Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)
1999-03-28 / 13. szám
A VII. szolnoki zenei fesztivál vendégeként március 23-án Ránki Dezső zongoraművész Haydn-, Beethoven-, Debussy- és Schumann-műveket játszott a megyháza dísztermében. A művésszel a koncert előtt beszélgettünk.- Vannak-e az életében visszatérő darabok?- A mostani repertoárt is már játszott müvekből állítottam ösz- sze, de az újratanulás mindig új élmény. Zongoradarabokat egyébként nem kihívásból tanulok, hanem amikor szükségét érzem. Most Bartók I. zongoraver- sényét gyakorolom.- A koncertezés és a gyakorlás I mellett vannak-e tanítványai?- Régebben voltak, de vagy velük, vagy önmagámmal szemben éreztem lelkiismeret-furdalást, ha megosztottam az időmet és a figyelmemet. Fél emberként nem érdemes sem tanítani, sem koncertezni. Amíg képes vagyok zongorázni, addig játszom,-a ta- § nítás pedig vár.- A kortárs és a fiatal zongora- | művészek között többen élnek § külföldön. Ránki Dezső bár fellép 1 Európában, az Egyesült Államok- | ban, sőt Ázsiában is, mégis itt- J hon él. Nem csábították a külfödi J lehetőségek?- Sosem vágyódtam el itthon- J ról. Ebben az országban szere- | tek élni, a hazai közönség pedig J hálás ezért. Ha lehet mondani, a | vidéki még inkább - bár ezt a | megkülönböztetést nem szeretem. A 48 éves művész 1978-ban | kapta meg a Kossuth-díjat, 1988- | ban pedig Bartók-Pásztory díjjal | tüntették ki.- Ha visszagondol a Kossuth- | díj átadására, 27 évesen tudta-e I értékelni ezt a kitüntetést?- A díjak igazából nem fonto- | sak. Egész életet élni, amiben | benne van a család, a kert, s per- 1 sze a zene - számomra ez a fon- I tos. V. H. 1 Hetedik oldal Valaki egyszer megkérdezte tőle: hogyan szólíthatja. Tessék doktor úrnak szólítani, nagy valószínűséggel nem nővér vagyok - felelte dr. Kiss László főorvos úr, aki utálja a címeket, rangokat, a betegbűvölő hajbókolást és a hálapénzt. Tizennyolc éve gyógyít, most teszi le harmadik szakvizsgáját. Az alapfizetése 66 ezer forint. Azt mondják, külföldön sztár lehetne. De egyelőre marad... Pedig a metsző tekintetű, divatos borostát viselő doktor nagyon jó orvos. Sem a lelkiismerete, sem a tudásvágya nem hagyta még cserben a Kiss doktor csütörtökön éjszaka két órakor tért nyugovóra lakótelepi lakásában, de kora reggel már a Hetényi Géza Kórház III-as számú belgyógyászatán volt a betegeinél. A főorvosi megbeszélés után vizit következett, majd az ambuláns rendelés négyig. Újabb vizit után az osztályról hazaengedett három embert. Öt órakor a sürgősségire hívták. Aztán ismét meglátogatta a betegeit. Közben többször riasztották, ugyanis ő volt a „lejárás”. Este kilenckor végre megkezdte vacsoráját, de befejezni nem tudta: újabb beteg érkezett. Tizenegytől hajnalig az aktuális levelezés, másnapi felkészülés következett. Fél négytől hétig „jól kialudta magát” az orvosi szobában, aztán pénteken reggel kezdődött elölről minden. Délután kevéskét lazított Tisza Szálló gyógyfürdőjében. Öt órára viszont már a lányáért rohant. Kiss doktor most dühös. Mert nem figyelnek eléggé az egészségügy problémájára. Talán azért, mert a betegek még mindig kevesebben vannak, mint az egészségesek. Irritálja, hogy az alkotmányos jog a legmagasabb szintű orvosi ellátáshoz csupán üres szólam. A beteg állapota az egy dolog, de vannak még az egyéni kapcsolatok és a pénz. A hálapénz. Amiről hallgatólagosan felsőbb szinten is úgy vélekednek, az tartja fenn az egészségügyet. Az orvosoknak egyébként csak négy százaléka keres igen jól. Egy kezdő orvost 34- 38 ezer forintos bruttó keresettel várnak, például a III-as beire is. Az orvosok bérét amúgy legalább hatszorosára kellene emelni és vele párhuzamosan megnyugtatóan rendezni az egészségügy sorsát is. Kiss doktor a reménytelenséget látva mostanra megkeseredett, és gyökeres változtatáson töri a fejét. hosszú szolgálat alatt. Csak azok a betegek nem kedvelik, akik elvárnák, hogy az ágyuk szélén kucorogjon és jópofáskod- jon, mert ő legfeljebb a sajátján kuporog. És azok a kollégák sem szeretik, akiket zavar, ha valaki negyvenévesen még nem fásult el. Kiss doktor egy olyan csapat tagja, akik a csontritkulás kutatásában és gyógyításában világraszóló eredményeket értek el. Amerikában jól cseng a neve. Igaz, itthon is. Kiss László Szolnokon született a Skorpió jegyében. Általános iskolás éveit azzal töltötte, hogy életre szóló barátságokat alapozott meg. Verseghys diákként már közgazdásznak vagy fizikusnak készült. Közben sehogy sem értette, ha egyik évfolyamtársa hordhat amerikai zászlót a köpenyére varrva, őt miért üldözik, ha ugyanezt teszi a magyar lobogó kicsinyített