Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-09 / 287. szám
2. oldal Világtükör 1999. december 9., csütörtök Moszkva és Minszk uniója az Orosz Föderáció végét jelentheti Furcsa aláírás a Kremlben A két elnök barátsággal köszönti egymást fotó: feb/reuters A Kremlben szerdán ünnepélyes keretek között írta alá az új orosz-fehérorosz uniós szerződést, illetve a szövetség kiépítését célzó akcióprogramot Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő. Jelcin az aláírás előtt azt hangsúlyozta, hogy Oroszország és Fehéroroszország uniója „megfelel mindkét ország nemzeti érdekeinek, a nemzetközi és európai integráció folyamataihoz illeszkedik”. Az 1997 áprilisában kötött uniós szerződést felváltó dokumentum végleges szövegét még nem hozták nyilvánosságra, csak az októberben „össznépi vitára” bocsátott tervezet ismert. Ez 2005-re irányozza elő Moszkva és Minszk szorosabb gazdasági integrációját, a közös valuta, a közös honvédelem és határőrizet megteremtését, az ehhez szükséges jogharmonizáció megvalósítását. A cél egyelőre egy laza konföderáció létrehozása a szuverenitását megőrző Oroszország és Fehéroroszország között, közös parlamenttel és államhatalmi szervekkel, himnusszal, valamint címerrel. Az Állami Duma még a december 19-ei parlamenti választások előtt rendkívüli ülést tart, amelyen ratifikálja az uniós szerződést. Az orosz sajtó értékelése szerint nem véletlenül halasztották el november végéről - Jelcin tüdőgyulladása furcsa módon kapóra jött - december 8-ra az uniós szerződés aláírását, hiszen nyolc évvel ezelőtt ezen a napon írták alá Belovezsszkaja Puscsában a Szovjetunió végét jelentő dokumentumokat a köztársasági vezetők. A szerződés aláírása valójában azonban az Oroszországi Föderáció végét is jelentheti. Több autonóm köztársaság parlamentje ugyanis arra készül, hogy felmondja az Oroszországi Föderációval kötött alapszerződését azzal az indokkal, hogy később a fehéroroszokkal egyenlő jogokkal szeretne belépni az új unióba. ,.J<> kapcsolatokra törekszünk Oroszországgal, ráadásul minden területen, így teljesen összeegyeztethetönek tartom Magyarország NATO-tagságát és az Oroszországgal való partneri viszonyt. Legalábbis mi ezt akarjuk ” - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a Kommerszant Daily szerdai számában megjelent interjújában. A lap munkatársa, Gennagyij Sziszojev a beszélgetés bevezetőjében emlékeztetett-. Orbán legutóbbi kijelentése arról, hogy lehetséges atomfegyver telepítése az ország területén „ csaknem súlyos válsághoz vezeteti az orosz-magyar kapcsolatokban ", Kiderüli azonban, hogy Magyarország egyáltalában nem kíván rakétasövénnyel elhatárolódni Oroszországtól. Orbán szerint a magyar NA TO-belépés után valóban nehézségek keletkeztek a két ország viszonyában. „De kizárólag lelkileg - tette hozzá. - Jó dolog, hogy mindkét fél már kezdi ezt megérteni. Magyarország NA- TO-belépése nem jelent fenyegetést Oroszország számára. Bennünket csakis saját biztonságunk elképzelései vezérelnek. A történelem arra tanít, hogy Magyarország csakis akkor tudta szavatolni biztonságát, ha erős nyugati szövetséghez csatlakozott. " „Közvetlenül a kormányfői poszt elfoglalását követően Oroszországba szándékoztam látogatni. De ez nem olyan egyszerű, mint kiderült. Végül is nem sikerüli megszervezni a magyar kormányfő és az orosz elnök találkozóját. Az orosz miniszterelnökök pedig