Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-04 / 283. szám
1999. december 4., szombat Mozaik 9. oldal Nemcsak a pénzszűke miatt hanyagolják el az indokolt beavatkozásokat A gazdálkodók keveset áldoznak talajjavításra Míg a nyolcvanas évek közepén a megyében évente 5-6 ezer hektáron végeztek talajjavító meszezést, addig az elmúlt esztendőkben csupán pár száz hektáron. Bár az efféle beavatkozást a szaktárca támogatja, sok gazdálkodónak így sem futja erre, sőt bizonyos termelői kör egyáltalán nem érdekelt a föld termőképességének megőrzésében. Hertelendy Csaba, a megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás (NTÁ) igazgatóhelyettese érdeklődésünkre elmondta, megyénkben a szikes, valamint a savanyú (savas kémhatású) talajok szorulnak javításra, e nélkül termőképességük korlátozott. A főként Karcag környékén előforduló szikeseken a nyolcvanas években végeztek különféle beavatkozásokat, ma viszont ezek javítása már nem cél, többnyire gazdaságtalan is lenne, ezért inkább szántó helyett más hasznosítás kerül előtérbe, vagy úgymond visszaadják a természetnek. A savanyú talajok több gondot okoznak, mivel együttes területük 224 ezer hektár. Ennek valamivel több mint felét az ötvenes évek végétől kezdődően már javították meszezéssel. (A beavatkozás úgy fejti ki hatását, hogy a mészben lévő kalcium lecseréli a talajkolloidok felületén megkötött nátriumot, ezzel jelentősen javul a talaj szerkezete, vízgazdálkodása.) Főként a nyolcvanas években áldoztak sokat erre a célra, a rendszerváltást követően azonban a földtulajdonviszonyok változásával megtorpant a kedvező folyamat. Míg a ’80-as években 5-6 ezer hektáron szórták el évente a mészkőport és a mésziszapot, addig ebben az évtizedben csupán néhány száz hektárra futotta évente, ami a szakmailag indokoltnál lényegesen kevesebb. Az elmúlt esős időszakok újfent bebizonyították a föld víz- áteresztő képességének növelését hatékonyan elősegítő mélylazítás szükségességét, a megye egyébként is kötött talajai ugyanis a „monszunos” években még jobban tömörödnek, így sokszor közepes mennyiségű csapadék is kritikus belvízhelyzetet idéz elő. Ezeken a földeken a szakember szerint két- három évente kellene mélylazítást végezni. Bár állami támogatás igényelhető a talaj termőképességét megőrző, javító — talajtani szakvéleménnyel alátámasztott — beavatkozásokra, a gazdálkodók többsége a jelek szerint mégsem fordít kellő figyelmet e témára. Ennek egyik oka az ágazat jövedelemtermelő képességével, pontosabban a pénz hiányával függ össze, a másik viszont a földtulajdon és a földhasználat kettéválásával. Az a termelő ugyanis, aki rövid időre jut bérelt földhöz — tekintettel e ráfordítások hosszabb megtérülésére —, egyáltalán nem érdekelt a talaj termőképességének fenntartásában, növelésében, sőt, nem lehet csodálkozni azon sem, ha igyekszik maximálisan kihasználni a földet. A megyei NTÁ tapasztalatai azt mutatják, hogy jellemzően azok fektetnek pénzt a talajjavításba, mélylazításba, akik komolyabb termelési szintet értek el, és a szakmai követelmények teljesítésére törekednek, így elsősorban az állami földterületeket tartósan használó részvénytársaságok járnak az élen e téren. Hertelendy Csaba úgy véli, az agrár-környezetvédelem hangsúlyosabb kezelésével van remény arra, hogy az említett kedvezőtlen tendenciák megfordulnak. L. Z. Praktikum Pro