másával. Aztán negyedik félévkor - biológiatanára nem kis riadalmára - bejelentette, hogy az orvosira megy, ahová a már ott tanuló Bálint unokabátyja így invitálta: Öcsém, gyere az orvosira, nem kell sokat tanulni! Elsőre felvették, de mint utóbb kiderült, sokat kellett tanulni. Azért volt ideje a 18 ágyas kollégiumi szobából eretnek gondolatokat kiszivárogtatni. Kapott is KISZ-fegyelmit KISZ-titkárként, mert a csoporttársairól szóról szóra egyforma jellemzést adott le. Mégis a köz akaratára megválasztották az összkollégi- umi diákbizottság elnökévé. Ő meg elintézte a SOTE-n a szabad kollégiumi látogatást. Azért, mert ez már más egyetemeken működött, meg azért, hogy a lányok a testvérkollégiumból testvéri látogatásukat tehessék. Már gyakorló orvos volt Szolnokon, amikor „posztumusz” KISZ-kitüntetést kapott. A szakszervezetbe 1983-ban egy garzon megszerzéséért lépett be, de aztán felhagyott minden politizálással, mert a gyógyításra esküdött. Kiss doktor felesége pedagógus, 14 éves lánya pedig szintén orvosnak készül. A doktor szabad idejében látja a családját és a világot. Barátságait féltőn vigyázza, fontosak számára. Szeret utazni, sportolni és most nagyon csinos, mert a pocakját letomázta. A gyógyítás borostás apostolára mindig tömött sorokban várnak. Hisznek neki és benne. Mert tud, mert már bizonyított. Pedig a doktor amolyan fenegyerek. Fehér köpenyben és anélkül is... Járvás A tetoválás évtizedek óta kétféle lehet. Az egyik a rácsok világához, a börtönökhöz kapcsolódik, ahol az elítéltek unalmukban, összezártságukban telepingálják egymás testét, bőrét halálfejekkel, kalózhajóval, koporsóval, tőrrel, meg: Anyám szeretlek, Bűn az élet féle állításokkal. A testre pingált ábrák másik része kinn készül a mindennapi, vagy ahogyan mondjuk, hétköznapi életben. És bármilyen hihetetlen, nemcsak a nyolc- osztályos srácok meg a négy elemit végzettek élnek vele, de ügyvédek, orvosok, televíziós személyiségek, neves színészek, manökenek is hódolnak ennek a művészetnek. A vélemények megoszlanak, akad, aki szereti, más utálja. Melinda dekoratív, végtelenül mutatós 21 éves manöken.- Én az egyik szalonban vettettem kezelésbe a számat. Erősebb kontúrt húzattam ki rajta, és az egész másfél óráig tartott.-És ha szabad kérdeznem, mennyibe került?- Tízezerbe.- Ez nem semmi!- Igen, de a művelet eredményeképpen jóformán szájfestés nélkül is szerepelhetek. Igaz, utána csókolózni három napig nem lehetett, mert addig fájt, de ma is állítom: megérte. Erik 23 éves, jóvágású fiatalember, jelenleg bolti eladó:- Nem szeretem az olyan figurákat, ahol halálfej vagy koponya virít. Én úgy kerültem a tetkósok közé, hogy láttam, az egyik barátom fekete párducot teto- váltatott magára. Nagyon tetszett, és arra gondoltam, én pedig egy szívet kéKEL BŐRBE T RAJZOK szíttetek a szívem fölé. Ezenkívül akad már rajz a térdemen és a combomon is, és még több is lesz, én készítem magamnak tükörből. Mindezek ellenére sem primitívnek, sem ostobának nem tartom magam, hiszen ezek az ábrák olyan helyen díszítik a bőrömet, amelyet ha nem akarom, mások nem látnak. Ráadásul a barátnőm is elfogad így. Adrienn egy híján húszéves.- Tavaly nyáron az egyik rokonommal kinéztünk két ábrát. Az egyik virág volt, a másik pók, mert az szerencsét hoz. Az előbbi mellett döntöttem. Fertőtlenítette a bőrömet, megrajzolta, és hozta a gépet. Eleinte rettenetesen fájt, mintha száz tűvel szurkáltak volna, ezért igyekeztem másra gondolni. Piros lett, égett, de begyógyult. A megyében talán a legforgalmasabb, legnépszerűbb efféle üzlet Szolnokon a buszpályaudvar szomszédságában leledzik. Reneszánszát éli az efféle testdíszítés, ahol a 18 éven aluliaknak szülői engedély szükséges, hogy bármiféle ábrát a bőrükre vihessenek. Ugyanitt rendszeres az egészségügyi ellenőrzés, és a tulajdonosnő, Katalin szerint a legfiatalabb páciensük 14 éves volt, a legidősebbik valamivel több, 74 múlt, aki skorpiót kért a mellkasára, mivel ez a gyermekkori bece neve. Egyébként a hölgyek főleg a vállra, a lapockára, a bo kára, a mellek közé, fölé, a fiúk a vádli- ra, karra, hátra kérik az ábrákat. Több ezer motívum közül választhatnak, de hozhatnak saját rajzokat, egyéni elképzeléseket is. Talán a legbal- szerencsésebb egy ** Szolnoktól nem messze lévő városból érkező srác volt, aki a kedvese fényképét tetováltatta a mell- , kasára. Remekül j sikerült az alkotás, I de mire a csodamű ! elkészült, beütött a ; baj: szakított az úrral a hölgy. Egyfajta vigasz, hogy en nek ellenére a szeretett lánnyal bújhatott to vábbra is az ágyba. Job ban mondva a mellkasán lévő élethű képével... D. Szabó Miklós
