Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)
1999-05-30 / 22. szám
1999. május 30. Közéből A pepecselős, nem éppen az ideges ter- mészetűekre jellemző hobbi az 1980-as évek elejétől foglalkoztatja a parancsnokot. Első darabja egy tank volt, és akkoriban még mindenféle makettet - repülőket, autókat, motorokat - készített. Idővel aztán, ahogy tökéletesedett a technikája, úgy terelődött csak a tűzoltóautók felé az érdeklődése. Minthogy a makettek pőrén kaphatók, úgy gondolta, akkor tudja azokat igazán „felöltöztetni”, kifesteni, ha tudja, látta, a rideg műanyagot. Márpedig ő mindennap „találkozik” tűzoltóautókkal. Az sem volt mellékes, hogy az országban csak kevesen specializálódtak erre a területre. A világon most 15 tűzoltóautó-típust gyártanak makettben. Sándor arra törekszik, hogy mindet megszerezze. Nyolc már megvan. Most éppen a Simba cég Rosenbauer-felépítményel gyártott reptéri tűzoltókocsijára fáj a foga. Egyébként a parancsnok — aki szabad idejében még a számítástechnikával is szívesen foglalkozik és mellékesen még önkormányzati képviselő is — nemcsak űzi hobbiját, hanem sikeres is vele. Egy gyönyörű, 1911-es autó makettjével — amely eredetije az amerikai New Jerseyben szolgált — 1994-ben első díjat is nyert egy kiállításon. A szakértők szerint a 300 darabból összeállított — Amerikában gyártott - makett olyan minőségben készült el, hogy nyugodtan ki lehetne állítani egy múzeumban. Tóth András Él megyénkben egy tűzoltóparancsnok, akinek szabadidejében is foglalkozása a hobbija. Kelemen Sándor tűzoltó alezredes, a tiszafüredi tűzoltók parancsnoka ugyanis ha éppen rá is ér kevéske szabad óráiban, akkor is a tűzoltóautókat gyűjti. Persze nem az igazi nagyokat, hanem a hozzájuk megszólalásig hasonló maketteket. Hivatali vitrinjében jó pár sorakozik ezekből. « sf1■ $ : Bosnyák fenyők Öt éve nekilátott reklámokat gyártani. Újvidéken háromszor nyert országos díjat reklámkészítésért. A reklámok a lakásában berendezett utómunka-stúdióban készülnek, ahol minden létező hanghordozó előfordul. Ezeken őriz több mint félszázezer köny- nyűzenei felvételt az ötvenes évektől napjainkig. Mióta tévézik, rádiózik, gyűjt mindenféle hangeffektust. Van tehén bőgése, nyugodt újságlapozgatás zizzenése és dühös ember újságlapozásának hangja. Autócsikorgás hangjából ötvennél többet tárol, de ha a megrendelőnek gázfröccs kell háromezres fordulatszámon, elkészíti az ötvenvalahanyadikat. A pár másodperces effektuson általában több órát kell dolgozni. Tibornak vannak még álmai, például hogy legyen több ideje a családjára, természetjárásra, nyugodt zenehallgatásra és az internetes reklámkészítésben való elmélyülésre. És vágyik egy szintetizátorra, később egy saját szinkronstúdióra, ahol a teljes audio-video utómunkákat el lehet végezni. Azt mondja: néhány év múlva ez is meglesz. Járvás Zsuzsa Hét éve érkezett családjával Újvidékről Magyarországra szerencsét próbálni, mert életébe durván beleszólt a nagypolitika. Útipoggyászában néhány bosnyák fenyőcsemete is lapult. A fácskák szépen gyarapodnak, köszönik, jól érzik magukat a tószegi