gyorsan váltották egymást. így most azt várom, mikor látogat el Budapestre az új orosz kormányfő. Úgy vélem, megtaláljuk vele a közös nyelvet. Az áj nemzedéket képviselő politikusoknak könnyebb egyezségre jutniuk" - tette hozzá Orbán Viktor. Hírek röviden Albright közvetít a Közel-Keleten Madeleine Albright szerint jóval közelebb került az az időpont, amikor Izrael és Szíria újból tárgyalni kezd a békekötésről. Az amerikai külügyminiszter asszony nyilatkozatát azután tette, hogy Ehud Barak izraeli kormányfővel tárgyalt Jeruzsálemben. Jaszir Abd ar-Rabbo palesztin kulturális és tájékoztatási miniszter bejelentette, hogy a palesztin fél mégis hajlandó felújítani a tárgyalásokat Izraellel. Elutasították a 8 milliárdot A náci korszak egykori kényszermunkásait képviselő ügyvédek elutasították a Németország által felkínált 8 milliárd márkás kártalanítási ösz- szeget, s elégtelennek minősitette az ajánlatot a Zsidó Világkongresszus egyik vezetője is. Közös felszólítás Oroszországnak Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács (ET) közös nyilatkozatban szólította fel Oroszországot arra, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat Csecsenföldön. Újabb pokolgép Szlovákiában Ismét embert ölt egy személygépkocsiba rejtett pokolgép Szlovákiában. Nyitratormáson egy 49 éves vállalkozó Mercedesébe ismeretlen tettes helyezett robbanószerkezetet. A jármű tulajdonosa a robbanás következtében életét vesztette. Tüntetések Kubában A kubai fiatalok minden eddiginél nagyobb tüntetést tartottak Havannában az amerikai érdek- képviselet épülete előtt, követelve, hogy az Egyesült Államok küldje vissza a Floridába került hatéves kubai kisfiút. Magyar gyilkos Svájcban? Bilkei Gábor magyar származású 55 éves állatorvos rejtélyes gyilkossági ügye tartja lázban Svájcot. A férfi 1996-ban vélhetően megölte harmadik nejét, de háromévi nyomozás után egyetlen közvetlen bizonyítékot sem tudott felhozni ellene az ügyészség. Brüsszel szankciókat fontolgat Országokat és nem csoportokat hív meg az Európai Unió Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben közölte: az Európai Unió hét végi helsinki csúcsértekezletén várhatóan újabb hat országot hív meg a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A meghívó nem a csoport együttesének, hanem az országoknak külön-külön szól. Az olasz politikus a csúcsértekezletre vitt bizottsági álláspontot ismertetve többször hangsúlyozta a tárgyalások folytatódásának egyéni jellegét. Azt is elismerte: a most bekapcsolódók számára megvan a lehetőség arra, hogy felzárkózzanak a tárgyalásokban a korábban bevont országcsoportokhoz. A brüsszeli bizottság készen áll arra, hogy a kívánt ütemben készítse elő a tárgyalásokat - tette hozzá. A bizottság október közepén adta ki a bővítéssel kapcsolatos javaslatait, és ezek az EU-tagállamok részéről lényegében nem ütköztek ellenállásba. Szinte bizonyosnak látszik, hogy a kormányfők el fogják fogadni azt a felvetést is: Törökország kapja meg a tagjelölti státust a másik tizenkét kelet-, délkelet- és középeurópai országhoz hasonlóan. Prodi arra is rámutatott, hogy a reformok kidolgozásának és parlamenti ratifikálásának meg kell előznie az első csatlakozásokat, hiszen azok még a bővítés előkészítéséhez tartoznak. A bizottsági elnök úgy vélekedett, hogy a helsinki csúcstalálkozón alapos vita várható a csecsen helyzettel kapcsolatban. Elismerte, hogy