­it. Hogy nem tudják, mit jelent az a geoblológia? Sokan vannak így ezzel. Nemrégiben a jászberényi Pont Egyesület meghívására be­szélt a szakmájáról. — Az építészetbiológia egy régi-új fo­galom. Én inkább geobiológiának ne­vezném azt a szakterületet, amelyet művelek. Ez sem túl közismert elne­vezés. A geobiológia a Föld élettaná­val foglalkozó tudomány. Európa más tájain ez bevett és elfogadott tudo­mányág, nálunk még gyermekcipő­ben jár.- Mit csinál egy építészetbiológus?- A francia forradalomig nem épült középület e szakterület ismereteinek felhasználása nélkül. A népi építészet pedig a maga természetes módján, in­tuitív módon mindig tudta, mire fi­gyeljen. A forradalmat követően sok más egyébbel a sutba dobták az építé- szetbiológiát. Mérjük például a földsu­gárzást, a radioaktivitás fokát egy terü­leten, és a mérési eredmények ismere­tében adunk tanácsot az építésznek, hogy a ház későbbi lakója harmóniá­ban élhessen az adott környezettel.- Hogyan kerül vissza most ez a köztudatba?- Napjainkban minden az egészsé­ges életmód körül forog. Természetes dolog, hogy előbb-utóbb az is reflek­torfénybe kerül, hogy az a hely, ahol élünk, a saját házunk is egészséges le­gyen. Az egészséges ház olyan, mint­ha az ember saját bőre és ruhája után a „harmadik bőr” volna. Sajnos ezré­vel épültek házak, melyek nem vesz­nek figyelembe ilyen szempontokat. Az ember eredendően ég és föld kö­zött éli életét. Ezekkel egyfajta kom­munikációt folytat. Ha a kommuniká­ció valamelyik csatornáját, az égi koz­mikusát vagy a földit elvágjuk - osto­ba anyaghasználattal vagy szerencsét­len formákkal - ez a „párbeszéd” sé­rül. A betegségeknek hatványozottan van kitéve így az ember.- Milyen az egészséges ház?- A jó házat könnyű felismerni, mert „magához hívogat”. A rossz ház pedig taszít. Látok olyan épületeket, mely egyenesen a benne élők kopor­sójának tekinthető. Jó közelítéssel meg tudom mondani, hogy milyen be­tegségekben fognak majd szenvedni... A kispénzű fiataloknak inkább a ré­gi házak felújítását szoktam ajánlani. Ezzel a módszerrel sokat nem téved­hetnek. bcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom