Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)
1999-04-04 / 14. szám
Egy különleges ital és egy különleges név, melyek generációkon at összefonódtak egymással. Egy üzletember, aki minden körülmények között a csúcson tudott maradni. Egy politikus, aki a magyar rendszerváltás egyik jeles személyisége. Talán ezek jellemzik leginkább Zwack Pétert. Vajon a fiatalosan eleven tekintet, az örökmozgó karakter milyen embert, egyéniséget rejt? Nos, erre a kérdésre a Szolnoki Vállalkozói Szalon megnyitása alkalmával személyesen tőle kaptunk választ. I • i I- Zwack úr! Ki vagy mi vette rá, I hogy közel 40 év emigráció után családjával hazatelepüljön?- A véletlen és Demján Sándor. Történt ugyanis, hogy az elismert magyar üzletember egy kanadai y barátommal találkozva Unióimmal I kínálta vendégét, amit az határozottan visszautasított, mondván: utánzatot nem iszik. Ekkor kerültem szóba én, és Demján - aki előzőleg azt sem tudta, élek-e még egyáltalán - szentül elhatározta, hogy visszacsábít Magyarországra. Mindez 1987-ben történt. Tudako- I zódtam az itteni helyzetről és dön- I töttem: a családommal együtt - amolyan „első fecskeként” - hamarosan hazaköltöztem.-A családja hogyan fogadta döntését, amely az idő tájt még - valljuk be - nagy bátorságra vallott? — Ismertek. Mindig is kíváncsi, talán kissé vakmerő típus voltam. E I mellett viszont hagytam érvénye- . sülni a körülöttem élőket. Ezért az- I tán nálunk szépen kialakult, hogy I mindenki azt csinálja, amit szeret. : A feleségem angol, a hivatása újságíró, ma is Firenze és Budapest között ingázik. Firenzében egyébként 20 évig éltünk, tehát nem véli letlen, hogy 22 éves Izabella lányom szíve is oda húz. Ő most egyetemista, 24 esztendős Sándor fiam viszont már végzett - igaz, Amerikában - és jelenleg Angliában borászattal foglalkozik. Szóval elmondhatom, hogy mi amolyan világpolgárokként élünk.- Mivel foglalkozik szívesen, mi a hobbija?- A tenisz, az úszás, azaz a sport. Figyelek a táplálkozásomra is, keveset ( eszem, igyekszem vigyázni az j egészségemre. Ebbe azért persze I belefér annyi, hogy alkalomadtán | egy-két pohár finom bort vagy — j immár a családi recept alapján ké- | szülő — Unicumot elfogyasszak, f Mindezeken túl pedig a hobbim a munka. Amibe belekezdtem, azt csak a belefektetett energiának köszönhetően sikerült megvalősíta- j nom. Igaz, a politikában néha még ez sem elegendő, de számomra nem a sikertelenség jelenti a kudarcot, hanem az, ha az ember nem vág bele abba, amiben hisz.- Mi köti ide, és hogyan élte meg az eltelt egy évtized alatt hazánk- J ban történt változásokat? — A változások engem mindig vonzottak. Ma is csodálattal és büszkeséggel tölt el a tudat, hogy | ilyen jelentős történelmi események közvetlen részese, sőt talán | bizonyos mértékig formálója lehet- : tem. Ami pedig ideköt, az a hazám. Én itt vagyok otthon még akkor is, | ha néha a gyermekeimmel angolul j beszélek, vagy a feleségemmel óla- 1 szül veszekszem. Számolni mindig | magyarul számolok, és - bár oly- kor angolul is álmodom — az álma- j im csak itt valósulhatnak meg. Bugány János 1999. április 4. Közelről r> az áldozattól” Csömör Béla sokoldalú ember. Mint házasságszervező, szombatonként az anyakönywezető mellett, pezsgőspohárral a kezében, mosolyogva koccint az újdonsült párokkal. A hétköznapokon viszont komor arccal üti mellen az urakat, rúgja combon a hölgyeket. Nos, ez esetben nem kell félteni a megütött és megrúgott embereket, hiszen ők keményen állják a támadásokat. Csömör Béla ugyanis a Bushido Testedző Egyesület Shotokan szakosztályának karatemestere. Számos tanítványa elleste már tőle a sportág fogásait, nemrégen azonban a gyengébbik nemet vette védőszárnya alá. Önvédelmi tanfolyamot indított lányok, asszonyok számára. — A mai világban könnyen áldozatokká válhatnak a gyönge nők. Éjszaka, de manapság már nappal sincsenek biztonságban, és sokszor olyan szituációba keverednek, melyből ép bőrrel könnyen nem jutnak ki. — És ön képes megmenteni őket? — Nem vagyok én szent ember, csupán ellenemre van, ha védtelen emberek erőszak áldozatává válnak. Főleg, ha a kiszolgáltatottak nők. — Milyen feladatok várnak a hölgyekre a tanfolyamon? — Az oktatás időtartama 15 hónap, ezalatt a látható és a nem látható támadások kivédésére készítem fel őket. Az első hetekben mentális felkészülés folyik, majd fokozatosan térünk át az állóképesség- és az erőfejlesztő gyakorlatokra. A tanfolyam lényege, hogy bármilyen atrocitás esetén a hölgyek erőteljesebb fellépést tanúsítsanak. Egy, a New York-i alvilágban bennfentes amerikai zsaru szerint: „Egy bűnöző nem fél sem a rendőrtől, sem a törvénytől, viszont féljen az áldozattól...” A hölgyek más-más okokból lelkesednek az önvédelmi tanfolyamért. Molnár Judit például azért, mert a barátnőjének volt egy afférja, ő pedig szeretné ezt megelőzni. Stefanik Anita korábban az aerobi- kot részesítette előnyben, manapság viszont olyan, keményebb edzésmunkára vágyik, melyet a későbbi munkahelyén majd hasznosíthat. A különlegességet mégis Marosi Mónika szolgáltatta: — Hét évig versenytáncos voltam. Sokan nem is tudják, milyen megerőltető sportág ez. Amikor pedig befejeztem az aktív táncolást, hirtelen megnö- vekedett a mozgásigényem. A különféle fitnesstornák nem bizonyultak megfelelőnek számomra, valami megterhe- lőbbre vágytam. Ez a harcművészet ráadásul bármilyen helyzetben jó szolgálatot tehet nekem... Mészáros Géza Magyar popzenei lexikont írni szinte lehetetlen — vallják a hozzáértők. Egy fiatalember mégis megpróbálta, és sikerült. Nem Budapesten, hanem Szolnokon, így könnyen meglehet, hogy a Magyar Könnyűzenei Lexikon szerzőjével naponta találkozunk a buszon, a boltban. Csak — eddig — nem tudtuk, ki ő. Mindenesetre az ország már ismeri... Lexikon „vidékről” Kiss István Zoltán harmincéves, a rák jegyében született. Élete kétharmadát Szájúiban töltötte, 1990 óta él a megyeszékhelyen. Azóta rádiózik. Az egyik kereskedelmi rádió zenei szerkesztőjeként egyszer csak elege lett, hogy évek óta rendszeresen nem — vagy csak hosszas keresgélés után — talált adatokat könnyűzenei műsoraihoz. Aztán 1996-ban hirtelen felindulásból eldöntötte, nem kapirgál tovább, inkább ír egy hiánypótló gyűjteményt. Leült a számítógép elé, és két év alatt ott töltött vagy kétezer órát. Egészen pontosan nem ezért ült a monitor elé, hanem azért, hogy megszerkessze a lexikont. Maga sem gondolta, hogy ekkora munka lesz. Nem tagadja, többször is úgy érezte, nem bírja tovább, feladja. Ilyenkor mindig az jutott eszébe, valami egészen egyedi dolgot csinál, valami újban méri meg magát. Nagy András, az alternatív zene egyik szakavatott értője - —aki mellesleg e témában a lexikonban is segédkezett — sokat biztatta. Tehát elkészült a nagy mű. Kiss István Zoltán pedig a kézirattal felkereste régi ismerősét, SzeverPált, a Juventus Rádió zenei igazgatóját, aki első ámulata után csak annyit mondott: — Pista! Ezt ki ne add a kezedből! Ekkor értette meg igazán, hogy a kézirat nem más, mint a magyar könnyűzenei életet 1962 óta reprezentáló alkotás, 850 előadóval, 3000 albummal, 3200 közreműködővel. És mint ilyen: egyedülálló. Megfogadta Szever tanácsát, és csak az első kiadónak mutatta meg, aki azonnal lecsapott az ötletre. A Magyar Könnyűzenei Lexikon könyv alakban és CD-n tavaly karácsonyra jelent meg, és el is fogyott. Kiss István Zoltánt pedig sorra meghívták az országos médiumok nyilatkozni. De ettől még nem lett sztár, nem változott meg az élete, mert ő nem akarja. Az egyik televíziós műsorban megkérdezték tőle: Miért csináltad? — Azt felelte: — Azért, hogy soha ne felejtsék el azokat az embereket, akikről szól. Az elsőkötetes szerzőt közben levelek százaival bombázzák. Gratulálnak, segítenek. Idézet az egyik levélből: „...már rég álmodoztam róla, hogy milyen jó lenne egy ilyen könyv, de álmomban sem gondoltam volna, hogy ezt valaki meg tudja valósítani”. Sajnos a levelekre időhiány miatt nem tud válaszolni, de köszöni őket, s nagyon örül. Irigye még nem akadt, csak segítője. A tehetséges, fiatal zenei szerkesztő és lexikoníró pedig továbbra is ugyanúgy farmert- garbót hord, mint kortársai, és elvegyül a tömegben. Amikor nem rádiózik éppen, főiskolára jár, és gyűjti az adatokat a 2000-ben — és az után mindig kétévente — megjelenő bővített, frissített kiadáshoz. Közben egy olyan zenei műsoron töri a fejét, amitől az embereknek jó hangulata lesz. Járvás Zsuzsa Szőke haj, 170 centis magasság, vagy 55 kiló, tengerkék szemek, és ha nevet — amit nagyon szeret — két apró gödör dekorálja az arcát. Ő Soós Éva, aki kalandos életút után kötött ki Szolnokon, a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola külgazdasági szakán. Szabadkán látta meg a napvilágot 1977 őszén. Magyarkanizsán, a Vajdaságban járt általános iskolába. Sajnos az édesapját kétévesen elveszítette autóbaleset miatt, özvegy édesanyja egyengette az útját. Szegeden érettségizett kitűnőre, majd bekerült a szolnoki főiskolára. Ki tudja miért, de kiváló tanulmányi eredménye, félárva helyzete ellenére sem kapott ösztöndíjat a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetségétől. Ennek ellenére elkezdte a tanulmányait, sőt időközben angolból felsőfokú nyelvvizsgát tett. Sajnos átmenetileg az édesanyja munkanélküli lett, így Éva anyagilag olyan helyzetbe került, hogy nem volt pénze tanulni, itt élni, lakni. Segített rajta a főigazgató, és öt hónapig támogatást kapott a főiskolai alapítványtól. Úgy tűnik, nem feleslegesen, mert főiskolás eredményei egyre jobbak lettek, olyannyira, hogy tavaly szeptembertől köztársasági ösztöndíjas. Noha mostanság nem kimondottan életbiztosítás Jugoszláviában, Szerbiában élni, hétvégeken általában hazautazik. Egyébként az ösztöndíjon kívül órákat is ad, ily módon segíti saját taníttatását. Noha nincs testvére, kiterjedt a rokonsága, rengeteg az unokatestvére, és sokszor szerveznek valamilyen családi összejövetelt. Szolnokon a Tiszaligetben lakik, és általában két-három órát tanul, hajt naponta a kitűnőségért. Vizsgaidő- szakban természetesen látástól va- kulásig. Mivel harmadéves, ha’végez, szeretne egyetemre kerülni, a fősuli után azt is elvégezni. Elképzelései szerint Magyarországon marad, mert odakinn nagy a bizonytalanság. És jó lenne ezt követően férjhez menni, szép családot alapítani, legalább két-három aprósággal. Noha mostanság éppen nincs barátja, de a kép tanúsága szerint ez az állapot minden bizonnyal átmenetinek és nagyon rövidnek tekinthető. D. Sz. M. í