vannak olyan vélemények, amelyek szerint legfőbb ideje lenne, hogy az Unió • Oroszország-ellenes szankciókon gondolkodjon. Magyarország európai uniós felkészülése jegyében Pintér Sándor belügyminiszter szerdán látogatást tett Brüsszelben. Felkereste az Európai Parlamentet és Baden-Württemberg német tartomány brüsszeli képviseletét. A délnémet tartomány nemcsak jelentős befektető és fontos gazdasági partnere Magyar- országnak, hanem kezdettől fogva határozottan támogatta is hazánk mielőbbi felvételét az Európai Unióba. A kínai lakosság életkörülményeinek jobbra fordulását reméli Makaó útjára térhet Tajvan is Makaó visszakerülése Kínához közelebb hozza a Tajvannal való újraegyesülést is - vélekedett a pekingi parlament elnöke a Jomiuri Simbun című japán lap szerdai számában. „Hongkong és Makaó visszaadása óhatatlanul komoly következményekkel jár Tajvanra nézve” - mondta Li Peng a japán lapnak. „A XXI. századdal közeleg a békés újraegyesítés órája is” - toldotta meg. Portugália december 20-án adja vissza Kínának Makaót. A visszacsatolást az „egy ország, két rendszer” elve alapján viszik véghez, mint két éve Hongkong esetében tették. Ez az ötven évig érvényben maradó elv széles körű önkormányzattal ruházza föl a két „különleges köz- igazgatási térséget”, s Peking hatalomgyakorlását lényegében a védelemre és a külügyekre korlátozza. Kína hasonló formulát ajánl Tajvannak is az újraegyesülés alapjául. A mindössze 21 négyzetkilométeres kiterjedésű Makaó egyébként 442 esztendei portugál uralom után tér vissza Kína kebelébe. A félsziget 450 ezer lelket számláló lakosságának csaknem 95 százaléka kinai, és örül a változásnak. A legtöbben úgy tekintenek a jövőbe, hogy javulni fognak életfeltételeik. A portugál közigazgatást ugyanis korruptnak tartják. Ráadásul Makaó nem rendelkezik olyan gazdaságpolitikai befolyással, mint a pénzügyi világ egyik központjának számitó Hongkong. Külföldi tudósítók szerint Li Peng mindenesetre megismételte: Peking fönntartja magának a jogot, hogy akár erőt is alkalmazzon az 1949-ben különvált Tajvan ellen az újraegyesülés elérésére. Az Országos Népi Gyűlés (a kínai parlament) elnöke kizárólag Li Teng-huj tajvani elnököt kárhoztatta a párbeszéd szüneteléséért. Li nyáron „államközi” kapcsolatokat szorgalmazott Kina és Tajvan között, felbosz- szantva vele a Kínai Népköztársaság vezetőit, akik szerint szó sem lehet államközi kapcsolatról, hiszen Tajvan Kína része. Rájár a rúd a NASA-ra. A Mars-misszió kudarca után most december 11-re kellett halasztani a Discovery űrrepülőgép rajtját, így az asztronauták később kezdhetnek a Hubble űrteleszkóp javításához. A Kennedy űrrepülőtér 39B számú indítópadján Danny Wyatt műszaki ellenőr végez méréseket. fotó: feb/reuters Az űrből állítólag látható a bűn fészke Kié legyen Szodoma? Michael Sanders brit régész abban reménykedik, hogy beírhatja magát a tudomány történetébe. A NASA űrfelvételein a tudós felfedezni véli a hajdani Szodoma maradványait: a Holt-tengerben, nem messze a nyugati partoktól. A következő lépés, hogy Kaliforniából megérkezik majd - természetesen nem az óceánon át, hanem repülőgépen - az a mini tengeralattjáró, amely napi kétmillió forintnak megfelelő költséggel a kutatásokat elvégzi. A történet Mózes első könyvéből, a Genezisből, a Teremtés könyvéből ismert. Az Úr megelégelte Szodoma és Gomora lakóinak bűneit, ezért