ház udvarán. Hogy mire gondolhat Hám Tibor, mikor rájuk néz, azt senki sem tudhatja, de azt az olvasók Is eldönthetik, megérte-e a fiatalembernek vállalni a kockázatot... Hám Tibor már tíz esztendeje az Újvidéki Rádió és Televíziónál dolgozott, műszaki vezetőként, zenei szerkesztőként, műsorvezetőként, mikor 1992-ben kért egy hónap fizetetlen szabadságot, s elindult Szolnokra állást keresni. Élete irányváltoztatására a politika kényszerítette. Két választása maradt: vagy eladja potom pénzért a házát, vagy nem, de akkor is szerbek vagy bosnyákok költöznek bele. Pedagógus feleségével és gyermekeivel albérletbe kényszerült Szolnokon. Mire a letelepedési, munkavállalási és egyéb engedélyeket elintézte, majdnem megbánta, hogy elhagyta hazáját. Szerencsére a televíziónál szükség volt a szaktudására. 1995 januárjában a televíziózást rádiózásra cserélte fel. Negyvenen túl ránk szakad az ég? Míg számtalan nyugati országban a nők java része a gyermeknevelés évei után, negyvenen túl kezdi építeni karrierjét, addig nálunk sok nő úgy érzi, hogy a negyedik X-en túl bezárulnak előtte a lehetőségek. Ez az érzés annál is inkább riasztó, mert sokszor nem magától jön, hanem — úgymond — éreztetik velük. Ida 47 éves. A férje taxis, ő maga nem jár el dolgozni. Bár van egy üzlete, de elege lett abból, hogy folyton idegeskedjék, bemegy-e dolgozni az alkalmazott vagy sem. így hát kiadta a boltot, és most a bérleti díj a „fizetése”. A férje jól keres, kertes házban élnek, és Ida háztartásbeli teendőit a mosogatógépen kívül számtalan robot segíti. Még sincs megelégedve. Valami mégis hiányozhat az életéből, mert helyzetét röviden így summázza:- Nálunk negyven fölött a nőket egyszerűen „leírják”. Tudomást sem vesznek rólunk, mintha nem is léteznénk. Kati három fiával és középiskolai tanár férjével él együtt. Negyvenöt éves, munkahelye, családja van, szerető férje, mégsem boldog maradéktalanul. Egyszerűen gyűlölöm a munkahelyemet! Viszont nem ugrálhatok, mert negyvenöt évesen hová mehetnék? A főnökök a kezdők után kapkodnak, akiket aztán minimálbérért robotoltathatnak. A legrosszabb az a gyűlölet, amit a munkahelyemen néhány kollégám iránt érzek. Ilyenkor szinte magam is megrémülök: de hát ez nem én vagyok! Vali negyvenkét évesen egyedül neveli a gyermekét. Vállalkozó barátja nős. — Persze sosem ér rá — panaszkodik —, mindig én vagyok az utolsó a sorban. Első a vállalkozás, aztán a gyerekei, és leghátul kullogok én. Már azon is gondolkodtam, hogy „kiugróm” a kapcsolatból, elvégre csinos, mutatós nő vagyok. És tudod, mi lett a vége? Rá kellett jönnöm, hogy én már az ötvenéveseknek sem kellek. A hatvanas korosztálynak fáj rám a foga. Úgyhogy inkább maradok, és eltűröm, hogy a barátom még az ágyból is mobiltelefonál... A 43 éves Zsuzsának mindösz- sze annyi hozzátennivalója van a témához: — Tudod, mi történt velem a múltkor? Átadták a helyet az autóbuszon!-paulinaTiszafüreden, az Órvényi úti, már lezárt temetőben van Monon Kálmán sírja, aki két dologról volt híres.’Az egyik: remek kereskedő hírében állott. A háború után kisboltjában úgy szedte ösz- sze magát, hogy a rossz közlekedés miatt kerékpárokat szeréit össze és adott el. Kiírta az üzlete ajtajára: — Egy kerékkel több van önnek? Nálam eladhatja!- Hiányzik önnek egy kereke? Tőlem megveheti. ■ Az emberek nevettek, és ^efték a kétkerekűeket. Később szövetkezeti dolgozó lett. Remekül értett az emberek nyelvén, és megrendelésre, meg saját szórakoztatására humoros sírfeliratokat eszkábált. ■ Kunhegyesre a ravatalozó felőli temetőbe is került egy: ■ . „Sokáig taposta Nagy Pál a fold hátát Doberdői harcban lőttek el fel lábát Kétséges, kétséges, felér-e a mennybe. Mivel hogy mankóját is lenn felejtette. " A füredi tehetős ember egy vasat sem hagyott utódaira, elmulatta a vagyont. Az örökösök egy négysorossal álltak bosszút: „Kedves halottunk Itt hagyunk örökre Ha meguntad hanyatt Támaszkodj könyökre!” • Néha az elmúlásért fohász, ima jár. íme: !.. „Itt nyugszik e csendes helyen Szabó Ágnes, kedves nejern, :■ n V, Az ár adta, visszakérte, f Áldassék aneve érte! ” \ ;.,y, - yő.; Püspökladányba ezen közlemény H kerüjt: „Itt nyugszik Jóljárt Pál Ki a vízbe fulladt Jól teszi, ki érte Néhány könnyet hullat. 55 múlt és; megitta a telkét Mégsem a. bor, hanem a víz Oltotta ki lelkét. ” Mások remeknek indult családi ese ményen hagyták itfe világot: ~ „Ezen sírboltban nyugszik a Csorba Egy disznótorban úgy vágták orrba, \Hbgy ifjú korában hullott a porba. ” v ' ' ' " Az is kitetszik- olykor, a paraszti élet, a jószágtartás is áldozatokkal járt. „Kovács Pétert megrágta a tehene - Itten nyugszik: ehen-e. ” ! . " Poroszlóra is jutott egy zsenge: „Egy dologkerülő nyugszik a sírboltban Nem volt életében sóim semmi dolga. Mindig naplopó volt, lustálkodott, henyélt 1 - ’ ' • ; ; Még mostan is henyél, csak fekhelyét esetéit.” . ■; A többszöri házasság nem bizfos, hogy többszöri boldogság; Lássuk: rí-T . ,.■HM „Ott nyugszik Varga Péter első felesége Tovább a soron második, harmadik. Sőt mellettük negyedik 'felesége Átellenben Varga Péter. Végre békességbe. ” : Monori Kálmán pedig húsz-egyné- hány éve az Örvényi úti temetőben szendereg. Sírkövén a maga fabrikált- felirat: \ f „Bocsássón meg, ha megáll a sírom előtt, hogy nem üdvözölhetem." ' D. Szabó Miklós iiliS Hajt, mint a meszes Csinos és Rigó kissé fásultan húzza a dögnehéz kocsit, amelyet Jakab Lajos hajt. A kocsiról jófajta darabos meszet árul, amelyet a Noszvaj melletti Cserépfaluról hurcol le. Ha elkél a 12 mázsa égetett mész, akkor fordul csak vissza, és bizony van úgy, hogy egy hét alatt nem ér haza. Az 58 éves férfi 17 éves kora óta fuvaros. Hogy milyen a vándorélet? Megszokta. Bebarangolta már megyénket széltében-hosszában, gyakran lehet vele hol itt, hol ott találkozni. Mi Ti- szaburán futottunk vele össze. Hát van-e asszony, aki ezt a cigányéletet, ezt a hosszú kimaradást eltűri? — kérdezzük. Azt feleli erre nagy huncutul, hogy van, minden faluban ... Hogy nagyot mondott-e vagy sem, nem tudjuk ellenőriz- #ni, de egy tényleg van odahaza, sőt, három gyermeke lis született az idős „világcsa- "vargónak”. Hogy aztán egy'1 ^asszonytól-e, már nem firtat- ^ tűk. -™*— >L