előfizetés + Nokia 3210 bruttó 64 900 Ft Praktikum Privát előfizetés + Ericsson TlOs bruttó 40 900 Ft Praktikum Classic előfizetés + Nokia 3210 bruttó 56 900 Ft Praktikum Privát előfizetés + Nokia 5110 bruttó 35 900 Ft Praktikum Classic előfizetés + Nokia 5110 bruttó 39 900 Ft «Hü Praktikum Classic előfizetés + Ericsson T10s bruttó 44 900 Ft Praktikum Privát előfizetés + Nokia 3210 bruttó 52 900 Ft Variációk elérhetőségre A megvásárolható készülékek csak Pannon (ïSM SIM-kártvával használhatók. A további részletekről érdeklődjön területi képviseletünkön (Szolnok, Kossuth L. út 9.) vagy hivatalos viszonteladóinknál! Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Az árak az áfát tartalmazzák. Pannon GSM _ P A N N O N gsM nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 920 0200. www.pannongsm.hu az élvonal. Praktikum Pro előfizetés + Nokia 5110 bruttó 46 000 Ft €1ÜP Praktikum Pro előfizetés + Ericsson TlOs bruttó 53 900 Ft Az MNB elnöke 6-7 százalékos inflációval számol Jövőre csökkenhet az ország adóssága A jegybank elnöke szerint jövőre 4,5 százalékos GDP-növekedés és csökkenő infláció várható. Surányi György erről a Cégvezetők Klubja Mi várható a gazdaságban a 2000. évben? című rendezvényén beszélt pénteken, Budapesten. Surányi György az idei évet értékelve közölte: jó esély van arra, hogy 2-2,3 müliárd dollár körül alakuljon a folyó fizetési mérleg hiánya, s a GDP-hez viszonyított aránya a tavalyi 4,7 százalékról 4,3- 4,5 százalékra mérséklődjön. Várakozása szerint, az ország nettó adósságállománya a tavalyi 8,9 milliárd dollárról idén 8 milliárd dollár alá csökken. Arra a kérdésre, hogy az olaj kiemelkedően magas világpiaci ára nem veszélyezteti-e a kormány jövő évi inflációs prognózisát, a jegybank-elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magas ár nem lesz tartós. Hozzátette: amennyiben az ár nagymértékben eltér a kormány által alapul vett hordónkénti 18 dollártól, úgy az inflációt befolyásoló többi területen nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy 6-7 százalék körül legyen tartható a fogyasztói árindex. Surányi György szólt arról is, hogy a jegybank megítélése szerint jövőre lehetőség lesz a forint csúszó leértékelése ütemének mérséklésére, ám a döntést átgondolt, óvatos elemzéseknek kell megelőzniük. - A nem megfelelően előkészített, és rosszkor hozott döntés szükségtelen kamatemelkedést indukálhat - hangsúlyozta a jegybank elnöke. Hozzátette azt is, hogy a csúszó leértékelés segítheti az infláció mérséklését, de nem lehet egyoldalú eszköze annak. Az MNB elnöke úgy értékelte, hogy az idei év jó volt, s a következő is jónak ígérkezik. 2000 lesz a negyedik olyan esztendő, amikor a GDP növekedésének üteme négy százalék fölött van. Ez azt mutatja, hogy a végrehajtott reformok és szerkezeti átalakítások tartósan jó feltételeket teremtettek a gazdaság számára. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa értékelése szerint az idei felemás év volt, amikor a növekedés és a recesszió egyszerre jelentkezett a gazdaságban. Ez a rang felelősséggel jár Szűk körű házi ünnepséget tartottak a minap a Hortobágyi Nemzeti Park (H. N. P.) debreceni központjában. A táj- és környezet-, valamint a természetvédelem elhivatott szakemberei arra az örömteli pillanatra koccintottak, amikor december 1-jén a „Világörökség Egyezmény” bizottsági ülésén bejelentették a marokkói Marakeshben: a világörökség része lett a Hortobágy. * A már Móricz által is a „nemzet parkjának” aposztrofált Hortobágy ezzel hatalmas nemzetközi elismerésben részesült. A maga kategóriájában olyan társaságba került, mint az amerikai Yellowstone vagy a tanzániai Sérengeti Nemzeti Park. Aradi Csaba, az 1973. január 1- jével Nemzeti Parknak nyilvánított, s ma már 80 ezer 700 hektár nagyságú védett terület igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy ez a rang, ha lehet, még nagyobb felelősséget is jelent! Szeretnék azt elérni, hogy a világ- örökség védőpajzs hatása ne csak a H. N. P. határáig legyen érezhető, hanem azon túl is, az úgynevezett peremkerületeken, ahol három megye — Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok és Heves — települései élnek egyfajta szimbiózisban a nemzeti parkkal. Éppen ezért kívánnak létrehozni egy olyan önszerveződést, minden valószínűség szerint „Világörökségi Önkormányzati Szövetség” néven, ami a táj, a környezet- és természetvédelem, az ehhez kapcsolódó gazdasági ágazatok, a Ti- sza-tó szerepe és az ökoturizmus partneri kapcsolatában kívánná kihasználni a világörökségi rang minden előnyét, a táj, a régió javára, s nem utolsósorban az itt élő emberek hasznára. Lisztes László, a H. N. P. idegenforgalmi felügyelője kifejtette, ha ezt a rangot szakmai felelősséggel úgy tudják tartalmassá tenni, hogy az ökoturizmus a természeti értékek megóvásával összhangban azonosuljon (a tradicionális agrárágazatok javát is szolgálva), akkor ez a világörökségi megtisztelés a régió felemelkedését szolgálja. Azzal is, hogy várhatóan nagyobb állami támogatások, közös pályázati lehetőségek segítségével úgymond „magukkal tudják húzni” a Hortobágyhoz kapcsolódó kistérségeket. percze Elgázolt lapterjesztő D. Gergely 18 éves, szolnoki, szőke, kék szemű, negyedikes szakmunkástanuló. Lehet vagy 183 centi. Különös ismertetőjele, hogy nála hétfőtől szombatig a hét hat napján reggel 1/2 4-kor csörög a vekker. Harap valamit, kerékpárra pattan, mert akár hordja, akár fújja, várják tőle két megyei napilapunkat. — Kétszázötven újságot viszek naponta ki az előfizetőknek a Pozsonyi, Szántó körút, Vécsey, Gárdonyi út környékére. Négykor teszem ládába az elsőt, és fél hétre végzek. — Ekkor történt a gázolás is? — Nem. Este hat után, amikor szedtem a pénzt. A Pozsonyi út 2. számú ház előtt pedáloztam, és működött a villogó is. Arra lettem figyelmes, mögöttem egy kocsi össze-vissza csúszkált. Nekiment a pedálomnak, és fellökött egy fára. A kerékpár összetört, a gázoló felszaladt a járdára. Én kiterültem, alaposan megütöttem a homlokom. Ő hátratolatott, hangosabbra vette a zenét, és mire feltápászkodtam, már messze járt. — Nem is segített? — Nem, csak a rádiót csavarta erősebbre. — Milyen volt a kocsi színe, márkája? — A típusát nem láttam, de a színe fekete, esetleg sötétkék lehetett. Még csak annyit, hogy a bringa az enyém, hitelre vettem, és decemberben telik le az utolsó részlete. — Mióta hordod'az újságokat? — Negyedik hónapja. — Jelentetted az esetet a zsaruknak? — Nem. Pedig a gázoló megérdemelte volna. Mert lehet, Gergely most megúszta horzsolásokkal, meg hogy megrándult a keze, lába, és összetört a járgány. De minden alakulhatott volna sokkal rosszabbul is. Ráadásul a „pilóta” segítségnyújtás helyett gázt adott. Talán nem először tett ilyet... D. Sz. M.