kénköves esőt bocsátott a kicsapongás fészkeire, hogy megsemmisítse őket. Csak az igaz Lót menekült meg két leányával, de amikor kíváncsi felesége a figyelmeztetés ellenére hátratekintett, sóbálvánnyá dermedt. Michael Sanders szerint négyezer évvel ezelőtt természeti katasztrófák sújtották a vidéket. Ennek nyomán pusztult el a város, és lepte el romjait a Holt-tenger - legalábbis igy véli a régész. Nemcsak tudományos viták várhatók azonban, hanem politikai csatározások is. A maradványok olyan helyen fekszenek, hogy Izrael, Jordánia és a palesztin hatóság egyaránt szeretné majd magáénak tudni azokat. Elvégre nem akármilyen tu- ristacsalogatónak ígérkezik, ha négyezer év után újra meg lehetne látogatni Szodomát, egy Lót- túra keretében... (réti) Skótok az Újvilágban A vikingek elől az óceánon át menekültek Az ezredfordulón a skandinávok Amerika felfedezését ünnepük - mármint őseik részéről. Az elmélet szerint a vikingek már századokkal Kolumbusz előtt megjárták az Újvilág partjait. Egy kanadai tudós szerint a skótoké a dicsőség. Állítását Farley Mowat egy, a kanadai Québec tartományban fellelt ősi házmaradványra alapozza. A régészeti kutatásoknál kitűnt, hogy nem Kanada indián őslakói által épített házról van szó, hanem egy egészen sajátos fajtáról: a háznak nincs teteje... Ezt a házfajtát a kutatók már ismerték a Hebrida-szigetekről, ahol hajdan a skótok építették őket. A tető hiányának magyarázata az, hogy a tengerész foglalkozást űző skótok csak télen éltek ezekben a házakban - s akkor azokra tetőként ráborították az akkor nem használt hajóikat. A kanadai tudós szerint a bátran kalandozó skótok a skandináv rabszolga-kereskedők elől menekülve és zsákmány után kutatva juthattak el hajóikon - Izlandon és Grönlandon is túl - a mai Kanada partjaihoz. Egyszóval: „felfedezték” az amerikai kontinenst; bár kései utódjuk, az Indiát kereső Kolumbuszhoz hasonlóan ők sem tudták pontosan, hol is járnak. Az elmélet sok tudós szerint mesterkélt és elutasítja. FEB A dalai láma és Gandhi A dél-afrikai Fokvárosban nyilatkozó dalai láma, a tibeti buddhisták vallási és vUági vezetője a közelgő ezredfordulóval kapcsolatban ismét fölemelte szavát a tolerancia meüett. Az erőszakmentes mozgalmak több évszázados múltra tekinthetnek vissza. A dalai láma emigráns kormánya már negyven éve küzd Tibet függetlenségéért, amióta elhagyni kényszerült hazáját. Indiában telepedett le, és sokat foglalkozik az ázsiai ország egykori szellemi vezetőjének hagyatékával. Gandhi ugyanis még a század tízes éveiben hirdette meg az erőszakmentesség politikáját. Amikor dél-afrikai tartózkodása idején a hatóságok elrendelték, hogy minden ott élő indiai csak körülményes ügyintézés árán hagyhatja el lakhelyét, útlevélégetést szervezett. A brit fennhatóság alatt álló országban Gandhinak a faji megkülönböztetés is szemet szúrt. Egyszer - üzleti úton az egyik indiai cég jogi tanácsadójaként - vonatra szállt, s amikor az érvényes első osztályú jeggyel belépett fülkéjébe, a kalauz „kuliknak itt nincs helye” felkiáltással kituszkolta onnan. Gandhi ugyanazt vallotta, mint most a dalai láma: tudniillik magának az emberiségnek, az egyes embereknek kell változáson átmenniük. Ennek - kései - jele, hogy a natali ügyvédi kamara nemrég ünnepélyes nyilatkozatban posztumusz bocsánatot kért Gandhitól, mert bőrszíne miatt száz évvel ezelőtt elutasította felvételi kérelmét.
